Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Elemzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Elemzés."— Előadás másolata:

1 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Elemzés

2 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Tartalom A kutatás háttere céljaA kutatás háttere célja MNB-eredmények: Pénzügyi tájékozódásMNB-eredmények: Pénzügyi tájékozódás MNB-eredmények: Számlavezetés, pénzforgalomMNB-eredmények: Számlavezetés, pénzforgalom MNB-eredmények: Bankkártya-használatMNB-eredmények: Bankkártya-használat MNB-eredmények: HitelfelvételMNB-eredmények: Hitelfelvétel MNB-eredmények: NyugdíjpénztárakMNB-eredmények: Nyugdíjpénztárak DemográfiaDemográfia

3 3 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A kutatás háttere, célja, módszere  A Magyar Nemzeti Bank döntése alapján a szervezet csatlakozott az OECD pénzügyi kultúrával foglalkozó munkacsoportja által koordinált nemzetközi felméréshez és 2010-ben Magyarországon is elvégezte e felmérés adatfelvételét;  A sztenderd nemzetközi felmérés kiegészült egy országspecifikus résszel, mely célja az MNB által néhány éve már a témában lebonyolított kutatás megismétlése, a változások követése volt.  A felmérés fő célja összességében annak vizsgálata, hogy a lakosság mennyire van tisztában bizonyos, a pénzügyi döntésekben fontos alapvető információkkal, készségekkel, milyen szintű a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismerete összességében és részleteiben;  A felmérés a következő területeket érintette:  Pénzügyi tájékozódás és attitűd;  Bankszámla-ismeretek;  Bankkártya-használat;  Hitelekkel kapcsolatos ismeretek;  Nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismeretek.  A felmérést személyesen, számítógéppel támogatott interjúkkal végeztük (CAPI);  Az elemszám: db interjú;  Az elkészült minta nem, életkor, településtípus és régió szerint reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra;  Az interjúk október 24. és november 23. között készültek.

4 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az MNB-kérdőív eredményei – Pénzügyi tájékozódás

5 5 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A lakosság gazdasági, pénzügyi témák iránti tájékozódását elsősorban a televízió jellemzi, saját bevallása szerint a válaszadók kb. 50%-a néz/lát ilyen jellegű híreket legalább heti rendszerességgel;  Emellett érdemes kiemelni a rádiót, ahol ugyanez az arány mintegy 36%;  A többi vizsgált médiumot már a megkérdezettek kevesebb mint fele veszi igénybe bármilyen gyakorisággal gazdasági témák utáni érdeklődés céljából;  A pénzügyi témák iránti érdeklődés, tájékozódás néhány demográfiai jellemzővel általában érvényes összefüggést mutat, ilyen az életkor (a 30 év alattiak és a 80 év felettiek egyértelműen kevésbé aktívak ezen a téren), az iskolai végzettség (a diplomások nagyobb érdeklődést mutatnak), a jövedelem (a jobban szituált háztartások érdeklődőbbek) és a lakóhely (a fővárosban alacsonyabb az érdeklődés a többi városban magasabb);  Emellett az egyes médiumok közötti eltérések a gazdasági témák esetében is igazak, vagyis a TV és a nyomtatott sajtó inkább a 30+ korosztályt érdekli, a rádió pedig az 50+ korosztályt, míg az internet (és főleg a közösségi média) főként a 40 év alattiak „vadászterülete”. Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban A1. Ön milyen gyakran… Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

6 6 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A megkérdezettek 31%-a saját bevallása szerint napi szinten tájékozódik pénzügyi, gazdasági témákban, további 36% pedig ezt legalább hetente teszi, így a válaszadók kétharmada (67%) informálódik rendszeresen ebben a témában;  Ezzel szemben minden hetedik (14%) megkérdezett egyáltalán nem követi a gazdasági, pénzügyi híreket, híradásokat;  Az átlagosnál gyakrabban követik a gazdasági híreket a évesek; a legalább közepes jövedelműek; a diplomások; és a nagyobb vidéki városokban élők.  Ezzel szemben az átlagosnál jellemzőbb a témától való teljes elfordulás 20 éves kor alatt és 80 év felett; a munkanélküliek, illetve a diákok körében; valamint a legfeljebb 8 általánost végzettek között. Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban A1. Ön milyen gyakran tájékozódik gazdasági, pénzügyi témákban? Képzett változó, egyválaszos; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

7 7 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Érdeklődés a pénzügyi világ hírei iránt A2. Kérem, mondja meg, hogy Önt mennyire érdeklik általában a pénzügyi világ hírei? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érdekli; 5=nagyon érdekli); Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A lakosság a pénzügyi világ híre iránt a közepesnél valamivel kisebb érdeklődést mutat, sajnálatos módon a nem érdeklődők aránya (36%) egyértelműen meghaladja az érdeklődők arányát (29%);  Az átlagosnál nagyobb érdeklődést tapasztaltunk az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a 30 évesnél idősebbek körében, a foglalkoztatottak között, a legalább közepes jövedelműeknél, a felsőfokú végzettségűek esetében, illetve a nagyobb vidéki városokban;  Ezzel szemben az átlagostól elmaradó érdeklődés jellemzi a budapestieket és a pest megyeieket; az 1 fős háztartásban élőket; a 30 év alattiakat és a 70 év felettieket; az alacsony jövedelműeket; és végül az alacsony iskolázottságúakat. Átlag: 2,85

8 8 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Érdeklődés a pénzügyi termékek/szolgáltatások iránt A3. És mennyire érdeklik a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érdekli; 5=nagyon érdekli); Bázis: összes válaszadó (n=1 003) Átlag: 2,8  Az előző kérdéshez hasonlóan a közepesnél valamivel kisebb érdeklődéssel jellemezhetők a megkérdezettek a pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat illetően is, ráadásul a rés az érdeklődők/nem érdeklődők között szélesebb, 27% mutat egyértelmű érdeklődést ebben a témában, míg 38%-ot nem érdekli a pénzügyi termékek/szolgáltatások;  A demográfia az előző kérdéshez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál nagyobb érdeklődést tapasztaltunk az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a 30 évesnél idősebbek körében, a foglalkoztatottak között, a legalább közepes jövedelműeknél, a felsőfokú végzettségűek esetében, illetve a nagyobb vidéki városokban;  Ezzel szemben az átlagostól elmaradó érdeklődés jellemzi a budapestieket és a pest megyeieket; az 1 fős háztartásban élőket; a 30 év alattiakat és a 70 év felettieket; az alacsony jövedelműeket; és végül az alacsony iskolázottságúakat.

9 9 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A pénzügyi termékek/szolgáltatások ismeretének fontossága A4. Mennyire tartja fontosnak a pénzügyi termékek, szolgáltatások ismeretét? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos); Bázis: összes válaszadó (n=1 003) Átlag: 3,33  Bár komoly érdeklődést nem mutatnak a megkérdezettel a pénzügyi termékek/szolgáltatások ismerete iránt, azt többségében elismerik, hogy ezek ismerete fontos, több mint kétszer annyian (47%) tartják ezt a témát fontosnak, mint akik nem (22%);  A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál nagyobb fontosságot tulajdonítanak a témának az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a 30 évesnél idősebbek körében, a foglalkoztatottak között, a legalább közepes jövedelműeknél, a felsőfokú végzettségűek esetében, illetve a nagyobb vidéki városokban;  Ezzel szemben az átlagostól elmaradó fontosságúnak értékelik a kérdést a budapestiek és a pest megyeiek; az 1 fős háztartásban élők; a 30 év alattiak és a 70 év felettiek; az alacsony jövedelműek; és végül az alacsony iskolázottságúak.

10 10 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Tájékozottság a pénzügyi termékek, szolgáltatások területén A5. Mennyire érzi magát tájékozottnak a pénzügyi termékek, szolgáltatások területén? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem tájékozott; 5=nagyon tájékozott); Bázis: összes válaszadó (n=1 003) Átlag: 2,7  A válaszadók igen kritikusak saját pénzügyi tájékozottságukat illetően, míg közel 40%-uk alig, vagy egyáltalán nem tájékozott saját bevallása szerint, ennek az aránynak alig több mint fele (20%) gondolja azt, hogy egyértelműen tájékozott a témában.  A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál tájékozottabbnak tartják magukat az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a fiatalabbak; a foglalkoztatottak; a legalább közepes jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; illetve a nagyobb vidéki városokban élők;  Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tájékozottsággal jellemezhetők a budapestiek és a pest megyeiek; az 1 fős háztartásban élők; a 70 év felettiek; az alacsony jövedelműek; és végül az alacsony iskolázottságúak.

11 11 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk érthetősége A6. Mennyire találja érthetőnek a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érti; 5=nagyon érti); Bázis: összes válaszadó (n=1 003) Átlag: 2,76  Az alacsony tájékozottság és érdeklődés ellenére a téma fontossága miatt nem mindegy, hogy milyen minőségűek, mennyire érthetők a rendelkezésre álló információk;  Ezen a téren ugyancsak „elégedetlenek” a megkérdezettek, alig egynegyedük tartja érthetőnek a rendelkezésre álló információkat, míg 39%-nak egyértelműen problémát okoz ezek megértése.  A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál érthetőbbnek tartják a pénzügyi termékekről/szolgáltatásokról rendelkezésre álló információkat az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a fiatalabbak; a foglalkoztatottak; a legalább közepes jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; illetve a nagyobb vidéki városokban élők;  Ezzel szemben az átlagosnál kevésbé tartják ezeket érthetőnek a budapestiek és a pest megyeiek; az 1 fős háztartásban élők; a 70 év felettiek; az alacsony jövedelműek; és végül az alacsony iskolázottságúak.

12 12 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk elérhetősége Átlag: 3,17  Az információk érhetőségével szemben azok elérhetőségét, rendelkezésre állását tekintve a válaszadók inkább elégedettek, csupán minden negyedik (25%) megkérdezett gondolja azt, hogy nem képes ilyen információkhoz hozzáférni.  A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál könnyebben hozzáférhetőnek tartják a pénzügyi termékekről/szolgáltatásokról rendelkezésre álló információkat az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon, a fiatalabbak; a foglalkoztatottak; a legalább közepes jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; illetve a nagyobb vidéki városokban élők;  Ezzel szemben az átlagosnál kevésbé tartják ezeket érthetőnek a budapestiek és a pest megyeiek; az 1 fős háztartásban élők; a 70 év felettiek; az alacsony jövedelműek; és végül az alacsony iskolázottságúak. A7. Mennyire érzi úgy, hogy igényeihez képest elegendő információ áll a rendelkezésére a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem; 5=teljes mértékben); Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

13 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az MNB-kérdőív eredményei – Számlavezetés, pénzforgalom

14 14 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A felsorolt, számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos fogalmak ismereti szintje elég széles tartományban szóródik, míg az egyszerű készpénzátutalással, készpénzbefizetéssel kapcsolatos fogalmakat a válaszadók jelentős része jól-rosszul, de ismeri, addig a csoportos beszedési megbízással kapcsolatban a megkérdezettek 15%-a gyakorlatilag nem rendelkezik semmilyen információval;  Az ezt követő fogalmak (tranzakciós díj, rendelkezésre jogosult, értéknap) esetében az eredmények még rosszabbak (a GIRO és VIBER esetében nem érdemes az eredményeket részleteiben tárgyalni). Számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje B1. Kérem, értékelje tudását a következő számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi fogalmakkal kapcsolatban! Segített, skálás kérdés (1=semmit sem tud róla; 5=mindent tud róla); Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

15 15 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  Amennyiben az elvárható minimális tudásszintet 3-as értéknek vesszük az előző oldalon bemutatott önértékelések alapján, a felsorolt 11 fogalomból a megkérdezettek átlagosan 7,2 db-ot ismertek megfelelő szinten (ez 65%-os teljesítménynek felel meg);  A folyószámlával rendelkezők átlagosan valamivel több fogalmat ismernek elfogadható mértékben (8 db), ez főként a legalább 7 fogalmat ismerők magasabb arányával magyarázható (67% VS. 78%);  Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy hány fogalom esetén értékelik a tudásukat 2-esnél rosszabb szintre (1-esre, vagy nem ismerik a fogalmat), ezt vizsgálva a felsorolt 11 fogalomból átlagosan 3,1-et nem ismernek egyáltalán a megkérdezettek;  A folyószámlával rendelkezők körében ez az érték egyértelműen alacsonyabb (2,5), ez a legfeljebb 3 fogalmat nem ismerők magasabb arányának köszönhető (64% VS. 72%);  Az átlagosnál több fogalmat ismernek a foglalkoztatottak; a közepes és magas jövedelműek; a legalább érettségivel rendelkezők; a nagyobb vidéki városokban élők; a pénzügyi termékeket használók; végül a gazdaságilag aktívak.  Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tudásszint jellemzi a 60 év felettieket; a nyugdíjasokat; a legalacsonyabb jövedelműeket; az érettségivel nem rendelkezőket; a falvakban, községekben élőket; az inaktívakat; és a pénzügyi termékeket nem használókat. Számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje Adott tudásszintre értékelt, számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi fogalmak száma.

16 16 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzforgalommal kapcsolatos tények ismerete B2. Az alábbi állítások mindegyikéről mondja meg, hogy Ön szerint az igaz, vagy hamis állítás. Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Jól látható, hogy a válaszadók egy, a hétköznapi ügyintézéshez fontos, de korlátozott szintig rendelkeznek az alapvető ismeretekkel, a nagy többség tudja, hogy mire jó a CSBM, hogy lehet tele-, vagy netbank segítségével ügyeket intézni, vagy hogy a postai csekk befizetéséhez készpénz szükséges;  A csoportos átutalás mibenlétét, a betétbiztosítási garanciát, illetve a bankszámlanyitás feltételét még mindig viszonylag sokan ismerik, de itt már elég jelentős a hiányos, illetve hibás ismeretekkel rendelkezők aránya;  Végül az bankszámlakivonattal, illetve az egyszerű átutalási megbízás kezdeményezőjével kapcsolatos állítás esetében a hibás ismeretekkel rendelkezők aránya meghaladta a helyes válaszok arányát;  A 9 állítás közül átlagosan 5,4-re adott helyes választ egy-egy megkérdezett (~60%-os teljesítmény), az átlagosnál jobb, illetve gyengébb tudásszinttel jellemezhetők a korábbiakhoz hasonló demográfiai profillal írhatók le.

17 17 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Folyószámla elterjedtsége B3. Van-e Önnek folyószámlája? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A megkérdezettek háromnegyede (74%) rendelkezik folyószámlával;  A folyószámla az átlagosnál elterjedtebb a évesek körében; a foglalkoztatottak között; a legalább közepes jövedelműeknél; a legalább érettségizettek körében; és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.  Ezzel szemben kevesebben vesznek igénybe folyószámla-szolgáltatást a 20 év alattiak, illetve 60 év felettiek; inaktívak; alacsony jövedelműek; alacsony végzettségűek; valamint az 1-2 fős háztartások.

18 18 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  Az érintett válaszadók számára a legfontosabb tényezőnek a számlanyitásukat megelőzően a banki szolgáltatások minősége bizonyult (4,3), ezt követi a kiszolgálás színvonala (4,2), a díjak nagysága (4,2) és a bankfiók közelsége (4,1);  A lista másik végén az esetleges kapcsolódó hitelkeret kondíciói (3,2), a tele-, illetve internetbank szolgáltatások (2,9), valamint a rokonok, ismerősök ajánlásai (2,8) állnak. Bankválasztási tényezők számlanyitás előtt B4. Mennyire voltak fontosak Önnek a következő szempontok a számlanyitást megelőzően a bankok közötti választáskor? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos); Bázis: folyószámlával rendelkezők (n=742)

19 19 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A fizetési forgalom megoszlása B5. Ha a bankszámláján keresztül történő éves kifizetéseit 100-nak vesszük, ebből mennyit, hány százalékot intéz az alábbi módokon: Spontán, egyválaszos kérdés; Bázis: folyószámlával rendelkezők (n=742)  Az átlagos (hipotetikus) válaszadó éves kifizetéseinek megoszlását tekintve jól látható, hogy továbbra is a személyes utalás a jellemző túlnyomórészt (77%), bár az internetes átutalások, teljesítések aránya (15%) mindenképpen említésre méltó;  A hagyományos, személyes kifizetési mód az átlagosnál jellemzőbb vidéken; 50 éves kor felett; az alacsonyabb jövedelműek között; az alacsonyabb végzettségűeknél; valamint a kisebb településeken (falvak, községek, kisebb városok).  Ezzel szemben az internetes számlamozgások jellemzőbbek Budapesten; 50 éves kor alatt; foglalkoztatottak között; diákok körében; a magasabb jövedelműek között; a diplomásoknál; és végül a nagyobb településeken (a főváros mellett megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban).

20 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az MNB-kérdőív eredményei – Bankkártya-használat

21 21 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A bankkártya biztonságának megítélése Átlag: 3,81  A bankkártya iránti bizalom kimondottan erősnek tekinthető, minden harmadik megkérdezett (34%) teljes mértékig megbízik ebben az eszközben és az egyértelműen bizalmatlanok aránya csupán 15%;  Az átlagosnál biztonságosabbnak tartják a bankkártyát a 30 év alattiak; a diákok; a magasabb jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; és a budapestiek.  Ugyanakkor gyengébb a bizalom a bankkártya irányában 60 éves kor felett; a nyugdíjasok esetében; a legalacsonyabb jövedelműek körében; végül az alacsony végzettségűek között. C1. Ön szerint biztonságos fizetési eszköz a bankkártya? Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem biztonságos; 5=nagyon biztonságos); Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

22 22 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Félelmek a bankkártya kapcsán C2. Kérem indokolja meg, hogy miért nem tartja teljesen biztonságosnak a bankkártyának, mint fizetési eszköznek a használatát! Segített, több válaszos kérdés; Bázis: a bankkártyát nem teljesen biztonságosnak tartók (n=599)  A legjelentősebb félelem a bankkártya illetéktelen kezekbe kerülésével kapcsolatos, ezt pedig a másoktól hallott „rémtörténetek” követik, a további indokok aránya egyenként nem éri el a 10%-ot sem.

23 23 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A válaszadók kétharmada (67%) rendelkezik bankkártyával/bankkártyákkal;  A bankkártya az átlagosnál elterjedtebb Budapesten és a nagyobb városokban; a évesek körében; a foglalkoztatottak és a diákok között; a legalább közepes jövedelműeknél; a legalább érettségizettek körében; és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.  Ezzel szemben kevesebben használnak bankkártyát a falvakban, községekben élők; a 60 év felettiek; az inaktívak; a legalacsonyabb jövedelműek; az alacsony végzettségűek; valamint az 1-2 fős háztartások. Bankkártya elterjedtsége C3. Rendelkezik-e Ön jelenleg bankkártyával/bankkártyákkal? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

24 24 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Bankkártya-használat elutasítása C4. Miért nincs bankkártyája? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával nem rendelkezők (n=335)  A bankkártyával nem rendelkező megkérdezettek túlnyomó többsége (71%) nem tartja szükségesnek, hogy legyen bankkártyája, ezt követi a válaszadók idegenkedése a kártyától (22%), majd a biztonsági aggályok (15%).

25 25 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A bankkártyával rendelkezők nagy többsége (84%) annak kényelmes használata miatt (készpénzmentes vásárlás) igényelt bankkártyát;  Az érintett válaszadók kb. hasonló %-os arányban vették figyelembe azt is, hogy a fizetésük bankszámlán érkezik és ehhez automatikusan járt a kártya, valamint, hogy így az a pénz kamatozik, amire a kártyatulajdonosnak éppen nincs szüksége;  Míg a fizetéssel kapcsolatos érv inkább a évesek, a foglalkoztatottak valamint a munkát keresők esetében jellemzőbb, addig a készpénzkímélő funkció a fiatalok, diákok, diplomások és budapestiek számára jelent nagyobb előnyt. A bankkártya-igénylés motivációi C5. Az alábbi állítások közül melyik igaz Önre? Azért döntöttem úgy, hogy bankkártyát igényelek, mert… Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)

26 26 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A releváns megkérdezettek kétharmada (67%) attól a banktól igényelte a kártyáját, ahova a fizetése érkezik, míg minden negyedik válaszadó (27%) rokonaitól, barátaitól, ismerőseitől hallott információkra (is) támaszkodott, további 26% pedig több bank termékét (is) összevetve döntött;  A másodlagos információkra támaszkodás főként a fiatalabbakra és az igen idősekre, a diákokra és a falvakban, községekben élőkre jellemző;  Az egyes termékek összehasonlítása pedig inkább a magasabb jövedelműekre és a diplomásokra jellemzőbb. Bankkártya-választás tényezői C6. Az alábbi állítások közül melyik igaz Önre? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)

27 27 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A bankkártya-használók szinte kivétel nélkül tudták, hogy kártyájukkal készpénzt vehetnek fel, illetve vásárolhatnak;  A mobiltelefon feltöltésének lehetőségét 69% említette (ebben szerepet játszik az idősebbek magasabb aránya és a feltöltő-kártyás mobiltelefon-előfizetések csökkenő száma is);  A megkérdezettek 44%-a tudja azt, hogy bankkártyájával fizethet interneten is;  Minden negyedik (24%) kártyabirtokos vélte úgy, hogy a bankkártya alkalmas hitelfelvételre (nem részleteztük a megkérdezés során, hogy pontosan milyen típusú kártyáról van szó. Bankkártya-használati ismeretek C7. Tudomása szerint a következők közül mire használható egy bankkártya? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)

28 28 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Díjfizetés készpénzfelvétel esetén C8. Ön szerint kell-e fizetni valamilyen díjat, ha készpénzt vesz fel kártyájával? Segített, egyválaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)  A kártyabirtokosok háromnegyede (74%) szerint minden esetben, további 24% szerint pedig bizonyos körülmények között kell készpénzfelvétel esetén díjat fizetni;  Ebben a kérdésben a tisztánlátást megnehezíti az, hogy a bankok az utóbbi években számos eltérő konstrukciót fejlesztettek ki (pl.: számlavezetési díjba foglalt bizonyos számú ingyenes készpénzfelvétel, csak saját automatából ingyenes készpénzfelvétel, bármely automatából ingyenes készpénzfelvétel stb.), az mindenesetre egyértelmű, hogy a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a készpénzfelvételnek vannak (lehetnek) költségei.

29 29 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Díjfizetés kártyás vásárlás esetén C9. És ha belföldön vásárol bankkártyájával, kell-e díjat fizetni? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)  A kártyával rendelkezők háromnegyede (73%) tudta azt, hogy a bankkártyás vásárlások ingyenesek (legalábbis a kártyabirtokos számára);  Ebben a kérdésben az átlagosnál tájékozottabbak a évesek; a közepesnél magasabb jövedelműek; a diplomások; és a fővárosban és a nagyobb településeken élők.  Ezzel szemben kevésbé vannak tisztában a témával a 20 év alattiak; az alacsony végzettségűek; valamint a falvakban, községekben élők.

30 30 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A megkérdezettek háromnegyede (73%) tudja azt helyesen, hogy a betéti kártyáról csak a számlakeret terhéig lehet költeni, pénzt felvenni, míg 12% szerint ez a hitelkártyára (is) igaz;  A másik két állításban bizonytalanabbak a válaszadók, mindenesetre a kártyabirtokosok közel fele (47%) tudja azt, hogy a hitelkereten felüli költést a hó végén nem kell teljes egészében kiegyenlíteni a hitelkártyás fizetések esetén;  Ebben a témában nagy a bizonytalanság, főleg a hitelkártyát illetően. Bank- és hitelkártyás vásárlások C10. Kérem, jelölje, hogy az alábbi állítások közül melyiket tartja igaznak: Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)

31 31 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  Jól látható, hogy továbbra is a készpénzfelvétel az elterjedtebb, míg a kártyabirtokosok ötöde (21%) soha nem vásárol kártyával, a készpénzfelvételnél ugyanez az arány csak 4%;  Fontos kiemelni azt is, hogy a kártyás vásárlás összességében mégis sokkal gyakoribb tevékenység, míg a válaszadók kétharmada (65%) havonta csupán 1-2 alkalommal vesz fel készpénzt addig a 3-nál több alkalommal (vagyis átlagosan legalább hetente) kártyával vásárlók aránya meghaladja a 40%-ot;  A kártyájukkal nem vásárlók jellemzőbben 70 év felettiek; nyugdíjasok; alacsony jövedelműek; alacsony végzettségűek; falvakban, községekben élnek.  A havonta 1-2 alkalommal készpénzt felvevők jellemzőbben évesek, illetve nagyon idősek; munkanélküliek; alacsony jövedelműek; alacsony végzettségűek; falvakban, községekben élnek.  Végül a kártyával gyakran vásárlók jellemzőbben foglalkoztatottak; közepes vagy annál magasabb jövedelműek; felsőfokú végzettségűek; 1 fős háztartásban; illetve a fővárosban, illetve nagyobb városokban élnek. Kártyaműveletek havi száma C11. Általában hányszor használja a kártyáját havonta az alábbi műveletekre? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)

32 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az MNB-kérdőív eredményei – Hitelfelvétel

33 33 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A felsorolt, hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismereti szintje elég széles tartományban szóródik, bár nem olyan szélesben, mint a folyószámlánál tapasztaltuk;  Az olyan „alapfogalmakkal”, mint a törlesztő részlet, a futamidő, a jelzálog, vagy a devizanem a többség tisztában van;  Ezzel szemben az árfolyam-garancia (ami fontos fogalom az elmúlt 2 év gazdasági eseményeit figyelembe véve), a kamatperiódus és a Fészekrakó program már kevésbé, de még mindig viszonylag széles körben ismert fogalmak. Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete D1. Kérem, értékelje tudását a következő, hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi fogalmakkal kapcsolatban az iskolai osztályzatoknak megfelelően! Segített, skálás kérdés (1=semmit sem tud róla; 5=mindent tud róla); Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

34 34 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  Amennyiben az elvárható minimális tudásszintet 3-as értéknek vesszük (a folyószámlánál tárgyalthoz hasonlóan), a felsorolt 12 fogalomból a megkérdezettek átlagosan 9 db-ot ismertek megfelelő szinten (ez 75%-os teljesítménynek felel meg);  A hitellel rendelkezők átlagosan egyértelműen több fogalmat ismernek elfogadható mértékben (10 db), ez főként a legalább 7 fogalmat ismerők magasabb arányával magyarázható (78% VS. 91%);  Emellett itt is megvizsgáltuk azt, hogy hány fogalom esetén értékelik a tudásukat 2-esnél rosszabb szintre (1-esre, vagy nem ismerik a fogalmat), ezt vizsgálva a felsorolt 12 fogalomból átlagosan 2,2-et nem ismernek egyáltalán a megkérdezettek;  A hitellel rendelkezők körében ez az érték egyértelműen alacsonyabb (1,2), ez a legfeljebb 3 fogalmat nem ismerők magasabb arányának köszönhető (77% VS. 89%);  Az átlagosnál több fogalmat ismernek a évesek; a foglalkoztatottak és a diákok; a legalább érettségivel rendelkezők; a nagyobb vidéki városokban élők; a pénzügyi termékeket használók; végül a gazdaságilag aktívak.  Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tudásszint jellemzi a 20 év alattiakat és a 60 év felettieket; a nyugdíjasokat; a legalacsonyabb jövedelműeket; a legfeljebb 8 általánost végzetteket; a falvakban, községekben élőket; az inaktívakat; és a pénzügyi termékeket nem használókat. Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete Adott tudásszintre értékelt, hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi fogalmak száma.

35 35 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  Az 5 állítás közül 3 esetében a helyes válaszok (jelentősen) meghaladták a helytelenek (és a bizonytalanok) arányát, ez alapján állítható, hogy a lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy a forintárfolyam, a hitelkamatláb, illetve a devizanemre vonatkozó kamatláb (alapkamat) változása hogyan hat a törlesztő részletre;  A hitel-futamidő hosszabbítása érdekes módon megosztotta a válaszadókat, közel hasonló arányban érkeztek helyes, illetve helytelen válaszok;  Végül érdekes módon a forinthitel devizásra történő konvertálása esetében a hibás válaszok aránya (47%) több mint 3-szorosa a helyes választ adókénak (15%) és a bizonytalanok súlya (36%) is messze meghaladja ez utóbbit.  A felsorolt 5 állítás közül átlagosan 2,5-re adott helyes választ egy-egy megkérdezett (~50%-os teljesítmény), az átlagosnál jobb, illetve gyengébb tudásszinttel jellemezhetők ugyancsak a korábbiakhoz hasonló demográfiai profillal írhatók le. Deviza alapú hitelek törlesztő részlete D2. Véleménye szerint milyen irányban módosítják – minden egyéb feltétel változatlansága mellett – egy deviza alapú hitel havi törlesztő részletének mértékét az alábbi változások? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

36 36 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Hitelekkel való rendelkezés D3. Milyen hitellel rendelkezik Ön vagy a családja? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Míg a diák-, a személyi és az áruhitel esetében a forint alapú hitelek a jellemzőbbek, addig a lakáshitelek, a gépjárműhitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek többségükben deviza alapúak;  Deviza alapú lakáshitellel az átlagosnál nagyobb arányban rendelkeznek évesek; foglalkoztatottak; magasabb jövedelműek; Diplomások; Gyermektelenek; Nagyobb városokban élők.

37 37 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A bankválasztási tényezőket illetően első helyen a meggyőző (kedvező ajánlat) szerepel, ezt követi a lojalitás (korábban is ennek a banknak volt az ügyfele), majd szorosan egymás mellett a bankfiók közelsége, illetve a front-office személyzet „értékesítői attitűdje” (szakmaiság, segítőkészség);  Saját bevallásuk szerint hitelfelvétel esetén a közeli ismerősök rokonok tanácsa, illetve a reklámok, hirdetések hatottak legkevésbé a megkérdezettekre;  Ezt érdemes azonban fenntartásokkal kezelni, vélhetően kiválasztás tudatos részében ezek nem játszottak szerepet, azonban tudat alatt, illetve a releváns bank szett kialakításakor ezek hatása is igen erős. Bankválasztás tényezői hitelfelvétel esetén D4. A következő állítások közül melyik/melyek volt(ak) igaz(ak) Önre, amikor Ön mérlegelte a bankok kínálatát a hitelfelvételt megelőzően? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: hitellel rendelkezők (n=381)

38 38 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január  A „saját pénzének senki sem az ellensége” elvet jól szimbolizálj az, hogy az érintett devizahitel- tulajdonosok elsősorban az alacsonyabb THM és a bankok által kínált kedvezmények hatására választották a devizalapú konstrukciót a forintalapúval szemben, ebből ugyanakkor az is leszűrhető, hogy a lakosság mellett a banki szektor felelőssége is egyértelmű az ilyen hitelek elterjedésében;  Jól mutatja ezt az is, hogy a válaszadók viszonylag gyakran említették azt, hogy a banki hirdetések devizás hitelek felvételére buzdítottak, illetve ilyen típusú hitelekről állt rendelkezésre több információ. Döntéshozatal a devizalapú hitelről D5. A következő állítások közül melyik/melyek volt(ak) igaz(ak) Önre, amikor Ön a devizaalapú hitel felvétele mellett döntött a forintalapú konstrukcióval szemben? Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: devizahitellel rendelkezők (n=227)

39 39 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Devizahitelek kockázatainak ismerete D6. Az alábbi, devizahitelekre vonatkozó állítások mindegyikéről mondja meg, hogy Ön szerint az igaz, vagy hamis állítás. Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: hitellel rendelkezők (n=381)  A hitellel rendelkezők nagy többsége (közel 90%) tisztában van a devizahitel jelentette kockázatokkal, és azzal is, hogy ezeket szinte kizárólag a hitelfelvevő viseli a havi törlesztő részleteken keresztül.

40 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az MNB-kérdőív eredményei – Nyugdíjpénztárak

41 41 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Nyugdíjpénztár-választási tényezők E3. A nyugdíjpénztár kiválasztásánál az alábbi szempontok közül Ön melyeket vette figyelembe? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)  Az érintett válaszadók kétharmada (65%) a munkaadó által javasolt pénztárat választotta korábban, míg 28% a pénztár korábbi teljesítményét/hozamát is figyelembe vette a döntéshozatal során;  A többi tényező figyelembevétele nem igazán jellemző a pénztártagokra.

42 42 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Az éves nyugdíjpénztári tájékoztatók áttekintése E4. Mikor tekintette át legutoljára a választott nyugdíjpénztár gazdálkodásáról éves rendszerességgel küldött tájékoztató anyagokat, illetve a pénztár internetes honlapján megjelent információkat? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)  A pénztártagok 58% állította, hogy a megelőző egy évben átnézte a pénztártól kapott tájékoztató anyagokat, míg 22% ezeket még soha nem nézte át;  Az egy éven belüli átnézés az átlagosnál jellemzőbb a évesekre; a közepes és magas jövedelműekre; és a diplomásokra.  Ezzel szemben az, hogy soha nem nézik meg a pénztártól kapott tájékoztatót az átlagosnál jellemzőbb a legfeljebb 30 évesekre; a diákokra; végül a legfeljebb 8 osztályt végzettekre.

43 43 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A jóváírás nagysága E5. Az Ön tudomása szerint nyugdíjpénztári befizetéseinek mekkora hányada kerül ténylegesen jóváírásra egyéni számláján? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)  A pénztártagok 40%-a nem tudta, hogy befizetésének mekkora hányada kerül jóváírásra számláján, további 46% említett 90% alatti értéket és csupán 13% tudta, hogy 90% feletti érték kerül jellemzően jóváírásra a befizetésekből;  A helyes, 90% feletti értéket az átlagosnál nagyobb arányban tudták a legfeljebb 20 évesek; a diákok; a közepes és magas jövedelműek; az 1 fős háztartásokban élők; a nagyobb vidéki városok lakói.

44 44 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január 2009-es nyugdíjpénztári hozamok E6. Az Ön tudomása szerint nagyságrendileg mekkora volt a hozama 2009-ben magán- és/vagy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításainak? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)  A pénztártagok 43%-a nem tudta megmondani, hogy nyugdíjpénztári megtakarításai milyen hozamot hoztak 2009-ben.  Közel azonos, 27-28% vélte úgy, hogy ez a hozam 5% alatti (2009-ben egyik pénztár sem hozott 5%-nál kisebb hozamot), illetve 5-15%;  Csupán a válaszadók 3%-a gondolta úgy, hogy nyugdíjpénztári befektetései 2009-ben 15% feletti hozamot értek el.

45 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – januárDemográfia

46 46 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Demográfia 1. Nem Gyermekek száma Háztartásméret Kor

47 47 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Demográfia 2. Régió Iskolai végzettség Háztartás havi nettó jövedelme Gazdasági aktivitás Településtípus


Letölteni ppt "GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Elemzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések