Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség:"— Előadás másolata:

1 Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség: pontforrások, mederben mért anyagáram  Modellek: empirikus és fizikai (folyamat) alapú A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme a diffúz terhelések ismerete. oNagy léptékű, összevont paraméteres → nem ad információt a térbeli változékonyságról, BMP tervezésre nem alkalmas oDinamikus, osztott paraméteres modellek → hatalmas adatigény

2 MODELLEK LÉPTÉK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA TÉRBELI Összevont paraméterű (teljesen homogén) Osztott paraméterű (cella alapú) Részterületen összevont paraméterű (átmenet) IDŐBELI Hosszútávú átlag (hónap, év) Folytonos időlépésű (nap) Esemény-alapú, dinamikus (óra)

3 Modellek csoportosítása: a paraméterezés szerint Összevont paraméterű(homogén) Osztott paraméterű(cella alapú) Félig osztott paraméterű

4 Modellek léptéke és paraméterezése

5 Literature review H: Hydrology, E: Erosion, N: Nutrients, P: Pesticides ModelTypeSpatial scaleTemporal scaleParametersHENP PLM (Nichols and Hall)Process-orientedSoil profile HourCell  TRANSMIT (Hutson and Wagenet)Process-orientedSoil profile HourCell  ARM (Donigian and Crawford)Unit managementAgricultural field DayResponse unit  CREAMS (Knisel)Unit managementAgricultural field Day (Hour)Response unit  GLEAMS (Knisel and Davis)Unit managementAgricultural field Day (Hour)Response unit  PRZM-3 (Carsel and et al.)Unit managementAgricultural field DayResponse unit  EPIC (Williams and et al.)Unit managementAgricultural field DayResponse unit  ANSWERS-2000 (Bouraoui and Dillaha) Watershed management Small/medium catchment HourCell  ARES (Koncsos) Watershed management Small/medium catchment HourCell  WATFLOOD (Kouwen) Watershed management Small/medium catchment HourCell  SWAT (Arnold and et al.) Watershed management Small/medium catchment DayResponse unit  SWRRB (Arnold and et al.) Watershed management Small/medium catchment DaySub-catchment  AGNPS (Young and et al.) Watershed management Small/medium catchment Day (Hour)Response unit  PhosFate (Kovács and Honti) Watershed management Small/medium catchment YearCell  HSPF (Donigian and et al.) Large basin managementLage basin DaySub-catchment  MONERIS (Behrendt and et al.) Large basin managementLage basin YearSub-catchment 

6 Scaling of NPS models Spatial scale Temporal scale hour day year Soil profile, paved area small to medium catchment large watershed minute agricultural field settlement Processes,research Fieldmanagement, planing of good agricultural practice Watershedmanagementplanning (lumped or distributed Parameter models) Strategicanalysis m2m2 km km km 2 Aggregation Model complexity PhosFate SWAT, GWLF, WETSPA MONERIS SWMMSTORMNET ARES

7 VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA A MÉRÉSEKRE TÁMASZKODVA L1L1 L2L2 L3L3 L4L4 L 111 L211L211 L11L11 L12L12 L 21 L 22 L 31 L 3 = (L 4 + L 31 +  E 3 ) a 3 L 21 = (L 22 + L  E 21 ) a 21 L 2 = (L 3 + L 21 +  E 2 ) a 2 L 11 = (L 12 + L  E 11 ) a 11 L 1 = (L 2 + L 21 ) a 1 L i – mért terhelés (anyagáram) – ellenőrzési pontok E i – vízgyűjtőről származó terhelés (emisszió) E2E2 E3E3 E 11 E 21 a i – átviteli tényező (transzmisszió)(1-a = visszatartás a mederben)

8 Terhelés számítása: L i – Anyagáram az i-dik ellenőrzési ponton m – mellékfolyók száma az i-dik szakaszon E – az i-dik szakaszt érő vízgyűjtő eredetű terhelés (emisszió) j – emissziós források száma az i-dik szakaszon a – az i-dik szakaszon érvényes átviteli tényező L p – pontszerű szennyezőforrás (t/év)  p – pontszerű forrás transzmissziós tényezője (-) L np – diffúz szennyezőforrrás (t/év) L – fajlagos területi terhelés (t/ha,év) A – a fajlagos terheléshez tartozó vízgyűjtőterület (ha)  np – diffúz terhelés transzmissziós tényezője (-) ( 1-  = visszatartás a vízgyűjtőn)

9 A számítás korlátai: Ellenőrzési pontokon mért anyagáram mintavételi hibája (mintavételi gyakoriság, analitikai módszer, stb.)Ellenőrzési pontokon mért anyagáram mintavételi hibája (mintavételi gyakoriság, analitikai módszer, stb.) Átviteli tényező ismeretlen – vízminőségi modell!Átviteli tényező ismeretlen – vízminőségi modell! Pontszerű terhelések: becslés (lakosegyenérték), mérésPontszerű terhelések: becslés (lakosegyenérték), mérés Diffúz terhelés: területi jellemzők, irodalmi adatok (fajlagos területi terhelés), modell – időbeli változékonyság, bizonytalan!Diffúz terhelés: területi jellemzők, irodalmi adatok (fajlagos területi terhelés), modell – időbeli változékonyság, bizonytalan! Visszatartás a vízgyűjtőn (transzmissziós tényező): mérés? becslés? empíria?Visszatartás a vízgyűjtőn (transzmissziós tényező): mérés? becslés? empíria?

10 Statisztikai modellek MONERIS: Modelling of Nutrient Emissions in River Systems (Institut für Gewasserökologie, Berlin)  > 500 (1000) km 2 vízgyűjtők  5-10 éves átlagok  GIS támogatás  Figyelembe vett folyamatok: Pontszerű források, Légköri kiülepedés, Lemosódás, Erózió, Városi lefolyás, Drénrendszerek, Talajvíz.  Tápanyag visszatartás a vizekben

11

12 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Vízmérleg Qátlagos lefolyás [m 3 /év], Q tv lefolyás a talajvízzel (bázislefolyás) [m 3 /év], Q dr lefolyás a drénrendszerekből [m 3 /év], Q fl felszíni lefolyás a nem burkolt felületekről [m 3 /év], Q vl városi lefolyás [m 3 /év], Q lh légköri hozzáfolyás, amely a közvetlenül a vízfelszínre hulló csapadékmennyiség és az onnan elpárolgó vízmennyiség eredője [m 3 /év].

13 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Felszíni lefolyás okozta tápanyag terhelés C fl N,P átlagos, terület szerint súlyozott tápanyag-koncentráció a felszíni lefolyásban [mg/l], A sz szántóföldi területek [km 2 ], A z zöldterületek [km 2 ], A ny Nyílt (fedetlen) területek C fl,sz N,P tápanyag-koncentráció a szántóföldekről származó felszíni lefolyásban [mg/l], C fl,z N,P tápanyag-koncentráció a zöldterületekről származó felszíni lefolyásban [mg/l], C fl,ny N,P tápanyag-koncentráció a nyílt felületekről származó felszíni lefolyásban [mg/l].

14 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Felszíni lefolyás okozta tápanyag terhelés TerülethasználatNitrogénFoszfor [g N/m 3 ][g P/m 3 ] Szántóföld0,3+R lk N /Cs é 0,8 ZöldterületR lk N /Cs é 0,2 Nyílt felületR lk N /Cs é 0,05 Tápanyag koncentrációk a felszíni lefolyásban: R lk N légköri nitrogén-kiülepedési ráta [g N/m 2  év], Cs é évi csapadékmennyiség [m/év] Tápanyag terhelés (t/év):

15 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Felszíni lefolyás okozta tápanyag terhelés Mezőgazdasági területekről lefolyó víz P koncentrációja a talaj telítettségének függvénye: Talaj P telítettsége (%) Oldott P (g/m 3 ) Művelt területeken a talaj felső rétegének P telítettsége %-os, Hosszú távú szántóföldi mérlegek segítségével meghatározható!

16 Zala vízgyűjtő mezőgazdasági tápanyag mérlege

17 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Erózió okozta tápanyag terhelés Talajlehordás megindulásának feltételei:  1% lejtés,  Mezőgazdasági művelés alatt áll,  Bármely vízfolyástól való távolsága < 30 m Potenciális lebegőanyag terhelés: H t potenciális üledékterhelés [t/ha/év], h t talajlehordás a mezőgazdasági területekről [t/ha/év] SARerózióra érzékeny területek modellezett aránya [%] AVízgyűjtőterület nagysága [ha]

18 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Erózió okozta tápanyag terhelés Talajlehordás mértéke: eróziós térképek Kiülepedés, megrekedés mélyedésekben: Az erodált talaj csak részben éri el a vizeket! Erózió eredetű lebegőanyag terhelés megállapítása: Kritikus lefolyás értelmezése a vízhozam lebegőanyag kapcsolat alapján

19 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Erózió okozta tápanyag terhelés Tényleges lebegőanyag terhelés: T Ü lebegőanyag terhelés a vizsgált időszak alatt [t/év], H t talajlehordás a vizsgált időszak alatt [t/év] SDRüledék visszatartási tényező (kritikus LA hozam alapján) [-] F s,ü t1-t2 vizsgált időszakra vonatkozó súlyozó tényező [-], függ a nagycsapadékos időszakok mennyiségétől Eróziós tápanyagterhelés: T er N,P tápanyagterhelés az erózió következményeként [t/év]. M t N,P átlagos tápanyagtartalom a felső talajrétegekben [kg/kg] A d N,P tápanyag feldúsulási foszforra [-],

20 Diffúz terhelések becslése: MONERIS modell Települési eredetű tápanyag terhelés folyamatai:

21 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben 100 – km 2 -es vízgyűjtőkre alkalmazható empirikus tápanyag visszatartási modell (Behrendt és Opitz, 1999) H b N,P becsült tápanyaghozam [t/év], E N,P összes becsült tápanyagemisszió [t/év], R N,P összes becsült tápanyag-visszatartás [t/év], T pf N,P pontszerű tápanyagterhelések [t/év], T d N,P diffúz tápanyagterhelések [t/év], V N,P tápanyagveszteségek [t/év]. Átalakítás után: R H N,P anyagárammal súlyozott összes tápanyag-visszatartás [t/év]

22 Valamennyi vízgyűjtő 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtők 1000 és km 2 között km 2 -nél nagyobb vízgy. xqT hf q q q Foszfor a26,6013,3041,4057,6021,709,3028,9026,90 b-1,71-0,93-1,93-1,26-1,55-0,81-1,80-1,25 Nitrogén a6,905,903,503,305,804,407,9010,90 b-1,10-0,75-1,01-0,65-0,96-0,62-1,03-0,94 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben Empírikus összefüggés a tápanyag visszatartásra: a, bmodellegyütthatók [-], xfajlagos lefolyás, q [l/km 2  s], ill. hidraulikai felületi terhelés, T hf [m/év].

23 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben Tápanyagterhelés és a tápanyaghozam kapcsolata Európai vízgyűjtőkön

24 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben Tápanyagterhelés és a tápanyaghozam kapcsolata Európai vízgyűjtőkön

25 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben Tápanyag viszsatartás aránya és hidraulikai terhelés kapcsolata

26 Tápanyag visszatartás a folyórendszerekben Tápanyag viszsatartás aránya és hidraulikai terhelés kapcsolata

27 Nutrient Balances for Danube Countries

28 OUTFLOW [l/s/km 2 ] Role of "retention": Net immission load/emission load (1992) A - Austria, B - Bulgaria, C - Czech Republic, G - Germany, H - Hungary, M - Moldavia, R - Romania, SK - Slovakia, SL - Slovenia, U - Ukraine, DB - Danube Basin average

29 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

30 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

31 Országos terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P) 14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 13% 8% 2% 60% 13% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év

32 Országok hozzájárulása a Duna vízgyűjtő összes N és P terheléséhez

33 Víz Keretirányelv Lépték: víztestek  vízgyűjtő Tápanyagterhelés meghatározása víztest vízgyűjtő léptékben km víztest részvízgyűjtő

34 Csapadék Lefolyás Lejtés Talajtípus Földhasználat Talaj P tartalma Humusz- tertelom N többlet Vízháztartás Laksűrűség GIS adatok Catornázottság CÉL: térképi információk maximális kihasználása Léptéket a legnagyobb felbontásban rendelkezésre álló adat határozza meg

35 Felszíni vizek tápanyagterhelésének becslése területi érzékenység alapján Felszín alatti oldott P Felszíni oldott N Felszín alatti oldott N Felszíni oldott P Felszíni partikulált N Felszíni partikulált P Felszín alatti oldott P Felszíni oldott N Felszín alatti oldott N Felszíni oldott P Felszíni partikulált N Felszíni partikulált P Csapadék Teljes lefolyás Domborzat (lejtés) Talaj Területhasználat Felvehető P tartalom Humusz- tartalom N mérleg Geológia Települési jellemzők Talaj oldott nitrogéntartalma Kimosdó foszfor- mennyiség Denitrifikációs kapacitás Talaj szerves nitrogéntartalma Adszorpciós kapacitás Lemosódó nitrogénmenny. Felszíni lefolyás Eróziós potenciál Beszivárgás Csatornázatlan népsűrűség Burkolt felszíni oldott N Burkolt felszíni partikulált N Burkolt felszíni oldott P Burkolt felszíni partikulált P Talaj oldott foszfortartalma Összes N emisszió Összes P emisszió Víztestek vízgyűjtői Felszíni oldott N Felszíni oldott P Felszíni part. N Felszíni part. P Felszín al. oldott N Felszín al. oldott P Felszíni oldott N Felszíni oldott P Felszíni part. N Felszíni part. P Felszín al. oldott N Felszín al. oldott P Magyarországi összes, nem-városi N és P emisszió terhelés- komponensenként Magyarországi összes, városi N és P emisszió terhelés- komponensenként

36 Nitrogén Foszfor

37

38

39 Példa: Vadász-patak vízgyűjtő Területhasználat Lakó- és ipari terület Szántóföld Szõlõ, gyümölcs Rét, legelõ Erdõ 3200 ha Alapadatok Forrásterületek, hordalék és diffúz P terhelés Javasolt beavatkozási területek A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE (PhosFate modell fejlesztés, ) Optimalizáció transzport modellel (PhosFate, BME) 0 – Eróziós potenciál Diffúz P terhelés

40 Egyenletek Felszíni lefolyás Talajveszteség ahol SR i : az éves felszíni lefolyás az i-edik cellában [mm év -1 ], P sum,i : a nyári féléves csapadékösszeg az i-edik cellában [mm félév -1 ], I sum,i : a nyári féléves intercepciós veszteség az i-edik cellában [-], C R,pot,i : a potenciális lefolyási tényező az i-edik cellában [-], C P,sum,i : a nyári féléves csökkentő tényező az i-edik cellában [-], P win,i : a téli féléves csapadékösszeg az i-edik cellában [mm félév -1 ], I win,i : a téli féléves intercepciós veszteség az i-edik cellában [-], C P,win,i : a téli féléves csökkentő tényező az i-edik cellában [-]. ahol SED i : az éves talajveszteség az i-edik cellában [t ha -1 év -1 ], R i : a csapadék-eróziós index az i-edik cellában [t ha -1 év -1 ], K i : a talaj erodibilitási tényezője az i-edik cellában [-], LS i : a lejtőszög-lejtőhossz tényező az i-edik cellában [-], CM i : a növényfedettségi tényező az i-edik cellában [-], SP i : az erózió elleni védekezés tényezője az i-edik cellában [-].

41 Egyenletek Foszforfelesleg a felső talajrétegben ahol SUR i,j : a foszfortöbblet az i-edik cellában és a j-edik évben [kg P ha -1 év -1 ], ∆P i,j : az éves mezőgazdasági foszfortöbblet az i-edik cellában és a j-edik évben [kg P ha -1 év -1 ], C Hum,i : a humusztartalom a talajban, az i-edik cellában [%], R OM-C : a szervesanyag-szén arány [0.58], R C-P : a szén-foszfor arány [0.01], ρ S : a talaj sűrűsége [2700 kg m -3 ], Θ S,i : a talaj porozitása az i-edik cellában [m 3 m -3 ], R Min : az évi átlagos mineralizációs arány [0.02], Z S : a felső talajréteg vastagsága [0.3 m], E Atm : az éves átlagos foszforkiülepedés a légkörből [ 0.4 kg P ha -1 év -1 ], A mezőgazdasági foszfortöbblet ahol FERT k,j : a szervetlen műtrágyával bevitt foszfor mennyiség a k-adik megyében és a j-edik évben [kg P ha -1 év -1 ], MAN k,j : a szerves trágyával bevitt foszfor mennyiség a k-adik megyében és a j-edik évben [kg P ha -1 év -1 ], PROD j : a terméssel elvont foszfor mennyiség a k-adik megyében és a j-edik évben [kg P ha -1 év -1 ].

42 Egyenletek A felső talajréteg anyagmérleg egyenlete ahol C TP,i,j : a talajban lévő összes foszfor koncentrációja az i-edik cellában és a j-edik évben [μg L -1 ], C PP,i,j : a talajban lévő partikulált foszfor koncentrációja az i-edik cellában és a j-edik évben [μg g -1 ], C DP,i,j : a talajban lévő oldott foszfor koncentrációja az i-edik cellában és a j-edik évben [μg L -1 ], Q 0,i : az adszorbeált foszfor maximális értéke az i-edik cellában [μg g -1 ], b i : az adszorpciós energia tényezője az i-edik cellában [L μg -1 ]. Az izoterma paraméterei ahol C Clay,i : az agyagtartalom a talajban, az i-edik cellában [%], pH i : a talaj pH értéke az i-edik cellában.

43 Egyenletek Oldott foszfor emissziók (felszíni eredetű) ahol E SR,i : az éves emisszió felszíni lefolyással az i-edik cellában [kg év -1 ], A cell : a cellaterület [1 ha], R SR,i : a foszfor hígulási ráta a lefolyásban, az i-edik cellában [-], C DP,u : az oldott foszfor koncentráció a városi lefolyásban, az u-adik városi cellában [g m -3 ]. Partikulált foszfor emissziók (felszíni eredetű) ahol E ER,i : az éves emisszió erózióval az i-edik cellában [kg év -1 ], ER i : a foszfor feldúsulási ráta az erodált talajra az i-edik cellában [-], C PP,u : a partikulált foszfor koncentráció a városi lefolyásban, az u-adik városi cellában [g m -3 ].

44 Modellstruktúra PP terepi és mederbeli transzport GIS Emisszió Visszatartás Transzport ? kifolyás

45 TRANSZPORT ALMODELL

46 Egyenletek Partikulált foszfor transzport ahol OUT PP,i : a kilépő partikulált foszfor anyagáram az i-edik cellában [kg év -1 ], IN PP,i : a belépő partikulált foszfor anyagáram az i-edik cellában [kg év -1 ], RET PP,i : a partikulált foszfor visszatartás az i- edik cellában [kg év -1 ]. Partikulált foszfor visszatartás ahol k ret,i : a visszatartási tényező az i-edik cellában [s -1 ], x i : a cella élhossza [100 m], v i : az átlagos lefolyási sebesség az i-edik cellában [m/s], t * cell,i a cellán való átlagos áthaladási idő az i-edik cellában [s], n i : a Manning-féle érdességi tényező az i-edik cellában [m -1/3 s], R i : az átlagos hidraulikai sugár az i-edik cellában [m], S i : a lejtés az i-edik cellában [m/m], A drain,i : az adott cella feletti teljes vízgyűjtőterület az i-edik cellában [km 2 ], a P, b P : a vízhozam-gyakoriságtól függő paraméterek [0.01, ill. 0.3].

47 Célzott beavatkozási csoport: területhasználat szabályozása Emisszió kontroll: területhasználat váltás, művelési mód váltás, erózióvédelem Transzport kontroll: puffer zónák, szűrőmezők és wetlandek Modellfuttatás a változtatásoknak megfelelően Éves, fajlagos költségek hozzárendelése a beavatkozásokhoz Egyszerű optimalizációs feltétel a „hot spotok” számára BMP tervező felület

48 Dinamikus modellek Amerikai példa: SWAT: Soil and Water Assessment Tool (Agricultural Research Service, Texas)  Fizikai alapú szimulációs modell  Tápanyagterhelések, peszticid, bakteriális és nehézfém- szennyezések számítása  GIS alapú számítás és szoftver  Víz-, üledék- és tápanyagmérleg a vízgyűjtőn és a mederben  Kis- és nagy vízgyűjtők, folyamatos napi időlépték  Bonyolult, természeti törvényekre épülő metodika, több részmodell, számos paraméter  Részletes meteorológiai, talajtani, területhasználati, mezőgazdasági, stb. adatbázis  Szcenárió-analízis lehetősége  Hosszú távú hatáselemzés

49 HIDROLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK ELVI SÉMÁJA HIDROLÓGIAI ALMODELL SZENNYEZŐANYAG FORRÁS ÉS TRANSZPORT ALMODELL ERÓZIÓS ALMODELL BEFOGADÓ VÍZMINŐSÉGI MODELLJE VÍZMINŐSÉG A KIFOLYÁSI SZELVÉNYNÉL VÍZGYŰJTŐ EMISSZIÓS MODELL

50

51 HIDROLÓGIAI ALMODELL QcQc QbQb QsQs QiQi QlQl QdQd I1I1 ET P, S I2I2 R QlQl VÍZMÉRLEG-EGYENLET

52 ERÓZIÓS ALMODELL KIMOZDULÓ TALAJSZEMCSÉK MOZGÓ HORDALÉK MEDERBE BEKERÜLŐ HORDALÉK VÍZGYŰJTŐN MARADÓ HORDALÉK Felszíni lefolyás Kiülepedés, Tározódás Szállítódás Csapadék Felkeveredés Eróziós potenciál

53 TRANSZPORT ALMODELL Oldott szervetlen Szerves Erózió Kicsapódás/Oldódás Lemosódás Elillanás Szorpció/Deszorpció Aratás Trágyázás Kimosódás Légköri kiülepedés/fixáció Immob./Miner. Aktív partikulált Inaktív partikulált

54 NO 3 - NH 4 + Soil Organic Matter NO 2 - manures, wastes and sludge ammonium fixation clay mineralization immobilization nitrification immobilization Symbiotic fixation NO 3 - anaerobic conditions N2N2ON2N2O NH 3 Atmospheric N fixation (lightning arc discharge) leaching fertilizer Harvest Nitrogen Cycle denitrification ammonia volatilization runoff

55 Soil Organic Matter H 2 PO 4 - HPO 4 -2 manures, wastes and sludge mineralization immobilization fertilizer Harvest manures, wastes, and sludge Adsorbed and fixed Inorganic Fe, Al, Ca, and clay runoff Phosphorus Cycle

56 Channel Processes

57 Dynamic modeling of Zala catchment WetSpa (Liu et al., 2004) SWAT (Neitsch et al., 2002)

58 Dynamic modeling Zala catchment

59 Jelenlegi ( ) és az éghajlatváltozással szimulált havi és évi középvízhozamok a Zalán (Zalaapáti) A csapadék és hőmérséklet havi változása a CLIME RCAO-H-B2 éghajlati forgatókönyv szerint, 2030-ra


Letölteni ppt "Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések