Önkormányzati rendszer átalakítása

Az előadások a következő témára: "Önkormányzati rendszer átalakítása"— Előadás másolata:

1 Önkormányzati rendszer átalakítása
XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök

2 I. Helyzetértékelés

3 A magyar településhálózat lakossági struktúrája – 2010. október 3.
Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél alacsonyabb lakosságszám: (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: (74%) – ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből - 100 ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630

4 Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban

5 Egy település/lakos megoszlása régiónként

6 Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint
1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 304 város (~9%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye

7 Magyar legek Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye)
Legnépesebb község: Diósd fő (Pest megye) Legkisebb nagyközség: Tiszabecs fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye) Legkisebb város: Pálháza fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Legnépesebb város: Dunakeszi fő (Pest megye) Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd fő (Tolna megye) Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen fő (Hajdú-Bihar megye) Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő A legnépesebb város: Budapest (1 721 556) A legnépesebb megye: Pest (1 229 880) A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)

8 Településkategóriák és népesség struktúrája

9 Az önkormányzati finanszírozási rendszer
II. Az önkormányzati finanszírozási rendszer

10 A központi költségvetés és az önkormányzatok kiadásai a GDP %-ában

11 Önkormányzati kiadások makrogazdasági súlya

12 Összes önkormányzat bevétel reálértéken (2010) és a teljes költségvetési szerkezet

13 Helyi adóbevételek megoszlása, 2009

14 Önkormányzati készpénz és hosszúlejáratú kötelezettség állományának alakulása, Mrd forint

15 Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén, ezer forintban, 2008

16 A körjegyzőségek száma, tagjai, 2008

17 Átalakításra miért van szükség?
Magyarországon 20 éve deficites a költségvetés. Ebből adódóan folyamatos a kitettség a külső pénzforrások bevonására. Ez a végtelenségig nem mehet! Ebből adódóan évről évre kevesebb forrás jut az állami feladatok ellátására,így az önkormányzatok a pótlólagosan megnövekedett saját bevételük terhére sem tudják finanszírozni a közfeladatokat. Nagy ellátórendszerek és a közigazgatás fenntartása gátja lassan a települések fejlődésének,valamint az eladósodás rohamos felgyorsulása növeli az államháztartás hiányát.

18 Probléma meghatározása és a cél!
A rendszer működési zavarait valóban a feladatok és hatáskörök differenciálatlan telepítése, a szétaprózódott településszerkezet és a nem elég intenzív együttműködési készség, valamint a jelentős alulfinanszírozottság, illetve folyamatos forráskivonás okozta. A cél, hogy az önkormányzatok a lehető leghatékonyabban és gazdaságosabban biztosítsák a lakosság számára az önkormányzati közszolgáltatások sokféleségét, vagyis működőképesebbé kell tenni az önkormányzati rendszert és ennek következtében kell átalakítani a struktúrát.

19 Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása
A normatív finanszírozást felváltó feladatfinanszírozással alapvetően egyetértünk, viszont nem ismert az új forrásmegosztás mérési és számítási módszere. Egyetértünk az állami és önkormányzati adórendszer együttes, átfogó áttekintésével és felülvizsgálatával. A helyi adók, köztük az iparűzési adó szabad felhasználásának korlátozását nem fogadjuk el. Az ingyenes vagyon átadással nem értünk egyet.

20 Honnan lesz a hiányzó forrás fedezete?
Példa: Közoktatással kapcsolatos állami szerepvállalás és a finanszírozás Vegyes finanszírozás: az állam fizeti a pedagógusok és a személyzet bérét, az önkormányzaté az iskola fenntartása Kérdések: Mibe kerül mindez? Honnan lesz a hiányzó forrás fedezete? Oktatási paraméterek: minimum osztálylétszám,óratömeg,ellenőrzés stb.

21 Strukturális átalakítási javaslatok
III. Strukturális átalakítási javaslatok

22 Frakció ülésen eldöntött irány!
Egészségügy: Korház és járóbeteg szakrendelők, minisztériumi irányítás , és OEP finanszírozás Oktatás: Állami irányítás és finanszírozás Járási hivatalok kialakítása állami feladatok ellátására Egyesített hivatalok kialakítása

23 A TÖOSZ elnökség kidolgozta:
TÖOSZ vállalások A TÖOSZ elnökség kidolgozta: a mikro térségi együttműködésre, a körjegyzőségeket felváltó egyesített önkormányzati hivatalok kialakítására, a nem járási jogú városok szerepére, a kistelepülési főállású polgármesterek foglalkoztatási rendszerére vonatkozó javaslatait.

24 Javaslatok az átalakítás irányára!
Egészségügyben: a teljes rendszer állami kézben tartása, a háziorvosokkal és az ügyeleti ellátással egyetemben. A mentőszolgálat ettől nem lehet teljesen független. Oktatás: Alapfokú oktatási intézmények jó helyen vannak. Az ellenőrzésben az indítható osztályok számában és a csoport rendszerbe kellene nagyobb hatékonyság.

25 Mikrotérség!!! Tudomásul kell venni a mikro-térségi együttműködések, valamint az intézményfenntartó társulások tapasztalatai alapján, hogy az ország számtalan területén nem a kistérség, a tervezett járás az alapszintű szolgáltatások optimális tere. Amennyiben a járásban nem csupán államigazgatási hivatal működik majd, hanem a járás egészére kiható egyesített hivatal, illetve egyes közszolgáltatások tekintetében kötelező járási társulások jönnek létre kezelhetetlenné, nehézkessé válhatnak az aprófalvas vidékeken az alapszintű ellátási ügyek. Elkerülhetetlen, hogy a közigazgatási járásra vonatkozó kutatások vizsgálják azt is, milyen funkciók és milyen típusú térségekben gyakorolhatók optimálisan a megye és a település közötti térben.

26 Mikrotérség feladata!!! az alapfokú intézményhez kötött szociális, oktatási feladatok közös működtetése, szervezése és ellátása; közös önkormányzati hivatal működtetése; adminisztratív segítség a mikro térséget alkotó települések polgármestereinek, képviselő-testületeinek; településüzemeltetési feladatok közös ellátása, szervezése (hulladékgazdálkodás, ivóvíz, útfelújítás); a közfoglalkoztatás közös szervezése; települések fejlesztésének közös szervezése (pályázatok, közbeszerzés); a mikro térség turisztikai, gazdaságfejlesztési, közösségi marketingjének szervezése; a mikro térség és a környező járásban, megyében lévő mikro térségek, városok együttműködésének elősegítése;

27 Átalakítási folyamat menete kell hogy legyen!!!!!
1. Valóságos pénzügyi helyzet megismerése (számviteli rendszer jelen pillanatban erre nem megfelelő) 2. Átalakítási javaslatok ( legfőképpen az új rendszer költségvetésének az elkészítésére) 3. Kockázatok minimalizálása ( folyamatos visszaellenőrzés )

28 IX. Összegzés, javaslatok

29 Következtetések Az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen,de pénzbe kerül!!!!! Az állam szerepe a feltételek meghatározása és az ellenőrzés és nem a konkrét közszolgáltatás biztosítása Az önkormányzatiságban rejlő erő és lehetőségek megőrzése nagyon fontos mert egyértelműen működőképes ( decentralizáció fontossága)

30 Schmidt Jenő elnök KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
„Haladni csak úgy lehet,amíg az egyik lábunkkal előre lépünk,a másikat a helyén tartjuk” Eötvös József