Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diskurzuselemzés változatai. Diskurzus Beszéd, beszélgetés Szóbeli és írott szövegek megkülönböztetése Szövegek összefüggő rendszere Egy téma szempontjából.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diskurzuselemzés változatai. Diskurzus Beszéd, beszélgetés Szóbeli és írott szövegek megkülönböztetése Szövegek összefüggő rendszere Egy téma szempontjából."— Előadás másolata:

1 A diskurzuselemzés változatai

2 Diskurzus Beszéd, beszélgetés Szóbeli és írott szövegek megkülönböztetése Szövegek összefüggő rendszere Egy téma szempontjából releváns szövegek, események, viszonyok összessége

3 Nyelv, jelentés, identitás Nyelvi fordulat: a jelentés nem a külvilágból, nem is pusztán a szubjektum belső világából származik, hanem a nyelv, a nyelvhasználat révén létrehozott. Hogyan hozzuk létre, működtetjük a jelentéseket? A jelentés-, értelemadás módjainak feltárása. A nyelv cselekvő, illetve társas jellege. Beszédaktus elmélet, performativitás. A nyelv nemcsak közvetítő funkcióval rendelkezik, hanem a kommunikáció során, az aktorok társas viszonya és interakciója révén és által konstruáljuk a valóságot. A nyelv nem átlátszó, semleges közvetítő közeg, hanem dinamikus, aktív és társas jelentésadási folyamatok együttese.

4 Diskurzuselemzés A nyelv használatának elemzése. Hogyan alakulnak a társadalmi élet jelentésadási folymatai, a kollektív és egyéni reprezentációk a kommunikációban. A társadalmi jelenségek, jelentések, értékek diszkurzív jellege Az identitás diszkurzív konstrukciója A csoportképzés, határképzés- és kizárás diszkurzív mechanizmusai. Hatalom és tudás összefonódása a diskurzusokban.

5 Diskurzuselmélet/ek A beszéd, az interakció mint társadalmi cselekvés vizsgálata, nyelv és környezet viszonya: szociolingvisztika, etnometodológia, etnográfia A társadalmi aktorok önteremtése, identitásának létrehozása a diszkurzusban: diszkurzív pszichológia A társadalmi folyamatok, minták, rendszer vizsgálata, történelmi és intézményi feltételei. A hatalom és az ideológia vizsgálata. Kritikai diskurzuselemzés, kritikai nyelvészet.

6 Nyelv és társadalom kapcsolata: a szociolingvisztika Etnográfiai megközelítés: a nyelv struktúrája alapvető módon formája a gondolkodást, hatással van kategóriarendszerünkre, tapasztalásmódunkra, világszemléletünkre. A beszédmódok sokfélesége, szimbolikus jelentései. A nyelv használata a társas viselkedésben. Kommunikatív kompetencia. Etnometodológia: hogyan hozzuk létre a jelentéseket a mindennapokban, hogyan kommunikálunk. Társalgáselemzés: a társalgás társadalmilag elfogadott gyakorlatok együttesein alapszik. Beszédcselekvés, a jelentés létrehozása, interszubjektív aktus.

7 Foucault: diskurzus és hatalom Tudás, intézmény, hatalom. A hatalom mikrofizikája, mechanizmusa, szóródása. Lokális stratégiák. A diskurzus rendje.

8 Kritikai diskurzuselemzés (CDA) A nyelv használatában kifejeződő, általa létrehozott és igazolt társadalmi egyenlőtlenségek kritikai vizsgálata. Melyek az uralkodó ideológia és hatalom semlegesítő és stabilizáló törekvéseinek diszkurzív formái, például a nemi vagy etnikai megkülönböztetés és elnyomás területén? Illetve melyek az ellenállás formái?

9 Teun van Dijk (1943) Holland származású nyelvész, irodalomtudós. Hollandiában, majd Franciaországban és az USA- ban tanult. Különböző egyetemeken tanított Amszterdamban, Németországban, Dél- Amerikában és Spanyolországban. Jelenleg Spanyolországban él. Saját weboldala:

10 CDA A középpontban az uralom újratermelésében vagy annak megkérdőjelezésében szerepet játszó diskurzus áll. Nagyobb figyelem a felülről lefelé irányuló uralmi viszonyokra, mint az alulról felfelé irányuló ellenállás, szolgálatkészség vagy elfogadás viszonyaira. Az elitek, illetve az egyenlőtlenségek fenntartását szolgáló diszkurzív stratégiák vizsgálata. A CDA feladata elsősorban az, hogy megvizsgálja a hatalmi túlkapás, az igazságtalanság és az ebből eredő egyenlőtlenség diszkurzív dimenzióit. Uralom: elitek, intézmények vagy csoportok általi hatalomgyakorlás, amely társadalmi egyenlőtlenséget eredményez (politikai, kulturális, etnikai, faji, nemi, osztályegyenlőtlenség).

11 Kutatás és politika Diskurzuselemzés és társadalompolitikai álláspont. A kritikai megértés révén történő változtatás. Nem alkalmi, eseti vagy egyéni jellegű, hanem általános, strukturális és csoportokra vonatkoztatott kritika. Így a CDA képviselőjének társadalomtudósnak és politológusnak, s egyben társadalomkritikusnak és aktivistának kell lennie. Ugyanakkor a tudósnak szerénynek kell lennie, mert kutatásai, eredményei csak kis részét képezik a gyakorlati változásoknak.

12 Álláspont „Kritikus tudósnak nem lehet távolságtartó és különösen nem semleges álláspontja. A kritikus tudósoknak figyelmen kívül kellene hagynia a hatalomban lévők érdekeit és céljait, hiszen ők amúgy is a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy gondoskodjanak saját érdekeikről.” (446) „Azzal vádaskodnak, hogy összekeverjük a tudományt és a „politikát”, és ezzel ők maguk teszik ezt.” Nyugati, középosztálybeli, fehér, férfi, heteroszexuális stb.

13 A társadalmi hatalom, uralom A társadalmi hatalom a társadalmilag értékelt erőforrásokhoz való privilegizált hozzáférésen alapszik, mint az egészség, a jövedelem, a pozíció, a státusz, az erő, a csoporttagság, az oktatás vagy a tudás. Ugyanígy a diskurzus, a kommunikáció különböző fajtáihoz, formáihoz való hozzáférés. Ellenőrzés, amely vonatkozhat cselekvésre és gondolkodásra. A közvetlen, erő alkalmazásához képest a modern hatalom hatékonyabb formája kognitív jellegű: a meggyőzés, a színlelés vagy a manipuláció eszközével gyakorolják a hatalmat, hogy valakinek az érdekei miatt megváltoztassák mások gondolkodását. Ez nem mindig nyilvánvaló, ölthet köznapi, ‘magától értetődő’ formát.

14 Hegemónia Amennyiben az alávetettek tudatát úgy lehet befolyásolni, hogy elfogadják az uralmat, és szabad akaratukból a hatalomban lévők érdekei szerint cselekedjenek, a hegemónia kifejezést használjuk. Az uralkodó diskurzus egyik fő feladata épp az, hogy létrehozza ezt a fajta konszenzust, az uralom elfogadását és legitimációját. A társadalmi interakció, kommunikáció és diskurzus bonyolult és szövevényes alakzatain keresztül megannyi uralmi forma „közös megegyezéssel” képződik. Szervezett és intézményesített hatalom. Hatalmi hierarchia, elit

15 Társadalmi hatalom és a diskurzushoz való hozzáférés Párhuzam: minél több az olyan diskurzusfajta, kontextus, résztvevő, közönség, hatóterület és szövegtulajdonság, amelyet hatékonyan ellenőriz és befolyásol valamely társadalmi csoport vagy intézmény, annál nagyobb hatalommal rendelkezik. A csoportok hatalma lemérhető a diskurzushoz való hozzáférés, a diskurzus ellenőrzése alapján.

16 A szintek problémája Az uralom, a csoport- vagy intézményi hatalom vagy a társadalmi egyenlőtlenség mint makrofogalmak nem kapcsolódnak közvetlenül az olyan mikrofogalmakhoz, mint a szöveg, a beszéd vagy az interakció. A társadalmi tudat, a tudatban lévő reprezentációk jelentik a közvetítő szintet.

17 Társadalmi tudat A tudás, hit, megértés, a tervek, az attitűdök, az ideológiák, a normák és az értékek befolyásolása. A társadalmi tudat közvetít a társadalom mikro- és makroszintjei, a diskurzus és cselekvés, az egyén és csoport között. A modellek (tipizálás, műfaj) szerepe: a konkrét szövegkészítés és értelmezés tapasztalatok, események, helyzetek és azokról alkotott véleményeink mentális reprezentációjára épül. Hierarchikus viszonyok, aktív-passzív magatartás, egyirányú, manipulatív befolyás. Ideológiakritika.

18 A különböző diskurzusok aszimmetriája mindig hatalmi helyzetet jelent. De ez a probléma vagy a hatalmi viszony a normatív diskurzusszabályok megsértésével jár? A cél a hatalmi helyzetek ellenőrzése, felszámolása?

19 Diszkurzív marginalizáció A „mi” és az „ők” megjelenítése. Attitűdsémák, események modelljei. Érvelésmód Retorikai alakzatok Lexikai stílus Strukturális kiemelés Igazolás egyedi történetekkel, szemtanúkkal Fenyegetettség

20 A kritikus pozíciója Pártfogó? „Kisebbségek vagy más alávetett csoportok aligha lesznek képesek a „tények” egy teljesen új csoportjával előállni.” Hol, milyen forrásokból folynak a kutatások, milyen közönség számára? Marginális csoportok? (414) Ez inkább a hagyományos ideológiakritikai értelmiség pozíciója. Lényeges eltérések Foucault felfogásához képest.

21 A rasszista diskurzus elemzése Parlamenti viták a bevándorlás kérdéséről A brit alsóház vitája egy iskolaigazgató vihart kavart nyilatkozatáról a multikulturális oktatásról. A vita elemzése a hozzáférés - az elrendezés – a műfaj – a kommunikációs aktusok és társadalmi jelentések – a résztvevők pozíciói és szerepei – a beszédaktusok – a makroszemantika – és a szövegséma alapján. Az érvelési struktúra feltárása és kritikája.

22 Identitás A társadalmi nemi identitás aspektusai: Biológiai nem Társadalmi nem Szexuális gyakorlat Vágy Az identitás performatívan jön létre, azon kifejezések által, amelyek a társadalmi nemi identitás következményei.

23 Az identitás megvitatásának nem kell a társadalmi nem identitásvitáit megelőzve lezajlania, hiszen a személyek csak azután válnak érthetővé, hogy lenne társadalmi nemük. A társadalmi nem performatív: létrehozza azt az identitást, amely szándékai szerint ő maga lenne. A társadalmi nem mindig cselekvés. De nem egy alany által végbevitt cselekvés. A társadalmi nem mögött nincs társadalmi nemi identitás.

24 „A nem-identitás boldog limbusa”, azaz Herculine magányos létezése egy pusztán nőkből álló csoportban. Ez a furcsa boldogság egyszerre kötelező és tiltott. Foucault szerint a homoszexualitás szükséges a biológiai nem kategóriájának megdöntéséhez. Herculine észreveszi, hogy más, mint azok lányok,akiket kíván,ám ez a különbség nem csak a vágy heteroszexuális mátrixának egyszerű reprodukciója. Tudja, hogy bűnös szerepe van: a férfi kiváltságok bitorlója,aki egyben versenyez is ezzel a privilégiummal. Herculine úgy utal nemiségére, mint ami a „természet szüntelen harca az ész ellen” „Nem jelöltetett ki számomra hely ezen a világon, amely világ inkább eltaszított és kiátkozott.”

25 A diskurzuselemzés példái I. A feminizmus, feminista kriticizmus A nőmozgalom különböző korszakai a 19. századtól. A nők emancipációja, a női kultúra önállósága (vö. Georg Simmel) A nő, a női létezés sajátosságai: Simone de Beauvoir: A második nem (1949), Virginia Wolf: A room of One’s Own (1928). Filozófiai-általános, illetve irodalmi-narratív megközelítés. A feminista kriticizmus mint akadémiai diszciplina megjelenése a késő 60-as, kora 70-es években. A nőábrázolások elemzése az irodalomban: rejtett forrás, amelyből napvilágra hozható az domináns maszkulin diskurzus által elfedett, illetve ellenőrzött nőkép. A nő férfi mitoszainak leleplezése: a femme fatale, az ösztönlény, a szajha, a házi tündér, a férfi morális őrzője.

26 Dilemmák a feminista mozgalomban és kriticizmusban Vajon a nőknek a domináns diskurzusba kellene integrálódniuk, abban emancipálódniuk (női egyenjogúság, a nő is tudja, amit a férfiak) – vagy önálló hagyományt kellene létrehozniuk (az anyaság, a termékenység, a gondozás mint egzisztenciális attitűd szemben a férfi absztrakt, értelmi, hatalmi-leigázó megközelítésmódjával)? Alkossanak a nők elméletet (akár a férfi megközelítéseket folytatva, kisajátítva) vagy az elmélet általánossága eleve a patriarchizmus melegágya, s inkább a női tapasztalat elemzésére és kifejezésére kellene törekedni. Ez, szemben az elmélettel, megtartaná a kapcsolatot a feminista kriticizmus (írás) és a feminista politika között.

27 A francia elmélet hatása A dekonstruktivizmusé, illetve Jacques Derridáé, aki elutasította az európai gondolkodás hagyományos kétosztatú racionalizmusát. Minden jelentést a nyelvi jelek rendszerén belül végbemenő mozgásként, játékként határozott meg, amelyek ily módon mindig időleges és viszonylagos érvénnyel bírnak. Nincs végső jelentés, a szövegek értelmzése (a jelentések dekonstrukciója) vég nélkül folytatható (Vö. A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában). A jelentés és identitás ily módon állanóan változó és alakuló kulturális diskurzusokban jön létre.

28 Női írás és pszichoanalízis A francia női elméletalkotók, írók (Julia Kristeva, Hélene Cixous és Luce Irigaray) a maguk részéről elutasították a feminista cimkét, mert úgy gondolták, túlságosan is a maszkulin gondolkodás rendszeréhez kapcsolódik. Felfogásukat a dekonstruktivizmuson túl a pszichoanalizis, illetve annak francia, Jacques Lacan nevéhez fűződő változata befolyásolta. Irigaray és Cixous oly módon alakított ki egyfajta női írásmódot (écriture féminine), hogy a test preödipális, nyelv előtti terét igyekeztek megszólaltatni, hogy ily módon kifejezzék a nőiség, az anyaság eredendő tapasztalatát.

29 Judith Butler- A problémás nem, 1989 (Elek Nikolett prezentációjának felhasználásával)

30 A Problémás nem a feminista diskurzusban Kritikusan vizsgálja a feminizmust, melynek maga is része, a feminizmus egyes formával szemben harcos, ellenséges álláspontot alakít ki A feminizmus nem lehet újabb forrása a kirekesztésnek A normatív szexualitás megerősíti a normatív társadalmi rendet Újra kell értelmezni a társadalmi nemet

31 Biológiai nem, társadalmi nem A megkülönböztetés azzal a felfogással szemben jött létre, amely a biológiai nemet végzetszerűnek tekinti. A társadalmi nem: - nem oksági következménye a biológiai nemnek, - kulturálisan van megalkotva - kevésbé rögzített - ha ezt is kettősnek tekintenénk, megőriznénk a biológiai nemből való levezetést.

32 Butler radikalizálja a társadalmi nem felfogását, amennyiben úgy gondolja, hogy az folyamatosan, illetve változó módon a diskurzusokban jön létre. (Foucault hatása). Nincs tehát rögzített nem vagy legalábbis (s Butler inkább eddig jut el) a rögzített nemi szerepek, nemi jelleg az irónia és a paródia révén kétségbe vonhatók.

33 A diskurzuselmélet példái II. A posztkolonializmus Kiindulópontja Edward W. Said ( ) nagy hatású Orientalizmus c. munkája (1978, magyarul 2000). Az arab származású, amerikában élő Said az 1973-as arab-izraeli háború hatására is kezdett foglalkozni a Nyugat Kelet-, illetve iszlám-képével. Saját élményei, tapasztalatai, arab identitása gyökeresen eltért a nyugati ábrázolásoktól. Az orientalizmust, a Nyugat Keletre vonatkozó tudományos, művészeti és politikai-nyilvános diskurzusainak fényében vizsgálta, amely a Keletet tárgyként, s nem önálló alanyként kezelte. Said szerint „az orientalizmus nem más, mint a Nyugat stílusa a Kelet uralására, átstrukturálására, a felette gyakorolt autoritás biztosítására”.

34

35 Módszertanilag valamifajta eredendő kulturális vagy etnikai lényeg elutasítása. A hagyomány, a kultúra mindig diskurzus vagyis konstrukciók során jön létre, amelyek plurális és változó természetűek. A kulturális definíciók küzdelmében egy multikulturális, soketnikumú valóság létrehozása, a különböző kultúrák közötti kommunikáció, csere létrehozása. Migráció, multikulturális, soketnikumú tudat, Az együttélés, egymás mellett élés új modelljei.

36 Posztkolonializmus: Az egri csillagok példája „A regény alapvető érezlmi dinamikája a török és magyar, azaz a kelet és nyugat ellentétéből származik, a benne lévő Másik, az ellenség, a nem keresztény, a keleti ember és közösség, amellyel szemben fogalmazódik meg a mi identitásunk, a magyarságunk. Ebben az értelemben Az egri csillagok a magyar orientalizmus mintapéldájának tekinthető.” (Bókay Antal: Bevezetés az irodalomtudományba. Osiris Kiadó 2006, 284) Felsőbbrendűség, emberiesség, hit, szokások, étkezés


Letölteni ppt "A diskurzuselemzés változatai. Diskurzus Beszéd, beszélgetés Szóbeli és írott szövegek megkülönböztetése Szövegek összefüggő rendszere Egy téma szempontjából."

Hasonló előadás


Google Hirdetések