Információs rendszerek. Célkitűzés A menedzser típusú települési vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó mérnököket megismertetni az informatikai.

Az előadások a következő témára: "Információs rendszerek. Célkitűzés A menedzser típusú települési vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó mérnököket megismertetni az informatikai."— Előadás másolata:

1 Információs rendszerek

2 Célkitűzés A menedzser típusú települési vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó mérnököket megismertetni az informatikai alapfogalmakkal, az információs rendszerek fejlesztésének módszereivel és megoldásaival, hogy ezek ismeretében kommunikáció képes és elképzeléseiket pontosan megfogalmazni tudó partnerei legyenek az információs rendszerek fejlesztőinek.

3 Tematika Informatikai alapfogalmak Információs rendszerek Információs rendszer a vízműben –Az informatikai feladatok áttekintése –Ügyviteli, gazdasági információs rendszer feladatai, felépítése –Műszaki információs rendszer feladatai, felépítése Adatbázis kezelés. Relációs adatbázis filozófia. –SQL alapfogalmak Az IR fejlesztés metodikája Számítógéppel segített tervezés Alkalmazási példák –Működő információs rendszer bemutatása –Számítógéppel segített tervezés

4 Alapfogalmak Rendszer Tevékenység Esemény Adat Információ Informatika Számítástechnika

5 Rendszer A rendszer egymással összefüggő tényezők szervezett együttese. A rendszer fogalom a megismerés, vizsgálat módszertani kategóriája. A tudatos ember mindig rendszerben gondolkodik. A rendszerek megismerése, szervezése működtetése kollektív tevékenység eredménye, ezért a vele kapcsolatos fogalmak konvenciókon alapulnak. A rendszer és környezete egymástól nem szétválasztható, a határ meghúzását rugalmasan kell kezelni.

6 Tevékenység és esemény Tevékenységnek valamely munka, feladat végrehajtását célzó illetve azt vezérlő műveletek szervezett egységét tekintjük. Eseménynek a tevékenységet kiváltó, elindító, illetve az azt lezáró momentumot nevezzük.

7 Információ Az ismeret megszerzésének folyamata Közlés: –A valós világ valamely tényére vonatkozó ismeretet ad át. Szintaktikai és szemantikai szabályok ismeretében értelmezhető Ismeret: –A közlésből akkor lesz ismeret, ha azt a felhasználó saját fogalmi kategóriáival összevetve azok közé be tudja sorolni. Az ismeretet a felhasználó további feldolgozásnak veti alá. Ennek kifejtéséhez először értelmezni kell az adat fogalmát. Adat: –A tények és elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető formában való közlése. Információ: –Az adatokon végrehajtott gondolati műveletek értelmezett eredménye. Az információ értelmezett ismeret. Nem maga az ismeret az információ, hanem annak az emberi gondolati folyamatnak az eredménye, amely az ismeret közlését követi.

8 Információ Példa: Közlés: –A Duna vízállása 1989. február 18-án Nagymarosnál 318 cm volt. Ismeret: –Egy építő mérnök számára az ismeret besorolásához szükséges fogalmi kategóriák: vízállás cm - mértékegység Vízmérce Nagymaroson, stb.... Adat: –Vízfolyás - DUNA –Vízmérce helye- NAGYMAROS, hajóállomás –Dátum- 1989.02.18. –Vízállás- 318 cm Információ: –A tegnapi vízálláshoz képest 3 cm-el kevesebb, tehát apad.

9 Informatika - Számítástechnika Informatika: –Az ismeretek megszerzésének, azok célszerű elrendezésének és kezelésének tudománya. Számítástechnika: –A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (pl. a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány.számítógép programozása Az informatika és a számítástechnika nem egyenértékű fogalmak !

10 Információs Rendszer - IR Az információs rendszer adatok, műveletek, emberek, szabályok és eljárások, valamint az ember információs tevékenységét támogató eszközök szervezett együttese.

11 Információs Rendszer ADATRENDSZER –Alapadatok Az objektumok közvetlen megismerése során szerezzük be. –Származtatott adatok Alapadatokon, vagy más származtatott adatokon végzett műveletek eredményei. MŰVELETI RENDSZER –A származtatott adatok előállítása során végzett matematikai-logikai műveletek összessége. EMBEREK –Adatszolgáltatók –Felhasználók-végfelhasználók (döntéshozók) –Rendszerszervezők és üzemeltetők

12 Információs Rendszer SZABVÁNY- és ELJÁRÁSRENDSZER –Azon szabályok összességét, amelyek az info.rendszerben folyó tevékenységek tartalmi, formai, idő- és térbeli feltételeit korlátait meghatározzák, az információs rendszer szabvány- és eljárásrendszerének nevezzük. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK –Az adatok feldolgozása, az információk előállítása egy folyamatnak tekintendő. A feldolgozási folyamat során az egyes műveletek időben és térben egyaránt elkülönülhetnek egymástól. Az egyes helyek közötti "utakat" kommunikációs csatornáknak nevezzük. A szervezet keretében mind a kommunikációs csatornák kialakítását, mind az adatok továbbításának határidőit szabályozni szokták.

13 Információs Rendszer ESZKÖZRENDSZER –Az ember információs tevékenysége közben különböző eszközöket vesz igénybe az adatszolgáltatáshoz, - továbbításhoz, - tároláshoz és az információk előállításához. Az eszközök egymástól nem függetlenek, és együttesen alkotják az info.rendszer Eszközrendszerét. –Az eszközök közül is kiemelkedik jelentőségével a számítógép.

14 IR a vízműben Valós rendszer –Vízellátó rendszer, –Vízelvezető rendszer Feladatok –Műszaki feladatok –Szolgáltatási díjjal kapcsolatos feladatok –Gazdálkodási, adminisztrációs feladatok

15 IR a Vízműben –Adatrendszer Nyilvántartások Hálózat nyilvántartás Erőforrás nyilvántartások –Személyzeti –Tárgyieszköz –Raktár –Készlet –Fogyasztói stb.

16 IR a vízműben Bizonylatok –Üzemnaplók –Munkalapok –Vízóra leolvasó lapok –Vízóra csere laqpok –Raktári kivételezési jegyek –Gépnaplók –Szállító levelek –Energia számlák –stb.

17 IR a vízműben Műveleti rendszer Alrendszerenként meghatározott célok elérésének támogatása. –Műszaki feladatok Folyamat irányítás Hibaelhárítás Fenntartás, karbantartás Fejlesztés, rekonstrukció Közmű egyeztetés, közmű nyilatkozatok stb.

18 IR a Vízműben Műveleti rendszer –Fogyasztói nyilvántartási feladatok Vízdíj számlázás –Nyilvántartás és reklamáció kezelés –stb. –Gazdálkodási adminisztrációs feladatok Tárgyieszköz nyilvántartás Pénzügy Könyvelés Anyag-raktár gazdálkodás Munkabér Kötelező statisztikák

19 22 /19 Vízellátó rendszer feltérképezése Vízbázisok (vízszállító mű) Víztisztítás (víztisztító mű) Elosztás (vízszállítás, elosztás) Fogyasztói pontok (házibekötés, fogyasztói hálózat)

20 22 /20 Térképek (1:4000, 1:500 mire alkalmas) Térképek (1:4000, 1:500 mire alkalmas) Közhiteles alaptérkép Közhiteles alaptérkép Térinformatika vagy objektumkezelés Térinformatika vagy objektumkezelés Séma feldolgozása Séma feldolgozása Objektum kapcsolatok Objektum kapcsolatok Adatok térbeli leírása Adatok térbeli leírása Adattartalmak feldolgozása

21 22 /21 Vízellátó rendszer (térbeli objektumok, kapcsolt objektumok, mozgó objektumok …) Vízellátó rendszer (térbeli objektumok, kapcsolt objektumok, mozgó objektumok …) Kiszolgáló rendszerek Kiszolgáló rendszerek –Erősáramú rendszer (betáplálás biztonsága …) –Mérőműszerek, távadók, monitoring… –Vezérlési rendszer (tolózárak, vegyszeradagolók, levegőztetés …) –Készletgazdálkodás (javítások, vegyszer…) Szennyvízelvezető rendszer (ha van hatás) Szennyvízelvezető rendszer (ha van hatás) Csapadékvíz elvezető rendszer (ha van hatás) Csapadékvíz elvezető rendszer (ha van hatás) Egyéb nyilvántartandó elem (ha van hatás) Egyéb nyilvántartandó elem (ha van hatás) Nyilvántartandó rendszerek, hatások

22 22 /22 Térinformatika rendszerek (napjainkban) Térinformatika rendszerek (napjainkban) –kettéosztott adatrendszert –geometriai adatok tárolása fájlokban –leíró adatok (attribútumok) tárolása általában egy relációs adatbázisban Térinformatika rendszerek (új szabvány) Térinformatika rendszerek (új szabvány) –Relációs Adatbázis-kezelő Rendszerek (RDBMS) –teljes térinformatikai adatbázist (geometria és leíró adatok) –térinformatikai és az egyéb információs rendszereket összekapcsolásának lehetőségei Adatbázisrendszerek

23 22 /23 Védőidom Védőidom –belső: célja a vízkivétel közvetlen védelme –külső: célja a bakteriális szennyezésekkel szembeni védelem (6 hónap) védőterület védőterület –hidrogeológiai A: célja a nem lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (5 év) –hidrogeológiai B: mint A, de veszélyes anyagok (50 év) –hidrogeológiai C: a teljes felszín alatti utánpótlódási terület, csak tájékoztatás – nincs jogi védelem Geológiai, hidrológiai, meteorológiai viszonyok feltárása Geológiai, hidrológiai, meteorológiai viszonyok feltárása A területen folytatott tevékenység felmérése (lakott terület távolsága, ipari tevékenység, mezőgazdasági művelés, állattenyésztés) A területen folytatott tevékenység felmérése (lakott terület távolsága, ipari tevékenység, mezőgazdasági művelés, állattenyésztés) Tervezett jövőbeli tevékenységek Tervezett jövőbeli tevékenységek Érzékenység a felszíni tevékenységekre, eseményekre Érzékenység a felszíni tevékenységekre, eseményekre Vízminőséget befolyásoló tevékenységek Vízminőséget befolyásoló tevékenységek Kutak adatainak feldolgozása Kutak adatainak feldolgozása Vízbázis kialakítása (kútcsoportok) Vízbázis kialakítása (kútcsoportok) Vízbázis szabályozása, védelmi zónák Vízbázis szabályozása, védelmi zónák Kútgyűjtő vezetékhálózat feldolgozása Kútgyűjtő vezetékhálózat feldolgozása Vízbázis adatok feldolgozása

24 22 /24 víztermelési adatok feldolgozása, víztermelési adatok feldolgozása, vízminőségi adatsorok feldolgozása, vízminőségi adatsorok feldolgozása, vízföldtani napló (kutak vízföldtani adatainak feldolgozása, ellenőrzés, aktualizálás) vízföldtani napló (kutak vízföldtani adatainak feldolgozása, ellenőrzés, aktualizálás) hidrogeológiai szakvélemény, hidrogeológiai szakvélemény, Vízbázisvédelmi terv, Vízbázisvédelmi terv, helyszíni bejárás, helyszíni bejárás, riportok, üzemeltetői beszámolók, riportok, üzemeltetői beszámolók, településrendezési tervek, HESZ, településrendezési tervek, HESZ, riportok, önkormányzati egyeztetések, riportok, önkormányzati egyeztetések, Vízbázis – összefüggés, értékelés, feladatok

25 22 /25 vízkezelési folyamatok részletes leírása, az eltávolítandó szennyezők, illetve lehetséges szennyezők megjelölése; vízkezelési folyamatok részletes leírása, az eltávolítandó szennyezők, illetve lehetséges szennyezők megjelölése; a folyamatok ellenőrzési lehetőségei (pl. folyamatosan vagy időnként mért paraméterek) a hatékony működést igazoló kritériumokkal ; a folyamatok ellenőrzési lehetőségei (pl. folyamatosan vagy időnként mért paraméterek) a hatékony működést igazoló kritériumokkal ; fertőtlenítés esetén a behatási idő, illetve a fertőtlenítőszer maradék megadása; fertőtlenítés esetén a behatási idő, illetve a fertőtlenítőszer maradék megadása; működés ellenőrzése, tisztított víz minőségellenőrzése; működés ellenőrzése, tisztított víz minőségellenőrzése; felhasznált vegyszerek és jellemzőik; felhasznált vegyszerek és jellemzőik; a vízbeszerzéskor nem kontrollálható veszélyek ellenőrzési, beavatkozási lehetőségei a vízkezelés során; a vízbeszerzéskor nem kontrollálható veszélyek ellenőrzési, beavatkozási lehetőségei a vízkezelés során; tisztavíz medence üzemeltetése (zárás, tisztítási technológia, szennyezések kezelése srb.); tisztavíz medence üzemeltetése (zárás, tisztítási technológia, szennyezések kezelése srb.); hálózati nyomásfokozók (kimenő víz mennyiségi, minőségi paraméteri adatai és mérése); hálózati nyomásfokozók (kimenő víz mennyiségi, minőségi paraméteri adatai és mérése); technológiai vezetékek feldolgozása; technológiai vezetékek feldolgozása; Vízkezelés adatok feldolgozása

26 22 /26 MIR által támogatott tevékenységek

27 22 /27 MIR által támogatott tevékenységek

28 22 /28 MIR által támogatott tevékenységek

29 22 /29 MIR által támogatott tevékenységek

30 22 /30 MIR által támogatott tevékenységek

31 Számítógép és Információs Rendszer