Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje

Az előadások a következő témára: "Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje"— Előadás másolata:

1 Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje
ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés, korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA Kötőhegesztés Forrasztás Ragasztás Elemrészek cseréje

2 Hegesztés

3 Kötőhegesztés A hegeszthetőséget meghatározza:
a hegesztendő alkatrész anyaga, szerkezeti kialakítása, a meghibásodás módja, oka a hegesztési technológia, az alkatrész igénybevétele.

4 A javítási technológia sorrendje
A repedés helyének feltárása, repedésvizsgálat, A javítás módjának meghatározása: kötőhegesztés, forrasztás, ragasztás, elemrészek kivágása, cseréje-, toldás, foltozás. Előkészítés a javításhoz (hegesztéskor): a repedés végeinek elfúrása, kimunkálás a varrat alakjának megfelelően, illetve a sérült részek kivágása, új elemrészek beillesztése, szükség esetén az alkatrész előmelegítése. A kötés létrehozása. Szükség esetén a sérült rész környezetének megerősítése. Szükség esetén - a lehetőségeknek megfelelő - hőkezelés (normalizálás, nemesítés) Repedésvizsgálat, tömörségi vizsgálat.

5 Acél alkatrészek kötőhegesztése
Az acélok hegeszthetősége függ a széntartalomtól: kis széntartalmú acélok (0,22 % széntartalomig) jól hegeszthetők, közepes széntartalmú acélok (0,35...0,40% széntartalom esetén) kielégítően hegeszthetők, nagy széntartalmú acélok (0,45 %-nál nagyobb széntartalom esetén) nehezen (korlátozottan) hegeszthetők. A nagyobb széntartalmú acélból készült alkatrészeket az edződés veszélye miatt ajánlatos előmelegíteni. Az ötvözött acélok edződése az ötvöző elemektől is függ.

6 Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése
Öntöttvasak általános tulajdonságai: Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek széntartalma meghaladja a 2,6 %-ot. A gyakorlatban ez 2,5-3,5 % (hipoeutektoidos). Ha szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit állapotú szürke öntvénynek nevezzük. A cementit kiválását elősegítő ötvözők: S, V, Cr, Sn, Mo, Mn. A grafit kiválását elősegítő ötvözők: C, Si, Al, Ni, Cu, Co. A leggyakrabban használt szürkevas összetétele: C = 2,8 -3,8 % Si = 1-2,4 % S = 0,7 % Mn = 0,6-1,2 % P = 0,12 %

7 Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendő tulajdonságai:
rideg (az egyenlőtlen felmelegedés-lehűlés feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez vezet). kisebb hőmérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid (megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják a varrat szilárdságát). nagy hőmérsékleten huzamos ideig üzemelt öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán nem hegeszthetők (a grafit magas hőmérsékleten oxidálódott) hirtelen válik hígfolyóssá (a solidus és a liqvidus közelsége miatt): lehetőleg vízszintes helyzetben hegesszünk.

8 Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése
Az öntöttvas villamos ívvel és gázlággal egyaránt hegeszthető. Hegesztő eljárások: - hideg hegesztés, - hegesztés helyi előmelegítéssel (felmelegítéses hegesztés), - meleg hegesztés

9 Öntöttvas hideghegesztése
Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel lehetséges. A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda (Az ötvözetlen acél hegesztésére használt elektródák megfelelőek). Az acélnak nagyobb a hőtágulási együtthatója, így gyorsabban zsugorodik, ezért repedések keletkezhetnek. Ez elkerülhető, ha a varratot szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és tömörítjük. A kötésszilárdság növelhető, ha a felületbe lágyacél csapokat csavarunk. Szilárdsági és tömítő igénybevétel esetén a gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni

10 Szürkeöntvényre lágyacél elektródával készített varrat keresztmetszete
a) réteg: lágyacél b) réteg: szénben dúsult c) réteg: martenzites d) réteg: fehér öntöttvas e) réteg: átalakult szürke öntvény f) réteg: eredeti alapfém

11 Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben

12 Alapozás nikkelbázisú elektródával

13 Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat

14 Szürke öntvények hegesztése helyi előmelegítéssel
A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a félmeleg, ill. helyi előmelegítéssel való hegesztés. A munkadarabot lehetőleg C-ra előmelegítjük, a hegesztési hely környezetében az előmelegítés hőmérsékletét növeljük Végezhető villamosívvel és gázlánggal.. Az elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás segítésére). Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a meleg részek hőtágulását. Pl.: keretes szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el kell végezni a melegítést

15 Keretes szerkezet helyi előmelegítése

16 Különböző módon repedt öntöttvas kerekek helyi előmelegítése

17 Szürkeöntvények meleghegesztése
Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés. Az alapanyaggal azonos minőségű tömör, jól megmunkálható varrat készíthető. Ívhegesztéshez C és Si tartalmú elektródát használnak. Előkészítéskor a felületet V alakúra munkálják, majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 C/h. A fürdő dezoxidálására bóraxot használnak. Hegesztés után a heganyagot faszénporral behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan hűtik (max. 150 C/h).

18 ALUMÍNIUM, ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK HEGESZTÉSE
Anyagtulajdonság és hegeszthetőség Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól hegeszthetők. Különleges fizikai, kémiai és szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb fémektől eltérő technológiával hegeszthetők. Az alumínium olvadáspontja 658 C, amely az ötvözéssel általában csökken. Az alumínium fajhője az acél fajhőjének kétszerese, hővezető képessége az acél hővezető képességének több mint háromszorosa. A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén oxidhártya (Al2O3) keletkezik. Dermedés alatti hőmérsékleten szilárdságuk és nyúlásuk jelentősen csökken.

19 Ötvözőtartalom hatása a hegeszthetőségre
réz, magnézium és a vas - szilárdságnövelő titán és króm - szemcsefinomító mangán és antimon - korrózióállóság növelő nikkel - hőállóság növelő ólom, bizmut - forgácsolhatóság növelő

20 Alumínium hegesztési eljárások
Az alumínium gázhegesztése Az alumínium és ötvözeteinek gázhegesztéséhez semleges lángot kell használnunk és elengedhetetlen a folyósítószer használata. Az alapanyag gondos tisztítást igényel. A durva oxidréteget és szennyeződést mechanikus vagy vegyi úton távolíthatjuk el. A munkadarabot célszerű C -ra előmelegíteni.

21 Alumínium hegesztési eljárások
Az alumínium kézi ívhegesztése Ötvözött elektródát (Mg-Si és Al-Cu-Mg, ill. AlSi) bevonattal és egyenáramot fordított polaritással (+) használnak. 2% Ti a gázbuborék képződést csökkenti. A fröcskölés erősebb mint acélok esetében. Félautomatikus és automatikus hegesztés Argon-védőgázas fogyóelektródás hegesztés (mind kötő-, mind felrakóhegesztési eljárásként használható)

22 Kitörött részek javítása beöntő eljárással
Az eljárás alkalmas Al öntvények (motortömb) töréseinek javítására. A javítás technológiája: a törési felület előkészítése a törött részt az eredeti alak negatívjának megfelelő lemezsablonnal való beformázása a lemezsablon tömítés azbeszt zsinórral és gipsszel a külső lemezsablonon beöntőnyílás és leszerelhető felöntőtölcsér elhelyezése az öntvény anyagának megfelelő ötvözettel a hiányos rész kiöntése a sablon eltávolítása megfelelő előmelegítés közben a beöntött résznek az alapanyaggal való körbe hegesztése

23 FORRASZTÁS

24 FORRASZTÁS Az előmelegített alapanyaggal érintkezésbe hozva a megömlesztett forraszanyagot, diffúziós kötés alakul ki. A forraszanyag más fémötvözet, mint az alapanyag. Forraszanyagok: Lágyforraszok alacsony hőmérsékleten (max. 420 C) olvadó ötvözetek ónötvözetek ólomötvözetek Keményforraszok 650 C-nál nagyobb hőmérsékleten olvadó ötvözetek közönséges ötvözetek: réz, cink, ón, nikkel, szilícium, mangán nemesfém ötvözetek: ezüst, arany, platina.

25 A forrasztás technológiai sorrendje
a munkadarab előkészítése (kimunkálás, összeillesztés) tisztítás (zsírtalanítás, oxid eltávolítás) előmelegítés a nedvesítési hőmérséklet (a forraszanyag szétfolyási hőmérséklete) fölé folyatószer adagolása - az oxidhártya feloldására és az alapanyag, valamint a forraszanyagnak az oxidációtól való megvédésére a forrasz adagolása - megömlesztés a forrasztási hőmérsékleti tartományban utólagos megmunkálás.