Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3.1. Vízerőművek. A vízenergia forrása a Nap Vízenergia hasznosítása A víz helyzeti (a), illetve mozgási (b) energiájának átalakítása mechanikai – majd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3.1. Vízerőművek. A vízenergia forrása a Nap Vízenergia hasznosítása A víz helyzeti (a), illetve mozgási (b) energiájának átalakítása mechanikai – majd."— Előadás másolata:

1 3.1. Vízerőművek

2 A vízenergia forrása a Nap

3 Vízenergia hasznosítása A víz helyzeti (a), illetve mozgási (b) energiájának átalakítása mechanikai – majd villamos energiává. a; b;

4 Vízerő-hasznosítás alapelve A víz levezetéséhez szükséges vízfelszín lejtésének csökkentése, ezzel esés létrehozása és annak energetikai hasznosítása. duzzasztógát alvíz felvíz üzemvízcsatorna folyómeder

5 Vízerőmű teljesítménye Vízerő-potenciál (elméleti teljesítőképesség): Turbina teljesítmény: Vízerőmű teljesítmény:

6 Gazdaságosság Vízerő-potenciál A vízhozam ingadozása: vízhozam tartóssági görbe (max, átlag, 50%, min) → hosszabb időszak (30, 50, 100 év) alapján. Vízesés/vízhozam ( ) viszony.

7 Vízhozam tartóssági görbe

8 Teljesítménytartóssági görbe szerkesztése Eséstartóssági görbe – adott duzzasztási szint esetén Teljesítménytartóssági görbe Vízhozam-tartóssági görbe

9 Vízturbinák alkalmazási területei H [m]

10 Pelton turbina Nagy esésű, kis hozamú folyóknál Vízszintes tengely Sugárcső (1-6) Kanál-alakú lapátok

11 Francis turbina Széles alkalmazási terület Függőleges tengely Állórész: vezetőkerék állítható terelőlapátokkal Forgórész: 9-19 hajlított, fix lapáttal

12 Kaplan turbina Kis esésű nagy hozamú vízfolyamoknál Függőleges tengelyű Vezetőkerék Forgórész lapátjai szabályozhatóak

13 Csőturbina Kis esésnél Vízszintes tengely A víz szinte irányváltozás nélkül halad át Ellenőrzés nehézkes

14 Duna vízerő-potenciálja Ausztriában

15 A világ legnagyobb vízerőművei Három Szoros (Kína) 22,5 GW ben fejeződik be Itaipu Brazília/Paraquay 14 GW Guri, Venezuela 10,2 GW

16 Magyarország legnagyobb vízerőműve: Kiskörei vízerőmű Üzembelépés: 1975 Esés: 6,27 m; Hozam: 560 m3/s; P = 28 MW; GWh/a 4 db csőturbina (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m3/s; 7 MW) Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Tározó: 128 km2; 253 millió m3 (hasznos 132 millió) Öntözés: 400 e ha Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Halvonuláskor halzsilip

17 3.2. Szélerőművek

18 A légmozgások oka A szél a levegő vízszintes áramlása. A szelet az eltérő légnyomások kiegyenlítődése okozza. A légnyomáskülönbségek elsődlegesen a hőmérsékletkülönbség miatt alakulnak ki. A hőmérsékletkülönbségek oka a napsugárzásból adódó – szélességi fok, eltérő felszíni, domborzati viszonyok miatt – kisebb-nagyobb felmelegedés.

19 Szélenergia-hasznosítás A szél kinetikus energiája Levegő tömegáram adott keresztmetszetben Szélerő-potenciál

20 Szélturbina felépítése 1.Alapozás 2.Transzformátor 3.Torony 4.Létra 5.Széliránykövetés 6.Gondola 7.Generátor 8.Anemometer 9.Fék 10.Áthajtómű 11.Rotor lapát 12.Pitch control 13.Rotor agy

21 Szélturbina teljesítménye A légtömegek mozgási energiáját alakítja mechanikai energián keresztül villamos energiává: – ρ≈1,2 kg/m 3 a levegő sűrűsége, – w m/s, a levegő áramlási sebessége, – A m 2, szélkerekek súrolta felület, – φ transzmissziós tényező: f(w min, adott szélirányba való befordulás, lapátprofil, állítható lapátok), – η G generátor hatásfok.

22 Szélturbinák fejlődése – magasabb torony, hosszabb lapát

23 Érdesség hatása az áramlásra Egyszerűsített képlet: v ref /v = (z ref /z) α v: sebesség a felszíntől z méter magasságban v ref : ismert viszonyítási sebesség z ref magasságban α: Hellmann-féle szélprofil kitevő; 0,1 (sík terep) - 0,8 között Szélprofil különböző terepeken

24 Szélsebesség gyakorisági görbe: Weibull eloszlás Szélsebesség gyakorisága Energia- tartalom

25 Szélturbinák teljesítmény- jelleggörbéje szélsebesség Villamos teljesítmény

26 Szélparkok A levegő áramlása a szélturbina körül

27 Szélerőmű-park teljesítménye Teljesítmény: Rendelkezésre álló teljesítmény:

28 Szélerőművek hálózati csatlakozása

29 Magyarországi szélerőművek Első szélerőmű: Inota –2000 –NORDEX N 29/250 (250 kW) –Toronymagasság: 30 m, –Rotor-átmérő: 30 m Első és legnagyobb szélerőmű-park: Mosonszolnok –G90 (Gamesa) –Létesítés: 2006 vége –12 torony, 24 MW


Letölteni ppt "3.1. Vízerőművek. A vízenergia forrása a Nap Vízenergia hasznosítása A víz helyzeti (a), illetve mozgási (b) energiájának átalakítása mechanikai – majd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések