Munkagazdaságtan Gyakorlat II. Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató www.kontrolling.bme.hu 1Munkagazdaságtan.

Az előadások a következő témára: "Munkagazdaságtan Gyakorlat II. Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató www.kontrolling.bme.hu 1Munkagazdaságtan."— Előadás másolata:

1 Munkagazdaságtan Gyakorlat II. Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató www.kontrolling.bme.hu 1Munkagazdaságtan

2 Gyakorlat I. (emlékezető) Munkagazdaságtan, bérgazdálkodói döntéshozatal, humán kontrolling, munkaügy, EEM Adóék Egyetemi javadalmazási rendszer, NK rendszer kialakítása (esettanulmány) Egyenértékes jövedelmek Korfa, tudásátadás Fluktuáció, kilépő interjú (elmaradt) Munkagazdaságtan2

3 Az adattábláról A hallgatók rendelkezésére bocsájtott adattábla alapja egy a közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók 2011. évi juttatásait tartalmazó egyetemi tábla. Ebben az adatokat anonimmá tettük, a forint összegeket pedig eltorzítottuk. Az adattábla így kizárólag oktatási célú elemzésekre alkalmas. Munkagazdaságtan3

4 1. feladat Figyelem! Tekintsen úgy az adattáblában található összes alkalmazottra, mintha azok 2011. december 31-én alkalmazásban álltak volna. 1/a. A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával készítsen –nemek szerinti, valamint –kar/nem kar bontású, kétágú, álló korfát. Értelmezze mindkét korfát, a kapott adatokat (átlag, szórás, módusz, medián, 62 évnél idősebbek stb.) 1/b. A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával készítsen elsődleges és másodlagos függőleges tengelyjel rendelkező diagramot, amelyről leolvasható, hogy az egyes munkakörök esetében –hány fő töltötte be a 62 éves kort, valamint –az egyes munkakörben foglalkoztatottak hány %-a töltötte be a 62 éves kort. Munkagazdaságtan4

5 5 Az 1. gyakorlaton szerepelt

6 Munkagazdaságtan6

7 7

8 Fluktuáció (az első gyakorlatról elmaradt) A munkaerő létszámának ingadozása. Mik lehetnek a fluktuáció kiváltó okai? –versenypiacon természetes az okok feltárása –nem kari oldalon információs asszimetria –ragadós bérek, puha költségvetési korlát, költséges Kilépő interjúk (mini esettanulmány) Munkagazdaságtan8

9 2. feladat Az adattábla felhasználásával, egy táblázatban összefoglalva adja meg az egyes divíziók: –éves átlaglétszámát, –év végi záró létszámát (az van itt, akinek határozatlan a munkaviszonya, vagy 2011.12.30-at követően lép ki) –az év során belépők, valamint a kilépők létszámát, –a fluktuáció mutatószámait. Értelmezze a kapott adatokat! Munkagazdaságtan9

10 3. feladat 3/a) A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával munkakörönként számítsa ki a havi átlagkeresetet. –(Az egyszerűség kedvéért csak azokra, akik a teljes évben foglalkoztatva voltak teljes állásban.) –A kereset elemei: alapilletmény, keresetkiegészítés, illetménykiegészítés, pótlékok, túlórapénz, helyettesítés. 3/b) Vesse össze a kapott átlagkereseti adatokat a nemzetgazdaságot jellemző átlagkereseti adatokkal. Munkagazdaságtan10

11 3. feladat 3/a) A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával munkakörönként számítsa ki a havi átlagkeresetet. –(Az egyszerűség kedvéért csak azokra, akik a teljes évben foglalkoztatva voltak teljes állásban.) –A kereset elemei: alapilletmény, keresetkiegészítés, illetménykiegészítés, pótlékok, túlórapénz, helyettesítés. 3/b) Vesse össze a kapott átlagkereseti adatokat a nemzetgazdaságot jellemző átlagkereseti adatokkal. Munkagazdaságtan11

12 3. feladat 3/a) A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával munkakörönként számítsa ki a havi átlagkeresetet. –(Az egyszerűség kedvéért csak azokra, akik a teljes évben foglalkoztatva voltak teljes állásban.) –A kereset elemei: alapilletmény, keresetkiegészítés, illetménykiegészítés, pótlékok, túlórapénz, helyettesítés. 3/b) Vesse össze a kapott átlagkereseti adatokat a nemzetgazdaságot jellemző átlagkereseti adatokkal. Munkagazdaságtan12

13 Az 1. gyakorlaton szerepelt Munkagazdaságtan13

14 4. feladat A nem kari alkalmazottak esetében, a rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával számítsa ki az adóéket és az adók arányát a munkáltatót terhelő bérköltséghez viszonyítva. –(Az egyszerűség kedvéért csak azokra, akik a teljes évben foglalkoztatva voltak teljes állásban.) Munkagazdaságtan14

15 Bérköltség, adóék Munkagazdaságtan15 Munkáltatót terhelő adók és járulékok –szociális hozzájárulási adó (27%) –szakképzési hozzájárulás (1,5%) –rehabilitációs hozzájárulás (20 fő felett, a létszám 5%-a x 964.500 Ft/év) Munkavállalót terhelő adók és járulékok –SZJA (16%, 202.000 Ft/hó felett adóalap x 1,27) –Nyugdíjbiztosítási járulék (10%) (nyugdíj) –Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) (orvos) –Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) (táppénz) –Munkaerő-piaci járulék (1,5%) (álláskeresési járadék, 120M, tévhitek) Adóék –Bruttó bér + munkaadót terhelő adók, járulékok – nettó bér

16 5. feladat 5/a) A rendelkezésre bocsájtott adattábla felhasználásával bontsa szét a jövedelmeket rendszeres (egyenértékes körbe tartozó jövedelemelemekre) és nem rendszeres jövedelemelemekre (jubileumi jutalom, felmentési pénz, egyéb juttatás). 5/b) Minden munkavállalóra számítsa ki a havi egyenértékes jövedelmet. Minden munkavállalóra számítsa ki, hogy hányszorosa a havi egyenértékes jövedelem a közalkalmazotti bértábla szerinti alapilletménynek. Az arányszámot csökkenő sorrendbe rendezve ábrázolja grafikonon. 5/c) Ábrázolja a havi egyenértékes jövedelmet (egyedi azonosító szerint növekvő sorrendben) külön a nem oktató, kutató szellemi felsőfokú végzettségűekre, valamint külön az egyetemi tanárokra. Ábrázolja a havi egyenértékes jövedelmet olyan módon is, hogy összehasonlítható legyen az előbbi két munkavállalói kör egyenértékes jövedelme. Munkagazdaságtan16

17 Az 1. gyakorlaton szerepelt adatok Ft-ban Munkagazdaságtan17

18 Köszönöm a figyelmet! 18Munkagazdaságtan