Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 F elkészülés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alkalmazására 2012/2013. tanév 2012. szeptember 27. XX. Országos Jegyző-Közigazgatási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 F elkészülés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alkalmazására 2012/2013. tanév 2012. szeptember 27. XX. Országos Jegyző-Közigazgatási."— Előadás másolata:

1 1 F elkészülés a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alkalmazására 2012/2013. tanév szeptember 27. XX. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Dr. Madarász Hedvig Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság

2 222 Bevezető Megjelent a „hagyományos” Tanévkezdő Kiadvány Elérhető:  Dokumentumok  Általános információk  Tájékoztató és háttéranyagok (aug. 30.)www.kormany.hu Tartalmazza a nemzeti köznevelésről szóló törvényről eddig megjelent tájékoztató kiadványoknak a 2012/2013. tanévet érintő, aktualizált változatait is Nemzeti Erőforrás Minisztérium

3 333 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus- továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről Nemzeti Erőforrás Minisztérium

4 444 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról  az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet Nemzeti Erőforrás Minisztérium

5 555 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek + 1 a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet Nemzeti Erőforrás Minisztérium

6 666 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről Nemzeti Erőforrás Minisztérium

7 777 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról Nemzeti Erőforrás Minisztérium

8 888 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti Erőforrás Minisztérium

9 999 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről Nemzeti Erőforrás Minisztérium

10 10 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Nemzeti Erőforrás Minisztérium

11 11 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben foglalt új rendelkezések és jogintézmények bevezetése Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fokozatos, és biztosított a kellő felkészülési idő Átmeneti rendelkezések jelentősége A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény egyes rendelkezései még alkalmazandók addig míg a nemzeti köznevelésről szóló törvény minden rendelkezése életbe nem lép Tehát egy ideig még a régi és az új törvény együtt alkalmazandó

12 12 A hatálybalépés időpontjai szeptember január szeptember szeptember január 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

13 13 A 2012/2013. tanévben életbe lépő változások Mindennapos testnevelés bevezetése Tankötelezettség Alapfokú művészetoktatási intézmény elnevezésének változása Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes változások Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadásának rendje és felülvizsgálata Alapító okirat, működési engedély felülvizsgálat Pedagógus továbbképzésben való részvételi kötelezettségének életkori határa Nemzeti Erőforrás Minisztérium

14 14 A 2012/2013. tanévben életbe lépő változások Felnőttoktatás  Mégsem változik! Sajátos nevelési igényű tanuló fogalma Fegyelmi eljárással kapcsolatos változások Intézményvezetői összeférhetetlenség Intézményvezető megbízása Szakmai munkaközösségek száma Intézményi tanács létrehozatalának lehetősége Kormányhivatalok járási szintjének megjelenése Tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése Nemzeti Erőforrás Minisztérium

15 15 A 2012/2013. tanévben életbe lépő változások Indul az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés előkészítése Közösségi szolgálat megkezdhető 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, két tanítási nyelvű iskolák Szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésének feltételei Köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele és ezzel összefüggésben a települési önkormányzat működtetési kötelezettsége, illetve lehetősége Végzettségi szintek változása Nemzeti összetartozás napjának megünneplésével kapcsolatos határon túli kirándulások szervezése Nemzeti Erőforrás Minisztérium

16 16 Mindennapos testnevelés 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

17 17 Mindennapos testnevelés Kt § (18) bek. „(18) Ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti mindennapos testnevelés megszervezése érdekében a 2012/2013. tanévet megelőzően a pedagógiai program módosítása válik szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem. A szakképző iskolák a szakképzésről szóló törvény 92. § (27) bekezdésében meghatározott szakképzési tantervi ajánlás alapján a pedagógiai programot vagy annak kiegészítését szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.” Nemzeti Erőforrás Minisztérium

18 18 Mindennapos testnevelés 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

19 19 Mindennapos testnevelés + a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport- egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

20 20 Tankötelezettség Tankötelezettség végére vonatkozó új szabály szeptember 1-jétől, az elejére vonatkozó új szabály január 1-jétől hatályos 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

21 21 Tankötelezettség 45. § (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

22 22 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások Állami intézmény az állami fenntartású szolgáltatótól (pedagógiai intézet) ingyenesen kapja a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat Országosan egységes szakmai irányítás 19. § (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, továbbá b) az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati nevelési- oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben nyújtható. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

23 23 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások 19. § (4) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik. (5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veszi igénybe. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

24 24 Pedagógiai-szakmai szolgáltatások 97. § (10) Az e törvény hatálybalépésekor működő pedagógiai- szakmai szolgáltatást ellátó intézmények szeptember 1- jétől feladatukat az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával láthatják el. + Szeptemberben megjelenő miniszteri rendelet Nemzeti Erőforrás Minisztérium

25 25 Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadásának rendje és felülvizsgálata 25. § (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

26 26 Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadásának rendje és felülvizsgálata 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

27 27 Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadásának rendje és felülvizsgálata 26. § (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. 97. § (14) Az iskola december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

28 28 Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadásának rendje és felülvizsgálata A pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend felülvizsgálata a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfeleljen Kerettantervi rendelet szeptemberben várható Nemzeti Erőforrás Minisztérium

29 29 Alapító okirat, működési engedély felülvizsgálata 97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

30 30 Pedagógus továbbképzésben való részvételi kötelezettségének életkori határa 62. § (2) (…) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. (…) 97. § (16) Az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekor az ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

31 31 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalma 4. § 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

32 32 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalma 96. § (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

33 33 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalma 96. § (9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

34 34 Fegyelmi eljárással kapcsolatos változások 58. § (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában /eltiltás a tanév folytatásától és kizárás/ és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. (…) 97. § (3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 58. § szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó rendelkezései alapján kell befejezni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

35 35 Intézményvezetővel kapcsolatos változások 68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - nevelési- oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

36 36 Intézményvezetővel kapcsolatos változások 68. § (2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. 97. § (11) E törvény hatálybalépése és december 31-e között a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízására, valamint a megbízás visszavonására vonatkozó jogot a fenntartó gyakorolja. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

37 37 Intézményvezetővel kapcsolatos változások 67. § (2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira. Hatályba lépése elhalasztva január 1-jére Nemzeti Erőforrás Minisztérium

38 38 Szakmai munkaközösségek száma 71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

39 39 Intézményi tanács létrehozható 73. § (3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

40 40 Kormányhivatalok járási szintjének megjelenése január 1-jével a megyei kormányhivatalok hatáskörébe telepített köznevelési ágazati feladatok egy része a járási kormányhivatalok feladatává válik. Ezek a következők: - rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos egyes feladatok (30. § (5) bek.), - a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára (45. § (8) bek.), - a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelése és felügyelete (45. § (8) bek.), Nemzeti Erőforrás Minisztérium

41 41 Kormányhivatalok járási szintjének megjelenése január 1-jével a megyei kormányhivatalok hatáskörébe telepített köznevelési ágazati feladatok egy része a járási kormányhivatalok feladatává válik. Ezek a következők: -a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatok (45. § (9) bek.), - a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás megküldése – az állami intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának (45. § (10) bek.). Nemzeti Erőforrás Minisztérium

42 42 Tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

43 43 Indul az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés előkészítése Részletszabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet § Szakértői jelentkezés: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

44 44 Közösségi szolgálat megkezdhető 6. § (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 97. § (2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. Részletszabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § Nemzeti Erőforrás Minisztérium

45 45 Közösségi szolgálat megkezdhető Részletszabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § Például: (4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

46 46 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, két tanítási nyelvű iskolák 11. § (2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel. 9. § (7) A gimnáziumban és a szakközépiskolában a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

47 47 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, két tanítási nyelvű iskolák 97. § (12) Az e törvény hatálybalépésekor már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük. (13) Az e törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá - a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével - a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik. Részletszabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet § Nemzeti Erőforrás Minisztérium

48 48 Szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésének feltételei 61. § (4) Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szaktanácsadó pedagógiai- szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottja vagy onnan tíz évnél nem régebben ment nyugdíjba. 82. § (1) a) (…) pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, (…) Nemzeti Erőforrás Minisztérium

49 49 Végzettségi szintek változása Új fogalmak új tartalommal: Érettségi és középfokú végzettség 6. § (1) (…) Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. 9. § (6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

50 50 Nemzeti összetartozás napjának megünneplésével kapcsolatos határon túli kirándulások szervezése 9. § (4) Az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

51 51 Nemzeti Erőforrás Minisztérium Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes Közoktatás Irányítási Főosztály


Letölteni ppt "1 F elkészülés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alkalmazására 2012/2013. tanév 2012. szeptember 27. XX. Országos Jegyző-Közigazgatási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések