Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Villamosság élettani hatásai Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben Tamus Zoltán Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Villamosság élettani hatásai Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben Tamus Zoltán Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi."— Előadás másolata:

1 Villamosság élettani hatásai Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben Tamus Zoltán Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport

2 2 Az idegsejt Dendrit: 5-7 rövid nyúlványDendrit: 5-7 rövid nyúlvány Axon: hosszú nyúlvány, több szinaptikus bunkócskában végződikAxon: hosszú nyúlvány, több szinaptikus bunkócskában végződik Velőhüvely (mielinhüvely): Schwann-sejtekVelőhüvely (mielinhüvely): Schwann-sejtek Ranvier-féle befűződésekRanvier-féle befűződések

3 3 Az idegsejt felépítése

4 4 Akciós potenciál Mindent vagy semmit elvMindent vagy semmit elv Abszolút refrakter fázis 1 ms körül idegsejtekbenAbszolút refrakter fázis 1 ms körül idegsejtekben Relatív refrakter fázis néhány ms idegsejtek eseténRelatív refrakter fázis néhány ms idegsejtek esetén

5 Szinaptikus áttevődés FelépítésFelépítés –Kémiai mediátor –Elektromos ›sejtkapcsolatok –Vegyes szinapszis 5

6 Szinapszisok jellemzői Egyirányú vezetésEgyirányú vezetés Posztszinaptikus potenciálokPosztszinaptikus potenciálok –Serkentő –Gátló SzummációSzummáció –Térbeli –Időbeli 6

7 IZOMMŰKÖDÉS Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben 7

8 Jan Swammerdam ( ) Az izomszövet térfogatváltozását vizsgálta – 1664Az izomszövet térfogatváltozását vizsgálta – 1664 Folyadék áramlás az idegekenFolyadék áramlás az idegeken Az eredményeket csak 1738-ban publikáljákAz eredményeket csak 1738-ban publikálják

9 9 Izomszövet Különböző ingerek (fizikai, kémiai, idegi) hatására megrövidülnekKülönböző ingerek (fizikai, kémiai, idegi) hatására megrövidülnek Az összehúzódás elemei a miofibrillumokAz összehúzódás elemei a miofibrillumok Fajtái:Fajtái: –Simaizom –Harántcsíkolt izom –Szívizom

10 10 Simaizom Orsó alakú μm hosszúságú sejtekből áll.Orsó alakú μm hosszúságú sejtekből áll. A sejtek közötti kötőszövetben futnak az erei és az idegeiA sejtek közötti kötőszövetben futnak az erei és az idegei A tápcsatornában, az érfalban, a bőrben stb. találhatóakA tápcsatornában, az érfalban, a bőrben stb. találhatóak A vegetatív idegrendszer hatására működikA vegetatív idegrendszer hatására működik Lassú összehúzódású, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, nem fáradLassú összehúzódású, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, nem fárad

11 11 Harántcsíkolt izom I. Vázizomzat, akaratunktól függően összehúzódóVázizomzat, akaratunktól függően összehúzódó Rostokból áll hosszúk néhány cm, vastagságuk μm.Rostokból áll hosszúk néhány cm, vastagságuk μm. Nagy erőkifejtés, hamar fáradNagy erőkifejtés, hamar fárad

12 12 Harántcsíkolt izom II.

13 13 Szívizom Különleges felépítésű harántcsíkolt izomKülönleges felépítésű harántcsíkolt izom Rostokból áll, amik összeköttetésben állnak egymássalRostokból áll, amik összeköttetésben állnak egymással Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, nem fáradAkaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, nem fárad

14 14 Izomműködés I. Inger hatására összehúzódik, majd elernyed: izomrángás (tized mp)Inger hatására összehúzódik, majd elernyed: izomrángás (tized mp) Inger -> latencia -> összehúzódás -> relaxációInger -> latencia -> összehúzódás -> relaxáció Izotóniás összehúzódásIzotóniás összehúzódás –Állandó erő, rövidülés Izometriás összehúzódásIzometriás összehúzódás –Állandó hossz

15 15 IngerküszöbIngerküszöb Szummáció: több küszöb alatti inger -> összehúzódásSzummáció: több küszöb alatti inger -> összehúzódás KüszöbingerKüszöbinger Maximális ingerMaximális inger Refrakter fázisRefrakter fázis Izomműködés II.

16 16 A szív elektromos aktivitásaA szív elektromos aktivitása Az EKG jel könnyen rögzíthető a mellkasra vagy a végtagokra (Einthoven háromszög) helyezett elektródákkalAz EKG jel könnyen rögzíthető a mellkasra vagy a végtagokra (Einthoven háromszög) helyezett elektródákkal A hullám megváltozik különféle kardiovaszkuláris elváltozások eseténA hullám megváltozik különféle kardiovaszkuláris elváltozások esetén Elektrokardiogram (EKG)

17 17 Einthoven háromszög

18 18 Az EKG időfüggvénye

19 19 A sinus csomóban ingerület keletkezikA sinus csomóban ingerület keletkezik Sinus csomó szerepe

20 20 A pitvar depolarizációja (összehúzódás)A pitvar depolarizációja (összehúzódás) P hullámP hullám – mV –60-80 ms A P hullám

21 21 Késleltetés az AV csomóbanKésleltetés az AV csomóban Normál esetben izoelektromos szakaszNormál esetben izoelektromos szakasz PQ szakaszPQ szakasz –60-80 ms A PQ szaksz

22 22 His-köteg, Tawara- szárak és Purkinje- rostokon vezetik az ingerületet a kamrákbaHis-köteg, Tawara- szárak és Purkinje- rostokon vezetik az ingerületet a kamrákba Az ingerület terjedése

23 23 Az ingerület a szív csúcsából terjed tova a kamrákbanAz ingerület a szív csúcsából terjed tova a kamrákban Gyors kamrai depolarizációGyors kamrai depolarizáció QRS hullámQRS hullám –1 mV –80 ms QRS hullám

24 24 A kamrai izomsejtekben reltíve hosszú az akciós potenciál: msA kamrai izomsejtekben reltíve hosszú az akciós potenciál: ms Izoelektromos szakaszIzoelektromos szakasz ST szakaszST szakasz – ms ST szakasz

25 25 Kamrai repolarizáció: T hullámKamrai repolarizáció: T hullám – mV – ms T hullám

26 VILLAMOS JELEK Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben 26

27 27 Villamos jelek a diagnosztikában ElektroneurogramElektroneurogram ElektromiogramElektromiogram ElektroenkefalogramElektroenkefalogram ElektrokardiogramElektrokardiogram

28 28 Elektroneurogram (ENG) Az akciós potenciál terjedési sebességét méri egy adott idegen.Az akciós potenciál terjedési sebességét méri egy adott idegen. Mérhető tű elektródákkal vagy a Ag- AgCl elektródákkal a testfelszínenMérhető tű elektródákkal vagy a Ag- AgCl elektródákkal a testfelszínen Az izomösszehúzódások csökkentésére 100 V feszültségű μs időtartamú impulzust használnak ingerlésreAz izomösszehúzódások csökkentésére 100 V feszültségű μs időtartamú impulzust használnak ingerlésre Az ENG jel 10 μV nagyságrendbe esikAz ENG jel 10 μV nagyságrendbe esik

29 29 Wrist – csuklóWrist – csukló BElbow – könyök alattBElbow – könyök alatt AElbow – könyök felettAElbow – könyök felett Elektroneurogram (ENG)

30 30 Terjedési sebességek:Terjedési sebességek: –Idegeken: m/s –Szívizomban: 0,2-0,4 m/s –A pitvar-kamrai késleltetés: 0,03-0,05 m/s Idegi megbetegedések hatására csökkenhetnek a vezetési sebességekIdegi megbetegedések hatására csökkenhetnek a vezetési sebességek Elektroneurogram (ENG)

31 31 Elektromiogram (EMG) Motoros egységMotoros egység Single Motor Unit Action Potential (SMUAP)Single Motor Unit Action Potential (SMUAP)

32 32 SMUAP 2 v. 3 fázisúSMUAP 2 v. 3 fázisú μV, 6-30 Hz, időtartam 3-15 ms μV, 6-30 Hz, időtartam 3-15 ms Rendellenességek esetén változik a frekvenciája és az amplitudója.Rendellenességek esetén változik a frekvenciája és az amplitudója. Elektromiogram (EMG)

33 elektróda rendszer10-20 elektróda rendszer Elektroenkefalogram (EEG)

34 34 Alapvető ritmusokAlapvető ritmusok –Delta (0,5-4 Hz): mély alvás –Theta (4-8 Hz): alvás kezdeti fázisában –Alfa (8-13 Hz): ébren pihenés közben –Béta (>13 Hz): ideges feszült alanyokon Elektroenkefalogram (EEG)

35 35 a: delta, b: theta, c: alfa, d: béta, e: alfa blokk, f: marker 50 μV, 1 seca: delta, b: theta, c: alfa, d: béta, e: alfa blokk, f: marker 50 μV, 1 sec Elektroenkefalogram (EEG)

36 36 Irodalom Donáth T.: Anatómia élettan, Medicina, 1999.Donáth T.: Anatómia élettan, Medicina, Rangaraj M. Rangayyan: Biomedical Signal Analysis, IEEE Press/Wiley, New York, NY, 2002.Rangaraj M. Rangayyan: Biomedical Signal Analysis, IEEE Press/Wiley, New York, NY, Baggaley A. ed.:Human body, Dorling Kindersley Ltd., London,2001Baggaley A. ed.:Human body, Dorling Kindersley Ltd., London,2001


Letölteni ppt "Villamosság élettani hatásai Villamos jelek és információátvitel az élő szervezetben Tamus Zoltán Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések