Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia."— Előadás másolata:

1 Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia

2 Mi az asztrológia? Mai terminológia szerint: –Asztronómia a csillagászat –Asztrológia a csillagjóslás Régen nem volt különbség. Alapvetően nem személyes jóslatok, hanem országra vonatkozók. Különösen fontos az asztrológia naptárkészítő szerepe, mikor van újév, mikor kell vetni, mikor kell aratni. A 365 nap követése nagyon nehéz feladat.

3 Naptárkészítés tudományossága Hogy értelmezzük? –Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár, akkor van x. hó y.-a. Ha ekkor vetjük a gabonát, akkor jó lesz a termés. –Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár akkor a csillagnak köszönhetően áldásos elvetni a gabonát. Az előbbi szerint ma is értékelhető tapasztalati tudásról van szó, de prezentizmus hibájába esünk. Empirikus adat vagy korrespondenciális elmélet?

4 Csillagászat és a tudománytörténet Az általunk ismert kultúrák nagy fontosságot tulajdonítottak a csillagok megfigyelésének. Értékelni lehet, hogy az egyes csillagászati adatokat milyen pontosan ismerte egy adott kultúra. Nagyon könnyű a prezentizmus hibájába esni, és elfelejteni, hogy nekik mást jelentettek ezek a „tudományos eredmények”. Ha ezt a hibát elkerültük, akkor jól láthatóak itt a felfogásbéli különbségek.

5 Mérés, megfigyelés és az elmélet Nincs értelme értékelni az adatokat az elmélet nélkül, mert nincs céltalan adatgyűjtés. Az adatok pontossága a mi tudományunk „szubjektív” értéke (ami gyakran ütközik például a koherencia értékével). „Az elmélet határozza meg, mi az, amit megfigyelhetünk” (Einstein) Minden megfigyelés elmélettel terhelt. Az ókori csillagászatban a mitologikus kozmológia az elmélet

6 Naptárkészítés A kínai ősi vallásosságban a mezőgazdasági és asztrális mítoszok a legkorábbi időktől jelen vannak. A mezőgazdasági év tevékenységeit mindig egy királyi rítus kezdte, majd hierarchikusan elvégezték a rítust a birtokokon, végül maguk a parasztok az igazi munkát. Hitük szerint, ha nem mutatják be megfelelő időben a rítusokat, a természet nem követné éves ritmusát.

7 Falusi és udvari naptár Már időszámításunk előtti első évezred elejére a kínai kultúrkör hatalmas területet foglal magába. Nem lehet egyszerre kezdeni a munkálatokat. Falusi naptárak különválnak. Udvarban a naptárkészítés önmagában a világ rendezésének egy módja. Mágikus tevékenység, amely az uralkodó feladata, hogy fenntartsa a rendet a világban.

8 Csillagjóslás Voltak jósló szövegek is, hasonlóak a mezopotámiaiakhoz: „A Kuei hsziu elhalványodása rossz aratást jelent; ha a Mars áthalad a Csio hsziun háború lesz; ha a Merkúr és a Vénusz együtt jelenik meg keleten és mind a kettő vörös fénnyel sugároz, akkor az idegeneknek végük és Kína seregei győzedelmeskednek.”

9 Dinasztia váltás és az Égi Mandátum Az első két dinasztia váltáskor egy-egy fejedelemség felemelkedett és átvette a királyság intézményét a hagyomány szerint. Az utolsó királyok mindig dekadensek voltak, ezért Shangdi illetve az Ég az új dinasztiát támogatta. Ebből lett később az Égi Mandátum elmélete.

10 Égi Mandátum és a csillagászat Amikor a Zhou dinasztia átvette a hatalmat az utolsó dekadens Shang királytól, ben, az öt bolygó együtt állt a Vörös Madár csillagképben. A hadműveleteket a bolygók állásának függvényében indították és állították le. Mítosz szerint a Zhou-k földoltárára a Vörös Madár leszállt csőrében egy jogarral. Vajon ez a csillagászati eseményre vonatkozó emlék? Öt elem tan szerinti későbbi magyarázat: Vörös Madár a tűz elemhez tartozik, és a Zhou dinasztia is.

11 Égi Mandátum és a csillagászat Együttállás volt ban és –1576-ban is. A második jól illeszkedik a Shang dinasztia hatalomra jutására. 600 évenkénti váltások gondolata innen eredhet. Később úgy gondolták, hogy ha az Ég megvonja a Mandátumát, akkor jeleket küld. A jeleket az asztrológusok észreveszik és intik a királyt, ezért nagy befolyásuk lett. A nagyobb jelek pedig éhínség, szárazság és járványok, amikor is a nép fellázad és megdönti a dinasztiát.

12 Személyes csillagjóslás A +3. században jelenik meg Kínában a személyes csillagjóslás, amit taoisták műveltek. Előzménye a szerencsés és szerencsétlen napok rendszere, amely a hatvanas xiazi cikluson alapul. Tizes és tizenkettes ciklus együtt hatvanas ciklust ad. Napok és évek szintjén is működik. Napok, hónapok és évek alapján jóslás: három féle sors. Song korban órák is belekerültek: négy oszlop rendszer.

13 Kozmográfia Kozmológia a világegyetem felépítéséről szóló tan Kozmográfia geometriai megközelítése ennek Számunkra szokatlan mód nem szükséges a csillagászathoz Paradigmától függ, hogy mik a megválaszolandó kérdések

14 Ptolemaioszi modell a keringési időket elég pontosan adta meg Viszont ahhoz, hogy ez kijöjjön olyan epiciklusokra volt szükség, ami szerint a Hold-Föld távolság többszörösére nő és csökken a keringés során. Az, hogy a Hold látható méretének drasztikusan váltakoznia kellene ehhez, az nem zavarta őket.

15 A Hold feletti szféra a matematika és nem a fizika területe a görögöktől kezdve egészen Newtonig. Ha visszább megyünk, mezopotámiába, azt látjuk hogy még a csillagászatban nem hogy a fizika, de a geometria se jelenik meg. Kozmográfia nélküli, horizont jelenségek megfigyelésére fókuszáló aritmetikai csillagászat

16 Kínai kozmológia Kínai alapelv „Az Ég kerek, a Föld szögletes” Már neolit jáde díszek is erre utalnak, bár a Shang korban lehet hogy kereszt alakúnak tekintették a Földet Viszont a csillagászat sokáig nem foglalkozik ilyesmikkel, hanem meridián áthaladásokat vizsgáltak

17 Shi – kozmográf A Hadakozó Fejedelemségek korában, amikor a különféle korrelatív kozmológiák kifejlődnek (Öt Elem Tana, Yin-Yang elmélet) elterjednek az asztrológiai jósláshoz használt segédeszközök Négyzet alakú Földet jelképező lemezen az Eget jelképező korongot forgatni lehet. A korong forgatásával a Nap éves mozgását lehet követni az Égbolton

18 Közepén a Nagy Merítőnek nevezett Göncölszekér csillagkép látható.

19 Gai Tian A Hadakozó Fejedelemségek korának végére, Han kor elejére jelent meg az első ténylegesen kozmográfiai elmélet Gai Tian 蓋天 az Ég mint Tető Mintát a kínai kocsik adták, szögletes kocsi felett egy kerek napernyővel. Az Égbolt a nagyobb, csupán a jóstáblákon ezt nem lehetne megvalósítani.

20 Han kor derekán megjelennek olyan változatok is, ahol az Ég és a Föld nem teljesen lapos, hanem domborodnak. A Nap mindig felettünk van, viszont nem képes egyszerre bevilágítani a Földet. Amikor távol van nem látjuk és éjszaka van. Az, hogy úgy látjuk mintha a horizont alá menne csupán optikai csalódás

21 Az Ég az égi sark körül forog naponta. A Nap az ekliptika mentén vándorol, ezáltal a napi pályája változik. Nyáron közelebb van a sarokhoz, ezért északabbra látjuk a napfelkeltét és napnyugtát. Mivel kisebb körön kering, de ugyanakkora területet világít be, ezért hosszabbak a nappalok. Télen mindez fordítva van

22 Leghíresebb könyve az irányzatnak a Zhou Bi Suan Jing Gnomonnal (napóra) végezték méréseiket. A Zhou Bi Suan Jing fő érdeme, hogy deklináció mérésére is adott módszereket, melyre a konkurens Hun Tian iskola eredményei miatt volt szükség.

23 Hun Tian 渾天 Az Ég mint félgömb borul a Földre Szorosan együtt fejlődött ki az Armilláris Gömbbel. Ennek segítségével különféle szögeket tudtak mérni, például deklinációt is. Az égbolt balra forog, a Hold és a Nap jobbra, de magával sodorja őket az Égbolt

24 Közös elem mindkét elméletben, hogy nincs egyszerre nappal a Földön Felmerül kérdésként hogy ha vannak csillagok, amelyek sosem mennek a horizont alá (cirkumpoláris csillagok), akkor lehetnek olyanok is, amelyek sosem emelkednek fölé. Tang korban Yi Xing expedíciója elmegy Vietnámig, hogy délebbi csillagokat is kimérjék.


Letölteni ppt "Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések