Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A BME K+F tevékenysége - A BME és a KKV-k együttműködésének lehetőségei Tömösközi Sándor, igazgatóhelyettes.

Az előadások a következő témára: "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A BME K+F tevékenysége - A BME és a KKV-k együttműködésének lehetőségei Tömösközi Sándor, igazgatóhelyettes."— Előadás másolata:

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

2 A BME K+F tevékenysége - A BME és a KKV-k együttműködésének lehetőségei Tömösközi Sándor, igazgatóhelyettes BME Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság 2003. október 16. Nemzetközi Ipari Elektronikai és Elektrotechnikai Szakvásár Kisvállalkozások fóruma

3 Az előadás tematikája: I. A BME K+F tevékenységének bemutatása II. A BME és a gazdaság szereplőinek együttműködési formái és eszközei III. Az együttműködés fejlesztésének lehetőségei és nehézségei

4 A BME Küldetésnyilatkozata Erős alapképzésre épülő többszintű, differenciált képzés széles alapokon nyugvó minőségi oktatás magas szintű kutatás-fejlesztés elitképzés a társadalmi és szakmai igényeket figyelembe vevő rugalmas képzési rendszer Elmélet és gyakorlat egysége Magas szintű elméleti háttéren és ipari kapcsolatokon alapuló gyakorlati képzés

5 - A Műegyetem kutatóegyetem - tradíció - oktatás szakmai hátterének fejlesztése („tudásbázis”) - tudományos műhelyek működése - hazai és nemzetközi intézményi szintű kapcsolatok fejlesztése - kutatás és (oktatás !) infrastruktúrális finanszírozása - jövedelemforrás - egyéb, mégpedig…

6 Ha kutatóegyetem vagyunk, stratégiai cél kell legyen a K+F tevékenység folyamatos fejlesztése, a lehetőségek jobb kihasználása

7 II. A BME és a gazdaság szereplőinek együttműködési formái és eszközei

8 A BME K+F tevékenységének három alappillére: - Hazai és nemzetközi pályázati rendszerek (alap és alkalmazott kutatási pályázatok, ipari részvétellel tény: az alkalmazott kutatások támogatása kedvez a BME-nek) - KK- jellegű megbízások ( elsősorban kétoldalú K+F kapcsolatok tény: részaránya csökken, melynek okai…) - Tudományos műhelyek, doktori iskolák - Egyéb, mégpedig… (pl. alapítványok )

9 Országos helyzetkép az OM-felmérés alapján

10 58% 35% 7% Állami normatíva Pályázati források bevételei, egyéb saját Ipari K+F megbízások A BME költségvetési forrásai

11 Bevételt hozó K+F tevékenység a Műegyetemen K+F megbízási forrás megnevezése K+F megbízások bevétele 2002- ben (M Ft) 2002-ben bevételt hozó K+F megbízások száma (db) A 2002-ben bevételt hozó K+F megbízások megoszlása a teljes futamidőre elnyert támogatás összege szerint 1 millió Ft-nál keve- sebb (db) 1-5 millió Ft között (db) 5-20 millió Ft között (db) 20 millió Ft-nál több (db) Megbízá-sos K+F összesen: 721,626228097136425

12 Támogatott nemzetközi és nemzeti projektek

13 BME helyzetkép az EU pályázatok alakulásában

14 Támogatott EU 5. projektek száma tematikus bontásban - 2002 IST

15 A projekt címeElnyert támogatás (Ft) A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében 165 000 000 Internet és Társadalom 45 000 000 Korszerű szennyvíztároló rendszerek 155 000 000 A szavak hálójában 105 400 000 Támogatott NKFP projektek – 2002 (projektvezető: BME)

16 A projekt címeElnyert támogatás (Ft) Üzemfelügyeleti rendszer mesterséges intelligenciával 105 125 000 E-Design: Tervezést támogató internet alapú tudásbázis 154 000 000 Az idegrendszer és a megismerés szerveződése 98 000 000 Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek környezetbarát hasznosítása 170 000 000

17 KKV-k részvétele a BME támogatott NKFP projektjeiben 2001 21 db nyertes pályázat. A kis- és középvállalkozások részvételi aránya: 25 %-os. 2002 16 db nyertes pályázat. A kis- és középvállalkozások részvételi aránya: 27 %-os.

18 III. Az együttműködés fejlesztésének lehetőségei és nehézségei

19 Lehetőségek- 1: Hazai pályázati rendszerek - OM, egyéb minisztériumi és kormányzati pályázatok - OTKA - alapítványi, önkormányzati, regionális pályázatok, Kihívások, problémák - az állami szerepvállalás várhatóan nem nő - a gazdasági partnerek részvétele nő (pl. konzorciumok) - a pályázati feltételek rendkívül eltérőek, az egyetemekre és kutatóintézetekre vonatkozó pénzügyi és jogi szabályozást nem veszik figyelembe (önrész, rezsi, elszámolás, szellemi tulajdon, stb.) - a kiírók pályáztatási gyakorlata kezdetleges, az OM és az OTKA kivételével nehéz partnert találni a problémák megoldására - a projektek végrehajtásának adminisztrációs terhei nőnek (agyonszabályozott, folyamatosan változó, nehéz alkalmazkodni…) Valódi kihívások, megoldásuk kitartó együttműködést igényel, innen szép nyerni…

20 Műszaki kutatás-fejlesztési pályázatok - 2003 A gazdaság innovációs képességének fejlesztését ösztönző pályázatok Induló, technológiaintenzív mikrovállalkozások támogatása (TST) A kutatás és innováció emberi erőforrásainak fejlesztése (EEF) A vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (CSI) Tematikus kutatás-fejlesztési program Anyagtudomány, gyártástechnológia, eszközök alprogram (AGE) Biotechnológia alprogram (BIO) Elektronika, méréstechnika, irányítástechnika alprogram (EMI) Energetika alprogram (ENE) Infokommunikációs technológiák és alkalmazások alprogram (IKTA) Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram (KMF) Közlekedés alprogram (KOZ)

21 Lehetőségek- 2: EU 6 K+F pályázati rendszer EU 6. KP: A HÁROM FŐ TEVÉKENYSÉG 1. AZ EURÓPAI KUTATÁS INTEGRÁLÁSA 7 TEMATIKUS PRIORITÁS A KUTATÁS SZÉLES KÖRÉT ÁTFOGÓ TEVÉKENYSÉGEK Genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában Információs társadalom technológiá i Nan otec hnol ógia és nano tudo mán yok R ep ül és te ch ni ka és űr ku tat ás Élelm iszer minős ég és - bizton ság Fennt arthat ó fejlőd és, globál is változ ás és ökoszi sztém ák Polgá rok és korm ányzá s a tudás alapú társad alomb an Kutatások a Közösségi politika támogatására Tudományos és technológiai szükségletek előrejelzée Kis- és középvállalatok (KKV) részvételének támogatása A nemzetközi együttműködés támogatása Közös Kutató Központ (JRC) nem- nukleáris tevékenységei 2. AZ ERA SZERKEZETÉNEK KIALAKITÁSA3. AZ ERA ALAPJAINAK MEGERŐS ITÉSE Kutatás és innovációHumán erőforrás Infrastruk túra Tudomány és társadalom A kutatások koordinációja A kutatási/innovációs politikák fejlesztése

22 Lehetőségek- 2: EU 6 K+F pályázati rendszer - Tematikus projektek - Részvételt támogató felhívások (hazaiak is !) - Mobilitási pályázatok - JRC együttműködés, EURATOM Kihívások, problémák - részvételi feltételek változnak (nagyobb konzorciumok, új együttműködési formák, EU-léptékű felhívások - pénzügyi szabályok (várhatóan) lényegesen eltérnek a jelenlegi hazai és BME gyakorlattól (nincsenek pántlikázott pénzek, más a rezsifelfogás, személyi költségek kifizetése korlátozott, auditált jelentések, stb.) - jogi szempontból jelenleg kiszolgáltatott helyzetben vagyunk - a hazai adminisztrációs terheknél csak az uniós terhek nagyobbak - a horizontális programokat alig használjuk ki (pl kétirányú mobilitás kellene!) - a keretprogram és egyéb EU források lehetőségeinek összekapcsolása - a K+F források bővülése inkább innen várható - szemléletváltás szükséges - lobbytevékenység az EU igazgatóságok felé - a sikeres részvételhez a kutatási potenciál koncentrálása szükséges - a bővülés legnagyobb akadályát nem szakmai, hanem technikai problémák megoldatlanságában látom !

23 Lehetőségek- 3: Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Alapok Az NFT specifikus céljai: - A termelési környezet fejlesztése, a gazdasági versenyképesség erősítése - A foglalkoztatottság növelése, humánerőforrás-fejlesztés - Környezetvédelem és egészségi állapot javítása A négy fejlesztési prioritás: - Gazdasági versenyképesség - Emberi erőforrások - Infrastruktúra - Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

24 Lehetőségek- 3: Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Alapok A Strukturális Alapok fő célkitűzései: 1.Az elmaradt régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése. 2.Komoly szerkezeti problémákkal terhelt területek fejlesztése. 3.Az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás fejlesztése. A Strukturális Alapokhoz tartozik: -Európai Regionális Fejlesztési Alap -Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része -Európai Szociális Alap -Halászati Orientációs Pénzügyi Keret

25 Lehetőségek- 3: Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Alapok 1. A SAPARD – program a csatlakozni kívánó országok számára biztosít támogatást a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. ( www.sapard.fvm.hu ) www.sapard.fvm.hu 2. Az ISPA - program a környezetvédelmi beruházások megvalósítását és a közösségi környezetvédelmi normák átvételét, valamint közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítását és az európai közlekedési hálózatba történő becsatlakozását segíti elő. ( www.kvvm.hu ) www.kvvm.hu 3. A PHARE – program kereteit intézményfejlesztési és beruházási programok megvalósulására lehet felhasználni. (www.cfcu.hu, www.esf.hu, www.pharereg.hu )www.cfcu.hu www.esf.huwww.pharereg.hu

26 A lehetőségek jobb kihasználásának lehetséges útjai - a kutatási projektek és műhelyek tevékenységének összehangolása - együttműködés ösztönzése - kritikus tömeg elérése - hatékonyság növelése - új együttműködési formák a gazdasági partnerekkel - projektszemléletű, többszereplős konzorciumi forma - KK / pályázati együttműködések kérdése - az együttműködés feltételeinek javítása (eltérő pénzügyi szabályozás, szellemi termék hasznosítása) - új, költségkímélő megoldások keresése (alapítványi, spin-off, stb.) -A strukturális alapok, területfejlesztési projektek, stb. és a többi pályázat lehetőségeinek összehangolása szintén kiaknázatlan terület

27 A lehetőségek jobb kihasználásának lehetséges útjai - a kutatási / pályázati menedzsment fejlesztése - információgyűjtés és átadás - profi projektmenedzsment kialakítása - elsősorban adminisztratív, pénzügyi és jogi területek fejlesztése - egyetemi szinten, szolgáltatásszerűen - ki finanszírozza? - a K+F tevékenység hatékonyságának értékelése - hosszabb távon - milyen módszerrel és következménnyel - ehhez megfelelően működő és szabályozott nyilvántartási rendszer szükséges a pályázati fázistól - a kutatási eredmények bemutatása, hasznosítása - a K+F kimenete (lásd előbb) - kapcsolatépítés, lobbytevékenység K+F szervezetekkel

28 A BME K+F Pályázati és EU Tematikus Iroda alapvető célja az egyetemi kutatóközösségek pályázati tevékenységének hatékony segítése, az aktuális pályázatok felkutatása, az információk átadása, a pályázatok és a szerződések összeállításának, valamint a a projektek végrehajtásának támogatása.

29 Köszönöm a figyelmet !