Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója."— Előadás másolata:

1 Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója

2 A legelképesztőbb szexuális életű állat  A világ 30 millió más állatfajának mércéje szerint az emberi szexualitás „rendellenes”:  Az emberi társadalmakban a férfiak és a nők nagy része hosszú távú kapcsolatban él (házasság – egyfajta szerződés)  A pár tagja viszonylag gyakran élnek szexuális életet főként vagy kizárólag egymással

3  A szexuális közösség mellett az utódok nevelése végett is fontos ez a társulás  A páralkotás (vagy háremtartás) ellenére nem élnek elkülönülten a többi pártól területüket védelmezve (mint pl. gibbonok), hanem osztoznak a közös territóriumon

4  A házastársak elvonultan szeretkeznek, nem pedig más emberek jelenlétében  Az emberi ovuláció rejtetten történik jelek nélkül, se a szexpartner, se a nő nem észleli, míg az állatok jelezhetnek: –Vizuálisan (pl. vagina körüli részek élénkvörössé válnak) –Hangok hallatásával –Valamilyen jellegzetes szag kibocsátásával

5  A közösülések nagy része fogamzásra alkalmatlan időszakban történik, tehát főként az örömszerzést szolgálja, nem a megtermékenyítést – rajtunk kívül csak néhány faj van, akikre ez szintén jellemző, pl. bonobók és delfinek

6  Minden nő éves kora körül átesik a menopauzán, s így megszűnik a fogamzóképessége – míg a vadon élő állatoknál nincs ilyen: vagy halálukig termékenyek, vagy pedig a kor előrehaladtával fokozatosan csökken a termékenységük

7 Példák más állatok szexuális szokásaira és szociális rendszereire  Egyes madár-, béka- és halfajoknál az apa az utódok egyedüli gondviselője  Némely rovar- és pókfajták nősténye közvetlenül párosodás után felfalja a hímet (szexuális kannibalizmus) Pl. fekete özvegy MIÉRT??

8  „Big-Bang”: robbanásszerű szaporodás: az ivarérett egyedek életük egyetlen szaporodási időszakát követően elpusztulnak pl. lazacok, polipok  „lek” vagy „aréna”: tradicionális helyszínen a hímek fenntartanak egy-egy őrhelyet, versengenek az odalátogató nőstényekért, párosodnak, majd a nőstények távoznak, és egyedül nevelik az utódot. Pl. néhány madár, béka, hal rovar

9 Vessük össze magunkat rokonainkkal!  Csimpánz (genetikai anyaguk 1,6%-ban tér el a miénktől) és bonobó – csoportosan élnek  Gorilla (2,3%) – hárem  Orángután (3,6%) – magányosan élnek, a hím nem nyújt apai támogatást

10 A nemek harca  Kivételesek vagyunk abban a tekintetben, hogy a szülők többnyire együtt maradnak a párzás után, és mindketten részt vesznek a gyereknevelésben

11  A szülői hozzájárulás nem azonos mértékű, sőt a legtöbb a legtöbb társadalomban, ill. családban nagyon is egyenlőtlen  De az apa hozzájárulását olyan természetesnek tekintjük, hogy még törvényeinkben is rögzítettük  pl. gyermektartás

12  Egyes fajoknál a hím vállal nagyobb hozzájárulást:  Pettyes billegetőcankó - tojások kiköltése, fiókák nevelése  Egyes halfajok (csikóhal), kétéltűek (bábavarangy) a szájukban egy erre a célra képződött tokban vagy a hátukon tartják az ikráikat

13 Dilemma: hogy viselkedjenek párosodás után?  Hagyják magára az ivadékkezdeményt, és lássanak újabb megtermékenyített pete létrehozásához?  A szex átmeneti felfüggesztése javítja az utód életben maradási feltételeit?  Ha pl. 10:1 az esélye az életben maradásra, és a gondozásra szánt idő alatt 1000 új pete létrehozása…  Mindkét/melyik szülő nyújtson gondoskodást?

14 Melyik szülő neveli az utódját? Három egymással összefüggő tényező: 1.Befektetés az utódba 2.Egyéb kedvező lehetőségek, melyek lezárulnak az utód további gondozásával 3.A bizonyosság az apa- vagy az anyaságban

15 1. Befektetés az utódba  A legtöbb állat petéje nagyobb, mint a spermium, a petének tápanyagot és anyagcserével kapcsolatos mechanizmust is tárolnia kell

16 A pete megtermékenyítése lehet  külső – halak, kétéltűek: legtöbb esetben a nőstény és a hím egyidejűleg bocsátja ki az ikrákat és a spermát, így megtermékenyítés után vagy önmagukra utalva lebegnek, vagy az egyik szülő gondoskodik róluk  belső – egy ideig a nőstényben marad az embrió, majd –fejlődését az anya testén kívül, tojásban folytatja pl. kacsacsőrű emlős –vagy az anyában növekszik tovább

17  A belső megtermékenyítés tehát további befektetésre kötelezi az anyát: –tápanyagok vagy kalcium a tojáshéjhoz –terhességhez szükséges idő  Így az anyának sokkal nagyobb a befektetése, ennek eredményeképpen nem tud kibújni a gondoskodás kötelezettségei alól  A nőstény emlősök szoptatnak, a nőstény aligátor őrzi a tojásokat, a nőtény piton költ…

18 2. Egyéb lehetőségek  Belső megtermékenyítésnél a nőstény terhes lesz, szülésig vagy tojásrakásig neki kell a magzat gondját viselni, ha emlős, akkor a szoptatás ideje alatt is, ekkor fölösleges párosodnia, mivel pillanatnyilag úgysem lehet több utódja.  Míg a hímek készen állnak a következőre, hogy újabb utódoknak adhassa át a génjeit...

19  De még a fogamzásgátlástól és szopotatástól tartózkodó anyák sem szülnek általában egy tucat gyereknél többet  Rekord gyerekek számában: 19. sz-i moszkvai asszony sorozatosan hármas ikreket szült, így 69 gyereknek adott életet  A több férj sem segíti hozzá a nőt ahhoz, hogy több utódot szülhessen  Csak Tibetben van poliandria, és ott is a földbirtoklás miatt  Poligíniában viszont valóban rengeteg gyereket tud nemzeni egy férfi  A rekordot itt egy marokkói szultán tartja, Vérszomjas Iszmáil, aki 700 fiút, és számolatlan, de feltehetően hasonló számú lányt nemzett.

20 3. Bizonyosság a szülőségben  A belső megtermékenyítésű nőstényeknek nincs miért kételkedniük az anyaságot illetően  Nem így a hímek: –Vajon párosodott mással is, amíg nem volt mellette? –Vajon melyikük spermiuma termékenyítette meg?  Inkább odébbállnak és újabb nőstényt keresnek, az utódgondozás terhét a nőstényre hagyva

21 Három esetben nem hagyják el az utódot/a nőstényt a hímek: 1.Külső megtermékenyítés A hím gondjaiba veszi a petéket, még mielőtt más megtermékenyítené 2.Felcserélt nemi szerepű poliandria Pl. Wilson víztaposóknál A hímeknél nagyobb nőstények versengenek egymással egy-egy hímekből álló hárem megszerzéséért, a nőstény mindegyik hímnek lerak egy fészekalja tojást, a hímek pedig kiköltik és nevelik a fiatalokat

22 3.Belső megtermékenyítés, de egy szülő nem, vagy csak nehezen tudja felnevelni az utódot – a másik szülőre is szükség van az élelemszerzéshez. Ez nemcsak ránk, emberekre jellemző, hanem általában az észak- amerikai és európai madárfajokra, valamint emlősök közül pl. a gibbonokra Ezek a hímek igyekeznek megtermé- kenyíteni más hímek nőstényeit, hogy aztán a megcsalt hím tudtán kívül gondoskodjon a csábító utódjáról…

23 Mivel a férfiak nem lehetnek biztosak apaságuk felől, biz. társadalmakban különféle gyakorlatok vannak ennek növelésére:  Magas menyasszony-váltság – igazoltan szűz „árúért”  Házasságtörési törvények  A nők állandó kísérete vagy tényleges bezárása  Női körülmetélés (klitoridektómia) – a szex iránti érdeklődést hívatott csökkenteni…  A nő nagy szeméremajkainak csaknem teljes összevarrása a férj távollétében (infibuláció)

24 Az örömszerzést szolgáló szex evolúciója  Az állatok többféleképpen jelzik, amikor peteérésük van  Pl. a páviánnak megduzzad és élénkvörösre színeződik a vaginája

25  Mi, emberek a kisebbséghez tartozunk, amiért nem észleljük ezt.  Ennek következménye, hogy az év, a hónap, a nap bármely szakában szeretkezünk.  Ezzel ellentétben pl. a pávián a teljes szexuális absztinencia után az ivarzási időszakban akár 100 alkalommal is közösül

26  Miért? – Mert élvezzük.  Miért? – Mert élvezzük.  Pedig: –Energia- és időigényes –Veszélyes:  „Az ölelésbe fonódott párokat könnyen meglepheti és megölheti egy ragadozó vagy ellenség”…  Idősebb egyének nem bírják már ezt a terhelést, III. Napóleon, és Nelson Rockefeller is szex közben halt meg  Harcok a nőstényért  Kockázatos lehet a házasságon kívüli szex is

27 Miért fejlődött ki a rejtett ovuláció? Többféle elmélet – mindegyik híven tükrözi szerzőjének nemét  Prostitúció-elmélet: a nők úgy fejlődetek, hogy szexuális kegyeikkel kereskedve megkapják a húsadományt a hímnemű vadászoktól  „Felszarvazással a jobb génekért” elmélet: a balszerencsés barlanglakó asszony, akit hasznavehetetlen férjnek adott a törzse, a folyamatos fogékonyságával tudta vonzani a jobb génállományú szomszédos barlanglakót  „Felszarvazással a jobb génekért” elmélet: a balszerencsés barlanglakó asszony, akit hasznavehetetlen férjnek adott a törzse, a folyamatos fogékonyságával tudta vonzani a jobb génállományú szomszédos barlanglakót

28  Az anti-fogamzásgátlási elmélet: a barlanglakó nők tudatában voltak a szülés fájdalmasságának, és kockázatának, sőt ovulációjuk napjának is, ezt úgy használták fel, hogy aznap kerüljék a szexet. De ők így kevésbé szaporodtak, nem örökítették át a génjeiket, így olyan nők népesítették be a világot, akik nem tudják felismerni peteérésük idejét.

29  „Otthon a papa” elmélet (Alexander & Noonan) –A rejtett peteérés a monogámia elősegítése végett alakult ki, mert otthonmaradásra kényszeríti a férfit, hogy bizonyos lehessen az apasága felől  A „sok apa” elmélet (Hrdy) –A nő számos szexpartnerhez juthasson, így minél több férfit tarthasson bizonytalanságban apaságát illetően, minél többen higgyék azt, hogy a gyerek a sajátjuk, s ne történjen gyerekgyilkosság

30 Sillén-Tullberg & Møller svéd biológusok tanulmánya a főemlősök szexuális szokásairól 1. lépés: 68 főemlős esetében osztályozták az ovuláció látható jeleit:  32 nincs jele pl. cerkóf, selyemmajom, orángután  18 gyenge jel pl. gorilla  18 feltűnő jel pl. pávián, csimpánz

31 2. lépés: Ugyanezt a 68 fajt párosodási rendszerük szerint is osztályozták –11 faj monogám pl. selyemmajom, gibbon, emberek –23 nőstény háremek pl. gorilla, emberek –34 promiszkuitás pl. cerkóf, bonobó, csimpánz

32 3. lépés: összevetik az előbbieket MonogámPoligámPromiszk. Rejtett ov Gyenge ov Feltűnő ov –A legtöbb monogám faj rejtett ovulációjú („otthon a papa”?), de a rejtett ov. nem jelzi előre a monogámiát –A legtöbb erősen hirdetett ovulációjú faj promiszkuitásban él, a promiszkuitás viszont nem szavatolja a hirdetést

33 4. lépés: jelenleg élő főemlősök családfájának tanulmányozása –Először a rejtett ovuláció jött létre egy promiszkuitást űző vagy háremtartó fajnál („sok apa” elm.) –Aztán a már kialakult rejtett ovulációval a fajok átváltottak a monogámiára („otthon a papa” elm.)


Letölteni ppt "Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések