Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András 2011. május 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András 2011. május 26."— Előadás másolata:

1 A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András május 26.

2 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Gazdasági alapfolyamatok - a költségvetési kiigazítások makroökonómiája - makrogazdasági kilátások - költségvetési folyamatok a Konvergencia program alapján Költségvetési Tanács - célok - működési elvek - célokat elősegítő elemzések A évi költségvetés környezetét meghatározó tényezők

3 Számos empirikus tanulmány vizsgálta a fiskális konszolidáció és a növekedés összefüggéseit (McDermott and Wescott 1996; Alesina and Perotti 1995; Alesina and Ardagna 1998; Giavazzi, Jappelli and Pagano 2000; Von Hagen, Hughes Hallett, and Strauch 2001; Ardagna 2004; Giudice, Turrini, int’t Veld 2007; Alesina 2010) A fiskális konszolidáció rövidtávon visszafogja a növekedést Kivételek: Írország (86-89), Dánia (83-86) Hosszabb távon a fiskális konszolidációk sikeresebbek: Kedvező nemzetközi környezetben Ha kiadásoldali intézkedésekre épülnek Ha induló helyzetben negatív a kibocsátási rés Ha strukturális intézkedésekkel jár együtt Ha előtte tartósan magas az ország-kockázati felár Kevésbé sikeresek: A pénzügyi válságok után 3 Növekedési kilátások a fiskális konszolidáció időszakában Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

4 A kockázati felárak gyors csökkenése elősegíti a hosszabb kamatok mérséklődését: A nemzetközi tőkepiaci helyzet, különösen az európai adósságválság hátráltatja Implementációs kockázatok a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban A jövedelem-kilátások tartós javulása ösztönzi a beruházás és foglalkoztatás bővülését Törékeny globális kilábalás Alapvető exportpiacainkon várható fiskális konszolidáció Hazai mérlegkiigazítás (deleveraging): fogyasztás középtávon alacsonyabb pályán beruházási aktivitás tartósan alacsonyabb: építőipar, nontradable szektor Szabályozási és adózási környezet bizonytalansága A bankszektor támogatja a termelés bővítését A régióban már mindenütt bővül a vállalati hitelezés, csak nálunk nem Mi kellene ahhoz, hogy gyorsan megérkezzenek a nem-keynesi hatások Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései 4

5 A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat, …de a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad. A belföldi kereslet a fiskális impulzusok ellenére is csak lassan kezd élénkülni. Az éves GDP változás szerkezete 5 Összkép: csak lassan javuló növekedési kilátások Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

6 Folyamatosan mérséklődik a vállalati és lakossági hitelezés (A vállalati és lakossági szektor belföldi hitelállományának változása – árfolyamszűrt) Forrás: MNB. 6 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

7 A bizonytalan kilátások egész Európában visszafogják a foglalkoztatás bővülését A foglalkoztatás és a GDP változása a válság első és második szakaszában 7 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

8 A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést, a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat A várhatóan alacsony bérnövekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől A visszafogott bérdinamika mérsékli a költségemelkedésből fakadó inflációs nyomást Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést 8

9 A reálgazdaságból adódó dezinflációs nyomás mérsékli a tovagyűrűző hatásokat Költségsokkok jövőbeli pályáját jelentős bizonytalanság övezi Kormányzati intézkedések jelentős bizonytalanságot jelentenek az inflációs pálya szempontjából: Negatív keresleti hatás Ártámogatások leépítése Ármoratórium kivezetése Aktivitást növelő intézkedések hatása A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek éves árváltozása A költségoldali inflációs nyomás alappályánk szerint lecseng, de jelentősek a kétirányú kockázatok 9 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

10 Az MNB márciusi költségvetési előrejelzése szabályalapúalternatív Az államháztartás eredmény-szemléletű (ESA) egyenlege a GDP százalékában Márciusi szabályalapú előrejelzésében az MNB a Széll Kálmán Terv várt egyenlegjavító hatásának még csak nagyjából hatodát vette figyelembe a kellő részletezettség hiánya miatt. 10 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

11 A középtávú államháztartási pozíció historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése A ciklikusan igazított SNA-egyenleg 2006 óta folyamatosan javult a kiigazítások hatására ben azonban ez a trend megtörik. 11 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

12 Az államadósság historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése 12 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

13 Az állami újraelosztás historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése 13 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

14 Előrelépés a Széll Kálmán Terv részletezettségéhez képest, mert konkrétabb és jobban számszerűsíthető intézkedési tervekre bontja a Széll Kálmán Tervet további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaz az SZKT-n felül; mindezzel növeli a gazdaságpolitika hitelességét, hozzájárul az ország befektetői megítélésének javulásához. Az intézkedések teljes körű megvalósításával, valamint a kockázatok kezelésével elérhetővé válhat, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3%-át 2012-ben. A Konvergencia Program 14 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

15 Kockázatok A stabilitási tartalék beépülése a jövő évi bázisba csak akkor valósítható meg, ha tartós intézkedéseken, és nem a kiadások évek közötti átcsoportosításán alapul. Ezért fontos, hogy a Kormány a stabilitási tartalék elvonásának végrehajtását transzparens módon és kellő részletezettségben tegye közzé. A tervezett intézkedések egy részének a költségvetési hatása továbbra sem vagy csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg a tartalmi és eljárási részletek hiánya miatt. 15 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

16 Kockázatok Bár a Széll Kálmán terv meghirdetése óta csökkentek, de továbbra is érezhetőek a megvalósíthatóságot érintő – részben adminisztratív kapacitásokkal összefüggő, részben politikai természetű – kockázatok. -Várakozásoktól elmaradó kiadáscsökkenés – A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának, a határozatok elleni fellebbezések feldolgozásának ütemezése; ismételt eladósodás a közösségi közlekedésben. -Várakozásoktól elmaradó bevételnövekedés – Orvoslátogatói díjak emelésének hatása az orvoslátogatói létszámra. -Pótlólagos kiadások - Az intézkedések hatására potenciálisan több százezer ember szorulhat ki a szociális ellátásból, miközben a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó feltételezések igen optimisták. 16 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

17 Munkapiaci intézkedések – rokkantnyugdíjasok aktivizálása A rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a legfeljebb 8 általánost végzett Elhelyezkedési esélyeik minimálisak Az alacsony végzettségű rokkantnyugdíjasok a múltban sem találtak állást A válságban elhelyezkedési esélyeik tovább romlottak A foglalkoztatás növeléséhez aktív munkaerő-piaci programokra is szükség lesz Ez költségvetési forrásokat igényel A rokkantnyugdíjasok végzettség szerinti megoszlása 2010-ben 17 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

18 Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Az Alaptörvény 43. cikkéből a legfontosabb feladatok a következők: I. A Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja; II. A KT közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében; III. A költségvetési törvény elfogadásának szükséges feltételeként megjelölt előzetes hozzájárulását megadja vagy megtagadja, az adósságszabály érvényesülésének függvényében. (Vétójog!) Rendkívül erős jogosítványokfüggetlenség átlátható, részletesen szabályozott működés szakmai megalapozottság célszerűség: jogalkotás támogatása Szakmai megalapozottság: elemzések megismerhető, világos elemzési módszerek elemzések tematikája és időhorizontja a jogalkotó számára releváns Célszerűség: időzítés, összevethetőség, világos iránymutatás 18 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

19 Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Középtávú kitekintés (2012-től) Cél: A következő költségvetés stratégiai megalapozása. i) Elfogadott költségvetés és szaktörvények hatásvizsgálata; ii) Segítség a szaktörvény módosítások szükségességének megítéléséhez; Tartalom: i) Elfogadott költségvetési törvény és az azt megalapozó szaktörvények középtávú (4-5 éves) hatása, különös tekintettel az alkotmányos adósságszabályra és az EU tagságból fakadó követelmények érvényesülésére; ii) A demográfiai, foglalkoztatási trendek és a szaktörvények késleltetve érvényesülő hatásainak bemutatására; Tervezési keretek (június/július ) Cél: Tárgyévi várt teljesülések becslése alapján a jogalkotó tájékoztatása a tervezési bázisról és az áthúzódó bázishatásokról; Tartalom: i) Költségvetési folyamatok értékelése a tényadatok tükrében; ii) Éves teljesülésre vonatkozó prognózis; iii) Tervezés során figyelembe veendő kockázatok; 19 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

20 20 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései A Kormány költségvetési törvénytervezetének véleményezése (szeptember) Cél: Felhívni a Kormány és a jogalkotó figyelmét a benyújtás előtt kezelendő tervezési problémákra Tartalom: i)A makrogazdasági előrejelzés megalapozottsága; ii)A bevételek és a kiadások összhangja a ténylegesen várható makrogazdasági pályával és a kapcsolódó jogszabályokkal (törvényekkel, rendeletekkel) iii)Az ebből adódó hiány összhangja az Alkotmányban foglalt adósságszabállyal; iv)A javaslat megfelel-e a költségvetési felelősségi törvény és az államháztartási törvény átláthatósággal és ésszerű részletezettséggel kapcsolatos előírásainak; v)A költségvetés strukturális pozíciójának értékelése; vi)Összhangban áll-e a költségvetés az Európai Uniós tagságból eredő követelményekkel; vii)Melyek a költségvetést érintő főbb kockázatok? A költségvetési törvényjavaslat véleményezése (november) Cél: Annak vizsgálata, hogy a KT zárószavazásra bocsáthatónak tartja-e a benyújtás óta módosult törvényjavaslatot (figyelemmel a szaktörvények esetleges változásaira is) ; Tartalom: Ugyanaz, mint a benyújtáskor.

21 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András 2011. május 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések