Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 3. Előadás: Kármentesítés gyakorlata Tényfeltárás Előadó: Jolánkai Zsolt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 3. Előadás: Kármentesítés gyakorlata Tényfeltárás Előadó: Jolánkai Zsolt."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 3. Előadás: Kármentesítés gyakorlata Tényfeltárás Előadó: Jolánkai Zsolt

2 Tartalom Felderítő tényfeltárás Részletes tényfeltárás – Adatgyűjtés – Tényfeltárási terv Tényfeltárás szűrővizsgálata Tényfeltárás kivitelezése 2 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

3 Kármentesítés folyamata Környezetkárosodás tényének megállapítása környezeti felülvizsgálat során 3 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Környezeti kár meghatározása (Tényfeltárás, Monitoring) Kár felszámolás (beavatkozás) Kármentesítés Kármentesítésre kötelezett aki a Kvt /A § -ában meghatáro- zottak szerint felelősséggel tartozik

4 Kármentesítés -A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. -Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint és a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni -A felügyelőség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és működtetését írhatja elő. 4 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

5 Tényfeltárás 5 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt -vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető -külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen. -a Felügyelőség írja elő határozatban, hogy a tényfeltárásnak mire kell kiterjednie, azaz a szennyezettség valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is -tényfeltárási tervet kell készíteni -tényfeltárási záródokumentációt kell készíteni

6 Tényfeltárás 6 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Felderítő vizsgálatot abban az esetben kell végezni, ha: a szennyezettség kiterjedése indokolja, a szennyezőanyagok sokfélék, a lehetséges szennyező források száma, elhelyezkedése indokolja, a veszélyeztetés mértéke indokolja (pl. vízbázis közelsége, területhasználat jellege, stb.), a terület földtani vagy vízföldtani helyzete indokolja, stb. A felderítő vizsgálat célja: bizonyítani a szennyezés tényét, meghatározni a szennyezőanyag(ok) forrását, pontosítani a szennyezőanyag(ok) típusát, tájékoztató adatot szolgáltatni a szennyeződés kiterjedéséről. Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás (jogszabályok nem naprakészek)Felderítő és részletes tényfeltárás Felderítő tényfeltárás

7 Tényfeltárás 7 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Gyorstesztek, helyszínen elvégezhető mérések  előkészíthetőek a részletes feltárás tervei A tényfeltárás felderítő szakaszában a könnyen illó szennyezőanyagok jelenlétének kimutatására jól használható a póruslevegő vizsgálat. Mivel a póruslevegőben mérhető koncentráció függ – a szennyezőanyag mennyiségén és milyenségén kívül – a felszín és a szennyeződés, valamint a felszín és a talajvízszint távolságától, a csapadékviszonyoktól és a telítetlen zóna víztartalmától, ezért a póruslevegő vizsgálatából a szennyezőanyag tényleges mennyiségére nem lehet következtetni. Az egyes mérési pontok egymáshoz viszonyított értékei viszont segítséget adhatnak a szennyeződés elhelyezkedésének megállapításához. Negatív eredmények alapján a részletes vizsgálatra nincs szükség Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás (jogszabályok nem naprakészek)Felderítő és részletes tényfeltárás Felderítő tényfeltárás

8 Tényfeltárás 8 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt A részletes vizsgálat célja: a szennyező forrás helyének, kiterjedésénék és a szennyezőanyag típusának további pontosítása, a szennyezettség elterjedésének pontos térbeli lehatárolása, a (Ci) intézkedési határérték feletti szennyezettségű földtani közeg (talaj) és felszín alatti víz mennyiségének meghatározása. Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás (jogszabályok nem naprakészek)Felderítő és részletes tényfeltárás Részletes tényfeltárás

9 Tényfeltárás 9 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt A részletes tényfeltárás során a vizsgált területre jellemző szennyezés koncentrációkat kell meghatározni a talajban, földtani közegben és a felszín alatti vízben A részletes vizsgálat során ajánlott meghatározni a szennyezés által érintett földtani közeg fizikai paramétereit, mindenekelőtt a szemcseeloszlást, a szabad hézagtérfogatot, a szivárgási tényezőt, a talaj (kőzet) szorpciós tulajdonságait. Ezek az adatok szolgálnak a szennyeződés- terjedési számításoknál alapadatul. Szennyezett felszín alatti víz esetén meg kell határozni a szivárgás irányát, és a szivárgás sebességét befolyásoló hidrogeológiai paramétereket. Önálló fázisú szennyezőanyagok jelenléte esetén az önálló fázis felhalmozódását és migrációját meghatározó tényezőket is fel kell tárni. A tényfeltárás során nyert adatoknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy meghatározható legyen a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték. A nyert adatoknak alkalmasnak kell lenniük arra is, hogy ezekre alapozva a leghatékonyabb műszaki beavatkozás módszere meghatározható legyen. Részletes tényfeltárás

10 Tényfeltárás 10 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 1. Alapadatok begyűjtése Archív anyagok, hatósági ügyiratok begyűjtése Területhasználatok, szennyezőanyagok, környezeti elemek szükséges beszerezni a következőket: a szennyezettség megszüntetésére kötelezett (kötelezhető) természetes, vagy jogi személy adatait (név, cím, kataszteri szám, stb.), a terület beépítési részletes helyszínrajzát, a terület légi fényképét, a területen megelőzően végzett tevékenységek, területhasználatok leírását, a szennyezést okozó tevékenység leírását, technológiáját, a szennyeződés történeti leírását, hatósági vonatkozásait (engedélyek, határozatok, bírságok stb.), a szennyeződéssel kapcsolatos korábbi vizsgálati eredményeket, a területre vonatkozó talajmechanikai, mérnökgeológiai, hidrogeológiai, környezetvédelmi stb. szakvéleményeket, a terület és a valószínűsíthető hatásterület kataszteri, topográfiai, földtani, hidrogeológiai, környezet-érzékenységi stb. térképeit, a területen és a tágabb térségben létesített feltárások, fúrások adatait, felszín alatti víz vizsgálatok és mérések adatait (vízszint, vízminőség), a szennyezés által valószínűleg érintett területhez közeli vízkivételek helyét, a szennyezés által érintett területek vízhasználati adatait, a területrendezési, településrendezési tervet, a települési környezetvédelmi programot, a közelben lévő védett épített és természeti értékek és területek listáját, időjárási, éghajlati adatokat, egyéb, a tényfeltárás szempontjából fontos adatokat.

11 Tényfeltárás 11 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 1. Alapadatok begyűjtése MÁFI (magyar Állami Földtani Intézet) földtani térképek Országos kútkataszter (VITUKI megszűnésével kérdéses ennek gazdája és kezelője) OKKP nyilvántartási rendszere FAVI (Felszín Alatti Víz és Földtaniu Közeg Nyílvántartási Rendszer) Nyílvános adatok Légifotók FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) Adat és térképtár HM (Honvédelmi Minisztérium) Térképészeti KHT Színes ortofotók Színes infra légifényképek (közeli infra hullámhossztartományban) – Növények vörös színűek – Talaj zöldes árnyalatú – Víz kéktől feketéig változhat

12 Tényfeltárás 12 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 1. Alapadatok begyűjtése Hatósági határozatok és jogszabályok begyűjtése Előzetes terepbejárás A tényfeltárás tervezését megelőzően kell megtenni. A terület tulajdonosával, kezelőjével, illetve a területet legjobban ismerő személlyel tanácsos terepszemlét végezni. Fel kell jegyezni a látottakat, hallottakat, térképen jelölni Fénykép dokumentáció Figyelni kell a következőkre szénhidrogén feldolgozás, üzemanyag fűtőanyag tárolása, átfejtése és kiszerelése, kazánház, kenőanyagok tárolása és felhasználása, vegyi anyagok (oldószerek, impregnálószerek, felületkezelő szerek, stb.) tárolása és felhasználása, hulladéktárolás, felszín alatti és fölötti csővezetékek, szennyvizek gyűjtése és kezelése, veszélyes anyagokat alkalmazó technológiák (pl. galvanizálás, zsírtalanítás, öntöde, javítóműhely, bőrcserzés, csávázás, hadiipari technológiák stb.).

13 Tényfeltárás 13 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 2. Tényfeltárási terv A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. Részei: Bevezetés Előzmények A károsodott terület földtani és vízföldtani viszonyai A feltárások és vizsgálatok általános terve – A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása – A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk – A tényfeltárás kutatási módszerei és alkalmazásuk sorrendje – A kémiai vizsgálatok körének megtervezése Szervezés és biztonságtechnika A tényfeltárás várható környezeti hatása A tényfeltárással kapcsolatok munkálatainak ütemezése Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv (jogszabályok nem naprakészek)Tényfeltárási terv

14 Tényfeltárás 14 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv Bevezetés: a szennyeződés valószínűsíthető idejét, jellegét, a szennyező forrás(ok) és a tényfeltárás helyének megjelölését. (cím, kataszteri szám), az ingatlan(ok) tulajdonosának, használójának, kezelőjének adatait, a tényfeltárást elrendelő felügyelőség megnevezését, a határozat számát, a kiadás időpontját, a kötelezés teljesítésének határidejét, a kötelezés által megjelölt feladatokat, a tényfeltárást végző nevét, a jogosultságát igazoló engedély számát és érvényességi idejét, megnevezve, hogy az engedély milyen tevékenységre vonatkozik. Előzmények bemutatása: Tényfeltárást elrendelő határozat bemutatása Föl kell vázolni a szennyező forrás és a szennyeződött, károsodott terület helyén és az érintett ingatlanokon a terület- és vízhasználatokat. A térképen ábrázolni kell a szennyező forrás(ok) helyét. Fel kell sorolni a veszélyeztetett, szennyeződött, károsodott természeti, környezeti és művi elemeket.

15 Tényfeltárás 15 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A károsodott terület földtani és vízföldtani viszonyai: Az archív adatok alapján a vizsgált területet be kell azonosítani a regionális földtani- vízföldtani képbe. Ehhez nyújtanak segítséget az áttekintő földtani térképek, szerkezetkutató fúrások, mélyfúrású kutak adatai. A lehetséges mértékig ismerni kell a térség kőzettani, rétegtani és hidrogeológiai adottságait, a szennyeződéssel érintett, többségében felszín közeli földtani közegeket. Vízföldtani szempontból az előkészítő munkát a területet érintő hidrogeológiai egységre kell kiterjeszteni. Át kell gondolni a térségi víztároló kőzetek települési viszonyait, a felszín alatti vizek típusait (talajvíz, parti szűrésű, rétegvíz, hasadékvíz, karsztvíz) a tárolók vízföldtani paramétereit (szivárgási tényező, szabad hézagtérfogat stb.), a beszivárgási, utánpótlódási, megcsapolási körülményeket, a vízszinteket, nyomásszinteket, a vízszintek ingadozását, a talaj- és rétegvizek kommunikációját, regionális és helyi felszín alatti vízáramlási rendszereket, a veszélyeztetett vízhasználatokat, stb. Ehhez nyújtanak segítséget a vizsgált területen végzett korábbi feltárások és vizsgálatok adatai, illetve az ezek felhasználásával készült szakvélemények és a regionális hidrogeológiai térképek.

16 Tényfeltárás 16 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása A tervezés során figyelembe kell venni a felszíni lefolyási viszonyokat, az érintett területen összegyűlő vizeknek a felszíni vizekkel való kapcsolatát a természetes vizekbe és a mesterséges létesítményekbe (vízfolyásokba, csapadékcsatornákba, öntözőcsatornákba, stb.) való bejutás és továbbjutás módjait a beszivárgási adottságokat, a szennyeződés felszín alá kerülésének és a felszín alatti vizekkel történő kapcsolatának módozatait. A szennyezettség területi elterjedése egyes esetekben előzetes szennyeződés- terjedési modellezéssel becsülhető. (“Szennyeződésterjedési modellek alkalmazása” c. OKKP Kármentesítési Kézikönyv 1) A szennyezettség megállapítására olyan feltárási hálózatot és mélységet kell tervezni, hogy a szennyeződés térbeli elhelyezkedésének és esetleges mozgásának a sajátosságai kellő mértékben megismerhetők legyenek. A feltárások rendszerét lehetőleg egyenletes kiosztással kell tervezni. Pontszerű szennyező forrás esetén, a terjedési útvonalak ismeretének hiányában, használható a sugaras feltárási rendszer is.

17 Tényfeltárás 17 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása - folytatás A fúrásoknak lehetőség szerint harántolni kell a talajvíz tároló képződményt. A talajvíz alatti rétegvíztartó összletek feltárása és vizsgálata azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a víztartók összenyitásával a szennyeződés átjuthat addig szennyezetlen víztartókba is, ezért első lépésben kizárólag az első víztartóra terjed ki a vizsgálat. Amennyiben a mélyebb víztartók szennyeződésének megalapozott a gyanúja, akkor indokolt lehet azok feltárása is A második víztartó feltárását a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal egyeztetett módon, a szennyezett talajvíz kizárását biztosító fúrási technológia alkalmazásával kell elvégezni. A mélyebb víztartókat feltáró fúrás(oka)t lehetőleg a talajvíztartó összletben jelenlévő szennyezettség horizontális elterjedésének kontúrján kívül, vagy a szennyezés gócától távol kell kitűzni, elkerülendő a szennyezőanyagnak a víztartók között való mozgásának lehetőségét.

18 Tényfeltárás 18 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk: Cél kell legyen, a költségkímélő, hatékony kutatási eljárás kiválasztása. Tájékoztatásul szolgálhatnak a közvetett feltárások (felszíni és fúrólyuk geofizika, mechanikus szondázás). Közvetlen információt nyújtanak a sekély és nyílt feltárások és a nagyobb mélységet is átfogó fúrások és megfigyelő kutak. A mintavételeket és a minták laboratóriumi vizsgálatát általában a szennyeződés jellege, a szennyezőanyag tulajdonságai, a térség morfológiai, földtani felépítése, hidrológiai adottságai, a területhasználatok, a valószínűsíthető mentesítési technológia határozzák meg igen részletes és sok szempontot figyelembe vevő mintavételi-vizsgálati tervet kell összeállítani, amely tartalmazza a mintavétel helyét, időpontját, módját, a minták számát, mennyiségét, kezelését, tárolását, nyilvántartását és átadását. Mintavételt pontokban végezzük. Egy adott területen a mintavételi pontok hálózatát mintavételi rácsnak nevezzük. Szabályos mintavételi rács akkor alkalmazható, ha a hulladék vagy a szennyezőanyag eloszlása közel folytonosnak tekinthető, így a mintavételi hiba minimális.

19 Tényfeltárás 19 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk - folytatás: A tervezett fúrásszámot és hálóméretet elsősorban a szennyezett talaj és felszín alatti víz térfogata és kiterjedése határozza meg. A két leggyakoribb mintavételi rács a négyzeten és a szabályos háromszögön alapuló hálózat. Egy mintavételi rácsnak a mintázás jósága szempontjából két jellemzője van: – egy tetszőleges pont átlagos távolsága a mintavételi ponttól, – egy tetszőleges pont maximális távolsága a mintavételi ponttól. A mintavétel történhet véletlenszerű pontkijelöléssel is. A véletlenszerű helykijelölés alapján végzett mintavétel során a káros anyag, vagy az erősen szennyezett földtani közeg minden egyes összetevőjének ugyanakkora esélye és valószínűsége van arra, hogy a mintába belekerüljön. Ennek akkor van különös jelentősége, ha a vizsgált területen a szennyezőanyagok eloszlása szabályos (pl. meghatározott helyekről származó anyagokkal periodikusan feltöltött hulladékleralók esetében).

20 Tényfeltárás 20 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk – folytatás2: Talajszennyeződések a szennyező források körzetében fordulnak elő. A talaj szennyezettségének tényfeltárása esetén a vizsgálati helyek többsége mintavételi fúrás, kiegészítve a szennyeződés centrumában és a felszín alatti víz áramlásának irányában (esetleg hátterében is) kialakított, folyadékminták vételére alkalmassá tett biztosított fúrásokkal. A felszín alatti vizek szennyezettségét a szennyező forrástól kiinduló, szivárgás irányú szelvények mentén (áramlási és azzal ellentétes irányban) célszerű fúrással, biztosított furatokkal követni. Az oldalirányú lehatárolások azután következnek, hogy a szennyezettség csóváját hosszirányban lehatárolták. A talaj mintavételeket és vizsgálatokat a szennyező források közelében minden esetben ki kell terjeszteni a felszínközeli talajzónára, a talajvíz feletti (kapilláris) zónára, a talajvízszint ingadozásának térségére és a talajvízszint alatti tartományra. A mintavételeket és vizsgálatokat minden indokolt és értelmezhető esetben ki kell terjeszteni a terület jellemző felszín alatti vízbeszerzéseire, felszíni vizeire és a mederiszapokra.

21 Tényfeltárás 21 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A tényfeltárás kutatási módszerei és alkalmazásuk sorrendje (részletes módszertan): Fel kell vázolni: helyszíni vizsgálatokat: egyidejű folyadékszint észlelések, vízföldtani paraméterek meghatározása, talaj- és folyadékminta vételek, szennyeződés vizsgálati tesztek; mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módokat felszíni- és felszín alatti vizek, talaj (kőzet) és szennyezőanyag(ok) esetében: fizikai, kémiai (minőségi és mennyiségi analitika), toxicitási, bakteriológiai, stb. vizsgálatok; a befejező értékelési, dokumentálási munkát. az egymást követő előkészítő munkákat: engedélyek beszerzése, helyszíni célfelvételezések, geodéziai felvételek, feltárások helyének kitűzése; a feltárási tevékenységet: geofizikai vizsgálatok, szondázási vizsgálatok, nyílt feltárási munkák, fúrási és kútkiképzési munkák, geodéziai bemérés;

22 Tényfeltárás 22 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan): A kémiai vizsgálatok körének megtervezése: Általános elvként rögzíteni kell, hogy a feltárások telepítését a szennyező források, potenciális szennyező források környezetében, azok minden részletre kiterjedő megismerésére célszerű indítani. A vizsgálandó komponensek köre szűkíthető a terület ismeretéből kiindulva. A valószínűsített kockázatos anyag(ok) ismeretében el kell készíteni az előzetes kémiai anyagvizsgálati tervet.

23 Tényfeltárás 23 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv Szervezés és biztonságtechnika A helyszíni munkálatok tervezésekor: fel kell mérni a terület megközelíthetőségét, és a területen belüli közlekedés lehetőségeit, vizsgálni kell a felvonuláshoz szükséges bontási, tereprendezési feladatokat, le kell határolni a munkálatokkal igénybe vett területet, biztosítani szükséges a megfelelő őrzést, védelmet és ki kell jelölni az irányító központot, kommunikációs és elsősegély nyújtó helyet, a helyszínen dolgozók számára biztosítani kell szállás- és tárolási lehetőséget, az ivó- és szociális víz és energia- stb. ellátást, rögzíteni szükséges a munkakezdés és befejezés időpontját. /A feltárási teljesítmény (fúrási folyóméter) és a veszélyeztetettség ismeretében a feltárás adott határidőn belüli elvégzéséhez szükséges személyi létszám, berendezésszám meghatározható. A területen dolgozó szakemberek egymás után, egymásból következő munkáját időben ütemezni kell (geodéziai kitűzés, tereprendezés, feltárás, mintavétel, helyszíni vizsgálat)./

24 Tényfeltárás 24 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárási terv Szervezés és biztonságtechnika A helyszíni munkálatok tervezésekor: A terület tulajdonosával vagy kezelőjével a feltáró munkálatok helyét egyeztetni kell Ha ez térképek hiányában bizonytalan, közműfeltárást kell végezni, illetve a fúrásokat feltáró aknából kell indítani. Speciális esetben szükséges lehet a terep tűzszerészeti mentesítését elvégezni. A munkálatok során mindvégig be kell tartani az általános és helyi biztonságtechnikai szabályokat (egészség- és balesetvédelem). Szükség esetén a helyszínen dolgozókat a feltárandó anyagra vonatkozó speciális oktatásban kell részesíteni. A feltárási terveket tűz-, robbanás- fertőzésveszély, stb. esetén az illetékes hatósággal, felügyelőséggel egyeztetni kell (bányakapitányság, tűzoltóság, ÁNTSZ) Erősen szennyezett területen a munkavégzés veszélyeztetheti a mintavételezést végzőket. Ilyen területeken megfelelő védőeszközöket (por- és gázvédő maszk, védőkesztyű, vagy teljes testet beburkoló védőruha) kell használni, amelyek a szennyezőanyagok bőrre kerülésének, belégzésének, lenyelésének veszélyét csökkentik, kizárják.

25 Tényfeltárás 25 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálata Jogszabály: 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható. Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat. Mintavétel: mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.

26 Tényfeltárás 26 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálata A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően csatolni kell az alábbiakat: a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket, b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát. -azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi határértéknél - nem végezhető el. Mindezeket csatolni kell a tényfeltárási záródokumentációhoz Szennyező anyagok és tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer pHpotenciometriaMSZ : 1985, MSZ ISO 10523:2003 foszfátfotometria, vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO :1998, MSZ :1977

27 Tényfeltárás 27 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Kármentesítési környezeti kockázatfelmérés

28 Tényfeltárás 28 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 3. Tényfeltárás kivitelezése A Felügyelőség engedélyének illetve határozatának kiadása után kezdődhet Előmunkálatok A feltárást a szükséges engedélyek beszerzésével, a hiányzó dokumentációk pótlásával, és aktualizáló helyszínelésekkel kell indítani. A feltárások helyét a terület tulajdonosával, az illetékes szakhatóságokkal és a közüzemi szolgáltatókkal (elektromos művek, vízmű, gázszolgáltató, távközlési szolgáltatók) egyeztetni kell a felszín alatti közművek védelme és biztonsága érdekében. Az észleléshez, mintázáshoz felhasznált természetes és mesterséges feltárások helyét a munka megkezdése előtt ki kell jelölni, a feltárások jelzésének feltüntetésével. A feltárások pontos koordinátáit (vízszintes és magassági vonatkozásban) abszolút értékben (EOV, mBf) kell megadni. Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzése (jogszabályok nem naprakészek)Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzése

29 Tényfeltárás 29 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Geodézia Minek? a terület geodéziai azonosítása, kiterjedés paramétereinek megadása, a felméréshez és a kármentesítés megtervezéséhez alapadatok szolgáltatása, a mintavételi helyek rögzítése, egységes nyilvántartási rendszerhez azonosító adatok szolgáltatása. Kiindulási térképek: a földhivatali alaptérképek, kiviteli vagy építési engedélyezési tervek, nyomvonalas létesítmények kiviteli tervei. A mérésnek vízszintesen centiméteres, függőlegesen milliméteres pontosságúnak kell lennie

30 Tényfeltárás 30 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Geodézia Első feladat a helyszíni bejárás alkalmával a meglévő helyszínrajzok helyességének minősítése, és azoknak a lényeges objektumoknak az azonosítása, amelyek helyszínrajzi megjelenítése szükséges. A helyszínrajzon szerepeltetni kell: épületeket, úthálózatot, vasutat, elektromos légvezetéket, egyedi, kimagasló azonosító pontokat (kémény, torony, stb.), az ismert közműhálózatot (víz, szennyvíz- és csapadékvíz csatorna, elektromos- és távközlési kábel, távhő- és gázvezeték), felszíni és felszín alatti tárolótartályokat, termékvezetékeket, technológiai berendezéseket és vezetékeket, feltárási, mintavételi pontokat, vízrajzi adottságokat.

31 Tényfeltárás 31 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Nyílt feltárások: Előzetes tényfeltárás esetén, amikor kevés adat áll rendelkezésre, különösen az első helyszíni bejáráskor valamennyi meglévő felszíni nyílt feltárás jellemzőjét figyelembe kell venni, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások Természetes: vízmosás, patakmeder, vízpart, hegyomlás, kidőlt fák gyökérzete helyén maradt üreg Mesterséges: külfejtés, bevágás rézsűje, alagút, pince, épület alapozás, kút stb. Létesíthetők kis mélységű feltárások: lekaparással, tisztítással, kutatógödör, bevágás készítésével, kézi szondázóval. Speciális nyílt feltárási módszer lehet a szennyeződés feltárása gépi markolóval.

32 Tényfeltárás 32 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Pontszerű feltárások készítése: A feltárási technikákat a szennyeződés jellegének, mértékének, térbeliségének és a kőzetanyagnak megfelelően kell megválasztani. A feltárási munkálatok célja a szennyező forrás feltárása, a szennyező forrás által szennyezett talaj és felszín alatti víz térbeli lehatárolása, a földtani paraméterek meghatározása helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal és a szennyeződés terjedésének ellenőrzéséhez figyelőkutak létesítése. A feltárás mintavételi szondázással vagy fúrások létesítésével végezhető. Szondázás: Kis átmérőjű (20-50 mm) szondával, melyet robbanómotoros kalapáccsal juttatnak le a talajba. 1-2 méter-re lehet lemenni. Emelőszerkezettel kell kivenni a mintát. Üreges szerkezetű. Állékony furat esetén szűrőcsövet is be lehet helyezni a lyukba, így talajvízmintát is lehet venni.

33 Tényfeltárás 33 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Pontszerű feltárások készítése: Fúrás: Vízöblítéses és száraz fúrás létezik, kockázatos szennyezés esetén azonban csak az utóbbit szabad használni. A vízöblítéses fúrást kerülni kell, mert idegen eredetű vizet visz a szennyezett területre. Kis lehatolású kézi és gépi berendezések: méter mélységig, max 110 mm-es furat Állványos gépi fúrás: méter, d>150 mm Fúrószerszámot a talaj, illetve kőzettípus alapján kell kiválasztani: Laza törmelékes kőzet kanállal Kötött kőzet spirállal Szilárd kőzet koronával Spirál fúró használata környezeti értékeléshez nem ideális, mert nehezebben tisztíthatóak a fúrócsövek, illetve a mélységszelektivitás nem jó. Kanalas fúró viszont nem tartja meg a talajvizet, így az talajvízszint alatt nem alkalmazható

34 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 34 Kanalas fúrószerszámok Belső üreges spirál fúrószerszám Forrás: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzéseTényfeltárási terv munkálatainak elvégzése

35 Tényfeltárás 35 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Talajvíz mintavételi pontok kialakítása: A mintavételi kutakat célszerű talajvíz megfigyelő kúttá kiképezni, melyből talajvíz szintet illetve, vízmintát lehet venni. Figyelőkutak hatósági engedéllyel működhetnek! (18/1996 VI. 13) A szűrőzés mélységét a korábbi minták alapján lehet megítélni. A szűrők anyagának választásánál fontos a vizsgálandó anyagok ismerete. A béléscső az a szerkezeti elem, amely a kutat a beomlás ellen biztosítja, másrészt a feltárt rétegben lévő víz szennyeződését, továbbá más vízzel való keveredését megakadályozza. A béléscsövek anyagát ezért úgy kell megválasztani, hogy szilárdsági és kémiai szempontokból egyaránt megfeleljen a követelményeknek. A figyelőkút fúrásánál különösen nagy gondot kell fordítani a felszíni víz, illetve a megfigyelésbe nem vont rétegek vizének a kizárására. Gondoskodni kell a béléscső megfelelő tömítéséről, zárásáról, illetve a gyűrűstér megfelelő kitöltéséről. A kút béléscsövezett szakaszát a várható dinamikus szint közelébe, a vizsgálandó porózus réteget fedő vízzáró rétegbe kell levinni.

36 36 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Forrás: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzéseTényfeltárási terv munkálatainak elvégzése

37 Tényfeltárás 37 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Talajvíz kutak kialakítása: A talajvízszint észlelő kutakat – a megfelelő szűrőváz kialakításához – lehetőleg a szűrőcsőrakat átmérőjénél legalább 80 mm-rel nagyobb átmérővel célszerű lemélyíteni. A kutak mélységét a szennyezett tartomány várható vertikális kiterjedése és a talajvízszint ingadozásának mértéke határozza meg. Az esetleg jelen lévő, víznél könnyebb önálló fázisú szennyezők korrekt észlelése érdekében szénhidrogén szennyezések esetén biztosítani kell, hogy a várható talajvízszint ingadozás szélső helyzetei esetén is elvégezhető legyen a mintavétel és az észlelés. Azaz magas talajvíz állás esetén a szűrőzött szakasz felső éle a talajvízszint felett 1,0 m, alacsony talajvíz állás esetén a szűrőzött szakasz alsó éle a nyugalmi talajvíz szintje alatt 1,0-2,0 m hosszúságú legyen. A szűrőcsőrakatot védőcső alkalmazása mellett szükséges elhelyezni. A víznél nehezebb folyadék fázisú szennyezőanyagok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az önálló fázisú szennyeződés lesüllyed a víztartó feküjéig és ott halmozódik fel, lencsék formájában. Amennyiben a tényfeltárás során a talajvízben ilyen szennyezőanyagok jelenlétének gyanúja felmerül, a mintavételi pontot a talajvíztartó összlet feküjéig kell kiépíteni és talpon beszűrőzni, mivel csak így lehet detektálni az esetleg jelen lévő, a víztartó aljára süllyedt önálló fázist.

38 Tényfeltárás 38 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Talajvíz kutak kialakítása: A talajvíz szennyezést feltáró vagy lehatároló furatok esetében a kútkialakítást követő 3 órás tisztító szivattyúzás és a Q-h görbe felvétele nem kívánt módon mobilizálhatja a szennyeződést. Amennyiben a fúrás száraz technológiával mélyült, kúttisztítást és minimális mértékű tisztító szivattyúzást kell végezni a pH és a vezetőképesség állandósulásáig. A környezetvédelmi célú figyelőkutak esetében általános a különböző műanyag, üveg és fém anyagú csövek és szűrők használata. A PVC csövek, szűrők hátránya, hogy kémiai reakciókkal szemben kevésbé ellenállók, reakcióba léphetnek a vizsgált vízzel, annak kockázatos összetevőivel. Az üvegszállal erősített műgyanta csövek jó hidraulikus tulajdonságokkal rendelkeznek, korrózióálló minden agresszív vízzel szemben, magas hőmérsékleten sem veszti el mechanikai tulajdonságait. Acélcsövek: hátrányuk, hogy a korrózióval szemben nem minden acél ellenálló, agresszív víz esetén csak valamilyen védőbevonattal alkalmazhatók.

39 Tényfeltárás 39 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Furatokban és megfigyelőkutakban végzett helyszíni vizsgálatok: A helyszínen végzett vizsgálatok többféle célt szolgálnak. Helyszíni gyorstesztekkel (pl. talaj póruslevegő vizsgálat, kolorimetriás teszt, stb.) a szennyezettség meglétét lehet megállapítani a mintavételi ponton. A tesztek eredményei alapján módosulhat a feltárások, kutatások további iránya, a fúrássűrűség, a laboratóriumi mérésre kijelölt minták száma, helye. Vízszint helyzete: csőperem és terepmagasság meghatározása  vízszint mélysége Feltáró fúrások esetén rögzíteni kell a megütött vízszintet, majd meg kell várni, hogy kialakuljon a nyugalmi vízszint, melyet ugyancsak rögzíteni kell. Ha különbség van, akkor nyomás alatti a vízrendszer. Több vízadó érintése is megtörténhet. Vízszintet nyílt árkokban is lehet mérni, csak a csapadék hatását kell kiküszöbölni. Vízminőség: MSz: szabvány szerinti mintázás. Tisztítószivattyúzást kell végezni! A talajvíz fizikai paraméterei közül helyszínen kell mérni a hőmérsékletét, pH-ját, oldott oxigén tartalmát és a fajlagos elektromos vezetőképességét. Szivárgáshidraulikai tényezők (pl. szivárgási tényező, transzmisszivitás, hézagtérfogat) meghatározása: szivattyú tesztekkel történhet. Több módszer is van. Legalább 4-12 órás teszteket szükséges végezni.

40 Tényfeltárás 40 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Felúszó fázisú szennyeződés hatása a talajvízszint helyzetére: Azokon a területeken, ahol mérhető vastagságú mobilis felúszó fázisú szennyezettség (LNAPL: Light Non-Aquous Phase Liquid) jelentkezik a figyelőpontokban, a mért vízszintek korrigálásra szorulnak, mert a felúszó fázis vízszintsüllyedést okoz a kútban ( ábra) h korr = korrigált talajvízszint csőperemtől (m) h m = mért talajvízszint csőperemtől (m) ρ LNAPL = a nem víz fázis sűrűsége, általában 0,8 (kg/dm 3 ) ρ víz = a víz sűrűsége, általában 1 (kg/dm 3 ) d LNAPL = a nem víz fázis mért (látszólagos) vastagsága (m)

41 Tényfeltárás 41 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Felúszó fázisú szennyeződés vastagságának meghatározása: Bail-down teszt A bail-down tesztet elsősorban önálló fázisú szénhidrogén jelenléte esetén használják. A teszt a szénhidrogén valódi vastagságának becslésére szolgáló empírikus módszer, melynek során letermelésre kerül a felúszó szénhidrogén, majd a letermelést követően mérni kell a víz-szénhidrogén és a szénhidrogén-levegő fázishatárokat. Kiindulási értékként meg kell mérni a víz és a szénhidrogén szintjét, majd ezekből ki kell számolni a szénhidrogén látszólagos vastagságát. A víz felszínéről pillanatszerűen (azaz a lehetőségekhez képest minél gyorsabban) le kell termelni a szénhidrogént a víz kiemelése nélkül. A maradék szénhidrogén vastagsága csak néhány mm lehet. Ezt követően mérni kell a szénhidrogén visszatöltődését a szint stabilizálódásáig. A mért folyadékszinteket és a számított szénhidrogén vastagságot az idő függvényében ábrázolva adódik a felúszó szénhidrogén tényleges vastagságának értéke, a víz visszatöltődési görbe töréspontjánál mért vastagságként.

42 Tényfeltárás 42 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Póruslevegő vizsgálata: Illó szennyezőanyagok vizsgálatához alkalmazható Szondák telepítésével történik, melyeket célszerű hálózatosan telepíteni. A póruslevegőben a szennyezőanyag koncentráció függ a szennyezőanyag mennyiségétől, parciális nyomásától, a felszín és a szennyeződés, valamint a felszín és a talajvízszínt távolságától, a csapadékviszonyoktól, a telítetlen zóna víztartalmától  Tényleges mennyiségre nem lehet következtetni! Egymáshoz viszonyított koncentrációk alapján lehet következtetni a szennyezőanyag elhelyezkedésére. A talajlevegő mintavételi szondákat jellemzően 1,0-4,0 m mélységig fúrással, veréssel, sajtolással helyezik el és a felszíni levegő kizárásával szivattyúzzák át. Első módszer: valamilyen edénybe (légmentesen zárható üvegedény, műanyag tasak) szivattyúzzák a talajból a levegőt. Ügyelni kell arra, hogy a mintát ne hűtsék le, mert akkor kicsapódhatnak a gázból a vizsgálni kívánt komponensek Másik módszer a gáz begyűjtésére, amikor a telítetlen zónába helyezett lezárt rozsdamentes acélcső a megfelelő mélységben kinyitva befogja a talajlevegőt. Harmadik lehetőség, hogy – a talajlevegőt átengedik egy aktív szén szűrőn, ezzel megkötik az illékony kockázatos anyagokat, így azok a laboratóriumban visszanyerhetők

43 Tényfeltárás 43 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Talajmintavétel: MSZ szabvány szerint Mintázás lehet rendszeres (Vonalas, négyzetes, háromszöges elrendezés), vagy célzott (kiemelkedően szennyezett területeken). Mintavétel típusok: Pontminta: egy adott mélységből zavartalan mintát veszünk Vonalas minta: Fúrás adott szakaszából vett átlagminta Felületminta: a talajfelszínről valamilyen szisztéma szerint összegyűjtött és átlagolt minta Térfogatos minta: PL. hulladéklerakóból markolóval vett minta. Ezt elő kell készíteni homogenizálással, aprítással a vizsgálati átlaganyag kiválasztásához. Kémiai vizsgálatokhoz elegendő a zavart, átlagminta. Talajfizikai vizsgálathoz zavartalan minta szükséges Szennyezőforrás közvetlen környezetében kutatógödrös felszíni mintát érdemes venni, Szennyezőforrás tágabb környezetében 0.2, 0.5, 1, 1.5, 2 m-es mélységből a felszín alatti víz mozgástartományából és vízszint alól érdemes pontmintát venni Egyéb helyeken 0.2 m, a felszín alatti víz mozgástartományából és vízszint alól pontm.

44 Tényfeltárás 44 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Talajnedvesség mintavétel: vákuumos szondával Felszíni vízből történő mintavétel: (MSZ 12750/2-71 és MSZ 21464) merítéssel Szennyezett felszíni vízből történő mintavétel esetében a mintát áramló vízből, a vízfolyás sodorvonalából kell meríteni Állóvízből történő mintavétel esetén a vízmintát a túlfolyó vízből, annak hiányában a jellemző átlagos vízmélységű részen kell meríteni. Pangó vízből származó vízminta vizsgálatának eredményét csak tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni. Felszín alatti vízből történő mintavétel: A kútbeli vízoszlop nem reprezentálja a környező talajvíz minőséget, ezért a mintavétel előtt a pangó vizet el kell távolítani a kútból, tisztító szivattyúzást kell alkalmazni. Vélemények a vízmennyiségre vonatkozóan: a vízmintavétel előtt meghatározott, több kúttérfogatnyi vizet kell kiszivattyúzni, a kiszivattyúzandó vízmennyiséget a kút vízhozama határozza meg, a vízmintavétel előtt a tisztító szivattyúzást bizonyos geokémiai paraméterek állandósulásáig kell folytatni

45 Tényfeltárás 45 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Felszín alatti vízből történő mintavétel: tisztító szivattyúzás - folyt: Az optimális tisztítást a talajvíz alacsony áramlási sebességgel ( l/perc) történő kiszivattyúzásával érik el. A tisztító szivattyúzást úgy kell végezni, hogy a lehető legkisebb vízszintcsökkenést okozza a kútban. Ha felúszó nem vizes fázis jelenlétét észlelik a monitoring kútban, akkor a tisztító szivattyúzást olyan módszerrel kell végezni, hogy a szivattyú a lehető legkevésbé szennyeződhessen és kizárólag a vizes fázis kerüljön szivattyúzásra Az US EPA szerint a tisztító szivattyúzást addig kell folytatni, amíg a turbiditás, redoxpotenciál és az oldott oxigén koncentráció stabilizálódik, az utolsó legalább két mérés során 10%-on belüli értékeket kapunk

46 Tényfeltárás 46 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Felszín alatti vízből történő mintavétel: Merítővel, vagy szivattyúval történik, ideális esetben a mintavételi kútban van beépített mintázó. A mintázó berendezést úgy kell megtervezni, hogy Viton -ból, Tygon -ból, szilikonból vagy neoprénből készült alkatrészei lehetőleg ne, vagy csak minimális mértékben tudjanak kapcsolatba kerülni a talajvíz mintákkal, mert ezek szorpciós veszteséget okozhatnak. Merítők: bailer: egyszerű cső, golyós szeleppel az alján. Tisztító szivattyúzás nélkül nem szabad használni Illékony szennyező esetén nem szabad alkalmazni, illetve oldott gázok vizsgálatához sem. fecskendő készülék: A mintavétel úgy történik, hogy leengedik a fecskendőt a kútba, majd a mintázni kívánt vizet a kamrába vákuum által a dugattyú húzza be. A minta kivételéhez felhúzzák a fecskendőt, majd a mintát áttöltik a tároló edénybe, vagy rögtön a megfelelő vízminőség-vizsgáló készülékbe fecskendezik.

47 Tényfeltárás 47 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Felszín alatti vízből történő mintavétel: Szivattyúk: Búvár szivattyúk: membrán, perifériás rotorú, dugattyús, fogaskerék Felszíni szivattyúk: centrifugál, perisztaltikus, gázlift Vannak alkalmazási korlátok, amiket a mintázásnál figyelembe kell venni. A kármentesítési útmutatóban van erre vonatkozó táblázat. Fontos a mintázók megfelelő tisztítása, ehhez metanolos és acetonos öblítésre is szükség van a mosószeres tisztítás után, ha szerves alkotókat akarunk vizsgálni. Mintavétel: Az esetlegesen elégtelen készülék-tisztítás miatt bekövetkező kereszt szennyeződés esélyét el kell kerülni, ezért a monitoring kutak mintázását mindig a legkevésbé szennyezettnek gondolt kúttól a legszennyezettebb felé haladva kell végezni

48 Tényfeltárás 48 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Helyszíni analitika: A fizikailag vagy kémiailag instabil összetevőket lehetőleg már a helyszínen mérni kell. Jó példa erre a pH, redoxpotenciál, oldott oxigén koncentráció, hőmérséklet és az elektromos vezetőképesség. Legszerencsésebb az un. in-line áramlási mérőcella beiktatása, illetve az olyan speciális mérőműszer használata, aminek szondáit le lehet engedni a kútba. Kevésbé megbízható a mintavétel felszínre hozatala után a minták kiértékelése, valamilyen analitikai módon. Kalibrált műszer alkalmazása! Tartósítás: Ha nem lehetséges a minták azonnali elemzése, úgy az instabilabb paraméterek rögzítése érdekében tartósítani kell a mintákat. Ezzel lelassítjuk a fizikai és kémiai reakciókat. Ilyen például a hűtés, fénytől való elzárás, kémiai szerek adagolása, ph fixálás. Egyes tartósítás megzavarhat másik paramétert  több mintát gyűjteni! Példák: Ammónia – hűtés 4 °C-ra, kénsav ph<2-ig, 28 napig tartósít; BOI - hűtés 4 °C-ra, 48 óráig tartósít; PAH vegyületek: hűtés 4 °C-ra, tárolás sötétben 0,008 % nátrium-tioszulfát Tárolóedények: üveg vagy műanyag, a szennyezőkomponenstől függ!

49 Tényfeltárás 49 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Minőségbiztosítás: hibák becslése, minimalizálása pl..: Felszín alatti víz szulfáttartalma, mely függ a földtani közeg kémiai összetételétől, és a felszín alatti víz adott földtani közegen való tartózkodási idejétől. Ez térben és időben nem teljesen véletlen eloszlású. Ezen kívül sok gyengítő és erősítő folyamatnak is ki van téve (baktériumok, biológiailag hozzáférhető szénforrások), melyeket nem lehet explicit matematikai összefüggésekkel leírni. A mérési eredmények szórásába a véletlen és szisztematikus hibák is beletartoznak. Ezeket a terepi és laboratóriumi munkák okozzák. Hibaforrások: a mintavétel helyszínének megválasztása, a mintavétel (a tisztítószivattyúzást is beleértve), a mérési módszer, és a mérés folyamata, a mérés kalibrálásánál használt referenciák megválasztása, az adatkezelés.

50 Tényfeltárás 50 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Minőségbiztosítás - folyt: Mintavétel során arra kell törekedni, hogy a begyűjtött minta reprezentatív legyen. Az a környezeti minta tekinthető reprezentatívnak, amely a többi reprezentatív mintával együtt pontos képet nyújt a tanulmányozott állapotról, jelenségről, folyamatról. Kútkialakítási hibák: több, eltérő geokémiai adottsággal rendelkező vagy eltérő mértékben szennyezett víztartó réteg összenyitása, és azok vizeinek keveredése. az acél kútcsövezés hatással lehet számos toxikus fém redox állapotára, és ezen keresztül oldhatóságára. sarucementezés hiánya, vagy nem megfelelősége, a kavicsolt szűrő nem megfelelő kialakítása vagy a fölötte lévő gyűrűs tér nem megfelelő tömedékelése, a nem megfelelő kútfejlezárás. Az utóbbi három esetben felszíni [csapadék] víz, illetve felszíni eredetű vagy a telítetlen talajzónában tározódó szennyeződés juthat a kútba. Helytelen mintatárolás: minta elöregedése, a vizsgálandó paraméterek megváltozása elillanás, átalakulás következtében, a minták expozíciója,

51 Tényfeltárás 51 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Környezeti minták begyűjtése, tárolása: Minőségbisztosítás - folyt: Minőségbiztosító minták: Terepi vakminta – a vizsgáló laboratóriumból a terepre szállított desztillált vizet a mintatartó edénybe öntik, lezárják, és a laboratóriumba szállítják a többi mintával együtt. A terepi vakminta rögzíti a mintát ért expozíciókat a mintavételtől a laboratóriumi mérés megkezdéséig, valamint befolyásolhatja a kimutatási határ értékét. Duplikát minta – a mintavétel során két mintatartó edénybe vett ugyanazon környezeti minta, amely alkalmas a mintavétel során adódó hibák ellenőrzésére. Megosztott minták– terepi minták, amelyeket a terepen több részre osztanak és több mintatartó edénybe vesznek. A mintákat általában különböző laboratóriumokban vizsgálják. Laboratóriumi vakminta– a laboratóriumban desztillált vizet a terepről beérkezett mintákkal együtt vizsgálják. Alkalmas a laboratóriumi vizsgálatok során a mintákat érő expozíciók (szennyeződések) mértékének becslésére. Mintakísérő jegyzék használata

52 Tényfeltárás 52 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Geofizikai vizsgálatok: A klasszikus geofizikai alkalmazások a vizsgált fizikai paraméter jellege szerint a gravitációs, geomágneses, geoelektromos, szeizmikus, geotermikus, radiometriai, stb. eljárások. A szennyezettség feltárásánál a klasszikus geofizikai módszerek alkalmazásának akkor van létjogosultsága, ha a szennyezést befogadó földtani közeg megismerése a cél, hiszen a módszerek elsősorban ennek vizsgálatára alkalmasak. A szennyezettség direkt kimutatása speciális módszerek alkalmazását követelik meg, amelyek figyelembe veszik a szennyezés konkrét fizikai paramétereit. A szokásos eljárások az egyenáramú geoelektromos vizsgálatok (HESZ – horizontális elektromos szelvényezés, VESZ – vertikális elektromos szondázás), rádiófrekvenciás módszerek (pl. VLF – alacsony frekvenciás módszer). A georadar a szeizmikus szelvényekhez hasonló megjelenítésben bontja fel a felszínközeli néhány tíz méteres rétegsort, kiválóan jelezve a talajvíz szintjét vagy az esetleges üregeket. Olajszennyezettség geoelektromos módszerrel oly módon vizsgálható (lehatárolás), hogy az árambetáplálást a szennyezettség alá viszik, és a felszínen térképezik az elektromos potenciált.

53 Tényfeltárás 53 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás kivitelezése Geofizikai vizsgálatok: A sószennyezések a megnövekedett vezetőképesség miatt mutathatók ki. Sekély fúrás környezetében telepített geoelektromos ellenállásmérésekkel – a fúráson keresztül besózott talajvíz mozgásának követésével – lehetőség van a talajvíz áramlási irányának és sebességének közvetlen mérésére. A geomágneses módszer ott hatékony, ahol a szennyezés valamilyen módon mágnesezhető anyagokhoz kötődik. Eltemetett acélhordók felkutatásánál igen hatékony lehet, (cső)vezetékek is jól kimutathatók segítségével. A radiometriai módszereket alkalmazzák, amikor a szennyezőanyag maga radioaktív (pl. uránbányászathoz és feldolgozáshoz kapcsolódó szennyezettség feltárása). A tényfeltárás keretében célszerű előirányozni néhány súlyponti fúrást, esetleg a kút geofizikai lyukszelvényezését is. A vizsgálattal pontosíthatók a réteghatárok, meghatározhatók a fúrások közötti rétegkorreláció, és egyéb rétegparaméterek (porozitás, sűrűség, ellenállás, stb.). Lehetséges a kút hőmérséklet szelvényezése, lyukferdeség mérése. Alkalmazásával kijelölhetők a vizsgálandó rétegvíztárolók, meghatározhatók a szennyezett, hőtermelő talajtartományok, stb. Tényfeltárások során leginkább célravezetők a geoelektromos (PS, fajlagos ellenállás), radiológiai (termikus gamma, neutron-gamma és gamma-gamma) és hőmérséklet mérések.

54 Tényfeltárás 54 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt 4. Tényfeltárás eredményeinek értékelése: 1.Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése 2.A szennyezőanyag mennyiségének becslése (gyakorlat anyaga) 3.A szennyezésterjedés modellezése (későbbiekban – ÁT) 4.Veszélyeztetettség felmérés, kockácatfelmérés (következő előadás)

55 Tényfeltárás 55 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás eredményeinek értékelése: Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése Tényfeltárás során az elsődleges cél a vizsgált terület szennyezettségi állapotának meghatározása. Ebben az esetben hatályos rendelet (B) szennyezettségi határértékéhez, vagy (E) egyedi szennyezettségi határértékhez kell viszonyítani a tényfeltárás vizsgálata során kapott eredményt. Előfordul, hogy ez az érték természetes állapotban magasabb a rendelet szerinti értéknél, ilyenkor lehetőség van az (A b ) bizonyított háttér koncentráció meghatározására. Az (A b ) bizonyított háttér koncentráció az adott térségre jellemző érték, ami természetes adottságok, vagy felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen keresztül történő terhelés hatására alakul ki. Felügyelőség határozza meg. Amennyiben a szennyezett területen a felszín alatti víz, valamint talaj és a földtani közeg feltárt szennyezése meghaladja (C i ) intézkedési szennyezettségi határértéket, akkor a környezetvédelmi felügyelőségnek intézkedési kötelezettsége van arra nézve, hogy a Korm. rendelet szerint műszaki beavatkozást elrendelő határozatát kiadja. A területhez tartozó (C i ) intézkedési szennyezettségi határértéket a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg – a Korm. rendeletben szereplő terület érzékenységi besorolás alapján

56 Tényfeltárás 56 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás eredményeinek értékelése: Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése A műszaki beavatkozást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket is, amit a környezetvédelmi felügyelőség a hatályos jogszabály alapján a szakhatóságokkal együtt határoz meg. A (D) kármentesítési szennyezettségi határértékre az összeállított tényfeltárási záródokumentáció javaslatot tartalmaz. A Korm. rendelet alapján a meghatározott (D) kármentesítési szennyezettségi határérték a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (A b )háttér-koncentráció (mint alsó határ), b) nem lehet magasabb, mint a területhasználatok figyelembevételével az a legnagyobb koncentráció egy adott területen (területrészen), amely még nem veszélyezteti az emberi egészséget, az élővilágot, továbbá az engedélyezett vízhasználatokat (mint felső határ).

57 Tényfeltárás 57 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás eredményeinek értékelése: Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése Feltárt rétegsor leírása (rétegek neve, jellemzése, megütött, és nyugalmi talajvízszint feljegyzése) Hidrogeológiai szelvények készítése: Legalább két szelvényt kell készíteni, egyet áramlás irányban, a másikat arra merőlegesen. A jó hidrogeológiai szelvény információkat tartalmaz a főbb hidrogeológiai egységek kapcsolatára vonatkozóan, megadja a jó vízvezető képességű és vízzáró tulajdonságú képződmények helyzetét és kiterjedését, illetve a vízszint ezen képződményekhez viszonyított helyzetét, és beazonosítható rajta a szennyező forrás helye Forrás: Kármentesítési útmutató

58 Tényfeltárás 58 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás értékelése eredményeinek értékelése: Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése Térképek: Domborzati térkép Potenciometrikus felülettérkép (felszín alatti vizek szintjei alapján) Áramképek készítése – Az áramkép szerkesztés szabályai és az áramképek fontosabb tulajdonságai a következők: – az áramvonalak és a potenciálvonalak merőlegesek egymásra, ha az áteresztőképesség izotróp, – az áramvonalak és a potenciálvonalak metszéspontjai által kialakított geometriai formák hozzávetőleg négyzet vagy téglalap alakúak, – az ekvipotenciális vonalaknak a vízzáró határral derékszögben kell találkozniuk (a vízzáró határ áramlási vonal), – az ekvipotenciális vonalak párhuzamosan haladnak az azonos nyomásállapotú helyeket összekötő vonallal (az azonos nyomásállapotú helyeket összekötő vonal tehát ekvipotenciális vonal). – A fenti szabályokat betartva szerkesztett áramkép általában elég pontos lesz. Az áramlási viszonyok jellemzésére elegendő néhány áramvonal (három-öt) felvázolása is.

59 Tényfeltárás 59 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Tényfeltárás értékelése eredményeinek értékelése: Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése Térképek: Szennyezőanyagok izokoncentrációs térképei: Ha a felszín alatti környezetben vízzel nem elegyedő önálló fázisú (LNAPL vagy DNAPL) szennyezőanyagok vannak jelen, akkor az oldott és kötött fázisú szennyezettség koncentrációira vonatkozó térképen túl, a mobilis (önálló fázisú) folyadék fázis vastagságára és kiterjedésére vonatkozóan is térképet kell készíteni. A különböző mélységben vett minták analitikai eredményeit fölhasználva szelettérképek készíthetők, majd ezek segítségével háromdimenziós kép alkotható A biodegradációra hajlamos vegyi anyagok esetén (pl. klórozott alifás szénhidrogének) a keletkezett bomlástermékek koncentrációjának térképi ábrázolása is szükséges. Például perklór-etilén szennyezettség reduktív deklorinációja során a keletkező triklór-, diklór-etilén, vinil-klorid, etilén és klorid koncentrációkat is hasznos az izokoncentrációs térképen feltüntetni. Az egymás utáni vizsgálati periódusok eredményeit térképen ábrázolva a szennyezőanyag koncentrációk térbeli és időbeli változásának (transzport, biodegradáció) értékelése valósítható meg. Modellezéshez kalibrációs és alapadat!

60 Tényfeltárás 60 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 3. Előadás: Kármentesítés gyakorlata Tényfeltárás Előadó: Jolánkai Zsolt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések