Az informatika és a felsőoktatás, az IKT ágazat kiemelkedő szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlődésében Előadó: Dr. Máthé János vezérigazgató,

Az előadások a következő témára: "Az informatika és a felsőoktatás, az IKT ágazat kiemelkedő szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlődésében Előadó: Dr. Máthé János vezérigazgató,"— Előadás másolata:

1 Az informatika és a felsőoktatás, az IKT ágazat kiemelkedő szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlődésében Előadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség, készségfejlesztő konferencia 2009. április 23.

2 2 Indíttatás, tartalom Egy ország sikere, a globális versenyben való helytállása ma már attól függ, mennyire veszi komolyan az információtechnológiát, mint iparágat és annak alkalmazását. A több mint 360 tagvállalatot képviselő Informatikai Vállalkozások Szövetségenek (IVSZ) legfontosabb feladata és egyben célja a magyarországi IKT-szektor fejlesztése, mivel ha az IKT-vállalatok prosperálnak, akkor egész Magyarország fejlődik, versenyképesebbé válik. Az NFGM az IKT ágazat legnagyobb tagsággal rendelkező szervezetét, az IVSZ-t kérte fel az IKT ágazati stratégia kialakítását megalapozó szakmai tanulmány elkészítésére. Jelen előadás ezen tanulmányból több idézetet tartalmaz. A következőkben az IVSZ elemzés legfontosabb megállapításait egészülnek ki a NETvisor tíz éves működésének tapasztalataival, s ezen tapasztalatok alapján megfogalmazott néhány javaslattal.

3 3 Az IVSZ meghatározása az IKT szektorra Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat kell érteni. Ezen belül megkülönböztetett területek:  IT hardver és szoftver cégek (számítógép hardver, irodai eszközök, adatkommunikációs- és hálózati eszközök, végfelhasználói kommunikációs eszközök és szoftverek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások),  Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes hang- és adat-, mobil kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók),  Professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, karbantartást nyújtó cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végző vállalkozások). Lehatárolás: Az alkalmazott IKT definíció szűkebb az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) és EU ICT-nél, a tanulmány IKT szektorának nem része a:  vezetékek, kábelek gyártása,  elektronikai komponensek gyártása,  rádió és televíziós átviteli és fogadó berendezések, készülékek,  mérési, tesztelési készülékek,  ipari folyamatirányítás eszközei,  háztartási eszközök nagykereskedelme,  ipari gépek nagykereskedelme.

4 4 IVSZ helyzetelemzés: IKT szektor FactSheet FACTSHEET – A magyar IKT szektor Mutató20062007Változás Foglalkoztatottak száma (fő)52 10055 700+6,7% Keresleti oldalon foglalkoztatottak száma (fő)63 00066 000+4,8% IKT+ foglalkoztatottak száma (fő)115 100121 700+5,7% magasan képzett, jól fizető, magas adóbefizetést generáló munkahelyek!!! Belföldi IKT árbevétel (Mrd Ft)1 7421 768+1,5% IT árbevétel (Mrd Ft)566590+4,2% Telco árbevétel (Mrd Ft)902886-1,7% Közvetített IT értékesítés (Mrd Ft)274292+6,5% Informatikai export tevékenység (Mrd Ft)783849 (32%)+8.4% Teljes belföldi és export IKT árbevétel2 5252 617+3,6% a GDP százalékában (%)10,610,3 FDI állomány (M Euro)5 314 Működő IKT vállalkozások száma12 70013 000+2%

5 5 IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor jelentősége a gazdaságban A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a hazai GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A hazai GDP 10.3%-át adja az IKT szektor. A hazai gazdasági növekedés 25%-át az IKT szektor adta az elmúlt 8 évben. 8 év alatt a foglalkoztatottak száma megháromszorozódott, a vállalkozások száma megduplázódott. Az IKT gazdasági hatása a felhasználása, alkalmazása révén jóval erősebb más iparágakban, mint az IKT szektor saját kibocsátása. Az IKT új szolgáltatási formákat hozott létre, mint az e-kereskedelem, e- bankolás, e-közigazgatás, ezek az új szolgáltatási formák növelik a gazdaság hatékonyságát.

6 6 Gazdasági-társadalmi környezet Válságok minden tekintetben  Pénzügyi  Gazdasági  Politikai  ÉRTÉKRENDI Nem vállalkozásbarát (fontosság felismerésének hiánya, akarat hiánya, korlátozott mozgástér)

7 7 A NETvisor Zrt. bemutatása Tevékenység: Informatikai és távközlési rendszerintegráció, alkalmazás fejlesztés, IT szolgáltatások, szoftver technológiai kutatások Alapítás: 1998 Nettó árbevétel 2008-ban: 1 546 MFt Alkalmazottak 2008-ban: 47 fő (átlag), (41 fő felsőfokú, 6 fő középfokú végzettséggel) 4 divízió:  Hálózati rendszerintegráció  Távközlési rendszerek  Szoftver technológiai kutatás  Kutatás-fejlesztés

8 8 A NETvisor együttműködése a hazai egyetemekkel ELTE Informatikai Kar  Software technológiai kutatások Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipai Mérnöki Kar  ITC infrastruktúrák üzemeltetése BME Informatikai és Villamosmérnöki Kar  Távközlési OSS/BSS rendszerek

9 9 Esettanulmány: Egy 47 fős IKT KKV adóterheinek alakulása

10 10 A fejlődés egyetlen lehetséges módja Nemzetgazdaságok korábbi összehasonlítási kategóriái Az ipari fejlettség szerint  fejlett  fejlődő  elmaradott Mai értékmérők – miben gazdag egy ország  nyersanyag  emberanyag  TUDÁS TUDÁS mai jelentései: fejlettség, versenyképesség Feladat: Tudás alapú társadalom létrehozása

11 11 IVSZ helyzetelemzés: az IKT szektor fejlődését megatározó pillérek Pillér 1: Humán tőke  IKT szektorba érkező végzős hallgatók mennyisége, minősége  IKT szakemberek mennyisége, minősége Pillér 2: Kutatás+Fejlesztés+Innováció  Export kapacitás fejlesztése  Hálózati hatás a növekedésben Pillér 3: Befektetés, finanszírozás  Magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtése  Gazdasági növekedés motorja Horizontális: Információs társadalom  Lakossági PC és szélessávú Internet penetráció  Vállalati, különösen KKV szektor IT infrastruktúrája  Kormányzati IT infrastruktúra, Digitális Közmű  Lakosság digitális írástudása  Munkaerő IT képzettsége  B2B, B2C szint és mennyiség  Kormányzati on-line szolgáltatások 1 1 Humán tőke 2 2 K+F+I 3 3 Befektetés, finanszírozás Információs társadalom Lakosság Kormányzat Vállalatok Horizontális Fizikai infrastruktúra Kiválasztott pillérek. Forrás: IVSZ.

12 12 Műszaki képzés helyzete, utánpótlás problémák Felsőfokú természettudományos képzés népszerűsége meredeken csökken:  2001-2007 ~ 6000-8000 jelentkező  2008 ~ 5000 jelentkező  2009 ~ 3240 jelentkező a 4200 szabad helyre Társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra továbbra is többszörös a túljelentkezés. Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD országok között a legalacsonyabb, és a műszaki területen is az utolsók között vagyunk. A jó képességű tehetséges fiatalok nem a műszaki pályát választják. Okok:  Alap és középfokú oktatásban népszerűtlennek a természettudományos tantárgyak  Műszaki pálya nem vonzó, túl felszínes „ismeretek” a szakmáról  Nem látják sem a szakmai, sem az egzisztenciális lehetőségeket

13 13 Az informatikai vállalkozások igénye a pályakezdőkkel kapcsolatban Piacképes tudás  Általános technológiai ismeret  Szakterületi specializáció Problémamegoldó képesség  Kreativitás  Gyakorlati ismeretek  Csapatmunkára való alkalmasság

14 14 Mit lehet tenni? Általános alapelvek Globális gondolkodás, lokális cselekvés Konszenzus keresés Kis lépések is jelentősek és fontosak, ha azok jó irányba vezetnek

15 15 Mit lehet tenni? Alapok megteremtése Alap és középfokú oktatás színvonalának visszaállítása Középfokú szakképzés újbóli megteremtése Felnőttképzés, tudatformálás Infrastrukturális fejlesztések – digitális szakadék felszámolása Vállalkozásbarát gazdasági szabályozási környezet kialakítása ICT iparpolitika alapjainak lerakása

16 16 Mit lehet tenni? Alapok megteremtése Állami szerepvállalás a diákok és a szülők tájékoztatásában  Melyek azok az ágazatok, amelyekben jelenleg munkaerőhiány van, vagy a közeljövőben munkaerőhiány várható?  Melyek azok az ágazatok, ahol munkaerő túlkínálat van?  Átlagos jövedelem kilátások és karrierlehetőségek ágazatonként?

17 17 Mit lehet tenni? Felsőoktatás Felvételi keretszámok meghatározása a társadalmi szükségszerűség alapján Ösztöndíjrendszer bevezetése Követelmény rendszer és hallgató munkafegyelem szigorítása Piacképes, gyakorlati és használható tudás biztosítása Gyakorlati-, műhelymunka személyi és anyagi feltételeinek javítása Ipari cégek és egyetemek szorosabb együttműködése (oktatókkal és hallgatókkal egyaránt)