A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

Az előadások a következő témára: "A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása"— Előadás másolata:

1 A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

2 A tanszék történetének nagy fejezetei
A kezdetek, az első tíz év Schnell korszak, a műszer szak megerősödése és az ipari kapcsolatok kiszélesedése Rendszerváltás, az oktatási szerkezet változása, a korábbi ipar összeomlása és új kapcsolatok kialakítása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

3 A műszeripar nagyarányú fejlesztése
1950-ben a Népgazdasági Tanács 690/34. sz. határozatával megalapította a „magyar műszeripar”-t. Az iparosítás fejlesztésén belül a gépipar fejlesztése volt az elsődleges prioritású, „vitathatatlan viszont, hogy a gépipar fejlesztése erősen megnöveli a műszeripar termékei iránt igényeket, amelyek már 1950-ben lényegesek voltak, jelentőségük azóta csak növekedett, ilyenek többek között a viszonylag alacsony energiaigényeség, a viszonylag alacsony állóeszközigényesség, a viszonylag alacsony anyagigényesség, a viszonylag magas (szellemi) munkaigényesség”. (Idézet Böhm István: A magyar műszeripar 25 évéből ) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

4 Sorra alakulnak a nagy cégek
- Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, 1949 - Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG), 1950 - Kontakta Alkatrészgyár, 1949 - Labor Műszeripari Művek, 1948 - Magyar Optikai Művek, 1952 - Mechanikai Mérőműszerek Gyára, 1948, - MEDICOR Röntgengyár, 1952 - Metripond Mérleggyár, 1948 - FOK-GYEM Szövetkezet, 1951 - RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, 1952 - TELMES Műszergyártó Szövetkezet, 1949 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

5 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
MIKI, MKKL, MATE 1950: Műszeripari Kutató Intézet 1952: Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (az MKKL elődje) 1952: Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1952: Mérés és Automatika IMEKO Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

6 Iparfejlesztés: a bruttó termelési érték növekedése, KGST
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

7 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Lép az Egyetem is Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

8 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Lép az Egyetem is Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

9 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Elindul a műszer szak Javaslatára 1949-ben létrehozták az Állami Műszaki Főiskolán a Műszertagozatot, amelynek ig vezetője volt. Ezen az esti tagozaton indult meg a műszerszakos képzés, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatódott, amikor ben - az Állami Műszaki Főiskola a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatává vált. A műszerszakos mérnökök nappali képzése az as tanévben indult meg az 1949-ben alakult Villamosmérnöki Kar keretében.” Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

10 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
1954: megalakult a tanszék Kezdetben önálló Műszeripari Kar létrehozása volt az elképzelés négy szakkal: méréstechnikai és automatika optika általános műszertan finommechanika Végül 1954-ben mégis a Villamosmérnöki Kar keretében alakult meg a Műszer és Finommechanika Tanszék Tanszékvezető: Kolos Richárd Tanácsadó: Arutjonov Leningrádból Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

11 Az első évfolyam tanterve: 6. félév
A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan 2 Orosz Honvédelem 3 Villamos gépek Szita Iván 4 El.műszerek szerkezete Kolos Richárd Elméleti villamosságtan Fodor György Vill.műszerek és mérések Schnell László Elektrotechn.anyagok Szegedi Vargha… Gépelemek Kazinczi László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

12 Az első évfolyam tanterve: 7. félév
A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan 1 Honvédelem 2 Üzemi tervgazdaságtan Vill.műszerek számítása Kolos Richárd 4 Villamos mérések módszerei Elektronikus műszerek Striker György 5 Villamos kisgépek Bajza Lajos Automatika és telemechanika Török Vilmos Munkavédelmi technika Kálmán Iván Finommechanikai szerk.elemek Kazinczy László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

13 Az első évfolyam tanterve: 8. félév
A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan 1 Üzemi tervgazdaságtan 2 Honvédelem Villamos mérések módszerei Kolos Richárd 4 Nem villamos mennyiségek mér. 3 Optikai eszközök számítása Bárány Nándor Elektronikus műszerek Striker György Szabályozás-vezérlés Török Vilmos Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

14 Az első évfolyam tanterve: 9. félév
A tantárgy előadó elm. gyak Dialektikus és tört.material 2 Törölve Üzemi tervgazdaságtan 1 Nem villamos mennyiségek mér. Kolos Richárd 3 4 Optikai eszközök számítása Bárány Nándor Nagyfrekvenciás mérések Striker György Elektronikus és ioncsöves műszerek Önálló labor Bánsági László 5 Műszergyártás technológia Szegedi Vargha János Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

15 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Kezdeti problémák Kiderült, hogy túl széles a műszer szakon oktatott szakmai profil és egy tanszéken belül nem lehet az összes területet színvonalasan művelni Kolos Richárd félállásban volt a tanszéken és a tanszékvezető-helyettesség sokáig nem volt megoldott A Kar vezetése már régóta próbálta átcsábítani Schnell Lászlót, a Villamos Gépek és Mérések Tanszék adjunktusát, ez végül 1959-ben sikerült is Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

16 Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

17 Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás
Új tanterv, először ben Sok közös tárgy a gyengeáramú szakkal Profiltisztulás, tanszéki átszervezések 1964-ben új tanszékek alakulnak: Műszer- és Méréstechnika Folyamatszabályozási Műszer és Híradásipari Technológia KK munkák Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

18 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

19 Schnell korszak, erős műszer szak
A műszer és irányítástechnika szakot közösen gondoztuk a Folyamatszabályozási Tanszékkel, hozzánk tartozott a Digitális berendezések és az Elektronikus műszertechnika ágazat Évente kb hallgató végzett a két ágazaton Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

20 A Schnell korszak nagy tanszéki KK-i
Mérőhidak Hibrid számítórendszerek Zagyva-Tarna Telemechanikai Rendszer MMT-rendszer Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

21 A mérőhidak szerepe a szak és a tanszék fejlődésében
Az első időszakban a know-how a precíziós méréstechnika mellett a hatásos nullindikátorok fejlesztésében volt, ez elektronikát igényelt, a következő időszakban a hangsúly a gyors digitális kiegyenlítésre tevődött át, ez hozta magával a digitális kultúra kialakítását, végül a legújabb mérőhidak már intelligens műszerek, igénylik az információs technológiák ismeretét. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

22 Rendszerváltás, kétirányú változások
1988-ban a tanszék vezetését Péceli Gábor vette át és nem sokkal ezután elkezdődött a külső körülmények megváltozása, a „rendszerváltás” A rendszerváltásnak a mi szempontunkból egyik meghatározó következménye az volt, hogy nagyon gyorsan összeomlott a korábbi „szocialista” elektronikai kis- és nagyipar. Ezzel egyidejűleg a Kar is jelentőset lépett azzal, hogy végrehajtotta az oktatási szerkezet átalakítását: a korábbi ötszakos képzés helyett (erősáram, híradástechnika, műszer, technológia, informatika) bevezette a két szakon – villamos és informatika – folyó oktatást. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

23 Az új tanterv szerkezete
5-6 szemeszteres közös képzés fős évfolyamoknak, kevés gyakorlattal és kevés laborral. 4-5 szemeszteres szakirányú képzés fős csoportoknak sok laborral, egyéni feladattal. Fontos szerepe van az Önálló laboratóriumi és Diplomatervezési projekt-munkáknak. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

24 Az új villamosmérnöki szak
A korábbi négy szak „távolsága” az első 5 szemeszter alapján az új „egységes” villamosmérnöki szaktól: erősáram: 24 óra híradástechnika: 12 óra műszer: óra technológia: 18 óra Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

25 Részvételünk a villamosmérnöki alapképzésben
Informatika (részben) Méréstechnika Laboratórium (részben + koordináció) Elektronika (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

26 Részvételünk a műszaki informatikai alapképzésben
Digitális technika Mérés labor (részben + koordináció) Operációs rendszerek (részben) Mesterséges intelligencia Formális módszerek Beágyazott információs rendszerek Adatbiztonság (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

27 Részvételünk a szakképzésben
Villamosmérnöki szak: Beágyazott információs rendszerek fő szakirány (40-60 hallgató) Műszaki informatika szak: Informatikai infrastruktúra tervezése szakirány (30-40 hallgató) Integrált intelligens rendszerek szakirány Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

28 Kutatási tevékenység, ipari kapcsolatok
A tanszék kutatási projektjei alapozzák meg a szakirányú- és a doktori képzést Három nagy laboratóriumban folyik a munka: Beágyazott rendszerek (vezetője: Péceli Gábor), Intelligens rendszerek (vezetője: Horváth Gábor) és Szolgáltatásbiztos számítástechnika (vezetője: Pataricza András). Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

29 Bemutatkozó anyagaink
Research News, Periodica Polytechnica, Electrical Engineering, 50 éves a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (Elektronikai Techn., Mikrotechnika 50 éves a tanszék (jubileumi CD) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

30 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Az 50 év dióhéjban Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

31 A tanszéki létszám alakulása
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

32 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Mai összetétel – korfa Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

33 A tanszék Little-diagramja N = 53,2 T = 10,35 l = 4,25 T*l = 44
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

34 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Az 50 év dióhéjban Az elmúlt 50 év alatt a Tanszéken kb an szereztek mérnöki diplomát. Schnell professzor gondolatait folytatva, ennek a döntő mértékben ma is aktívan dolgozó mérnökgárdának a kinevelésében való közreműködésünket tekintjük 50 éves munkánk legszebb eredményének. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,

35 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004
Köszönöm a figyelmet Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék,