Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közművek liberalizációja Az EU jelenlegi irányzatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közművek liberalizációja Az EU jelenlegi irányzatai."— Előadás másolata:

1 A közművek liberalizációja Az EU jelenlegi irányzatai

2 Az Európai Unió I.Az Európai Unió három pilléren nyugszik.Európai Unió Első pillérét az Európai Közösségek gyűjtőnéven ismert három Közösség alkotja: az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség - melynek neve ma egyszerűen Európai Közösség - és az Európai Atomenergia-közösség. Az Európai Szén- és Acélközösség feladatait 2002 nyarától az Európai Közösség vette át. Az Unió második pillére a közös kül- és biztonságpolitikával, A harmadik a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos.

3 Eur ó pai Uni ó I. Pill é r II. pill é rIII. pill é r Európai Közösség közös kül- és biztonságpolitika büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés Európai Szén- és Acélközösség Európai Atomenergia közösség Az alapvető különbség az első, valamint a második és harmadik pillér között, hogy míg az első pillér az ún. közösségi modellen nyugszik, az Unió másik két pillére kormányközi együttműködésen alapul. Az Európai Közösségnek saját jogrendje van, mely nem nemzeti jog és nem is nemzetközi jog. A második és a harmadik pillér esetében azonban a nemzetközi jog szabályai az irányadók.saját jogrendje

4 II. A közösségi modell A közösségi modell a nyugat-európai gazdasági integráció kezdetéhez, az Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrejöttéhez vezet vissza. A Montánuniót alapító hat állam (Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok) olyan integrációs modellt hívott életre, mely alapjaiban tért el azoktól a hagyományos nemzetközi szervezetektől, melyek a résztvevő államokat reprezentáló közgyűlés és egy végrehajtó szerv segítségével működtek. A modell kulcsszereplője az egykori Főhatóság, a mai Bizottság, tagjait a tagállamok jelölik ugyan, de a Bizottság az egyes tagállami érdekektől függetlenül, a Közösség szempontjait figyelembe véve működik. Ennek érdekében nagyfokú autonómiát élvez a tagállamok közigazgatásaival szemben, amely a szupranacionális jelleg garanciája. A tagállami érdekek fóruma a Miniszterek Tanácsa, a jogviták rendezésére a Bíróság hivatott, a tagállami parlamentek küldötteiből álló Közgyűlés konzultatív szerepet töltött be. A gyakorlatban a közösségi modell - melynek kulcsa a nemzeti érdekek közösségi érdekeknek való alárendelése - legtisztább formájában az Európai Szén- és Acélközösségben valósult meg. A később létrehozott Európai Gazdasági Közösség mind alapító szerződését, mind működését tekintve eltért az eredeti elképzeléstől, egyre több helyt adva a nemzeti érdekek megjelenítésének. A közösségi modell felépítése az alábbiak szerint ábrázolható:

5 III. Az Európai Unió közösségi pillére ma már az eredeti közösségi modellhez képest jócskán megváltozott feladat- és szervezetrendszer keretében működik. Az Európai Közösség főbb szervei a következők: Az Európai BizottságEurópai Bizottság Az Európai Bizottság (vagy röviden: Bizottság) elnökből és a biztosokból álló kollégiumból áll. A nagyobb tagállamok két-két, a kisebb tagállamok egy-egy biztost jelölhetnek a Bizottságba. A biztosjelölteket az Európai Parlament meghallgatja, és bizalmat szavaz számukra. A biztosokat öt évre nevezik ki, és munkájukat a Közösség érdekeinek kell szentelniük. Az Európai Bizottság az integráció motorja, a Bizottság készíti elő a javaslatokat, hajtja végre a közösségi politikákat, valamint ellenőrzi a tagállamokat. Az Európai Unió TanácsaEurópai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa a nemzeti érdekek megjelenítésének fóruma. Témakörtől függően a tagállamok miniszteri szinten képviselik magukat, és küzdenek a saját tagállami céljaik figyelembevételéért. A Tanács az Európai Parlamenttel együtt vagy saját hatáskörében fogad el jogszabályokat. A Tanács üléseit az ún. soros elnök vezeti le, aki az éppen a elnökséget betöltő tagállam delegáltja. Az elnökséget egy-egy tagállam hat hónapig látja el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Tanácsban és a Tanács alatt működő előkészítési fórumokon folyó munkát az elnökséget betöltő tagállam látja el. A nagyobb stratégiai döntéseket azonban nem a Miniszterek Tanácsa, hanem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács látja el, amelyet félévente kétszer hívnak össze.soros elnökEurópai Tanács Az Európai ParlamentEurópai Parlament Az Európai Parlament (EP) 626 képviselőjét az Európai Unió tagállamainak polgárai közvetlenül választják. Az EP képviselők ötéves mandátummal rendelkeznek, és laza politikai csoportokba tömörülve látják el képviselői munkájukat. Az Európai Parlament mára az Európai Unió egyik kulcsfontosságú szervévé vált, az EP bizalmi szavazást kérhet a Bizottsággal szemben, az EP képviselők kérdéseket tehetnek fel a Bizottság és a Tanács részére, valamint interpellációt is benyújthatnak. Emellett az Európai Parlament az esetek döntő részében a jogalkotási folyamat legfontosabb résztvevője is.

6 Az Európai BíróságEurópai Bíróság Az Európai Bíróság és a mellette működő Elsőfokú Bíróság a közösségi szervek, a tagállamok és a magánszemélyek egymás közötti jogvitáiban hoznak döntést. A Bíróság ezen kívül a Közösség nemzetközi szerződéseit is véleményezi, és megválaszolja a tagállami nemzeti bíróságoknak a közösségi jog értelmezésével kapcsolatos kérdéseit. Az Európai Bíróság munkáját az ún. közösségi „főügyészek” segítik, akik a bírói ítélet meghozatala előtt szakvéleményt adnak a Bíróság számára. Az Európai SzámvevőszékEurópai Számvevőszék A Számvevőszék az Unió pénzügyi és számviteli ellenőrzését végzi, és külön figyelmet fordít az Európai Unió különböző alapjaiból történő kifizetések felügyeletére. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az uniós tagállamok különböző gazdasági és szociális szervezeteinek a fóruma. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy olyan, konzultációs joggal felruházott testület, amely része az Európai Unió intézményi rendszerének, és biztosítja az európai szintű kormányzás és a civil társadalom közötti kapcsolat folyamatosságát. A Régiók BizottságaRégiók Bizottsága A Régiók Bizottságát az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés hozta létre. A Régiók Bizottságának legfőbb feladata, hogy a tagállamok helyi és regionális testületeinek érdekképviseleti fórumot és beleszólási lehetőséget biztosítson az Európai Unió keretei között.

7 Az európai ombudsmaneurópai ombudsman Az európai ombudsman az Európai Közösség egyes intézményeivel és testületeivel kapcsolatban vizsgálatokat folytat, és beszámolókat készít. Az egyéni panaszok alapján az európai ombudsman az eljárási szabálytalanságokat kivizsgálja, és saját hatáskörében tényfeltáró tevékenységet folytat. Az Európai Központi BankEurópai Központi Bank Az Európai Központi Bank az Európai Gazdasági és Monetáris Unió keretében a legfontosabb monetáris és fiskális politikai döntések meghozataláért felel. Döntéseit a tagállami központi bankok segítségével hozza. IV. Az Európai Közösségek alapszerződései Az Európai Unió első pillérét alkotó Közösségeket az alábbi alapszerződések hozták létre Párizsi SzerződésAz Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1957 R ó mai Szerződ é sAz Eur ó pai Gazdas á gi K ö z ö ss é get l é trehoz ó szerződ é sEur ó pai Gazdas á gi K ö z ö ss é get l é trehoz ó szerződ é s 1957 R ó mai Szerződ é sAz Eur ó pai Atomenergia- k ö z ö ss é get l é trehoz ó szerződ é s

8 Leszámítva a később taggá váló államok csatlakozási szerződéseit, a fent említett szerződéseket a következő szerződésekkel módosították: 1965 Fúziós Szerződés Egységessé tette a három Közösség intézményrendszerét, így a továbbiakban ugyanazok a szervek látják el mind a három Közösség feladatait Európai Egységes Okmány Az Európai Közösségeket létrehozó három szerződést módosítja, legjelentősebbnek azonban az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést módosító rendelkezései tekinthetők Európai Unióról szóló szerződés (Maastrichti Szerződés Létrehozza az Európai Uniót, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést módosítja (új nevén: az Európai Közösséget létrehozó szerződés), továbbá módosítja az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést és az Európai Atomenergia- közösséget létrehozó szerződést Amszterdami Szerződés Módosítja az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket Nizzai Szerződés Az Európai Unió további bővülésére készülve módosítja az Európai Unióról szóló szerződést és Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket.

9 V. A Közösség politikái A közösségi politikák változatos skálája jól tükrözi a modern, számos funkciót ellátó Közösséget. Az Európai Egységes Okmány, a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés módosításai nyomán a Közösség tevékenységeinek köre kiszélesedett, jelezve a Közösség szabályozta területek állandó kibővülését. Belső piacBelső piac, Áruk szabad mozgása Az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a közösségi struktúra egyik legjelentősebb eleme és a kereskedelem liberalizációjának kulcsa. Erre tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a Közösség alapja a vámunió, rendelkezik a tagállamok közötti vámok eltörléséről, létrehozza a közös vámtarifát, és kimondja a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetését. Összefoglalva, e rendelkezések a kereskedelem szabadságát korlátozó, akadályozó nemzeti szabályok eltörlését tartalmazzák, amelyek talán a leglátványosabb példái annak, hogyan hatják át a közösségi jogból eredő kötelezettségek a tagállamok meglévő szabályait. Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása E szabályok egyrészről a piaci liberalizációt szolgálják, és a közösségi zsargonban „négy szabadságként” ismert területet ölelik át az áruk szabad mozgásával együtt. Másrészről a hatékony kereskedelmi övezet kiépítésén túlmenően mélyebb hatással is bírnak, hiszen személyeket is érintenek. A munkavállalók, az önálló vállalkozók szabad mozgáshoz való joga - mely kiterjed olyan szolgáltatásnyújtókra, akik harmadik ország állampolgárai vagy ott honos jogi személyek, de átmenetileg a Közösségen belül telepedtek le -, valamint az ehhez kapcsolódó olyan járulékos jogok, mint pl. a fogadó állam szociális juttatásaiból való részesedés, mind-mind túlmutat a csupán gazdasági célokat figyelembe vevő integráción. A tőke szabad mozgásának eddig „elhanyagolt” kérdésköre a Maastrichti Szerződés előirányozta monetáris unió kapcsán fokozatosan előtérbe került.

10 Agrárpolitika E szektor a Közösség tevékenységeinek nélkülözhetetlen része, mely költségvetési szempontból kiemelt jelentőséggel bír. Közlekedés A közlekedés szabályozása jóllehet sokáig hátérben maradt, azonban mára már a közösségi szabályok a légi-, vízi- és szárazföldi közlekedés számos területére kiterjednek. Versenypolitika A versenyjogi szabályokat lefektető rendelkezések gyakorlatilag változatlanok az Európai Közösséget létrehozó szerződés megszületése óta. A jelenlegi számozás szerinti 81. cikk kartellellenes szabályokat, a 82. cikk monopóliumellenes szabályokat tartalmaz, a 86. cikk pedig külön ellenőrzést biztosít a közvállalkozások (állami vállalatok és közüzemek), illetve olyan vállalkozások tekintetében, amelyeket a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokkal ruháztak fel. A cikk az állami támogatások ellenőrzésének fekteti le az alapjait. Gazdaság- és monetáris politika E terület a Maastrichti Szerződés bevezette módosítások központi eleme. A korábbi gazdaságpolitikai rendelkezések helyébe a monetáris unió alapjait lefektető rendelkezések léptek, melyek kiegészülve a Maastrichtban elfogadott jegyzőkönyvekkel, célkitűzéseiket tekintve messze meghaladják az integráció korábbi szintjeit. E folyamat három szakaszban valósult meg, melynek első két szakasza eredményeképpen felállítása került az Európai Központi Bank, és utolsó szakaszában, 1999-től bevezetésre került a monetáris unió leglátványosabb eredménye: a közös valuta. Hogy az egyes tagállamok a monetáris unióban részt vehessenek, pontosan meghatározott konvergencia-kritériumoknak kell megfelelniük az infláció, a költségvetési hiány, a kamatszint és a valutaárfolyam tekintetében.

11 Közös kereskedelempolitika Az EK-Szerződés e rendelkezései a vámunió szükségszerűen egységes külső arculatának megteremtését szolgálják. A szociálpolitika, oktatás, szakképzés és az ifjúság A ma oly sokat vitatott közösségi szociálpolitika, mint célkitűzés az eredeti EGK-Szerződésnek is része volt. A Maastrichti Szerződés jelentős mértékben módosította e rendelkezéseket. VI. Az Európai Unió második és harmadik pillére A Maastrichti Szerződés által létrehozott Európai Unió legnagyobb újdonsága az volt, hogy a tagállamok közötti együttműködést két olyan területen teremtette meg, amelyeket a korábbi szerződések nem érintettek. Az együttműködést azonban nem a megszokott közösségi modellre építve valósítja meg, hanem a tagállamok kormányközi együttműködésére alapítja. E két terület: a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés. Közös kül- és biztonságpolitika A politikai téren történő együttműködés igénye végigkísérte a Közösségek történetét. A Maastrichti Szerződés alapján a tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyminiszteri Tanács a fontosnak ítélt kérdésekben együttes fellépést határozhat el azoknak az elvi iránymutatásoknak az alapján, melyet az Európai Tanács bocsát ki. Mindkét szerv a tagállamok képviselőiből áll, és egyhangú szavazással dönt. A harmadik pillér keretein belül a tagállamok rendőrségi és bűnügyi kérdésekben történő együttműködésére van lehetőség. Az együttműködés során a tagállamok lépéseik összehangolása céljából tájékoztatják egymást. A Tanács egyhangú szavazással fogadja el a közös álláspontot és szükség szerint kerethatározatokat fogad el.

12 A közmű-liberalizáció ideológiai alapja Az aláírt csatlakozási szerződés. ( ) Az EURÓPAI ALKOTMÁNY (

13 A közművek. Közmű csoportok Vízi közművekEnergiaInformáció TV/Rádió Telefónia Internet Olaj Gáz Villamosság Vízellátás Csatornázás Távfűtés

14 Energia: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/30/EK IRÁNYELVE (1998. június 22.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 2003/55/EK IRÁNYELVE (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Kőolaj:

15 Vízi közmű: The new European Water Policy : River basin management Water Framework Directive (2000/60/EC) Towards a European Action programme on flood risk management Strategies against chemical pollution of surface water under the Water Framework DirectiveTowards a European Action programme on flood risk management Strategies against chemical pollution of surface water under the Water Framework Directive Priority substances under Article 16 of the Water Framework Directive Discharges of Dangerous Substances Directive (76/464/EEC) Water Pollution coming from urban waste water and certain industrial sectors Urban Waste Water Treatment Directive(91/271/EEC) Water pollution caused by Nitrates from agricultural sources Nitrates Directive (91/676/EEC) Bathing Water Quality of rivers, lakes and coastal waters Bathing Water Quality Directive (Council Directive 76/160/EEC concerning the quality of bathing water) and its proposed revision Drinking Water Quality Drinking Water Directive (98/83/EC)

16 VIZIKÖZMŰ FEJLESZTÉSEK: Verseny az energiapiacban: Együttműködés és munkamegosztás a versenyhatóság és az energia szektorért felelős felügyeleti hatóság között, különös tekintettel a versenyjog alkalmazására:

17 A közmű liberalizáció problémája A szétválasztás: kereskedő – szállító eredmény: dupla management, adminisztráció, a leépítés a szállítónál következik be. A költségek és ezzel az ár növekedik, miközben az effektív nyereség csökken. Nem marad pénz sem fejlesztésre, de még a biztonságos üzemeltetésre sem A szakemberek elfogyása a működtetést veszélyezteti

18 Az EU tapasztalatok A liberalizálás következményei A végrehajtás elszabotálása Feszültségek az ellátásban A bürokrácia tehetetlensége A gondok megjelenése a bizottságok munkájában

19 Módosítás: 1 - A preambulumbekezdés (új) mivel a közszolgáltatások döntő fontosságúak a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés, a megfelelő jogokat biztosító munkahelyek, az állampolgárok életminősége, a környezet és a vállalkozások szempontjából; mivel ezért biztosítani kell hozzáférhetőségüket, minőségüket és hatékonyságukat; Módosítás: 2 - A preambulumbekezdés (új) mivel a tagállamok többségében az általános érdekű szolgáltatásokhoz történő egyetemes hozzáférést mint felelős szervek, helyi és területi szinten - mind szervezési mind pénzügyi szempontból - a területi testületek biztosítják; mivel a területi testületek csak akkor tudják a jövőben maradéktalanul biztosítani az állampolgároknak e szolgáltatásokat, ha az általános érdekű szolgáltatások nyújtása a szubszidiaritás elvének keretén belül helyi és regionális szinten a versenyszférából kizárt hatáskör marad, függetlenül attól, milyen gazdasági formában látják el e feladatot a felelős szervek;

20 Módosítás: 3 A. preambulumbekezdés mivel az európai strukturális és kohéziós politika, nevezetesen a strukturális és kohéziós alapok jelentősen hozzájárulnak a fenntartható és regionálisan kiegyensúlyozott általános érdekű szolgáltatások - mint pl. egyebek között a közlekedési infrastruktúra, valamint az alapvető közművek, a vízellátás, a szennyvízkezelés és a szemétszállítás - biztosításához, Módosítás: 4 A. preambulumbekezdés mivel az európai strukturális illetve gazdasági és szociális kohéziós politika jelentősen hozzájárul a fenntartható és regionálisan kiegyensúlyozott általános érdekű szolgáltatások - mint pl. a közlekedési infrastruktúra, valamint a közművek és a szemétszállítás - biztosításához az egyes tagállamokban, Módosítás: 5 Aa preambulumbekezdés (új) mivel az egyetemes hozzáférés elvét földrajzi megfontolásoktól függetlenül minden európai polgárra alkalmazni kell, továbbá mivel a sebezhető társadalmi csoportokat és régiókat biztosítani kell arról, hogy nem lesznek kizárva az alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférésből,

21 Módosítás: 6 Aa preambulumbekezdés (új) mivel a közszolgáltatások a maguk részéről alapvető szerepet töltenek be a területi kohézió előmozdításában valamint az agglomerációs hatás elleni küzdelemben, Módosítás: 7 - la. bekezdés (új) megállapítja, hogy a belső piac befejezésének logikája valamint a szabad és nyitott verseny elvének előnyben részesítése arra sarkallták az Európai Uniót, hogy széles körű liberalizációs programot indítson el a közszolgáltatások számos szektorában, nevezetesen az energia- a közlekedési szektorban és a postai szolgáltatások terén; Módosítás: 8 - lb. bekezdés (új) úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatások az állampolgárság lényeges összetevőjét alkotják, mivel ezeknek kell mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítani egy sor olyan szolgáltatáshoz, melyek az - Alapjogi Charta által is elismert - alapvetőjogokhoz kapcsolódnak, valamint mivel nélkülözhetetlenek a társadalmi és területi kohézió biztosításához; ezért úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatások megléte nem választás kérdése, hanem az emberi jogok tiszteletben tartására nézve szükségszerűség; Módosítás: bekezdés úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatásoknak kiemelkedő szerepet kell betölteniük a lisszaboni és göteborgi stratégiák megvalósulásában, különösen ami a hátrányos helyzetű és diszkriminációval sújtott egyének jobb beilleszkedését illeti; ezért kéri, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a kiváló minőségű és megfizethető általános érdekű szolgáltatásokhoz történő egyetemes hozzáférés;

22 Módosítás: bekezdés hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások az európai társadalmi modell egyik olyan pillérét alkotják, mely lehetővé teszi a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítását és a lisszaboni stratégia végrehajtását; Módosítás: bekezdés javasolja, hogy a tagállamok maradéktalanul hajtsák végre az egyes szolgáltatások már megkezdett liberalizálását és ismerjék el, hogy az EU minden polgárának kiváló minőségű és megfizethető közszolgáltatásokat kell biztosítani, különös tekintettel a sebezhető társadalmi csoportokra és a mezőgazdasági vagy távoli fekvésű régiók lakóira; Módosítás: bekezdés hangsúlyozza az általános érdekű szolgáltatások liberalizációjának szerepét a jobb gazdasági, szociális és területi együttműködés előmozdításában; e megfontolásból javasolja a már megnyitott szektorok liberalizálásának intenzívebb ösztönzését; ugyanakkor egyes szektorok liberalizációját illetően úgy ítéli meg, hogy a liberalizáció újabb szakaszainak megindítását illetve elősegítését megelőzően teljes körű értékelést kell készíteni ezen intézkedések lehetséges hatásairól, különösen a foglalkoztatás, a társadalmi és területi kohézió valamint a környezet területén;

23 Módosítás: bekezdés javasolja, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a közszolgáltatások előmozdításának szükségessége a jobb gazdasági, szociális és területi együttműködés érdekében, különösen a hátrányos helyzetű vagy bizonyos egyedi természeti hátrányokkal küzdő régiókban, valamint javasolja a közszolgáltatások intenzívebb ösztönzését, nem csak a közlekedési szektor, a hozzáférhetőség vagy a környezet, hanem egyebek között az egészségügy, az oktatás, a kommunikáció és az energiaszektor területén is; Módosítás: be javasolja, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a verseny szabályainak alkalmazása és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások szerepe közötti egyensúlyteremtés szükségessége a jobb gazdasági, szociális és területi együttműködés érdekében, valamint hogy a liberalizációs folyamat csak azután folytatódhasson, miután sor került gazdasági, társadalmi és területi szintű hatásainak részletes és folyamatos értékelésére; Módosítás: bekezdés javasolja, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a verseny szabályainak alkalmazása és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások szerepe közötti egyensúlyteremtés szükségessége a jobb gazdasági, szociális és területi együttműködés érdekében, valamint hogy a liberalizációs folyamat csak azután folytatódhasson, miután sor került gazdasági, társadalmi és területi szintű hatásainak aprólékos és folyamatos értékelésére;

24 Módosítás: 17 la. bekezdés (új) megállapítja, hogy az Európai Unióban és tagállamaiban folytatott liberalizációs és privatizációs kísérletek - köztük egyes szektorok közösségi irányelvek által előírt liberalizációja - ellentmondásos eredményekhez vezettek, a felhasználók szempontjából az árak csökkenését eredményezve, de ugyanakkor a minőség romlását, az árak instabilitását, az ellátás folyamatosságával kapcsolatos félelmeket, a földrajzi hozzáférhetőség csökkenését, diszkriminatív szolgáltatói magatartást, sőt, egyes szolgáltatások árának növekedését vonva maga után; Módosítás: 18 la. bekezdés (új) sajnálatát fejezi ki a Bizottságnak a szolgáltatások terén tapasztalható szétforgácsolt megközelítése valamint több javaslat - például az állami támogatásokról szóló Monti-féle intézkedéscsomag, a belsőpiaci szolgáltatásokról szóló irányelv és az általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyv - közötti ingadozása miatt, ami alkalmas rá, hogy zavart keltsen az intézkedések helyi szintű végrehajtásában illetékes szervek körében; Módosítás: 19 la. bekezdés (új) megállapítja, hogy számos tagállamban a helyi hatóságoknak kell biztosítaniuk a közös érdekű szolgáltatásokat és azok eljutását valamennyi állampolgárhoz, s ezek viselik a felelősséget a folyamatosság és a minőség aspektusáért éppúgy, mint a méltányos árszabásért; ezért hangsúlyozza, hogy a kérdésben a közösségi politika meghatározásakor helyénvaló szem előtt tartani a községek cselekvési képességének megőrzését az általános érdekű szolgáltatások terén;

25 Módosítás: 20 lb. bekezdés (új) megállapítja, hogy a területi testületek helyi és regionális szinten is bizonyították, hogy képesek az állampolgárokhoz közel álló általános érdekű szolgáltatásokat nyújtani, és megjegyzi, hogy e testületek a legalkalmasabbak arra, hogy biztosítsák e szolgáltatások keretében az együttdöntési jogot illetve a fogyasztók és a közös javak védelmét; továbbá hangsúlyozza, hogy közösségi szinten ügyelni kell rá, hogy a helyi és regionális hatóságok a jövőben is képesek legyenek ilyen típusú szolgáltatásokat nyújtani; Módosítás: 21 la. bekezdés (új) aggodalmát fejezi ki a közszolgáltatások terén a lisszaboni stratégia nyomán elindult liberalizációs folyamatnak az EUgazdasági, társadalmi és területi kohéziójára tett hatásai miatt, különösen ami a tagállamokon belüli regionális, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek növekedését illetve az elsősorban a mezőgazdasági régiókban tapasztalható elnéptelenedési folyamatokat illeti; Módosítás: 22 lb. bekezdés (új) hangsúlyozza, hogy a közszolgáltatások jelenleg folyó liberalizációs és privatizációs folyamata semmilyen kézzelfogható előnyt nem hozott az árak, a szolgáltatás minősége vagy az állami kiadások csökkenése terén; hangsúlyozza, hogy éppen ellenkezőleg a fogyasztói szervezetek az árak növekedését, a minőség csökkenését és a szolgáltatásnyújtás költségeinek növekedését jelezték; ezen túlmenően úgy véli, hogy a folyamat munkahelyek megszűnéséhez, a munkabiztonság csökkenéséhez, valamint olyan magánmonopóliumok kialakulásához vezet, amelyek veszélyeztetik a munkavállalók és a fogyasztók jogait;

26 Módosítás: 23 lc. bekezdés (új) újólag megerősíti, hogy figyelembe kívánja venni a szolgáltatói szektor gazdasági jelentőségét az európai gazdaság és a munkahelyteremtés területén, de ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a liberalizáció fenyegetést jelent a közszolgáltatásokra, a foglalkoztatásra, a szociális jogokra és a fogyasztóvédelemre nézve; továbbá elveti a Bolkestein irányelvet és felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza a belsőpiaci szolgáltatásokról szóló irányelvre előterjesztett javaslatát; Módosítás: bekezdés kéri, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával biztosítsanak szabad választási lehetőséget az állami hatóságok számára általános érdekű szolgáltatásaik finanszírozási rendszere és megszervezése terén, nevezetesen az általános érdekű célkitűzéseket szolgáló jogszerű beruházások tekintetében; e célkitűzéseket semmi esetben sem veszélyeztetheti az általános versenyjog vagy az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok mechanikus alkalmazása; Módosítás: bekezdés úgy véli, hogy az egyes szektorokra vonatkozó közösségi politikák nemzeti végrehajtása terén feltétlenül nagyobb koherencia elérésére kell törekedni, valamint hogy a nemzeti hatóságok megfelelő jogosítványokkal való ellátása a szektor-specifikus szabályozások végrehajtásának és az egyes gazdasági ágazatok és régiók jellegzetességei figyelembevételének központi eszközei; Módosítás: bekezdés úgy véli, hogy európai szinten, egy keretirányelv útján meg kell határozni az általános érdekű szolgáltatások szektorát oly módon, hogy biztosítva legyen ezen szolgáltatások illetve a hozzájuk történő egyetemes hozzáférés kívül maradása a verseny közösségi szabályozásának alkalmazási körén, függetlenül attól, milyen szolgáltatási módot ítél megfelelőnek a Közösség; megállapítja, hogy az EU számára ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy elismerje az általános érdekű szolgáltatások sajátos jellegét, biztosítsa a szektor-specifikus szabályozások könnyebb átültetését és figyelembe vegye az EU-n belüli különböző régiók és állammodellek sajátosságait;

27 Módosítás: bekezdés3. arra szólít fel, hogy az Európai Unió jogszabályai húzzanak egyértelmű határvonalat a nem kereskedelmi célzatú általános érdekű szolgáltatások illetve a kereskedelmi jellegű általános érdekű szolgáltatások közé annak érdekében, hogy bizonyos szektorokat (nevezetesen az oktatást, a kultúrát, az audiovizuális szektort, a szociális lakásépítést, a vízellátást, a továbbképzési a közkórházakat és az egészségügyet) kizárjanak a piaci mechanizmusok és a szabad verseny köréből, így biztosítva, hogy megfelelően be tudják tölteni általános érdekű feladatukat; Módosítás: bekezdés felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az általános érdekű szolgáltatások és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások elkülönítésére alkalmas világos kritériumokra; Módosítás: bekezdés nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy amilyen hamar lehetséges, terjessze elő jelentését, mely alkalmas arra, hogy elkülönítse az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat Módosítás: bekezdés aggodalmát fejezi ki a Bizottság azon szándéka miatt, hogy elkülönítse az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, különösen mivel erőszakolt és mesterséges különbségtételről van szó, és célja lényegében az, hogy megkönnyítse a liberalizációs folyamatod amely aláássa a közszolgáltatások működését és finanszírozását; Módosítás: 32 3a. bekezdés (új) elismeri a közszolgáltatások illetve e szolgáltatások nyújtásának fontosságát az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása szempontjából; továbbá élesen bírál minden olyan politikát, amely kétségbe vonja az állam szerepét az általános érdekű szolgáltatások nyújtásában, és arra szólít fel, hogy a közjavak maradjanak a közszektor kezelésében;

28 Módosítás: 33 3a. bekezdés (új) 3a. felhívja a Bizottságot, hogy az általános érdekű szolgáltatások értékelése során a gazdasági dimenzión túl fordítson kiemelt figyelmet a szociális és környezetvédelmi dimenzióra; Módosítás: 34 bekezdés (új) üdvözli a Bizottságnak a fehér könyvben bejelentett azon szándékát, hogy a közeljövőben ismerteti az általános érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó szociális, gazdasági és környezetvédelmi paraméterek értékelését; Módosítás: 35 bekezdés (új) felhívja a Bizottságot, hogy amint lehetséges, terjesszen elő javaslatot egy olyan keretirányelvre, amely meghatározza az általános érdekű szolgáltatások terén alkalmazandó alapelveket és megteremti e szolgáltatások állami finanszírozásának valamint egyetemes, társadalmi pozíció vagy lakóhely szerinti megkülönböztetéstől mentes hozzáférhetőségének feltételeit; Módosítás: 36 bekezdés (új) hangsúlyozza, hogy e keretirányelvnek biztosítania kell a jövőre nézve az általános érdekű szolgáltatások nyújtásának jogbiztonságát és megbízhatóságát; Módosítás: 37 bekezdés (új) úgy véli, hogy a Bizottság fehér könyve nem veszi eléggé figyelembe a Parlament január 14-i állásfoglalását az általános érdekű szolgáltatásokról'; ezért attól tart, hogy a Bizottság folytatja liberalizációs elképzeléseinek megvalósítását a vízellátás, a szennyvízkezelés és a hulladékkezelés területén, számos tagállamban elfogadhatatlan mértékben beavatkozva a helyi hatóságok hatáskörébe és veszélybe sodorva a helyi vállalkozások létét; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a keretirányelv útján ügyeljen arra, hogy az általános érdekű szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés a jövőben is biztosítva legyen, és hogy a községek szerepe e téren ne szenvedjen csorbát;

29 Módosítás: 38 bekezdés (új) úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatások területén engedélyezni kell az állami támogatásokat; Módosítás: 39 bekezdés (új) úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatások alapját a jövőben is a társadalmi szolidaritás képezheti; Módosítás: bekezdés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az általános érdekű szolgáltatások működésének nagyobb jogbiztonsága érdekében dolgozzon ki egy keretirányelvet az általános érdekű szolgáltatásokról, mégpedig a semlegesség, az arányosság és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával; továbbá kéri, hogy a belsőpiaci szolgáltatásokról mindaddig semmilyen irányelvet ne fogadjanak el, amíg ez az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretirányelv előzetesen elfogadásra nem került;

30 VÉGE A közmű liberalizációnak


Letölteni ppt "A közművek liberalizációja Az EU jelenlegi irányzatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések