Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika -"— Előadás másolata:

1 Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

2 Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási

3 Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett → TANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) „Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek

4 Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

5 Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet Kovács,P. (szerk.): Üzemszervezés j. elektronikus jegyzet, Bp., Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.

6 2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

7 5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Morita Akio :Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, Iacocca, l.:Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

9 Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége Tanulás

10 A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

11 Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya -a munka célja : anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása -a munka : használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység -történelmi fejlődés → a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) -az üzemszervezéstan általános feladata

12 Az üzemszervezés tárgya -az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elem- zése → bizonyítás → általános összefüggések, tör- vényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket

13 Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege -műszaki tudományok -munkatudományok, fiziológia, pszichológia -közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan -rendszerelmélet -szabályozáselmélet -információelmélet -logisztika -marketing -IT (információtechnika)

14 Az üzemszervezés feladata Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése Megszervezés: új rendszer létrehozása Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása Reengineering: radikális átszervezés (újraszer- vezés)

15 A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése Az iparvállalat általános rendszermodellje Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

16 A logisztika fogalmának bevezetése EllátásTermelésElosztás Nyersanyag kitermelés Fogyasztók Piac Információáramlás Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk Hulladék feldolgozás megsemmisítés

17 A logisztikai szemléletmód alappillérei Rendszerszemlélet Teljes költség szemlélet Partnerszemlélet Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)

18 A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./

19 A logisztika célja 6 M-elv: A megfelelő áru A megfelelő időpontban A megfelelő helyre A megfelelő mennyiségben A megfelelő minőségben és A megfelelő költséggel jusson el.

20 A raktározás és a logisztika kapcsolata EllátásTermelésElosztás Nyersanyag kitermelés Fogyasztók Piac Átfutási idő60%15%25% Várakozás 42% 60% megsemmisítés

21 A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ

22 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető a szükséglet életciklus-görbéje

23 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

24 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a termékéletciklus alakulása, szakaszai

25 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A termékéletciklus csökkenő tendenciája Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás) → elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika

26 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A logisztika értelmezése A logisztika alapelve, célja (6M elv) A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pull- típusú gyártás)

27 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

28 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

29 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: költségcsökkentés jobb ütemezés nagyobb fokú rugalmasság gyártási titkok megőrzése egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: sokféle jó szakember kell tőkeigényes növekszik a szervezet növekszik a járulékos létszám nagy fejlesztő munkát igényel

30 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

31 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CIT- Computer Integrated Transportation) CIM – CIL – CIT kapcsolat

32 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)

33 A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, vala- mint az anyagnormákkal foglalkozunk.

34 A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma - n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - időegység alatt előállítható.

35 A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.

36 A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása

37 A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák -anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) -anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve

38 A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk globális módszerek szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: becslő vagy tapasztalati eljárás összehasonlító módszer statisztikai elemzés

39 A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások adattáblázatokat használó módszerek műszaki számítás kiszabási módszer

40 A folyamatjellemzők meghatározása Munkafolyamatok időbeliségének vizsgálata 1.Munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg - mélység szerint: teljeskörű mintavételes -az adatgyűjtés technikája (a felvétel módja) szerint: hagyományos műszeres mozgóképes 2. Időmérés: elemi tevékenységek időszükségletének mérése sokszori ismétlés mellett

41 Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés (a munka- és időráfordítás %-át is kiteheti!) - az emberek megnyerése, - a hozzáférhető írásos anyagok (forgalmi és egyéb adatok, rajzok, diagramok stb.) áttanulmányozása, - a folyamat megismerése, - a helyszín megismerése, - az adatfelvételi táblázatok megszerkesztése, - próbamérések végzése - szükség esetén a táblázatok átalakítása, - résztvevők beta nítása, tájékoztatása.

42 Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 2. Adatgyűjtés (körjáratok) lebonyolítása. 3. Eredmények elemzése, értékelése - statisztikai jellemzők meghatározása, - eredmények műszaki értékelése.

43 Mintavételes munkanapfelvétel A próbafelmérések eredményei: Megfigyelt tevékenység 1. próbamegfigyelés tevékenység gyakori- %-os sága megoszl. 2. próbamegfigyelés tevékenység gyakori- %-os sága megoszl. 3. próbamegfigyelés tevékenység gyakori- %-os sága megoszl. Jegyzetel Figyel Olvas Beszélget Eszik Alszik 12 16, , , , ,67 4 5, , ,05 6 7, ,32 4 5, , , , ,18 4 5,19 Összesen , , ,00

44 Mintavételes munkanapfelvétel Az adódott legkisebb előfordulási arány: p=5,19 %. Ha 10 % relatív pontosságot és 95 % - os valószí-nűségi szintet tételezünk fel, akkor a szükséges megfigyelések száma: ahol: - u: a megkívánt valószínűségi szinttől függő állandó - p: a vizsgált tevékenység előfordulási aránya - s: a vizsgált tevékenység relatív pontossága ahol az abszolút hiba nagysága

45 Mintavételes munkanapfelvétel A körjáratok száma, ha átlagosan 76 hallgatót kell megfigyelni: A 76 diák tevékenységének regisztrálása - a próbamérések alapján - kb. 2 percet vesz igénybe. A megfigyelések (körjáratok) kezdési időpontjait egyenletes eloszlású véletlenszám generátor (táblázat) segítségével állapítjuk meg.

46 Mintavételes munkanapfelvétel Adatfelvételi táblázat Felvételi ív az időfelhasználás elemzéséhez A megfigyelés tárgya: 76 egyetemi hallgató Körjárat kezdési időpont Megfigyelt tevékenységek Jegyzetel Figyel Olvas Beszélget Eszik Alszik Összesen

47 Mintavételes munkanapfelvétel Az eredmények összesítése: Sorszám Megfigyelt tev. Megfigyelések száma %-os megoszlás 1. Jegyzetel Figyel Olvas Beszélget Eszik Alszik Összesen

48 Mintavételes munkanapfelvétel Az egyes tevékenységek statisztikai paraméterei 1. Jegyzetel - előfordulási arány: 24 % - abszolút hiba: - a tevékenység előfordulásának konfidencia (érvényes- ségi) határai 95 %- os valószínűséggel (megbízha- tósági intervallum): - relatív pontosság:

49 Időmérés A vizsgált folyamat felbontása MűveletekMűvelet elemekMűvelet elem határok 1. Egységrakomány-Üres rakodólap előkészítéseRakodólap megfogása képzésRakodólap elengedése Rakodólap megrakásaElső doboz megfogása Utolsó doboz elengedése 2. SzállításRakodólap felvételeVilla emelésének kezdete Oszlop döntésének bef-e Rakott menetElindulás Megállás az aknaajtó előtt Rakodólap behelyezéseElindulás a felvonóbaVilla süllyesztésének bef-e Üres menetElindulás Megállás az időközben megrakott raklap előtt

50 A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők Munkanapfelvétel Időmérés -előfordulási arány - átlag -abszolút hiba - relatív hiba -relatív pontosság - szórás -érvényességi határok - érvényességi h.

51 Mozdulatelemzés A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idő alatt végezhetők el. Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. A konstans időértékek táblázatokba foglalhatók  segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! A tervezés fázisában is használható módszer, sőt !! (A megfigyeléses módszerek csak már működő folyamatok esetében használhatók!).

52 A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással először. Első klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. Gilbreth-ék használtak először mozgófilmet. Nagy jelentőségű technikai alkalmazás! Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás

53 A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszűrni az emberi tevékenységekből a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. Példák: - sport - autó - szerelés-előkészítő raktár (körforgó ember), - szerelőszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelőt keres! - íves zongorabillentyű-sor, csavar-100 anya.

54 Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsősorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, műszeripar stb.) %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási időszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsősorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegződött mozdulatokon nehéz változtatni - kitűnő eredmények: pl. Bakony Művek szerelősorai (Zsiguli /Lada/ műszerfal)

55 Az MTM (módszer-idő-mérés) módszer jellemzői 19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok időszükségletét az időállandók fejezik ki. Abszolút időállandó: mindig azonos értékű Relatív időállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ. A táblázatban az ún. normál idő (veszteségmentes) szerepel:  t 0 A tényleges idővel számolunk:  t =  t 0 (1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %

56 Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0, óra egy filmkocka lefutási ideje) Esettanulmány: az Üzemszervezés j. című elektronikus tananyagban

57 Az időnorma meghatározása számítással A normába beszámítható időráfordítások A normába beszámítható időráfordítások Előkészítési és befejezési idő (T eb = T e + T b ) Darabidő (t d ) Alapidő (t a ) Meddőidő (t m ) Főidő (tf) Mellékidő (tmell) Munkahely kiszolgálási idő (t ksz ) Személyi szükségleti idő (t psz ) (t k ) (t g ) (t kg )MűszakiSzervezésiPihenésSzükséglet

58 Az időnorma meghatározása számítással Az alábbi adatok ismeretében határozza meg az egy termék előállításához szükséges - gépi főidőt, - darabidőt, - egy terméket terhelő időnormát, - teljesítmény normát!

59 Az időnorma meghatározása számítással -a megmunkálandó hossz:670 mm, - a nyers átmérő: 51 mm, -a kész átmérő: 49 mm, -a fogásmélység: 0,5 mm, -az előtolás: 0,5 mm/ford, -a fordulatszám: 12 1/s, -a mellékidő: 2,9 perc, -a munkahely kiszolgálási idő: 1,4 perc, -az előkészítési és befejezési idő: 10,1 perc -a normába beszámítható meddőidő: 3,1 perc, -a sorozatnagyság: 20 db.

60 Az időnorma meghatározása számítással Megoldás: - a fogások száma: - a főidő: - az alapidő: - a darabidő: - az időnorma: - a teljesítmény norma:

61 Anyagnorma számítás Az anyagnorma számítás célja, az adott termék előállításához szükséges anyagmennyiség meghatározása (minimalizálása). Az alkalmazott módszerek eltérők attól függően, hogy a termék - egy jellemző mérettel rendelkezik (pl. rudak, szálanyagok, csövek stb.), - két jellemző mérettel rendelkezik (pl. lemezek, textíliák stb.), vagy - egyéb, alapvetően a térfogatával jellemezhető anyagról (pl. ömlesztett anyagok, folyadé- kok) van szó

62 A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása Az időalapok viszonyítási, vetítési időszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. Az időalapok meghatározása Az időalapok csoportosítása: - naptári időalap, - hasznos időalap, - munkarendszerinti időalap, - produktív időalap. Az időalapok a termelő berendezésekre vonatkoznak

63 Időalapok A naptári időalap számítása A naptári időalap (T N ) valamely időszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: T N = 24. n n.k h (gépóra) ahol n n - a naptári napok száma, k h - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthető) gépek száma.

64 Időalapok A hasznos időalap számítása A hasznos időalap (T H ) a naptári időalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelő berendezés a gazdaságosan megengedhető, maximális terheléssel üzemeltethető. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: T H = T N - T J (gépóra) ahol T J - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok időszükséglete, folytonos üzem esetén.

65 Időalapok A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerő - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.

66 Időalapok A munkarendszerinti időalap számítása A munkarendszerinti időalap (T MR ) a naptári időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: T MR = T N - T ÖK (gépóra) ahol T ÖK - az összes kieső műszak ideje.

67 Időalapok A produktív időalap számítása A produktív időalap (T P ) a munkarendszerinti időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: T P = T MR - T V (gépóra) ahol T V - a munkarenden belüli veszteségidők.

68 Időalapok Az időalapok egymás közti relációi Tipikus relációk T N > T H > T MR > T P Lehetséges relációk T N > T H ≥ T MR ≥ T P

69 Időalapok 1.példa.: Megállapítandó a hasznos időalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év műszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy műszakra eső ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). T H = T N -T J T N = 365*24 = 8760 óra/év T J = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év T H = T N -T J = = 7659 óra/év

70 Időalapok 2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti időalap egy évre, ha az üzem egy műszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. T MR = T N -T ÖK = 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerűbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított időt határozzuk meg: T MR = (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év

71 Időalapok Hogyan változik a munkarendszerinti időalap, ha áttérünk kétműszakos termelésre? T MR = (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) műszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti időalap három műszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8- cal, mert az a naptári időalapot adná.

72 Időalapok A definíció szerinti képlettel T MR = T N -T ÖK, de T ÖK = 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges időt (T J ) le kell vonni a naptári időalapból: T MR = T N -T J = T H vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti időalap megegyezik a hasznossal!

73 A termelési kapacitás fogalma és számítása A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelő berendezés teljesítőképességének felső határa a gazdaságosan megengedhető max. terhelés és a termelő munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete: (db) ahol n k - a kapacitás teljesítménynorma, t k - a kapacitás időnorma.

74 A termelési kapacitás fogalma és számítása A kapacitás normák meghatározása A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés: (óra/db),(db/óra) ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.

75 A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelő berendezés hasznos és produktív időalapja, ha a bázisidőszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétműszakos, a TMK időszükséglete 3 óra/műszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. T N = 30*24 = 720 gépóra T H = T N -T J A T J a TMK-időt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 műszak) esetén. Lényegében a TMK-sok kapacitás időnormáját kell kiszámítani: (óra/műszak)

76 A termelési kapacitás fogalma és számítása Így T J = 2*3*30 = 180 óra A hasznos időalap: T H = = 540 óra A munkarendszerinti időalap: T MR = (30 - 4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív időalap: T P = T MR - T V = *1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra

77 A termelési kapacitás fogalma és számítása Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben!

78 A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos időalap T H = 2080 óra db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N A = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " - : N B = 800*0,4 = 320 db

79 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (N kh ) egy adott időszak termelésének kifejezője, a ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg. (db) ahol n – a haladó átlag teljesítménynorma t – a haladó átlag időnorma

80 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben!

81 A termelési kapacitás kihasználása A produktív időalap T P = 720 óra db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N kh A = 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " - : N kh B = 200*0,4 = 80 db

82 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználás indexe (η k ) egy adott időszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa. (%)

83 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket előállító munkahelyen, illetve üzemben: - feltételezett termékek módszerével - a kihasználási időérték segítségével A kihasználási időérték (T k ) az az időtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (N kh ) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet előállítani. (óra)

84 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index Többféle termék előállítása esetén a kihasználási időérték

85 A kapacitás kihasználás indexe 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási időérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: T H = 2080 óra, t k A = 3 óra/db, t k B = 2 óra/db, N kh A = 120 db, N kh B = 80 db, N = 800 db, N kh = 200 db

86 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index feltételezett termékkel A kihasználási index a kihasználási időértékkel óra

87 A kapacitás kihasználás indexe Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvető termelési keresztmetszet (N a ) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szűk keresztmetszet (N kh sz ) értelmezése - A kihasználási index (η k ü ) számítása (%)

88 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A nyílt tartalékok értelmezése A rejtett tartalékok értelmezése

89 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A nyílt tartalékok nagyságának számítása A nyílt tartalék termékegységben kifejezve (N T ): N T = N - N kh (db) A nyílt tartalék időben kifejezve (T T ): T T = (N - N kh )t k = T H (1 - η k ) (óra) A nyílt tartalékok termelésbe vonása: - a produktív időalap növelésével (extenzív módszerek) - a teljesítménynorma növelésével (intenzív módszerek)

90 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei extenzív módszerek: - a meddőidők csökkentése, - a munkaidő növelése (nyújtott műszak, túlóra), - a nem felhasznált műszakok termelésbe állítása, - az eddig nem használt (tartalék) berendezések üzembe állítása, - a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése, - a bő keresztmetszetek jobb kihasználása.

91 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei intenzív módszerek: - a termelő munka ésszerűsítése, - a legjobb munkamódszerek általános alkalmazása, - a szellemi munka fokozott bevonása. A termelési kapacitás kihasználhatóságának tervezése: - a kapacitás kihasználhatóság tervezésének feladata - a tervidőszak kapacitás kihasználásának meghatározása

92 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tervezhető kihasználás (N T kh ) a kapacitás és a kihasználás általános összefüggése alapján az alábbi képlettel számítható: ahol η T k - a tervidőszak kapacitás kihasználási indexe, N T - a tervidőszak kapacitása.

93 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Adott kapacitás kihasználásának növelése a nyílt tartalékok bevonásával A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a munkára fordított idő (produktív időalap) nő:

94 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha T P T ismert

95 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha T P T nem ismert

96 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe

97 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a haladó átlag teljesítmény norma nő (az időnorma csökken!)

98 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha n T egyetlen összetevőből áll

99 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha az intenzív tényező (n T ) több összetevőből áll

100 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe ahol a megtakarítási idő

101 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (5): - Az intenzív tényező átalakítása ha az intenzitás növelést csupán az időnorma csökkentése eredményezte!

102 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - a munkára fordított idő (produktív időalap) és a haladó átlag teljesítmény norma egyaránt nő

103 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha a T P T ismert, és az n T egyetlen összetevőből áll!

104 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) ha a T P T nem ismert, és/vagy az n T több összetevőből áll!

105 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe

106 A termelési rendszerek tervezésének alapjai A termelési rendszerek fogalma - A munkahelyek térbeli elrendezésének alapelvei: -- technológiai csoportosítású munkahelyek, -- termék (tárgyi) csoportosítású munkahelyek. - A termelési rendszerek hagyományos csoportosítása: -- műhely-rendszerű termelési rendszer, -- csoportos rendszerű termelési rendszer, -- folyamatos rendszerű termelési rendszer.

107 A műhely-rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés -A műhely-rendszerű termelés előnyei: -- a géppark jól áttekinthető, tagolható -- a technológiai ellenőrzés jól megoldható -- a gépek egyenletes terhelése operatív beavatkozásokkal biztosítható -- a termelési terület jól kihasználható -- a profil változására kevésbé érzékeny.

108 A műhely-rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés -A műhely-rendszerű termelés hátrányai: -- nagyok az anyagmozgatási távolságok, ezért hosszú az átfutási idő -- magas a termékegységre jutó önköltség -- a felelősség nehezen állapítható meg -- nagy az előkészületi és a befejezési idő -- a termék készenléti fokának megállapítása körülményes. A műhely-rendszerű termelés alkalmazási körülményei

109 A csoportos rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés A csoportos termelési rendszer megszervezése: - azonos, vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek csoportokba sorolása - az egyes alkatrész-csoportok legyártásához szükséges gépek csoportokba sorolása -az egyes gépcsoportok térbeli összevonása, elrendezése -az alapvető mutatószámok meghatározása.

110 A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés tipikus gépelrendezési változatai -bázisműveletes gépkör -homogén gépcsoportok szerinti elrendezés -kör kerület mentén való elrendezés -soros elrendezés.

111 A csoportos rendszerű termelés jellemzői

112 A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: -a csoportba sorolt gépek átlagos terhelési mutatója (η t ): ahol t i : a csoportba sorolt i-edik gép terhelése (óra/év) T Hi : az i-edik gép hasznos időalapja (óra/év) n : a csoportba sorolt gépek száma

113 A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termék szempontjából számított zártsági fok (z t ): (%) ahol  t : a csoportba sorolt alkatrészek összes műveleti ideje  t ki : a kilépő műveletek összes ideje

114 A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termelő berendezés szempontjából számított zártsági fok (z b ): (%) ahol  t be : a belépő műveletek összes ideje

115 A csoportos rendszerű termelés jellemzői -A csoportos rendszerű termelés előnyei: -- a termék előállításában résztvevő valamennyi munkahely egymáshoz közel helyezhető el, így a szállítási utak rövidek -- a termelés irányítása egyszerűbb, a készültségi fok könnyen megállapítható -- mód nyílik jelentős mértékű szerszámozásra és készülékezésre -- specializáltabb munkahelyek, magasabb termelékenység -- a felelősség egyértelműen megállapítható.

116 A csoportos rendszerű termelés jellemzői - A csoportos rendszerű termelés hátrányai: -- érzékeny a profil és a konstrukciós változásra -- a csoportba vont gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható. - A csoportos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- közepes és nagysorozat gyártás

117 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés A folyamatos rendszerű termelés kialakításának feltételei: - a termelési feladat hosszú időtávra való ismerete - a termelési eljárások, a termékek és alkatrészek messzemenő szabványosítása és tipizálása - a termelés pontos, minden részletében átgondolt technikai előkészítése - szigorú technológiai és munkafegyelem - magas színvonalú normázás - operatív naptári tervezés - a kisegítő és kiszolgáló folyamatok zavartalan működése

118 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Az ütemidő, mint a folyamatos rendszerű termelés legfontosabb időjellemzője - a munkahely ütem értelmezése: ahol t: az adott munkahelyen a műveleti idő t v : várakozási idő - a vonal vagy kibocsátási ütem értelmezése: ahol N kh a T p idő alatt előállítandó termékek száma

119 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői A kötött ütemű (szinkronizált) folyamatos termelés lényege: az egyes munkahelyek egy termék okozta foglaltsági ideje megközelítően egyenlő, vagy egész számú többszöröse a legkisebb műveleti időnek A kötetlen ütemű folyamatos termelés lényege: a különböző munkaütemű munkahelyek között átmenetileg befejezetlen (műveletközi) készletek halmozódnak fel A kényszerütemű folyamatos termelés lényege: az ütemet valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép biztosítja

120 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői -A folyamatos rendszerű termelés előnyei: -- csökken a termelési terület -- a folyamat jól áttekinthető -- csökken az egy termékre eső önköltség -- csökken a selejt mennyisége -- csökken a termékátfutási idő -- a termelés programozása, irányítása és ellenőrzése könnyen megoldható -- könnyen automatizálható

121 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői -A folyamatos rendszerű termelés hátrányai: -- a más termékre való átállás nehézkes és költséges -- a gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat okoz -- rendkívül érzékeny a zavarokra -- beruházási igénye nagy -A folyamatos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- nagysorozat- és tömeggyártás

122 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek értelmezése - az integráltság fogalma: -- a technológiai (gyártási) folyamat -- a kiszolgálási (anyagmozgatási) folyamat -- a tárolási folyamat -- a vezérlési folyamat, valamint -- az ellenőrzési folyamat összevonása. - a rugalmasság fogalma: -- sokféle munkadarabon, sokféle művelet elvégezhető -- gyors átállások

123 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek kialakulásának okai: - növekvő igény a változatos, sokféle egyedi termékek iránt - a termékéletciklus lerövidülése - a rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos mennyiségi igények csökkenése - törekvés a termelési folyamatok automatizáltsági szintjének növelésére - törekvés a termelési átfutási időn belül egyre növekvő arányt képviselő anyagmozgatási és várakozási idők csökkentésére - a készletek csökkentésének igénye.

124 Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártási eljárások fejlődési irányai

125 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált, rugalmas gyártórendszerek kiépítési fokozatai: - egymástól független NC (Numerical control) gépek alkalmazása -- kézi kiszolgálással -- automatikus munkadarab cserével - rugalmas gyártó cellák - rugalmas gyártó hálózatok - rugalmas gyártó vonalak

126 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó cellák IR ELL MK1 SZT1 MK2 SZT2 R ELL SZG1 SZG2

127 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó hálózatok R FG MK 1 MK n SZT

128 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó vonalak SZG P MK1 MKn

129 Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártás rugalmasságának és kapacitásának összefüggése

130 A termelő berendezések térbeli elrendezése Döntően befolyásolja a gyártási folyamat során megteendő anyagmozgatási utak hosszát, ezzel együtt az anyagmozgatás munka- és időigényét, ami végső soron a termelési átfutási időt is befolyásolja. Az elrendezés tervezés folyamata három fő fázisra osztható: a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása az elvi elrendezés tervezése (előzetes tervezés) a végleges elrendezés elkészítése (rendszerterv)

131 A termelő berendezések térbeli elrendezése Választható gépfelállítási típusesetek: egyedi vonalas csoportos műhelyszerű Közelítő, vagy optimális elvi megoldás az objektu- mok (gépek, munkahelyek) elrendezésére: lineáris elrendezés tervezés kvadratikus elrendezés tervezés

132 A termelő berendezések térbeli elrendezése A lineáris elrendezés tervezés: egy meglévő termelési rendszerhez kell illeszteni újabb objektumokat, olyan módon, hogy azok kapcsolatban álljanak a meglévő termelési rendszer objektumaival. Kvadratikus elrendezés tervezés: egy teljesen új, önállóan is működőképes üzemrész termelő objektumokkal történő felépítéséről van szó.

133 A termelő berendezések térbeli elrendezése Az elvi elrendezés tervezésekor az alapvető célok: -az anyagmozgatási teljesítmény minima- lizálása -az anyagmozgatási távolság, továbbá a meghatározó anyagáramlási iránnyal szembeni áramlások minimalizálása is.

134 A termelő berendezések térbeli elrendezése Végleges elrendezési terv: az elvi elrende- zés eredményére alapozva figyelembe kell venni számos olyan tényezőt, amelyet a modellezés folyamán a probléma egysze- rűsítése érdekében elhanyagoltunk. Ilyenek pl. az objektumok területigénye, energia csatlakozási pontok, nyílászárók, munkavédelmi előírások stb.

135 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Egy termék gyártásának tervezésekor, a fo- lyamatok irányítása és ellenőrzése során, sőt az értékesítési lehetőségek mérlegelése esetén is, az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott termék mennyi idő alatt készíthető el. Az átfutási idő (ciklus idő) általánosságban az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt időt jelenti. Megkülönböztetünk technológiai, termelési és naptári átfutási időt.

136 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A technológiai átfutási idő csak a technológiai műveletek időszükségletét tartalmazza. Nagysága függ: a technológiai műveletek számától és hosszától a sorozatnagyságtól, és az ún. műveletkapcsolástól. A műveletkapcsolás lehet: soros vagy egymás utáni, párhuzamos, vegyes.

137 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Soros műveletkapcsolás Sorozatnagyság: n [db] t1t1 t1t1 t1t1 t1t1 t2t2 t2t2 t2t2 t2t2 t3t3 t3t3 t3t3 t3t3 Műveleti idők: t 1, t 2, … [óra/db] t4t4 t4t4 t4t4 t4t4 t5t5 t5t5 t5t5 t5t5 Munkaidő TcSTcS

138 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Párhuzamos kapcsolás t1t1 t1t1 t1t1 t1t1 t2t2 t2t2 t2t2 t2t2 t3t3 t3t3 t3t3 t3t3 t3t3 t4t4 t3t3 t3t3 t3t3 t4t4 t4t4 t4t4 Sorozatnagyság: n [db] Műveleti idők: t 1, t 2, … [óra/db] Munkaidő TcPTcP

139 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Vegyes kapcsolás Műveletek t1t1 t1t1 t1t1 t1t1 t2t2 t2t2 t2t2 t2t2 t3t3 t3t3 t3t3 t3t3 t4t4 t5t5 t4t4 t4t4 t4t4 t5t5 t5t5 t5t5 Sorozatnagyság: n [db] Műveleti idők: t 1, t 2, … [óra/db] t 2 < t 1 t 3 > t 2 t 4 < t 3 t 5 = t 4 Munkaidő TcVTcV

140 A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A vegyes kapcsolás előnye az, hogy a munkahelyek folyamatos terhelése melletti legrövidebb átfutási időt adja. Ha a műveleti idők hossza monoton növek- vő, vagy csökkenő, ill. monoton növekvő, majd csökkenő sort képeznek, akkor az elvileg lehetséges legrövidebb átfutási idő (mint a párhuzamos kapcsolás esetében) is elérhető.

141 A hálótervezés alapjai A hálótervezés lényege, alkalmazási területei A hálótervezési eljárások csoportosítása A logikai tervezés lényege A logikai háló elemei: - események - tevékenységek - látszat-tevékenységek

142 A hálótervezés alapjai A hálószerkesztés szabályai: - a tevékenységeket logikai sorrendben kell egymáshoz kapcsolni - a háló minden részletében és teljes egészében hurok- mentes legyen - két szomszédos eseményt csak egy tevékenység-vonal köthet össze - a tevékenység-vonalak keresztezése minimális legyen

143 A hálótervezés alapjai A határozott időtartamú tervezés lépései: 1. A tevékenység lista összeállítása 2. A tevékenységek időtartamának meghatáro- zása 3. A logikai háló felrajzolása 4. A háló átrendezése 5. A kritikus út meghatározása 6. A tartalékidők meghatározása

144 Korszerű módszerek alkalmazása az üzemszervezésben A lean filozófia A lean filozófia öt alappillére: - az érték elve - az értékáram elve - az áramlás elve - a húzó elv - a folyamatos fejlesztés elve

145 Korszerű módszerek alkalmazása az üzemszervezésben A just in time (JIT) - koncepció JIT-képes alkatrészekNem JIT-képes alkatrészek -nagy térfogatú, vagy egységrakomány- ba összefogható apró alkatrészek -nagy értékű -nagy mennyiségben kerül felhasználásra -sokféle változatban kerül felhasználásra -kis beszerzési kockázat -rövid gyártási idők a beszállítóknál -kis térfogatú -kis értékű -kis mennyiségben kerül felhasználásra -nagy beszerzési költségű -nagy beszerzési kockázat -hosszú szállítási idők -gyorsan igényelt (pl. pót-) alkatrészek

146 Korszerű módszerek alkalmazása az üzemszervezésben Kanban-rendszer ERP-rendszerek MRP-rendszerek OPT-rendszer TQM – teljeskörű minőségmenedzsment BRP-módszer

147 Korszerű módszerek alkalmazása az üzemszervezésben A hagyományos és a korszerű termelési rendszerek főbb jellemzői HagyományosKorszerű -hosszú termelési átfutási idő -termelés prognózis alapján -a termelés kínálat orientált (push- típusú termelés) -raktári készletekben rugalmas -nagy készletek (készlet orientált ellátás, elosztás) -szállítások nagy ráfordítással -rövid termelési átfutási idő -termelés megrendelésre -a termelés igényorientált (pull- típusú termelés) -termelésben rugalmas -minimális készlet (folyamat orientált ellátás, elosztás) -JIT-elvű szállítás

148 A szellemi alkotómunka szervezése Szellemi alkotómunka: az a folyamat, amely valamely új, eddig nem ismert rendszer létrehozására irányul. Speciális alkotó tevékenység: az alkotás céljának módszeres meghatározása. A cél nyilvánvalóságának feltételezése jelentős lehetőségek fel nem ismerésének forrása lehet.

149 A szellemi alkotómunka szervezése A szellemi alkotómunka tegye lehetővé: - hasznos célok felismerését, - ismert, feltárt célok elérési módjának meghatározását, - ismétlődő célok elérésére új módszerek kidolgozását, - ismert, de az adott területen még nem hasznosított módszerek felhasználását, - különféle eljárások célszerű kombinációját.

150 A szellemi alkotómunka szervezése Az alkotómunka szervezésére irányuló módszerekkel szembeni követelmények: - tegyék lehetővé a megszokottól való elrugaszkodást, - tegyék lehetővé a memorizált ismeretek előhívását. A csoportmunka lényege: az egyéni teljesítmények összegzésével szerényebb eredmény érhető el, mint a közösen végzett munkával.

151 A szellemi alkotómunka szervezése A csoportmunka szervezésének általános lépései: - a feladat meghatározása (írásba kell foglalni!), - a csoport létrehozása, - a csoporton belüli magatartás kívánalmainak rögzítése, - a csoport és a környezet kapcsolatának kialakítása, - a csoportmunka eredményeinek dokumentálása, hasznosítása.

152 Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés: - a kérdés megfogalmazása (meghökkentő, brutális, válaszra ingerlő, de ne sugalmazzon semmilyen megoldást sem), - a résztvevők kiválasztása (max fő az érintett szakterületekről), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).

153 Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése: - a résztvevők üdvözlése, a szabályok ismertetése - a kérdés felírása a táblára - válaszok összegyűjtése, felírása a táblára - provokatív válaszok, megjegyzések - a táblára írt ötletek szó szerinti leírása, jegyzőkönyv készítése ( a kérdés, az időpont és a résztvevők megnevezése) - lezárás, a közreműködés megköszönése.

154 Brain storming A módszer nem terjed ki a javaslatok értékelésére. Az egész foglalkozás ne legyen hosszabb kb. 45 percnél. Az eredmény közös produktum, nem kötődhet személyekhez!

155 Brain storming Alkalmazási terület: - célmeghatározás, - koncepció-alkotás, - helyzetfeltárás. Nem alkalmas részlettervek kidolgozására! Katalizálja az alkotómunkát, de nem helyettesíti az elmélyült egyéni munkát. Erőszakos egyének állandóan hozzászólnak, elnyomhatják a többi résztvevőt.

156 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Az írásos és a szóbeli válaszadást ötvözi, így kiküszöbölhető az agresszív személyek dominanciája. A munkalapokra felírjuk a gondolatokat kiváltó kérdést, majd egy gondolati képet. A résztvevőket fős csoportokba soroljuk. A kérdés mindegyik munkalapon ugyanaz. A gondolati képek eltérőek, és számuk megegyezik a csoport létszámával.

157 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 1.Előkészítés: - a gondolatokat kiváltó kérdés megfogalmazása (röviden, pontosan érthetően), - a gondolati képek megfogalmazása, - a résztvevők kiválasztása ( fő az érintett szakterületekről), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - tárgyi feltételek biztosítása (kellő számú munkalap, /színes/ irónok), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).

158 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése (1): - a szabályok ismertetése -- mindenki kap egy munkalapot, -- tömören, érthetően leírják a gondolatokat, -- ha nincs több ötlet, a munkalapot továbbadják a szomszédnak, -- a már felírtakat gondosan el kell olvasni, majd a saját gondolatokat leírni, -- bíráló megjegyzés sem szóban, sem írásban nem hangozhat el, -- munka közben ne beszélgessünk, majd sor kerül a leírtak megbeszélésére, -- ha visszakerül mindenkihez az a munkalap, amellyel kezdett, akkor egy vízszintes vonallal húzzuk alá a leírtakat.

159 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (2): - a munkalapok kiosztása - gondolatok felírása - előzetes szavazás -- figyelmesen olvassuk végig az ötleteket, és amelyikkel egyetértünk jelöljük meg x-szel a sor szélén, -- ha közben új ötletek támadnak, írjuk azokat a vonal alá, -- ha a munkalapok ismét körbementek, adjuk össze az x-eket és írjuk az összeget a legszélső (összesen) oszlopba, - a legtöbb szavazatot (x-et) kapott gondolatokat felírjuk a táblára

160 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (3): - a táblán lévő gondolatok megbeszélése (értelmezés, pontosítás, összevonás) - végső szavazás -- a legfontosabbnak ítélt gondolatokat szavazókártyákra írjuk (minden kártyára csak egyet), -- a kártyákat fontossági sorrendbe rendezzük, majd ráírjuk a fontossági súlyszámot (a max. súlyszám a kártyák számával egyenlő) -- szavazatok összeszámlálása -- valamely gondolat fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok összege -- az összegzett súlyszámok alapján elkészítjük a javaslatok (gondolatok) fontossági sorrendjét

161 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Alkalmazási terület: - helyzetfeltárás, ténymegállapítás, - működési, irányítási, fejlesztési problémák interdiszciplináris megközelítése, - a munkavégzést akadályozó körülmények feltárása.

162 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Esettanulmány Gondolati képek: - Gondolj a beszállításra! - Gondolj a tárolásra! - Gondolj a komissiózásra! - Gondolj a kiszállításra! - Gondolj a munkaszervezésre! - Gondolj az információáramlásra!

163 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A legtöbb szavazatot kapott javaslatok:

164 Összefoglalás (1.) 1. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai - az üzemszervezés tárgya, módszere, feladata - az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata -- a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése -- az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere -- a logisztika értelmezése -- 6M, JIT, Push-Pull elvek -- Make or Buy -- CIM-CIL-CIT

165 Összefoglalás (2.) 2. A folyamatjellemzők meghatározása - meghatározási módok -- globális módszerek -- szabatos módszerek - munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg -- fajtái -- lépések - időmérés: elemi tevékenységek tényleges időszükségletének meghatározása -- lépések

166 Összefoglalás (3.) - mozdulatelemzés: felismerni és kiszűrni az emberi elsősorban ésszerűsítő eljárás!!! -- lépések -műszaki számítás -- időnorma számítás (-- anyagnorma számítás) - kiszabási módszer: 2DM

167 Összefoglalás (4.) 3. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása - időalapok - a kapacitás fogalma, - a kihasználás fogalma, - a kihasználási index fogalma, - a kapacitás kihasználás növelése.

168 Összefoglalás (5.) 4. A termelési rendszerek tervezésének alapjai - termelési rendszerek osztályozása a munkahelyek térbeli elrendezési elvei alapján: -- a műhely rendszerű termelés jellemzése, -- a csoportos rendszerű termelés jellemzése, -- a folyamatos rendszerű termelés jellemzése, - integrált, rugalmas gyártórendszerek jellemzése: -- integráltság, -- rugalmas automatizálás, -- megjelenési formák

169 Összefoglalás (6.) - az átfutási idők számítása -- a technológiai átfutási idő számítása különböző műveletkapcsolás esetén, - a hálótervezés alapjai. 5. Csoportos szellemi alkotó technikák -- alapelvek, -- brain storming, -- SCM.


Letölteni ppt "Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések