Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök."— Előadás másolata:

1 Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök

2 I.Helyzetértékelés 2

3 A magyar településhálózat lakossági struktúrája – 2010. október 3. Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 048 (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 719 (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: 2 365 (74%) – ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből - ebből - 100 ezer feletti: 9 - 100 ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630

4 Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban

5 Egy település/lakos megoszlása régiónként

6 Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint 1 főváros 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 304 város (~9%) 304 város (~9%) 119 nagyközség (4%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye 3177 település + 19 megye

7 Magyar legek Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye) Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye) Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye) Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye) Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye) Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye) Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye) Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye) Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye) Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye) Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye) Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye) Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő A legnépesebb város: Budapest (1 721 556) A legnépesebb város: Budapest (1 721 556) A legnépesebb megye: Pest (1 229 880) A legnépesebb megye: Pest (1 229 880) A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917) A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)

8 Településkategóriák és népesség struktúrája

9 II. Az önkormányzati finanszírozási rendszer 9

10 A központi költségvetés és az önkormányzatok kiadásai a GDP %-ában

11 Önkormányzati kiadások makrogazdasági súlya

12 Összes önkormányzat bevétel reálértéken (2010) és a teljes költségvetési szerkezet

13 Helyi adóbevételek megoszlása, 2009

14 Önkormányzati készpénz és hosszúlejáratú kötelezettség állományának alakulása, Mrd forint

15 Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén, ezer forintban, 2008

16 A körjegyzőségek száma, tagjai, 2008

17 Átalakításra miért van szükség? Magyarországon 20 éve deficites a költségvetés. Ebből adódóan folyamatos a kitettség a külső pénzforrások bevonására. Ez a végtelenségig nem mehet! Ebből adódóan évről évre kevesebb forrás jut az állami feladatok ellátására,így az önkormányzatok a pótlólagosan megnövekedett saját bevételük terhére sem tudják finanszírozni a közfeladatokat. Nagy ellátórendszerek és a közigazgatás fenntartása gátja lassan a települések fejlődésének,valamint az eladósodás rohamos felgyorsulása növeli az államháztartás hiányát.

18 Probléma meghatározása és a cél! A rendszer működési zavarait valóban a feladatok és hatáskörök differenciálatlan telepítése, a szétaprózódott településszerkezet és a nem elég intenzív együttműködési készség, valamint a jelentős alulfinanszírozottság, illetve folyamatos forráskivonás okozta. A cél, hogy az önkormányzatok a lehető leghatékonyabban és gazdaságosabban biztosítsák a lakosság számára az önkormányzati közszolgáltatások sokféleségét, vagyis működőképesebbé kell tenni az önkormányzati rendszert és ennek következtében kell átalakítani a struktúrát.

19 Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása A normatív finanszírozást felváltó feladatfinanszírozással alapvetően egyetértünk, viszont nem ismert az új forrásmegosztás mérési és számítási módszere. Egyetértünk az állami és önkormányzati adórendszer együttes, átfogó áttekintésével és felülvizsgálatával. A helyi adók, köztük az iparűzési adó szabad felhasználásának korlátozását nem fogadjuk el. A helyi adók, köztük az iparűzési adó szabad felhasználásának korlátozását nem fogadjuk el. Az ingyenes vagyon átadással nem értünk egyet.

20 Példa: Közoktatással kapcsolatos állami szerepvállalás és a finanszírozás Vegyes finanszírozás: az állam fizeti a pedagógusok és a személyzet bérét, az önkormányzaté az iskola fenntartása Kérdések: - Mibe kerül mindez? - Honnan lesz a hiányzó forrás fedezete? - Oktatási paraméterek: minimum osztálylétszám,óratömeg,ellenőrzés stb.

21 III. Strukturális átalakítási javaslatok 21

22 Frakció ülésen eldöntött irány!   Egészségügy: Korház és járóbeteg szakrendelők, minisztériumi irányítás, és OEP finanszírozás   Oktatás: Állami irányítás és finanszírozás   Járási hivatalok kialakítása állami feladatok ellátására   Egyesített hivatalok kialakítása

23 TÖOSZ vállalások A TÖOSZ elnökség kidolgozta: a mikro térségi együttműködésre, a mikro térségi együttműködésre, a körjegyzőségeket felváltó egyesített önkormányzati hivatalok kialakítására, a körjegyzőségeket felváltó egyesített önkormányzati hivatalok kialakítására, a nem járási jogú városok szerepére, a nem járási jogú városok szerepére, a kistelepülési főállású polgármesterek foglalkoztatási rendszerére vonatkozó javaslatait. a kistelepülési főállású polgármesterek foglalkoztatási rendszerére vonatkozó javaslatait.

24 Javaslatok az átalakítás irányára! Egészségügyben: a teljes rendszer állami kézben tartása, a háziorvosokkal és az ügyeleti ellátással egyetemben. A mentőszolgálat ettől nem lehet teljesen független. Oktatás: Alapfokú oktatási intézmények jó helyen vannak. Az ellenőrzésben az indítható osztályok számában és a csoport rendszerbe kellene nagyobb hatékonyság.

25 Mikrotérség!!! Tudomásul kell venni a mikro-térségi együttműködések, valamint az intézményfenntartó társulások tapasztalatai alapján, hogy az ország számtalan területén nem a kistérség, a tervezett járás az alapszintű szolgáltatások optimális tere. Amennyiben a járásban nem csupán államigazgatási hivatal működik majd, hanem a járás egészére kiható egyesített hivatal, illetve egyes közszolgáltatások tekintetében kötelező járási társulások jönnek létre kezelhetetlenné, nehézkessé válhatnak az aprófalvas vidékeken az alapszintű ellátási ügyek. Elkerülhetetlen, hogy a közigazgatási járásra vonatkozó kutatások vizsgálják azt is, milyen funkciók és milyen típusú térségekben gyakorolhatók optimálisan a megye és a település közötti térben.

26 Mikrotérség feladata!!! az alapfokú intézményhez kötött szociális, oktatási feladatok közös működtetése, szervezése és ellátása; közös önkormányzati hivatal működtetése; adminisztratív segítség a mikro térséget alkotó települések polgármestereinek, képviselő-testületeinek; településüzemeltetési feladatok közös ellátása, szervezése (hulladékgazdálkodás, ivóvíz, útfelújítás); a közfoglalkoztatás közös szervezése; települések fejlesztésének közös szervezése (pályázatok, közbeszerzés); a mikro térség turisztikai, gazdaságfejlesztési, közösségi marketingjének szervezése; a mikro térség és a környező járásban, megyében lévő mikro térségek, városok együttműködésének elősegítése;

27 Átalakítási folyamat menete kell hogy legyen!!!!! 1. Valóságos pénzügyi helyzet megismerése (számviteli rendszer jelen pillanatban erre nem megfelelő) 1. Valóságos pénzügyi helyzet megismerése (számviteli rendszer jelen pillanatban erre nem megfelelő) 2. Átalakítási javaslatok ( legfőképpen az új rendszer költségvetésének az elkészítésére) 2. Átalakítási javaslatok ( legfőképpen az új rendszer költségvetésének az elkészítésére) 3. Kockázatok minimalizálása ( folyamatos visszaellenőrzés ) 3. Kockázatok minimalizálása ( folyamatos visszaellenőrzés )

28 IX.Összegzés,javaslatok 28

29 Következtetések Az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen,de pénzbe kerül!!!!! Az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen,de pénzbe kerül!!!!! Az állam szerepe a feltételek meghatározása és az ellenőrzés és nem a konkrét közszolgáltatás biztosítása Az állam szerepe a feltételek meghatározása és az ellenőrzés és nem a konkrét közszolgáltatás biztosítása Az önkormányzatiságban rejlő erő és lehetőségek megőrzése nagyon fontos mert egyértelműen működőképes. ( decentralizáció fontossága) Az önkormányzatiságban rejlő erő és lehetőségek megőrzése nagyon fontos mert egyértelműen működőképes. ( decentralizáció fontossága)

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Schmidt Jenő elnök „Haladni csak úgy lehet,amíg az egyik lábunkkal előre lépünk,a másikat a helyén tartjuk” Eötvös József Eötvös József toosz@toosz.hu www.toosz.hu


Letölteni ppt "Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések