Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PERFORMATIVITÁS PERFORMANSZ ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program Szonday Szandra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PERFORMATIVITÁS PERFORMANSZ ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program Szonday Szandra."— Előadás másolata:

1 PERFORMATIVITÁS PERFORMANSZ ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program Szonday Szandra

2 Fogalomértelmezés  Performance:  1. eljátszás, előadás, bemutatás (pl. színház, koncert)  2. használhatóság, teljesítőképesség („high performance technology”)  A ‘60-as évek óta: kísérleti kifejezésformák, a művészetelméletileg megalapozott műfaji, esztétikai határok átlépése (képzőművészet, tánc)

3  Szembefordulás az akadémikus művészettel, a múzeumi konvenciókkal és a piaccal: a művészet és élet közötti határok lerombolása – Minden művészet!  „Visszavarázsolni a művészet komolyságát”, „véresen komoly dolgoknak kell történnie” - a műalkotás igazsága, hitelesség, pátosz „A színház csalás. A film csalás.” „Személyes felelősségemből semmit nem szabad letagadnom. Semmi kacsintás, semmi mentőkörülmény.” (Hajas Tibor: Animációs filmterv vázlata)

4  Performance: legfőbb médiuma a test (lásd: body art)  „A test az egyetlen megbízható médium.” (Hajas Tibor: Performance: a halál szexepilje)  A test szenvedésének közszemlére vitele, általános mondanivalóval való felruházása

5 Szinonímák live art ellenművészet body work body art total art living sculpture intermédia activity happening event akcionizmus

6 Performansz-kutatás  Gerhard Dirmoser, ASA-European, 1999: Performance-Art-Context  Az összefüggéseket egy poszter méretű (240cm x 180cm) diagramba foglalták, melyet 4 részre, és 32 aspektusra osztottak  90 definíció, több száz név, mű és könyvcím

7

8

9 Egy elhíresült példa  Marina Abramović: Tamás ajka (Lips of Thomas, Galerie Krinzinger,1975)  Önkorbácsolás, üvegtörés, a bőr bemetszése, stb. – a nézők vetnek véget a performansznak

10 Problémák  Nem jött létre a művésztől független, önálló artefaktum; a nézőnek nem áll rendelkezésére egy mű, melyet mindig újraértelmezhet;  A cselekvés nem ábrázolt semmit, a művész nem játszott szerepet;  Irritáló, bizonytalan, kínos helyzetbe hozta a nézőt – nincs szokásos műélvezet (megfigyelés, kontempláció)  Esztétika vs. etika – Mi a helyes? Mi volt a művész célja?  A nézők is játékosokká váltak

11 A nézők, mint „játékosok”  Nyilvános kivégzések  Avantgárd – futurista, dadaista, stb. esték – a nézők provokálása,reakció kiváltása

12 Hol „normális” önmagunk veszélyeztetése, kínzása?  Vallási rítusok, gyakorlatok  spirituális átváltozás  Vásári mutatványosok, artisták  erődemonstráció Abramović performansza ingadozás e két műfaj között: bekövetkezett valamiféle átváltozás, ill. a nézőket sokkolta, meglepte az esemény.

13 Néhány jellemző  A hagyományos esztétikák (hermeneutika, szemiotika) nem alkalmazhatók. A műalkotást elsősorban nem megérteni, hanem tapasztalni kell;  A jelentés végrehajtása, új és saját valóság létrehozása, melyet a néző is megtapasztal; a performanszban részt vevők transzformá-ciója.  Valamennyi jelenlévőt magába olvasztó esemény.

14 Az obj./szubj. és jelölő/jelölt viszonyának újradefiniálódása  Alkotó és műalkotás nem válik szét  A nézők testi reakciói nem vezethetők vissza lehetséges jelentésekre  az észlelet közvetlenül hatott a nézői testre, elsőbbséget élvez a jelentéssel szemben  az anyagiság függetlenedik a jelölő funkciótól, és önálló életre tart igényt.

15 A performativitás fogalma (Fischer-Lichte)  John L. Austin, 1955: performativitás - a nyelvi megnyilatkozások, mint cselekvések  Sikerültség: intézményes és társadalmi feltételek  Pl. esketés, keresztelés, ígéret, stb.

16  A performatívumok önreferenciális és valóságalkotó erővel bíró beszédcselekvések  Abramović szintén önreferenciális és valóságalkotó cselekvést hajt végre (cél: transzformáció)  DE:  Mi tekinthető sikernek és kudarcnak?  Milyen intézményes feltételekről beszélhetünk?  A performativitás fogalmának megváltoztatása

17 Paradigmaváltás - Test  A 19. században jelent meg az a felfogás, amely szerint nincs rögzített emberi természet. Az ember társadalmában, konvencióiban önmagát teremti meg, önmagát alkotja meg. ( → 20. századi posztmodern filozófiák)  Pl. a test, mint amin nyomot hagy a társadalom, amiről olvas a társadalom → gendertudományok, szociológia, antropológia, stb.

18  Judith Butler: a (nemi) identitás „tevékenységek stilizált ismétlésén keresztül érvényesül”  nem referenciális, hanem dramatikus, performatív aktusok – főleg testi cselekvések  Nincsenek stabil identitások; az aktusok nem egy előzetesen adott lényegre vonatkoznak.  Az ember cselekszi a testét; az identitás folyamatosan és performatív aktusok által jön létre. (= Austini önreferencialitás és valóságalkotás)

19  A performatív aktus mindkét esetben (Austin, Butler) rituális és nyilvános eseményként megy végbe – a performativitás előadásokat eredményez, a művészetben új formákat hoz létre  Pl. Goffman: Az én bemutatása a mindennapokban  minden performansz, szerepjáték  A performativitás esztétikájának az előadás fogalmára kell épülnie

20 Paradigmaváltás - Előadás  A 19. századig: a színház az irodalomtudomány tárgya („textuális művészet”)  Max Herrmann: a színháztudomány létrehozása  dráma = egy nyelvművész alkotása,  a színház = a közönség és a közönség „szolgáinak” alkotása  A színház „társas játék”, mindenki részt vesz benne; együttes jelenlét, közösség  A néző nem intellektuális megfigyelő; obj./szubj. helyett társszubjektumok

21  A néző fizikai jelenlétével, észlelésével, reakcióival hozza létre az előadást  „Testérzés”: „az azonos mozdulatok, hangok képzésére irányuló titkos késztetés”  Valós test és tér együttes megélése

22 Szomaesztétika  Shusterman (Pragmatista esztétika, 2003): „A populáris művészet többnyire valóban megfelel Horkheimer és Adorno analízisének [passzivitás]. Kritikájuk azonban elárulja, hogy leegyszerűsítő módon azonosítják a legitim tevékenységeket a komoly gondolkodással és mindenfajta “erőfeszítést” az intellektus “szellemi erőfeszítésével”. A populáris kultúra bírálói vonakodnak elismerni, hogy a szellemi erőfeszítéseken túl is vannak emberi szempontból értékes és esztétikailag gyümölcsöző tevékenységek. [...] Az erőfeszítésnek, ellenállásnak és kielégülésnek más, sokkal inkább szomatikus formái is vannak.”

23  Pl. rockdalok élvezete: mozgás, tánc, éneklés  “funky”: “örömteli izzadság”  Dewey (Art as Experience, 1934): ezek az erőfeszítések bizonyos gátak leküzdésével járnak (pl. feszélyezettség, zavar) kontemplatív attitűd, filozófiai, teológiai tudás, egyéni felvilágosodás élvezetek, közösségi interakciók, társadalmi változások

24 Reinhardt  A színész által létrehozott fiktív alak helyett a test és tér speciális anyagisága érdekli; jelhordozó, közvetítő test helyett „valós test”  Az előadás dinamikus és kiszámíthatatlan folyamattá válik  Az előadás nem a drámától válik esztétikai tárggyá, hanem az esemény révén

25 Cirkuszművészet  Mi a test, a performativitás szerepe? Milyen módon határozza meg a cirkuszművészetet?  Milyen szempontok alapján vizsgálhatjuk?

26 1. Befogadás  Mit látunk? Hogyan éljük meg?  Központi szerepben a test:  Mire képes valaki a testével (amire mi nem);  Milyen különleges testi adottságai vannak (abnormitás: törpe, kaucsuk, fakír, madárember);  A test (bőr), amit vásárra visznek, stb.  Mi a mi testünk szerepe?  Shustermann, Fischer-Lichte: “szomaesztétika”

27  A cirkusz sajátos terének hatása a testre, a nézőkre, a porondon folyó munkára; szöveg, narratívum, és díszletek hiánya  Bouissac:  Circus and Culture: A Semiotic Approach, 1976; Semiotic at the Circus, 2010  A cirkuszi tér szerveződése, sajátosságai

28 2. Alkotás, előadás  Hogyan dolgozik (“gondolkozik”), mit él meg az artista?  Az újcirkusz alkotóinak gondolkodásmódja → problematizálás, a test, mint téma  Miért vonzó bizonyos művészek számára ma a cirkusz? (Nagy József, Frenák, stb.) Mit tartanak izgalmasnak? Mit kölcsönöznek? stb.

29  XX. századi táncművészeti kísérletek:  test/tér/mozgás/idő vizsgálata  test és tudat viszonya  A mozgásnyelv bővítése (pl. Lopuhov)  Határok elmosódása

30 Test-típusok  Ideális testek, mintaképek, „hősök” (társadalmi elvárások, gender)

31  „Furcsaságok” (eltérés a normálistól)

32  Tökéletlen, esetlen testek, „karikatúrák” (bohócok, komikus akrobaták)

33  Köszönöm a figyelmet!

34 SZÍNHÁZ – PERFORMANSZ - KÖZTÉR

35 Sebastiano Serlio, 1545)

36

37

38

39

40

41

42   A Brief History of Theatrical Scenery  


Letölteni ppt "PERFORMATIVITÁS PERFORMANSZ ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program Szonday Szandra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések