Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

B EAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz  Csatornázás és szennyvíztisztítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "B EAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz  Csatornázás és szennyvíztisztítás."— Előadás másolata:

1 B EAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz  Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése terhelés növekedés  Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai tisztítás, P és N eltávolítás)  Szennyvíz elvezetés  Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)

2 Pontszerű terhelések szabályozása (2) Állattartó telepek  Hígtrágyás  almos technológia  Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz termeléssel kombinálva)  Megszüntetés  Tisztítás  Hígtrágya öntözés

3 NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés  Műtrágya felhasználás  Művelési ág  Művelési technológia  Tevékenység felhagyás Városi lefolyás  Záportározók  Városi lefolyás kezelése nádastavon

4 BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE Kémiai kezelés Wachnbach tározó (Németország) Előtározó Balaton (Kis–Balaton tározó) Szűrőmező (nádastó) Tatai Öreg–tó (terv) Vízelvezetés

5 TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK Célja Fajtái Alkalmazási terület Hasznosság Költség Előnyök és hátrányok

6 Kotrás Hínárirtás Foszfor inaktiválás az üledékben Vas(III)–klorid Alumínium–szulfát Kalcium–hidroxid Kalcium–karbonát Hamu Ritkaföldfém–sók Üledék lefedése Üledék lefedése

7 Oxigénviszonyok javítása (főleg mély tavak esetében) Hypolimnion levegőztetése Vegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid) Cirkuláltatás Hypolimnion elvezetése Árnyékolás Biotechnikai eljárások Élőlények betelepítése (amúr, busa) Beavatkozás a táplálék láncba Kevés ismeret ÓVATOSSÁG!!

8 A HŐSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI HATÁSAI Természetes melegedési és hűlési folyamatok a vízi ökoszisztémában. Éves hőmérséklet változása elérheti a 30 o C-t. Ökoszisztéma alkalmazkodása a lassú (szezonális) változásokhoz. Szezonális szukcesszió. Gondot a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás okoz.

9 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Hőterhelés a vízbe irányuló egyszerű hőleadás (hőátadás). Hőszennyezés a vízi élővilág életében zavart és/vagy károkat okozó hőterhelés. A hőmérséklet hirtelen változása hősokkot okoz. Hőtűrés: élőlények hőmérséklet toleranciája.

10 Szubletális hőmérséklet: legnagyobb hőmérséklet, amelyen 96 óráig tartva a teszt élőlényeket, nincs pusztulás. Kritikus hőmérséklet: az élettevékenységekben kedvezőtlen változások következnek. LT 50 : hatórás inkubációs időhöz tartozó 50 %- os pusztulást okozó hőmérséklet. Közepes ellenállási idő: az a 96 óránál rövidebb időszak, amelyen belül a teszt élőlények 50 %-a elpusztul.

11 LT 100 : Letális hőmérséklet, az élőlények 100 %- a elpusztul. Hőlépcső (  T): A hidegvízi és a melegvízi oldal hőmérséklet különbsége. A hőstressz függ a hőhatás időtartamától, ezt befolyásolja: - A melegvíz elkeveredési viszonyai, - A hűtővíz és a teljes vízhozam aránya, - A természetes hűlési folyamat intenzitása.

12 Tiszai hőcsóva profilja 1

13 Tiszai hőcsóva profilja 2

14 Tiszai hőcsóva profilja 3

15 Tiszai hőcsóva profilja 4

16 Hőlépcső (  T max és  T)  A kondenzátor bemenő és kimenő oldala közötti értéket (  T max ).  A teljes elkeveredés utáni értéket (  T).  Általában a téli és a nyári  T között is különbséget tesznek.  A  T és  T max értékére a következő megállapítások tehetők: A kisebb hőfoklépcsőt, de nagyobb hűtővíz mennyiséget általában előnybe részesítendő; A nyári 11 o C- os  T max még elviselhető.

17 Kitettségi idő  A legnagyobb hőfok különbség (mintegy 40 o C Pakson) a kondenzátorok.  A dunai hőcsóvában mintegy 5 órát tartózkodik a víz.

18 A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A VÍZMINŐSÉGRE A vízminőség változáshoz min 10 %-os melegvíz hozam kell. Romló oxigénviszonyok (Tisza II.).

19 A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRE A reakció függ: A hőtűrésük mértékétől, A generációs időtől. Rövid generációs idő: társulás szerkezet átrendeződése Hosszabb generációs idő: pusztulás (plankton), vagy elvándorlás (halak).

20 BAKTERIOPLANKTON Könnyen alkalmazkodó társulás. Gyors generációs idő. Főként a struktúra átrendeződésével reagál. Pszichrofil -- termofil baktériumok. Paksi és tiszai tapasztalatok. Hőszennyezés hatása a patogénekre

21 FITOPLANKTON A T max fontosabb tényező, mint a  T. A javasolt felső hőmérsékleti határ 28 o C. A  T értéke max.12 o C. Kovaalgák helyett cianobaktériumok. Mechanikai tényezők hatása.

22 ZOOPLANKTON A mechanikai stressz fontosabb tényező, mint a  T. A hőstresszel járó pusztulás 10 % alatti, ha a hőmérséklet 29 o C alatti. A  T értéke o C között változott.

23 ÉLŐBEVONAT T max = 25 o C. Bevonat-képződési problémák a hűtőrendszerben (pl. vándorkagyló, mohaállat stb.).

24 MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK LT 50 és LT 100 értéke általában 30 o C alatti, 28 o C -os T max engedhető meg. A dunai hőcsóvában az erőmű működése óta csökkent az üledék fauna fajszáma.

25 HALÁLLOMÁNY T MAX = o CKÖZÖTT. HŐLÉPCSŐ = VÁNDORLÁSI GÁT. PAKSON: 8-12 o C-os hősokk jellegű és o C-os lassú hőfoknövelést viseltek el a halak. LT 50 = o C fajtól függően. T max = 30 o C-os felső határt lehetséges. LT100 értéke o C közötti.

26 HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK Megengedhető maximális hőmérséklet (T max )  T max -ra o C közötti érték.  Hazai viszonyok között a Tmax értéke 30 o C.

27 AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI  Alacsony népsűrűség  Természeti források alacsony kihasználtsága  Gyűjtögető-vadászó életmód  Kevés hatás a környezetre  Szelekciós előny: eszközhasználat, kommunikáció, gondolkodás, beszéd, írásbeliség  Következmény: nagyobb forrás kihasználás = népesség növekedés TERMÉSZETES ÁLLAPOT

28 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS HATÁSAI  Specializáció  Mezőgazdaság fejlődése  Ipar fejlődése  Terjeszkedő magatartás (erdőirtás, ugar feltörés, ipari térségek, stb. )  Természetes táj kultúrtájjá változik  Környezet terhelés nõ  Lényeg: Az ember a többi fajjal szemben szelekciós előnyre tett szert, és azt ki is használja)

29 -Túlszaporodás -Források felélése -Életfeltételek romlása (környezetszennyezés) -Földi ökoszisztéma degradálása (diverzitás csökken, élőhelyek megszűnnek, stb.)  Következmény:

30   Gondok: -A fajok genetikailag nem követhetik a változásokat (időlépték!) -Egyes fajok eltűnnek örökre -Sok faj léte veszélyben van -A Föld véges -Hosszú távú tervezés kontra társadalmi törvények - Környezetvédelmi gondok globálissá válása

31 A MEZŐGAZDASÁG HATÁSAI A n övénytermesztés intenzifikálása  KÉTNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS  HÁROMNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS  VETÉSFORGÓ  TALAJJAVÍTÁS (TRÁGYÁZÁS)  TAGOSÍTÁS  MŰTRÁGYÁK  NÖVÉNYVÉDŐ-SZER  GYOMIRTÁS  NEMESÍTÉS  GÉNTECHNIKA  BELTERJES MEZŐGAZDASÁG  ÖNTÖZÉS

32   Állattenyésztés fejlődése -RIDEG ÁLLATTARTÁS -HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS -NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÁS -NEMESÍTÉS -GÉNTECHNIKA

33   Környezetvédelmi problémák -Erdőirtások -Talajerózió -Szikesedés (Na, Ca, Mg) - vízgazdálkodással összefüggésben -Elsivatagodás -Fajdiverzitás csökkenés

34   A mezőgazdaság ökológiai hatásai -Agrár ökoszisztémák létrejötte -Különleges társulások létrejötte (pl. kertek) -Szelekciós előny a termesztett fajoknak -Diverzitás csökkenés (kultúrtájjá válás) -Új társulások (taposott, rézsás, falrések és út menti társulások, stb.) -Nitrogénkedvelő fajok előnyben -Kozmopolita fajok előnyben -Természetes zonáció megzavarása

35 A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (1)  Tájdegradáció  Környezetvédelmi problémák -Esztétikai gondok (tájsebek) -Morfológiai felszín változás -Porszennyezés -Zajszennyezés -Felszíni lefolyás változás -Talajvízszint süllyedés (Nyírád) -Szennyezett bányavíz elhelyezés (tisztítás) (Tatabánya)  Iparfejlődésbányászat fejlődése

36 A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (2)  Bánya- és meddő rekultiváció szükségessége -Erózió megakadályozás -Természetes szukcesszió utánzása -Erdősítés

37 AZ IPAR HATÁSAI (1)  Vegyipar (műtrágya, műanyag, mosópor, hadiipar)  Kőolaj feldolgozó ipar  Kokszolás -Rákkeltő anyagok (benzol, fenol, benzpirén) -Szagterhelés (cián, ammónia, kén-hidrogén, merkaptán, fenol, stb.) -Szennyezett hulladékvíz (-"- )

38 AZ IPAR HATÁSAI (2)  Vas- és acélgyártás (CO, nehézfémek)  Színesfém kohászat, Al ipar (fluor származékok)  Galvanizálás (nehézfémek, Kazincbarcika)  Papír és cellulózipar (szervesanyag, Bajkál-tó)  Bőripar (festékek, állati hulladékok, Cr)  Cementgyártás (kén-dioxid, szilikát, por)  Energiaipar (por, hamu, savanhidridek, stb.)

39 AZ IPAR HATÁSAI (3)  Környezetvédelmi problémák -Ipari parlagterületek (fejlett ipari államokban) -Légszennyezés -Környezet savasodása (északi államokban) -Üvegházhatás (globális hatás) -Hőterhelés (Paks, hőerőművek) -Radioaktív szennyezés (Csernobil)  Nagy ipari termelés -- nagy szennyező képesség -- havaria események

40 AZ IPAR HATÁSAI (4)  A gondok megoldási lehetőségei -Legjobb hozzáférhető technológia alkalmazása -Környezetvédelmi törvények (határérték, bírság, behajtás) -Tisztítási előírások és technológiák -Állami szerepvállalás lehetősége a beruházásokban -A szennyező fizet elve (szennyezőre hárítás) -Tisztítás beépítése a termék árába (fogyasztóra hárítás) -A kármegelőzés fontossága -Kárelemzések -Környezeti hatásvizsgálatok -Ipar környezeti kárainak rekultivációja

41 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (1)  Környezetvédelmi problémák a városiasodással kapcsolatban -Kevés elsődleges termelő szervezet -Felszín tömörödés -Nagy fedettség (aszfalt, beton, kő) -Hőkibocsájtás -Zajterhelés -Lakossági szennyvíz -Talajvíz szennyezés -Légszennyezés -Hulladékkezelés -Ipari szennyezőanyag kibocsátás

42 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (2)  Ökológiai hatások -Mozaikos ökoszisztémák kialakulása -Emberek általi populáció gyérítés -Ökológiai szelekció hiánya

43 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (3)  Környezetvédelmi problémák az út- és vasúthálózattal kapcsolatban -Építés során környezeti károsodás lép fel (területveszteség, bányakárok, stb.) -Mikroklíma megváltozása -Zajterhelés -Levegőszennyezés -Toxikus anyagok felhalmozódása az élővilágban -Sószórás jégmentesítésre -Élőhelyek elszigetelése -Vízgazdálkodási gondok (talajvízszint, felszíni vízelvezetés)

44 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (4)  Környezetvédelmi problémák az idegenforgalommal kapcsolatban -Élőlények zavarása -Élőlények (növények elsősorban) taposása -Tápanyag terhelés növekedés -- eutrofizáció -Szennyvízkezelés -Hulladékgazdálkodás


Letölteni ppt "B EAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz  Csatornázás és szennyvíztisztítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések