Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Állam- és jogtudományi ismeretek A jog és állam fogalma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Állam- és jogtudományi ismeretek A jog és állam fogalma."— Előadás másolata:

1 Állam- és jogtudományi ismeretek A jog és állam fogalma

2 A jog mibenlétéről mindenkinek van valamilyen elképzelése. Vannak, akik az igazságosság vagy helyesség fogalmával jellemzik azt. Ezt bizonyítja már az ókori római szóhasználat is (ius), mely a jogot az igazságosság (iustitia) szóból eredezteti. A császárkori Róma jogtudománya pedig a jog művelését a helyesség és a méltányosság szolgálatába állítja. A jog mibenlétéről mindenkinek van valamilyen elképzelése. Vannak, akik az igazságosság vagy helyesség fogalmával jellemzik azt. Ezt bizonyítja már az ókori római szóhasználat is (ius), mely a jogot az igazságosság (iustitia) szóból eredezteti. A császárkori Róma jogtudománya pedig a jog művelését a helyesség és a méltányosság szolgálatába állítja. Mások véleménye szerint viszont a jog éppen ellenkezőleg, negatív értelmet nyer: parancsol, tilt, megenged, vagy büntet. Mások véleménye szerint viszont a jog éppen ellenkezőleg, negatív értelmet nyer: parancsol, tilt, megenged, vagy büntet. E két felfogás nincs teljesen ellentétben egymással. Legyen az akár igazságos, vagy igazságtalan, szankcionáló jog, minden szabályt – már a 19. század elejétől kezdve – valamilyen embereken felül álló hatalomtól eredeztettek. E két felfogás nincs teljesen ellentétben egymással. Legyen az akár igazságos, vagy igazságtalan, szankcionáló jog, minden szabályt – már a 19. század elejétől kezdve – valamilyen embereken felül álló hatalomtól eredeztettek. Ahhoz, hogy a „pozitív” vagy „negatív” szabályt érvénybe tudjuk léptetni, kötelezővé tudjuk tenni, mindenképpen szükségünk van valamilyen kényszerítő, néha-néha erőszakos oldalát mutató szervezetre, ami nem más, mint az állam. Ahhoz, hogy a „pozitív” vagy „negatív” szabályt érvénybe tudjuk léptetni, kötelezővé tudjuk tenni, mindenképpen szükségünk van valamilyen kényszerítő, néha-néha erőszakos oldalát mutató szervezetre, ami nem más, mint az állam.

3

4 A jog és állam fogalma [Miért van szükség erőszakszervezetre? Erre Thomas Hobbes a következőket válaszolja: Homo homine lupus est – ember embernek farkasa, mindenki mindenki ellen tör, az emberek egymással háborúznak, kell egy erőszakszervezet, aki megfékezi őket: ez nem más, mint a Leviatán (bibliai tengeri szörny, az állam), aki még az embereknél is kegyetlenebb. [Miért van szükség erőszakszervezetre? Erre Thomas Hobbes a következőket válaszolja: Homo homine lupus est – ember embernek farkasa, mindenki mindenki ellen tör, az emberek egymással háborúznak, kell egy erőszakszervezet, aki megfékezi őket: ez nem más, mint a Leviatán (bibliai tengeri szörny, az állam), aki még az embereknél is kegyetlenebb. Hobbes nagyon sötéten látja tehát az ember és ember, illetve az állam és az ember közötti viszonyokat. Nem csoda, hiszen ekképpen vall születéséről: „Anyám ikreket szült: engem és a félelmet.” Anyja tolófájdalmait a Spanyol Armada ágyúdörgései indították meg. Életét végigkíséri az alá- fölérendeltség érzése, hiszen jórészt mindig valakinek a szolgálatában állt. Megélte Anglia felemelkedését, a hatalom válságát, és a forradalmat. Hobbes nagyon sötéten látja tehát az ember és ember, illetve az állam és az ember közötti viszonyokat. Nem csoda, hiszen ekképpen vall születéséről: „Anyám ikreket szült: engem és a félelmet.” Anyja tolófájdalmait a Spanyol Armada ágyúdörgései indították meg. Életét végigkíséri az alá- fölérendeltség érzése, hiszen jórészt mindig valakinek a szolgálatában állt. Megélte Anglia felemelkedését, a hatalom válságát, és a forradalmat. Hobbes-al szemben Rousseau viszont az emberek természetes állapotát képzeli el az állam létezése előtt. E természetes állapotban az emberek egyenlők, boldogok és békések voltak, csupán a természeti katasztrófák és a társadalmi igények fejlődése törte meg e békés állapotot. Kialakul a magántulajdon, az erősebbek félrevezetik a gyengébbeket, ami által hatalmuk lassan önkényuralommá válik. Az államra azért van szükség, hogy újra biztosítsa a most már polgári szabadságot és egyenlőséget, megtörje az erősek önkényuralmát. [Ezen szellemi macskaköveken tör ki majd Párizsban a forradalom és végzik ki a királyt, XVI. Lajost.] Hobbes-al szemben Rousseau viszont az emberek természetes állapotát képzeli el az állam létezése előtt. E természetes állapotban az emberek egyenlők, boldogok és békések voltak, csupán a természeti katasztrófák és a társadalmi igények fejlődése törte meg e békés állapotot. Kialakul a magántulajdon, az erősebbek félrevezetik a gyengébbeket, ami által hatalmuk lassan önkényuralommá válik. Az államra azért van szükség, hogy újra biztosítsa a most már polgári szabadságot és egyenlőséget, megtörje az erősek önkényuralmát. [Ezen szellemi macskaköveken tör ki majd Párizsban a forradalom és végzik ki a királyt, XVI. Lajost.]

5 A jog és állam fogalma Más álláspont szerint az elfogadott jogi normák nem mást képviselnek, mint emberi magatartási szabályokat. Ezeket a közösség közmegegyezéssel elfogadja, védi és megbízott képviselői útján, garantálja is. Ehhez kapcsolódik a jognak, mint jogosultságként való felfogása is: „jogom van valamihez”, ezt az állam törvények útján, vagy akár az alkotmány útján garantálja a jogalanyok számára Más álláspont szerint az elfogadott jogi normák nem mást képviselnek, mint emberi magatartási szabályokat. Ezeket a közösség közmegegyezéssel elfogadja, védi és megbízott képviselői útján, garantálja is. Ehhez kapcsolódik a jognak, mint jogosultságként való felfogása is: „jogom van valamihez”, ezt az állam törvények útján, vagy akár az alkotmány útján garantálja a jogalanyok számára Pl.: [Atv. I. cikk (1) „Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége” (2) „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”] Pl.: [Atv. I. cikk (1) „Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége” (2) „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”] Az előbb felsorolt jogértelmezések rengeteg új kérdést vetnek fel: Mit jelent az igazságosság? Ki hivatott ennek elbírálására? Ki hozhat jogszabályokat? Mit tehet az állam az állampolgáraival? Milyen jogai lehetnek az állampolgárnak? stb. Az előbb felsorolt jogértelmezések rengeteg új kérdést vetnek fel: Mit jelent az igazságosság? Ki hivatott ennek elbírálására? Ki hozhat jogszabályokat? Mit tehet az állam az állampolgáraival? Milyen jogai lehetnek az állampolgárnak? stb.

6 A jog és állam fogalma E sok kérdés mind azt sugallja, hogy a jog művelői még ma sem tudják pontosan, hogy mi a jog, honnan származik, stb. A jog mibenléte utáni kutakodásunk hasonlít Nagy Sándor által úgymond „kibogozott” gordiuszi csomóhoz, illetve a Szent Grál kutatásához. I. Kant a nagy königsbergi bölcselő találó megfogalmazása szerint a jogászok még ma is „keresik” a jog fogalmát. A nagy középkori humanista Rotterdami Erasmus ezt még annyival megtoldja, hogy idézve „a művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan, és tömérdek törvényt citálnak egyszuszra. Hogy ezek a szóban forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjárt kitűnő dolog is.” E sok kérdés mind azt sugallja, hogy a jog művelői még ma sem tudják pontosan, hogy mi a jog, honnan származik, stb. A jog mibenléte utáni kutakodásunk hasonlít Nagy Sándor által úgymond „kibogozott” gordiuszi csomóhoz, illetve a Szent Grál kutatásához. I. Kant a nagy königsbergi bölcselő találó megfogalmazása szerint a jogászok még ma is „keresik” a jog fogalmát. A nagy középkori humanista Rotterdami Erasmus ezt még annyival megtoldja, hogy idézve „a művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan, és tömérdek törvényt citálnak egyszuszra. Hogy ezek a szóban forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjárt kitűnő dolog is.” Azok a nézetek, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ két csoportra oszthatók. Azok, akik a jogot az emberi akarattól függetlenül létező, örökérvényű, felsőbbrendű [természetes isteni törvény], helyes és igazságos jogként képzelik el, a természetjog oldalán állnak; azok viszont, akik a jogot csakis emberi képződménynek tekintik, a jogpozitivisták mellett teszik le a voksukat. Azok a nézetek, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ két csoportra oszthatók. Azok, akik a jogot az emberi akarattól függetlenül létező, örökérvényű, felsőbbrendű [természetes isteni törvény], helyes és igazságos jogként képzelik el, a természetjog oldalán állnak; azok viszont, akik a jogot csakis emberi képződménynek tekintik, a jogpozitivisták mellett teszik le a voksukat.

7 A jog és állam fogalma A természetjog, az emberben benne rejlő örök törvény gondolata nem csak a szofisták írásaiban lelhető fel, hanem már a Szentírásban is: „nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl sincsenek, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza el és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.” A természetjog, az emberben benne rejlő örök törvény gondolata nem csak a szofisták írásaiban lelhető fel, hanem már a Szentírásban is: „nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl sincsenek, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza el és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.” A törvény isteni eredetének hangsúlyozása már az ókori görög bölcseletben is megjelenik. Szophoklész így ír az íratlan törvényről híres, örök életű művében, az Antigoné-ban: „Parancsiadban nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem istenek nem változó íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, de nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll. A törvény isteni eredetének hangsúlyozása már az ókori görög bölcseletben is megjelenik. Szophoklész így ír az íratlan törvényről híres, örök életű művében, az Antigoné-ban: „Parancsiadban nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem istenek nem változó íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, de nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll. Cicero így ír a lex naturalisról: „Olyan nem írott, hanem velünk született törvény, amelyet nem tanultunk, nem örökül kaptunk, nem olvastunk, hanem magából a természetből vettünk, merítettünk, szívtunk magunkba; nem oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele.” Cicero így ír a lex naturalisról: „Olyan nem írott, hanem velünk született törvény, amelyet nem tanultunk, nem örökül kaptunk, nem olvastunk, hanem magából a természetből vettünk, merítettünk, szívtunk magunkba; nem oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele.” Az előbb említett felfogás az egész középkoron végighúzódik, még Werbőczy István híres Hármaskönyvében (Tripartitum) is megtalálható: „Természeti jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít.” Az előbb említett felfogás az egész középkoron végighúzódik, még Werbőczy István híres Hármaskönyvében (Tripartitum) is megtalálható: „Természeti jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít.” A descartes-i ész győzelmével a természetjogi gondolkodás is fordulatot vesz a 18. században. Az iskola képviselői a transzcendes helyett az emberi természet, az emberi ész, gondolkodás, irányába fordulnak, abban keresik az örök, egyetemes értékek forrását. Leibniz szerint a ius naturale az, amely egyedüliként megfelel az emberi természetnek. A descartes-i ész győzelmével a természetjogi gondolkodás is fordulatot vesz a 18. században. Az iskola képviselői a transzcendes helyett az emberi természet, az emberi ész, gondolkodás, irányába fordulnak, abban keresik az örök, egyetemes értékek forrását. Leibniz szerint a ius naturale az, amely egyedüliként megfelel az emberi természetnek. A természetjog tehát egy térben és időben abszolút jellegű, örökérvényű és igazságos jogrendszer, mely összhangban áll a világmindenséget átható és szabályozó törvényekkel, a természet ésszerű rendjével. Ez a rend örök és változatlan, kötelező mércéül szolgál az emberi cselekedetek megítélésénél. A természetjog tehát egy térben és időben abszolút jellegű, örökérvényű és igazságos jogrendszer, mely összhangban áll a világmindenséget átható és szabályozó törvényekkel, a természet ésszerű rendjével. Ez a rend örök és változatlan, kötelező mércéül szolgál az emberi cselekedetek megítélésénél.

8 A jog és állam fogalma A pozitivista felfogás ezzel szemben a jog, emberi, tértől és időtől függő, változó jellegét hangsúlyozza, és elutasítja a természetjognak jogként való elfogadását. A pozitivista felfogás ezzel szemben a jog, emberi, tértől és időtől függő, változó jellegét hangsúlyozza, és elutasítja a természetjognak jogként való elfogadását. A jogpozitivizmus a már a görög szofistáknál megjelenik. A jogot, mint a népgyűlés döntésében megjelenő magatartási szabályt, a hatalmasok eszközét, a gyengék védelmezőjét szemlélik. A jogpozitivizmus a már a görög szofistáknál megjelenik. A jogot, mint a népgyűlés döntésében megjelenő magatartási szabályt, a hatalmasok eszközét, a gyengék védelmezőjét szemlélik. A pozitív jog (ius dispozitivum, vagyis lefektetett, adott jog) fogalmát Pierre Abélard (Petrus Abaelardus), a párizsi egyetem nagyhírű tanára használta először a században minden emberi kéz által alkotott jogra. A pozitív jog (ius dispozitivum, vagyis lefektetett, adott jog) fogalmát Pierre Abélard (Petrus Abaelardus), a párizsi egyetem nagyhírű tanára használta először a században minden emberi kéz által alkotott jogra. A XIX. század elejétől fogva A. Comte francia szociológus adott új értelmezést a pozitív jognak. A valóságot, a jelenségeket valóságos létezésükben kell vizsgálni, a fellelt törvényszerűségeket tudományos módszerrel le kell írni, az összefüggésekre rá kell világítani. A jogot magában, mint egységes egész kell vizsgálni, a jog életre kell, önállóan létezik a saját törvényszerűségei szerint keletkezik, módosul, és szűnik meg. A legtökéletesebb dolog a világon, kiterjed az élet minden területére, mindent áthat, szabályoz, irányít a legracionálisabb elvek szerint. A XIX. század elejétől fogva A. Comte francia szociológus adott új értelmezést a pozitív jognak. A valóságot, a jelenségeket valóságos létezésükben kell vizsgálni, a fellelt törvényszerűségeket tudományos módszerrel le kell írni, az összefüggésekre rá kell világítani. A jogot magában, mint egységes egész kell vizsgálni, a jog életre kell, önállóan létezik a saját törvényszerűségei szerint keletkezik, módosul, és szűnik meg. A legtökéletesebb dolog a világon, kiterjed az élet minden területére, mindent áthat, szabályoz, irányít a legracionálisabb elvek szerint.

9 A jog és állam fogalma A társadalmi normák joggá válása: A társadalmi normák joggá válása: A társadalmi normák kialakulása az emberi szükségletek különbözőségére, eltérő mértékére vezetnek vissza. A közösség tagjai eltérő erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azokat elérjék, szűkebb környezetük számára biztosítsák. Az embert a kéj és a kín vezeti: az előbbi arra ösztökél, hogy mindig újat és újat akarjunk, mindig többet és többet szerezzünk, míg az utóbbi viszont a kudarc kínos élményét szolgáltatja számunkra. A létfenntartást biztosító, legcélszerűbbnek bizonyult eszközök és módszerek a közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlat szokássá válik. A társadalmi normák kialakulása az emberi szükségletek különbözőségére, eltérő mértékére vezetnek vissza. A közösség tagjai eltérő erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azokat elérjék, szűkebb környezetük számára biztosítsák. Az embert a kéj és a kín vezeti: az előbbi arra ösztökél, hogy mindig újat és újat akarjunk, mindig többet és többet szerezzünk, míg az utóbbi viszont a kudarc kínos élményét szolgáltatja számunkra. A létfenntartást biztosító, legcélszerűbbnek bizonyult eszközök és módszerek a közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlat szokássá válik. A szokás fogalmához rögtön után hozzáilleszkedett a helyesség elve is: azt kell elfogadnunk, ami mindenkinek jó, de legfőképpen az egyénnek. A szokások általánossá váltak, apáról fiúra hagyományozódtak, mércévé alakultak a nemzedékek számára. Az emberi együttélés fejlettebb időszakában a közvetlen célkitűzéseket felváltották másodlagos célok, melyek azt az igényt vetették fel, hogy az általánosan elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóakká a jövőben is, kialakulnak a társadalmi normák. A szokás fogalmához rögtön után hozzáilleszkedett a helyesség elve is: azt kell elfogadnunk, ami mindenkinek jó, de legfőképpen az egyénnek. A szokások általánossá váltak, apáról fiúra hagyományozódtak, mércévé alakultak a nemzedékek számára. Az emberi együttélés fejlettebb időszakában a közvetlen célkitűzéseket felváltották másodlagos célok, melyek azt az igényt vetették fel, hogy az általánosan elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóakká a jövőben is, kialakulnak a társadalmi normák. Ezek, mint a békés együttélést biztosító szabályok, maguktól nem válhattak érvényessé, ehhez kellett a közösség hatalma, tekintélye, mely biztosította betartatásukat. Aki a társadalmi normákat megsértette, azokkal szemben szankciókat foganatosítottak (sacer-ré váltak). A bűnös kivetése, valamilyen szempontból büntetést is jelentett számára, nem élvezhette a biztonságot, a közös előnyöket. Ezek, mint a békés együttélést biztosító szabályok, maguktól nem válhattak érvényessé, ehhez kellett a közösség hatalma, tekintélye, mely biztosította betartatásukat. Aki a társadalmi normákat megsértette, azokkal szemben szankciókat foganatosítottak (sacer-ré váltak). A bűnös kivetése, valamilyen szempontból büntetést is jelentett számára, nem élvezhette a biztonságot, a közös előnyöket. Az eredetileg közösségi jellegű hatalom – a társadalomban végbement vagyoni differenciálódás hatására – fokozatosan önállósult, a közösségtől különvált viszont a közösség céljait felhasználta sajátos céljai eléréséhez. Az eredetileg közösségi jellegű hatalom – a társadalomban végbement vagyoni differenciálódás hatására – fokozatosan önállósult, a közösségtől különvált viszont a közösség céljait felhasználta sajátos céljai eléréséhez. A vagyoni különbségek egy differenciálódott, hierarchikusan felépített társadalmat hoztak létre, létrejön az állam. Az állam fennmaradásához, tevékenységéhez új, formalizált, intézményesen szankcionált, védett magatartási szabályok létrehozatalára volt szükség, megjelent a jog. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az ember elmagányosodása. A vagyoni különbségek egy differenciálódott, hierarchikusan felépített társadalmat hoztak létre, létrejön az állam. Az állam fennmaradásához, tevékenységéhez új, formalizált, intézményesen szankcionált, védett magatartási szabályok létrehozatalára volt szükség, megjelent a jog. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az ember elmagányosodása.

10 A jog és állam fogalma Normarendszerek kialakulása az ókori Rómában: Normarendszerek kialakulása az ókori Rómában: A legrégebbi idők (archaikus kor) normarendszerét a rómaiak, a „mores maiorum” (ősök szokásai) elnevezéssel illették. A mores maiorum differenciálatlan, vallási- erkölcsi-jogi normák összessége volt. A normák differenciálódásával, szétválásával alakul ki a jog, mint önálló normarendszer: a jogot abban a formájában, ahogy ma ismerjük, a rómaiak „találták ki”. A legrégebbi idők (archaikus kor) normarendszerét a rómaiak, a „mores maiorum” (ősök szokásai) elnevezéssel illették. A mores maiorum differenciálatlan, vallási- erkölcsi-jogi normák összessége volt. A normák differenciálódásával, szétválásával alakul ki a jog, mint önálló normarendszer: a jogot abban a formájában, ahogy ma ismerjük, a rómaiak „találták ki”. A ius szó az idők folyamán, többszöri jelentésváltozáson esett át. Eredetileg a Forum Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett, úgymond a feleknek igazságot szolgáltatott. A későbbiekben a ius-t szembeállították az iniuriával, mint jogsértő magatartással. A XII. táblás törvény szerint az éjszakai tolvajt, ha a gazda rajtakapta, jogosan megölhette, iure, jogszerűen cselekedett; az viszont, aki viszont alaptalanul a praetor elé citált valakit, iniuriát követett el, jogszerűtlenül, igazságtalanul járt el. A későbbiekben a szó jelentése elvált a szűken vett magatartási formától, és kialakult a jog két elvont kategóriája: alanyi és tárgyi jog. A ius szó az idők folyamán, többszöri jelentésváltozáson esett át. Eredetileg a Forum Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett, úgymond a feleknek igazságot szolgáltatott. A későbbiekben a ius-t szembeállították az iniuriával, mint jogsértő magatartással. A XII. táblás törvény szerint az éjszakai tolvajt, ha a gazda rajtakapta, jogosan megölhette, iure, jogszerűen cselekedett; az viszont, aki viszont alaptalanul a praetor elé citált valakit, iniuriát követett el, jogszerűtlenül, igazságtalanul járt el. A későbbiekben a szó jelentése elvált a szűken vett magatartási formától, és kialakult a jog két elvont kategóriája: alanyi és tárgyi jog. Az alanyi jog jogosultságot jelent, vagyis valamely személynek bizonyos körben cselekvési és perindítási lehetősége van. Az alanyi jog jogosultságot jelent, vagyis valamely személynek bizonyos körben cselekvési és perindítási lehetősége van. A tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját: pl. ius civile, ius publicum. A korabeli jogtudósok kidolgozták a tárgyi jog tartalmát is. Celsus-t idézve: „ius est ars boni et aequi – a jog a jó és a méltányos művészete”. Ulpianus szerint a jogi norma lényege az, hogy érvényre jusson az igazságosság (iustitia): „Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.” A tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját: pl. ius civile, ius publicum. A korabeli jogtudósok kidolgozták a tárgyi jog tartalmát is. Celsus-t idézve: „ius est ars boni et aequi – a jog a jó és a méltányos művészete”. Ulpianus szerint a jogi norma lényege az, hogy érvényre jusson az igazságosság (iustitia): „Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.” A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát értettek, mely nem sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartatásától élesen elkülönítették a vallási normák érvényesíthetőségét. A vallási ünnepeknek fenntartott napokon például tilos volt a törvénykezés. A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát értettek, mely nem sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartatásától élesen elkülönítették a vallási normák érvényesíthetőségét. A vallási ünnepeknek fenntartott napokon például tilos volt a törvénykezés. A rómaiak kezdetben a mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, ill. az egyszerű szokást jelölték. A censori jogalkalmazás alakította ki azt a felfogást, miszerint a mos olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a ius, sem a fas körébe. A rómaiak kezdetben a mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, ill. az egyszerű szokást jelölték. A censori jogalkalmazás alakította ki azt a felfogást, miszerint a mos olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a ius, sem a fas körébe.

11 Állam- és jogtudományi ismeretek Jogforrási rendszerünk

12 Jogforrási rendszerünk 1. Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás jelentést különíthetünk el: Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás jelentést különíthetünk el: Anyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom (szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. Anyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom (szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. Alaki vagy külső jogforrás a jog külső megjelenési formája, amelyből az megismerhető. Alaki vagy külső jogforrás a jog külső megjelenési formája, amelyből az megismerhető. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere: Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye Jogszabályok Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb jogi eszközei). Közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb jogi eszközei). Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság határozatai Nemzetközi szerződések Nemzetközi szerződések Az EU jogforrásai Az EU jogforrásai Szokásjog Szokásjog Bírói jog Bírói jog

13 Jogforrási rendszerünk 2. Jogalkotásra jogosult szerv Megjelenési forma: jogi normák Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszköz Szokásjog OrszággyűlésTörvények Normatív határozat Törvényrontó, -magyarázó, -kiegészítő, - pótló hatással bírt. Mai jogrendszerünkben még nem alakult ki. Pl. önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon hirdetik ki, ogy-i bizottságok elnökei között van ellenzéki képviselő, győztes párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra a közt. elnök. Népköztársaság Elnöki Tanácsa Törvény erejű rendelet [NET Határozat] KormányKormányrendelet Normatív határozat Kormány tagja (miniszterelnök, miniszterek) Rendelet Normatív utasítás Országos hatáskörű szerv Normatív utasítás [Országos hatáskörű szervet vezető államtitkár] [Államtitkári rendelkezés] [Utasítás] ÖnkormányzatRendelet Normatív határozat

14 Jogforrási rendszerünk 3. Jogalkotásra jogosult szerv Megjelenési forma: jogi normák Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszköz Önkormányzati szervek Határozat [Tanács] [Tanácsi rendelet] [Tanácsi határozat] [Tanács VB] [Tanácsi VB határozat] Magyar Nemzeti Bank elnöke Rendelet Jegybanki rendelkezés (2004. május 1. előtt) Önálló szabályozó szervek (NMHH, PSZÁF) Rendelet Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai közlemény (2011. január 1. előtt) JOGSZABÁLY: Az Alaptörvény által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.

15 Jogforrási rendszerünk 4. „Mindenkire nézve”: „Mindenkire nézve”: Magyar Köztársaság területén tartózkodó valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés helyére. Magyar Köztársaság területén tartózkodó valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés helyére. Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön tartózkodnak. Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön tartózkodnak. Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi légtér felett. Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi légtér felett. „Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció). „Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció).

16 Jogforrási rendszerünk 5. Jogszabályok érvényessége: kiváltja a szándékolt jogi hatásokat: Jogszabályok érvényessége: kiváltja a szándékolt jogi hatásokat: Az arra feljogosított szerv, Az arra feljogosított szerv, Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg, Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg, és hirdette ki. és hirdette ki. A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába. A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába. Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a jogszabályt. Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a jogszabályt. Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.) Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.) Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve alkalmazhatjuk a jogszabályt. Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve alkalmazhatjuk a jogszabályt.

17 Jogforrási rendszerünk 6. Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája. Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája. Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása. Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása. Törvény: Törvény: A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található, mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a módosítási módját, melyhez az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik. A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található, mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a módosítási módját, melyhez az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik. A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos. A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos. Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és kötelességek szabályozása. Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és kötelességek szabályozása.

18 Jogforrási rendszerünk 7. Törvény: Törvény: Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben szabályozni. Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben szabályozni. Törvények fajtái, tárgyuk szerint: Törvények fajtái, tárgyuk szerint: Alapjogi törvények, Alapjogi törvények, Költségvetési törvények, Költségvetési törvények, Szervezeti törvények, Szervezeti törvények, Egyéb törvények. Egyéb törvények. Normatív tartalmuk szerint: Normatív tartalmuk szerint: Normatív törvények, Normatív törvények, Nem normatív törvények. Nem normatív törvények. Elfogadási mód szerint (jelenlegi képviselői létszám szerint): Elfogadási mód szerint (jelenlegi képviselői létszám szerint): Alaptörvény módosításához az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő (képviselők létszáma: 386 fő), Alaptörvény módosításához az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő (képviselők létszáma: 386 fő), Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő), Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő), Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges (50%+1, 98 fő). Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges (50%+1, 98 fő).

19 Jogforrási rendszerünk 8. Törvényerejű rendelet (tvr.): Törvényerejű rendelet (tvr.): Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Kollektív államfői testület, Kollektív államfői testület, Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés feladatait. Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés feladatait. Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között helyettesítette. Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között helyettesítette. Alkotmányt nem módosíthatta. Alkotmányt nem módosíthatta. Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és döntött felőle. Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és döntött felőle. Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel lehetséges. Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel lehetséges. Kormányrendelet: Kormányrendelet: A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá. A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá. Törvénnyel nem lehet ellentétes. Törvénnyel nem lehet ellentétes. Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját feladatkörében hozhat rendeletet. Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját feladatkörében hozhat rendeletet. Hivatalos lapban ki kell hirdetni. Hivatalos lapban ki kell hirdetni.

20 Jogforrási rendszerünk 9. A Kormány tagjainak rendelete: A Kormány tagjainak rendelete: Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete. Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete. Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet ….. Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet ….. Önkormányzat rendelete: törvény végrehajtását, vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok szabályozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok). Önkormányzat rendelete: törvény végrehajtását, vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok szabályozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok). Államtitkári rendelkezés: Államtitkári rendelkezés: előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal) előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal). ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb. ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb. Miniszteri jogállású személyeknek számítottak. Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.

21 Jogforrási rendszerünk 10. Közjogi szervezetszabályozó eszköz Közjogi szervezetszabályozó eszköz Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak. Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak. Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit. Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit. Felsorolásuk nem jelent hierarchiát. Felsorolásuk nem jelent hierarchiát. Határozat: Határozat: Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET] Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET] Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntésben) nem. Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntésben) nem. Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, SZMSZ. Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, SZMSZ. Utasítás: Utasítás: Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé. Pl. nemzeti erőforrás miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére. Pl. nemzeti erőforrás miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére.

22 Jogforrási rendszerünk 11. Statisztikai közlemény: Statisztikai közlemény: A KSH elnöke január 1. előtt adhatta ki. A KSH elnöke január 1. előtt adhatta ki. Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet szabályozott vele. Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet szabályozott vele. KSH hivatalos lapjában kellett kihirdetni. KSH hivatalos lapjában kellett kihirdetni. Nemzetközi szerződések: Nemzetközi szerződések: Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció? Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció? Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb jogi eszközé) a nemzetközi szerződésbe való ütközése. Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb jogi eszközé) a nemzetközi szerződésbe való ütközése.

23 Jogforrási rendszerünk 8. Az Európai Unió jogforrásai: Az Európai Unió jogforrásai: Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Alkotmány fölött is állnak. Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Alkotmány fölött is állnak. Fajtái: Fajtái: Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül kötelező, Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül kötelező, Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza meg, de a megvalósítás a tagállamra vár. Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza meg, de a megvalósítás a tagállamra vár. Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező, Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező, Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek kötelezettséget. Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek kötelezettséget. A „Bírói jog”: A „Bírói jog”: Preator ius facere non potest – a praetor nem alkothat jogot. Preator ius facere non potest – a praetor nem alkothat jogot. Alkotmánybíróság határozata: negatív jogalkotó, jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja. Alkotmánybíróság határozata: negatív jogalkotó, jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja. Kúria és az egykori Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai az ítélkezés egységét biztosítják. Kúria és az egykori Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai az ítélkezés egységét biztosítják.

24 Állam- és jogtudományi ismeretek Magyar Államszervezet

25 Államszervezet Népszuverenitás, népképviselet: Minden hatalom a népé, aki a népszuverenitást… Népszuverenitás, népképviselet: Minden hatalom a népé, aki a népszuverenitást… Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – választott képviselők útján … gyakorolja. Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – választott képviselők útján … gyakorolja. Aktív és passzív minden magyar állampolgárt megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) eltiltották. Aktív és passzív minden magyar állampolgárt megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) eltiltották. Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – amerikai terminológia). Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – amerikai terminológia). Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző szervek, különböző tevékenységeket látnak el. Ugyanaz a személy csak egy-egy meghatározott tisztségeket láthat el egyszerre. Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző szervek, különböző tevékenységeket látnak el. Ugyanaz a személy csak egy-egy meghatározott tisztségeket láthat el egyszerre. Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése. Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése.

26 Államszervezet A magyar államszervezet mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolt. A magyar államszervezet mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolt. A horizontális tagoltságon az egyes államhatalmi ágak elkülönülését, megosztását értjük, míg a vertikális beosztás a területi elkülönülést szimbolizálja. A horizontális tagoltságon az egyes államhatalmi ágak elkülönülését, megosztását értjük, míg a vertikális beosztás a területi elkülönülést szimbolizálja. Az új Alaptörvény szerint Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kialakíthatók kerületek is. Alkotmányunkban mind a mai napig (és úgy tűnik ezután sem) – politikai konszenzus híján – nem szerepel a régiók és a kistérségek rendszere. Az új Alaptörvény szerint Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kialakíthatók kerületek is. Alkotmányunkban mind a mai napig (és úgy tűnik ezután sem) – politikai konszenzus híján – nem szerepel a régiók és a kistérségek rendszere. A közigazgatásban ma különféle területi egységek, illetékességek működnek egymás mellett A közigazgatásban ma különféle területi egységek, illetékességek működnek egymás mellett A helyi hatalmi átrendeződés a továbbiakban folytatódik a megyei és új járási szintek felé. A helyi hatalmi átrendeződés a továbbiakban folytatódik a megyei és új járási szintek felé.

27 Államszervezet Magyarország területi (közigazgatási) beosztása a jelen pillanatban a következő: Magyarország területi (közigazgatási) beosztása a jelen pillanatban a következő: közigazgatási reform: a valamikori 25 megyéből 19-et hoztak létre, a fővárost 22 kerületre osztották, amelyhez 1996-ban csatlakozott a mai XXIII. kerület közigazgatási reform: a valamikori 25 megyéből 19-et hoztak létre, a fővárost 22 kerületre osztották, amelyhez 1996-ban csatlakozott a mai XXIII. kerület. Megyei jogú város: 23 db, többi városok: 299 db, község: 2655, nagyközség 118, az összes településszám: Megyei jogú város: 23 db, többi városok: 299 db, község: 2655, nagyközség 118, az összes településszám: Tervezési statisztikai régiók száma 7 (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld). Tervezési statisztikai régiók száma 7 (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld). 3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld. 3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld. 174 db statisztikai kistérség, mely a vidékfejlesztés alapjául szolgál. 174 db statisztikai kistérség, mely a vidékfejlesztés alapjául szolgál.

28 Államszervezet Alapvető jogok biztosa: Alapvető jogok biztosa: Az alapvető jogok biztosa és helyettesei személyére a Köztársasági elnök tesz javaslatot. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei személyére a Köztársasági elnök tesz javaslatot. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Feladatuk a tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek. Feladatuk a tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek. Tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Megbízatásuk 6 évre szól. Tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Megbízatásuk 6 évre szól. Köztársasági elnök: Köztársasági elnök: A Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, kívül áll, felette áll a hatalmi ágaknak, egyfajta kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet csúcsán. A Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, kívül áll, felette áll a hatalmi ágaknak, egyfajta kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet csúcsán. Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az Országgyűlés 5 évre választja akár kétszeri választási procedúra során (összes képviselő 2/3-a, többségi szavazat) A szavazást legfeljebb egymást követő 2 nap alatt be kell fejezni. Az Országgyűlés 5 évre választja akár kétszeri választási procedúra során (összes képviselő 2/3-a, többségi szavazat) A szavazást legfeljebb egymást követő 2 nap alatt be kell fejezni. Személye sérthetetlen. Személye sérthetetlen.

29 Államszervezet A Köztársasági elnök többek között: A Köztársasági elnök többek között: képviseli Magyarországot, képviseli Magyarországot, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésben, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésben, törvényt kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet, kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők, ill. polgármesterek általános választását, kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők, ill. polgármesterek általános választását, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, feloszlathatja az Országgyűlést, feloszlathatja az Országgyűlést, javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, állampolgársági, területszervezési kérdésekben dönt, állampolgársági, területszervezési kérdésekben dönt, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét, egyetemi tanárokat stb. kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét, egyetemi tanárokat stb. Önálló szabályozási szervek: Önálló szabályozási szervek: Az Országgyűlés a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladatok- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Az Országgyűlés a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladatok- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Vezetőjét a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök nevezi ki a sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Vezetőjét a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök nevezi ki a sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, rendeletkiadási joggal rendelkezik. Munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, rendeletkiadási joggal rendelkezik.

30 Államszervezet Alkotmánybíróság: Alkotmánybíróság: Fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata, az Alaptörvény védelme. Fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata, az Alaptörvény védelme. Az Alkotmánybíróság 15 tagját az országgyűlési képviselők (összes) választják 2/3-os többséggel. Megbízatásuk 12 évre szól. Az Alkotmánybíróság 15 tagját az országgyűlési képviselők (összes) választják 2/3-os többséggel. Megbízatásuk 12 évre szól. Az alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel. Az alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel. Ügyészség: Ügyészség: A törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi cselekményt. A törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi cselekményt. Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független, sajátos hatáskörű állami szervezet. Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független, sajátos hatáskörű állami szervezet. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti, irányítja és kinevezi az ügyészeket. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti, irányítja és kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az Országgyűlésnek, sem közvetve, sem közvetlenül nem utasítható. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az Országgyűlésnek, sem közvetve, sem közvetlenül nem utasítható. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 9 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 9 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

31 Államszervezet Bíróságok: Bíróságok: A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, összegezve: igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, összegezve: igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírói szerv a Kúria. A legfőbb bírói szerv a Kúria. A Kúria elnökét a bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak szavazatával 9 évre. A Kúria elnökét a bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak szavazatával 9 évre. A hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok igazgatását az újonnan felállítandó Országos Bírósági Hivatal látja el, az egykori ezen tevékenységet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzte. A hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok igazgatását az újonnan felállítandó Országos Bírósági Hivatal látja el, az egykori ezen tevékenységet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzte. A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, tevékenységükben nem utasíthatók. A Kúria jogegységi határozataival biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ítélőtáblák székhelyei: Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, tevékenységükben nem utasíthatók. A Kúria jogegységi határozataival biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ítélőtáblák székhelyei: Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest A bíróság tanácsban ítélkezik, de törvényben meghatározott módon az ítélkezésben nem hivatalos bírók is részt vehetnek. A bíróság tanácsban ítélkezik, de törvényben meghatározott módon az ítélkezésben nem hivatalos bírók is részt vehetnek. Állami Számvevőszék: Állami Számvevőszék: Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, ellenőrzi az állami vagyon kezelését. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, ellenőrzi az állami vagyon kezelését. Az ÁSZ elnökét 12 évre az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával. Az ÁSZ elnökét 12 évre az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával. Az ÁSZ elnöke évente beszámolót tart az Országgyűlésnek. Az ÁSZ elnöke évente beszámolót tart az Országgyűlésnek.

32 Államszervezet Magyar Nemzeti Bank: Magyar Nemzeti Bank: Az MNB Magyarország központi bankja. Az MNB Magyarország központi bankja. Az MNB elnökét és alelnökeit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Az MNB elnökét és alelnökeit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Az MNB elnöke a Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az MNB elnöke a Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az MNB elnöke saját hatáskörében, feladatkörében rendeletet adhat ki. Az MNB elnöke saját hatáskörében, feladatkörében rendeletet adhat ki. Feladata a monetáris politika kialakítása és érvényesítése. Feladata a monetáris politika kialakítása és érvényesítése. Költségvetési Tanács: Költségvetési Tanács: Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében. Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében. A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Helyi önkormányzatok: Helyi önkormányzatok: Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat többek között A helyi önkormányzat többek között rendeletet alkothat, rendeletet alkothat, határozatot hoz, határozatot hoz, önállóan gazdálkodhat, önállóan gazdálkodhat, tulajdonosként gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, tulajdonosként gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, meghatározza költségvetését, és annak alapján dolgozik, meghatározza költségvetését, és annak alapján dolgozik, dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről stb. dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről stb. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára a megyei, ill. fővárosi kormányhivatal jogosult. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára a megyei, ill. fővárosi kormányhivatal jogosult. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A képviselőtestületet a polgármester vezeti. Mandátumuk 5 évre szól. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A képviselőtestületet a polgármester vezeti. Mandátumuk 5 évre szól.

33 Államszervezet Kormány: Kormány: A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterek a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterek a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. Jelenlegi minisztériumok: Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma. Jelenlegi minisztériumok: Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom általános szerve. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom általános szerve. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány általános hatáskörű területi igazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A Kormány általános hatáskörű területi igazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A Kormány politikáját a miniszterelnök határozza meg. A Kormány politikáját a miniszterelnök határozza meg.

34 Államszervezet Országgyűlés: Országgyűlés: Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés többek között Az Országgyűlés többek között Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, Törvényeket alkot, Törvényeket alkot, Elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását, Elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását, Megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyész személyét, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszél elnökét. Megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyész személyét, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszél elnökét. Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről, Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről, Közkegyelmet gyakorol, Közkegyelmet gyakorol, Feloszlathatja a jogellenesen működő képviselő testületet. Feloszlathatja a jogellenesen működő képviselő testületet. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségeik egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségeik egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököt és jegyzőket választ. Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököt és jegyzőket választ. Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből állandó bizottságokat alakít. Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből állandó bizottságokat alakít. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A képviselők mandátuma 4 évre szól. A képviselők száma jelenleg 386 fő, az új parlamenti választás után számuk 200 főre csökken. A képviselők mandátuma 4 évre szól. A képviselők száma jelenleg 386 fő, az új parlamenti választás után számuk 200 főre csökken.

35 Állam- és jogtudományi ismeretek Közigazgatási eljárási törvény

36 Ket. Ok az új kodifikációra: Ok az új kodifikációra: rendszerváltás. A pártállami hatalmi berendezkedés helyett többpárti parlamenti demokrácia épült ki az országban. Átalakult a közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a helyi és területi önkormányzatok rendszerváltás. A pártállami hatalmi berendezkedés helyett többpárti parlamenti demokrácia épült ki az országban. Átalakult a közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a helyi és területi önkormányzatok. Kialakult az új demokratikus jogállam. A jogállam közigazgatására jellemző, hogy lehetővé teszi az eljárási alapelvek tényleges érvényesülését, a jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül gyakorolhatja. Kialakult az új demokratikus jogállam. A jogállam közigazgatására jellemző, hogy lehetővé teszi az eljárási alapelvek tényleges érvényesülését, a jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül gyakorolhatja. Jogállam: a hatóság van az ügyfelekért, és nem fordítva: együttműködés, önkéntes jogkövetés elősegítése, figyelembe venni a reális teljesítőképességet. Jogállam: a hatóság van az ügyfelekért, és nem fordítva: együttműködés, önkéntes jogkövetés elősegítése, figyelembe venni a reális teljesítőképességet. Magyarország a zárt országból, nyílt országgá változott: külföldiek tranzitforgalma, egyre több külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, multinacionális cégek. Magyarország a zárt országból, nyílt országgá változott: külföldiek tranzitforgalma, egyre több külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, multinacionális cégek.

37 Ket. Ok az új kodifikációra: Ok az új kodifikációra: Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz: új kötelező jogi normák érvényesítése, Európai Bíróság döntései, joggyakorlata, közigazgatási szervek határon átnyúló kötelező együttműködése. Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz: új kötelező jogi normák érvényesítése, Európai Bíróság döntései, joggyakorlata, közigazgatási szervek határon átnyúló kötelező együttműködése. Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern technikai, informatikai eszközök. Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern technikai, informatikai eszközök. Eldurvult mind a közélet, mind a mindennapi élet. A közigazgatási szerveknek akár a rendőrhatósági szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelmi helyszíni ellenőrzés. Eldurvult mind a közélet, mind a mindennapi élet. A közigazgatási szerveknek akár a rendőrhatósági szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelmi helyszíni ellenőrzés. A végrehajtási eljárás gyengeségei: kis települések – mindenki ismer mindenkit, kellő gyakorlat hiánya. A végrehajtási eljárás gyengeségei: kis települések – mindenki ismer mindenkit, kellő gyakorlat hiánya.

38 Ket. A Ket-ben meghatározott eljárásfajták: A Ket-ben meghatározott eljárásfajták: Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya. Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya. Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások: különös eljárási törvény hiányában a Ket-et alkalmazzuk. Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások: különös eljárási törvény hiányában a Ket-et alkalmazzuk. Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény az általános rendelkezésektől. Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény az általános rendelkezésektől. Még kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény vagy kormányrendelet az általános rendelkezésektől. Még kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény vagy kormányrendelet az általános rendelkezésektől. Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt szabálytól eltérhet. Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt szabálytól eltérhet. Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. megengedi. Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. megengedi.

39 Ket. Eljárási alapelvek: Eljárási alapelvek: Törvényesség elve: a Magyar Köztársaság jogszabályai kötelező érvényűek az ország felségterületén tartózkodó jogi és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A magyar közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket. Törvényesség elve: a Magyar Köztársaság jogszabályai kötelező érvényűek az ország felségterületén tartózkodó jogi és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A magyar közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket. A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve: a hatósági jogkört kizárólag arra a célra elehet felhasználni, amelyre a jogalkotó szánta: pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása. A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve: a hatósági jogkört kizárólag arra a célra elehet felhasználni, amelyre a jogalkotó szánta: pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása. A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör: az anyagi és eljárási szabályok kétféle döntési mozgásteret nyújtanak a szervek részére: A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör: az anyagi és eljárási szabályok kétféle döntési mozgásteret nyújtanak a szervek részére: Bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és tartalmát. Bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és tartalmát. Az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, melyhez a jogalkotó a jogszabályban a mérlegelési szempontokat is mellékeli (intézkedési módok, szempontok). Az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, melyhez a jogalkotó a jogszabályban a mérlegelési szempontokat is mellékeli (intézkedési módok, szempontok). Egyenlőség elve: az eljárás során a részrehajlás tiltott. Egyenlőség elve: az eljárás során a részrehajlás tiltott.

40 Ket. Eljárási alapelvek: Eljárási alapelvek: Méltányosság elve: jogszabály fő szabályként meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy különösen méltányolható esetben eltérhet a főszabálytól (általában a méltányossági okok is felsorolásra kerülnek). Méltányosság elve: jogszabály fő szabályként meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy különösen méltányolható esetben eltérhet a főszabálytól (általában a méltányossági okok is felsorolásra kerülnek). Hatáskörrel való visszaélés tilalma: az egyes eljárási cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy tendenciózusak. Pl. többszörös ellenőrzés esetei. Hatáskörrel való visszaélés tilalma: az egyes eljárási cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy tendenciózusak. Pl. többszörös ellenőrzés esetei. Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködés kötelezettsége. Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködés kötelezettsége. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

41 Ket. Eljárási alapelvek: Eljárási alapelvek: Törvény előtti egyenlőség elve: minden embert azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja. Törvény előtti egyenlőség elve: minden embert azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja. Szabad bizonyítás elve: a hatóság a valósághű tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat. Szabad bizonyítás elve: a hatóság a valósághű tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat. Kitanítási kötelezettség: a közigazgatási hatóság a jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. Kitanítási kötelezettség: a közigazgatási hatóság a jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. Jóhiszemű eljárás elve: ha az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség fogja terhelni. Valótlan állításokkal nem vezetheti félre a hatóságot. Jóhiszemű eljárás elve: ha az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség fogja terhelni. Valótlan állításokkal nem vezetheti félre a hatóságot.

42 Ket. Eljárási alapelvek: Eljárási alapelvek: Költségtakarékos eljárás: pl. több hatóság együtt végezzen helyszíni szemlét, elektronikus kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni. Költségtakarékos eljárás: pl. több hatóság együtt végezzen helyszíni szemlét, elektronikus kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni. Anyanyelvhasználat joga: a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy és a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét. Anyanyelvhasználat joga: a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy és a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét.

43 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez; valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés. Hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez; valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés. Közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv; helyi önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott hatáskörben szervei és társulása; polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője; főjegyző, jegyző, körjegyző; képviselő testület ügyintézője; egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv; helyi önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott hatáskörben szervei és társulása; polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője; főjegyző, jegyző, körjegyző; képviselő testület ügyintézője; egyéb szervezet, köztestület vagy személy.

44 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Ügyfél: Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. kire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. kire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, ill. kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tartalmaz. Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, ill. kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tartalmaz. Törvény ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket, melyek tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul. Törvény ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket, melyek tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul. Eljárási képesség: Eljárási képesség: Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét. Természetes személy esetében akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes. Természetes személy esetében akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy is rendelkezhet eljárási képességgel. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy is rendelkezhet eljárási képességgel. Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő vagy ügygondnok vonható be az eljárásba. Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő vagy ügygondnok vonható be az eljárásba.

45 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Jogutódlás: Jogutódlás: A kieső ügyfél helyére, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási eljárásban a polgári jog szerinti jogutódja lép. A kieső ügyfél helyére, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási eljárásban a polgári jog szerinti jogutódja lép. Kérelemre indult eljárásban a kérelmező jogutódja az eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (objektív határidő), de legkésőbb a jogutódlástól számított 6 hónapon (jogvesztő határidő) belül kérheti a jogutódlás megállapítását a hatóságtól. Kérelemre indult eljárásban a kérelmező jogutódja az eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (objektív határidő), de legkésőbb a jogutódlástól számított 6 hónapon (jogvesztő határidő) belül kérheti a jogutódlás megállapítását a hatóságtól. Joghatóság: más néven nemzetközi hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy közigazgatási hatósági ügyben melyik ország közigazgatási szerve jár el. Joghatóság: más néven nemzetközi hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy közigazgatási hatósági ügyben melyik ország közigazgatási szerve jár el. Magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. Magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el. Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.

46 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Hatáskör azt mutatja meg, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik hatóság jár el (vertikális ügyelosztás). Hatáskör azt mutatja meg, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik hatóság jár el (vertikális ügyelosztás). A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz kapcsolódó jogosítványait jelenti. A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz kapcsolódó jogosítványait jelenti. Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át. Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Ha a hatóság eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az eljárás lefolytatására a felügyeleti szerv, ill. végső esetben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság utasíthatja. Ha a hatóság eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az eljárás lefolytatására a felügyeleti szerv, ill. végső esetben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság utasíthatja. Illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség „telepítési” formái: Illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség „telepítési” formái: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, szálláshelye, ill. székhelye, telephelye, fióktelepe. Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, szálláshelye, ill. székhelye, telephelye, fióktelepe. Ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik. Ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik. Ahol az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet folytatják. Ahol az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet folytatják. Ahol a jogellenes magatartást elkövették. Ahol a jogellenes magatartást elkövették. Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó lakcíme alapján kell az illetékességet megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző jár el. Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó lakcíme alapján kell az illetékességet megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző jár el. Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg. Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg.

47 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: A hatóság hatáskörét, joghatóságát, hatáskörét, illetékességét az eljárás valamennyi szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A hatóság hatáskörét, joghatóságát, hatáskörét, illetékességét az eljárás valamennyi szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Áttétel: Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez (8 napon belül). Áttétel: Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez (8 napon belül). Ideiglenes intézkedést a hatóság köteles megtenni, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna akkor is, ha nincs hatásköre vagy illetékessége az adott ügyben. Ideiglenes intézkedést a hatóság köteles megtenni, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna akkor is, ha nincs hatásköre vagy illetékessége az adott ügyben.

48 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Hatásköri, illetékességi vita (kollízió): Hatásköri, illetékességi vita (kollízió): Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát. Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát. Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét az adott ügyben. Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét az adott ügyben. Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással hivatalból vagy kérelemre egymással egyeztetni, a kérdést megoldani. Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással hivatalból vagy kérelemre egymással egyeztetni, a kérdést megoldani. Ha az előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről nem vezetne eredményre a közös felügyeleti szerv dönt a kollízió feloldásáról, ill. esetleg a Kormány illetékes területi államigazgatási szerve (X. Megyei Kormányhivatal). Ha az előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről nem vezetne eredményre a közös felügyeleti szerv dönt a kollízió feloldásáról, ill. esetleg a Kormány illetékes területi államigazgatási szerve (X. Megyei Kormányhivatal). Hatásköri vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt. Hatásköri vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt.

49 Ket. Alapfogalmak: Alapfogalmak: Belföldi jogsegélyre akkor kerül sor, ha a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek olyan adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van szüksége, amely más hatóságnál van, ill. az elvégzendő hatósági cselekményt más hatóság illetékességi területén belül kellene elvégeznie. Belföldi jogsegélyre akkor kerül sor, ha a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek olyan adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van szüksége, amely más hatóságnál van, ill. az elvégzendő hatósági cselekményt más hatóság illetékességi területén belül kellene elvégeznie. Esetei: Esetei: A megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt foganatosítania. A megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt foganatosítania. Az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság indokolja. Az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság indokolja. Olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság vagy állami, önkormányzati szerv rendelkezik. Olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság vagy állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresést a megkereső hatósággal azonos hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni. A megkeresést a megkereső hatósággal azonos hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.

50 Ket. Elsőfokú eljárás: Elsőfokú eljárás: Az eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat meg. Az eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat meg. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül értesíteni kell. Az egyes kivételeket a törvény külön felsorolja. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül értesíteni kell. Az egyes kivételeket a törvény külön felsorolja. A hatásterületen élő ügyfeleket, ill. az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesíteni kell. A hatásterületen élő ügyfeleket, ill. az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesíteni kell. Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően elrendelheti. Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően elrendelheti.

51 Ket. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 munkanapon belül, ha A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 munkanapon belül, ha a magyar hatóságnak nincs joghatósága, a magyar hatóságnak nincs joghatósága, a hatóságnak nincs hatásköre, vagy illetékessége, áttételnek nincs helye, a hatóságnak nincs hatásköre, vagy illetékessége, áttételnek nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta, a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta, a kérelem nem előterjesztésre jogosult személytől származik, a kérelem nem előterjesztésre jogosult személytől származik, a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

52 Ket. Az eljárást a hatóság megszünteti, ha Az eljárást a hatóság megszünteti, ha ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, az ügyfél a kérelmét visszavonta, az ügyfél a kérelmét visszavonta, az ügyfél halála, vagy a jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése miatt az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás nem következett be, az ügyfél halála, vagy a jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése miatt az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás nem következett be, az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, jogszabályváltozás miatt az ügy elintézése a továbbiakban nem hatósági hatáskörbe tartozik, jogszabályváltozás miatt az ügy elintézése a továbbiakban nem hatósági hatáskörbe tartozik, hatósági igazgatási szolgáltatási díjat, ill. eljárási illetéket az ügyfél felhívásra sem egyenlíti ki, hatósági igazgatási szolgáltatási díjat, ill. eljárási illetéket az ügyfél felhívásra sem egyenlíti ki, Az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget. Az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget.

53 Ket. Az eljárást a hatóság felfüggeszti, ha Az eljárást a hatóság felfüggeszti, ha ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak a döntése nélkül nem lenne megalapozott, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak a döntése nélkül nem lenne megalapozott, ha a közigazgatási bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, de a bírósági döntés ellen perújítással vagy felülvizsgálati kérelemmel élnek, ha a közigazgatási bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, de a bírósági döntés ellen perújítással vagy felülvizsgálati kérelemmel élnek, az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti, ha az nem sérti más személy jogos érdekét, és jogszabály nem zárja ki, ill. az ellenérdekű fél hozzájárul, az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti, ha az nem sérti más személy jogos érdekét, és jogszabály nem zárja ki, ill. az ellenérdekű fél hozzájárul, ha az eljárásban a jogutód kiléte vitás, ha az eljárásban a jogutód kiléte vitás, hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az eljárást maximum hat hónapra egy alkalommal felfüggesztheti. hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az eljárást maximum hat hónapra egy alkalommal felfüggesztheti.

54 Ket. Ügyintézési határidő: Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézés időtartama 30 nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. Az általános ügyintézés időtartama 30 nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. A szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje 15 nap. A szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje 15 nap. Testületi szervnek a megadott határidőn belül, vagy az utána következő ülésen, de legkésőbb 2 hónapon belül az ügyben döntenie kell. Testületi szervnek a megadott határidőn belül, vagy az utána következő ülésen, de legkésőbb 2 hónapon belül az ügyben döntenie kell. Az eljáró hatóság vezetője egy alkalommal, az indokok felsorolásával 30, ill. 15 nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt. Az eljáró hatóság vezetője egy alkalommal, az indokok felsorolásával 30, ill. 15 nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárásai cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárásai cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Soron kívüli eljárás esetei: Soron kívüli eljárás esetei: kiskorú érdekeinek veszélyeztetettsége esetén, kiskorú érdekeinek veszélyeztetettsége esetén, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása esetén, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása esetén, a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, közbiztonság érdekében szükséges. közbiztonság érdekében szükséges. Ha a hatóság az irányadó határidőt saját hibájából túllépi, köteles a befizetett eljárási illetéket, ill. díjat az ügyfélnek visszafizetni. Ha a határidő kétszeresét lépi túl, akkor az összeg kétszeresét kell visszafizetnie az ügyfél részére. Ha a hatóság az irányadó határidőt saját hibájából túllépi, köteles a befizetett eljárási illetéket, ill. díjat az ügyfélnek visszafizetni. Ha a határidő kétszeresét lépi túl, akkor az összeg kétszeresét kell visszafizetnie az ügyfél részére.

55 Ket. Kérelem: Kérelem: A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. Azonnali intézkedést igénylő ügyben (életveszély, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén) a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Azonnali intézkedést igénylő ügyben (életveszély, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén) a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél kérelmét rendszeresített űrlapon, formanyomtatványon, vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon, on-line felületen nyújtsa be. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél kérelmét rendszeresített űrlapon, formanyomtatványon, vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon, on-line felületen nyújtsa be. A szükséges szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. A szükséges szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. Az ügyfél a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Az ügyfél a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban meghatározott mellékleteket. Szakhatósági állásfoglalást vagy előzetes szakhatósági hozzájárulást csatolását nem lehet kérni. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban meghatározott mellékleteket. Szakhatósági állásfoglalást vagy előzetes szakhatósági hozzájárulást csatolását nem lehet kérni.

56 Ket. Kérelem: Kérelem: Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely valamely hatóság, bíróság, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz. Az ügyfél az adatszolgáltatásért köteles díjat fizetni az eljáró hatóságnál, mely a megkeresett hatóság saját bevétele. Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely valamely hatóság, bíróság, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz. Az ügyfél az adatszolgáltatásért köteles díjat fizetni az eljáró hatóságnál, mely a megkeresett hatóság saját bevétele. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablak), vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablak), vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Valamely jog gyakorlásához szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) együttesen nyújthatóak be, amely 10 napon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz. Valamely jog gyakorlásához szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) együttesen nyújthatóak be, amely 10 napon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz. Az ügyintézési határidő a kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő a kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

57 Ket. Jegyzőkönyv: Jegyzőkönyv: A tárgyalásról, közmeghallgatásról, a lefoglalásról és a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, valamint ha az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges, a szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és más bizonyítási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalásról, közmeghallgatásról, a lefoglalásról és a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, valamint ha az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges, a szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és más bizonyítási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi előírásait a törvény részletesen ismerteti. A jegyzőkönyv tartalmi előírásait a törvény részletesen ismerteti. Ha az eljárásban érintett személy kéri, nyilatkozatát, vallomását, szakértő véleményét a jegyzőkönyv szó szerint kell, hogy tartalmazza. Ha az eljárásban érintett személy kéri, nyilatkozatát, vallomását, szakértő véleményét a jegyzőkönyv szó szerint kell, hogy tartalmazza. Indokolt esetben, ha jegyzőkönyv nem készül, akkor egyszerűsített jegyzőkönyvet kell készíteni. Indokolt esetben, ha jegyzőkönyv nem készül, akkor egyszerűsített jegyzőkönyvet kell készíteni. Több hatóság együttes eljárási cselekményéről közös jegyzőkönyvet, vagy közös egyszerűsített jegyzőkönyvet lehet készíteni. Több hatóság együttes eljárási cselekményéről közös jegyzőkönyvet, vagy közös egyszerűsített jegyzőkönyvet lehet készíteni. Hivatalos feljegyzés: Hivatalos feljegyzés: Az ügy megítélése szempontjából fontos vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést lehet felvenni, vagy az eljárási cselekményt az iratra rávezetéssel lehet rögzíteni. Az ügy megítélése szempontjából fontos vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést lehet felvenni, vagy az eljárási cselekményt az iratra rávezetéssel lehet rögzíteni.

58 Ket. Képviselet: Képviselet: Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy általuk meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy általuk meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát az első kapcsolatfelvételkor az iratokhoz csatolni kell. Az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát az első kapcsolatfelvételkor az iratokhoz csatolni kell. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra, vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra, vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

59 Ket. Kizárás: Kizárás: Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. A másodfokú ügyintézésben nem vehet részt az a személy, aki az ügy elintézésében elsőfokon részt vett, aki tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. A másodfokú ügyintézésben nem vehet részt az a személy, aki az ügy elintézésében elsőfokon részt vett, aki tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, annak társulása, vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, jogot vagy kötelezettséget szerezhet. A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, annak társulása, vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, jogot vagy kötelezettséget szerezhet. Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Az egyes kizárások tárgyában a hatóság vezetője, ill. felügyeleti szerve dönt. Az egyes kizárások tárgyában a hatóság vezetője, ill. felügyeleti szerve dönt.

60 Ket. Szakhatóság: Szakhatóság: Törvény vagy kormányrendelet az érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott előforduló meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező állásfoglalását szerezze be. Törvény vagy kormányrendelet az érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott előforduló meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező állásfoglalását szerezze be. Szakhatóság bevonására azért van szükség, mert a döntéshozatallal felruházott hatóságnak egy bizonyos tárgykörben nincs megfelelő ismerete. Szakhatóság bevonására azért van szükség, mert a döntéshozatallal felruházott hatóságnak egy bizonyos tárgykörben nincs megfelelő ismerete. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti a szakhatóság igénybevételét, maga is dönthet az adott szakkérdésben. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti a szakhatóság igénybevételét, maga is dönthet az adott szakkérdésben. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, ill. szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, ill. szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként. Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az ügyfél az eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági hozzájárulást szerezhessen be. Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az ügyfél az eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági hozzájárulást szerezhessen be. Ha a hatóság és a szakhatóság egymással ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, akkor a szervek köteles egymással egyeztetni. Ha a hatóság és a szakhatóság egymással ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, akkor a szervek köteles egymással egyeztetni.

61 Ket. Idézés: Idézés: Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy az idézett a megjelenési kötelezettsége előtt 8 nappal azt megkapja. Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy az idézett a megjelenési kötelezettsége előtt 8 nappal azt megkapja. A korlátozottan cselekvőképes, ill. a cselekvőképtelen személyt a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A korlátozottan cselekvőképes, ill. a cselekvőképtelen személyt a hatóság törvényes képviselője útján idézi. Az idézésről szóló végzés szóban is közölhető. Az idézésről szóló végzés szóban is közölhető. Az idézés és az elővezetés elrendelése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Az idézés és az elővezetés elrendelése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre nem megfelelő állapotban jelenik meg, eljárási bírsággal sújtható. Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre nem megfelelő állapotban jelenik meg, eljárási bírsággal sújtható. Ha az idézett személy az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetéshez az ügyész jóváhagyása szükséges. Ha az idézett személy az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetéshez az ügyész jóváhagyása szükséges.

62 Ket. Értesítés: Értesítés: Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. A tényállás tisztázása: A tényállás tisztázása: A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, akkor a hatóság hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, akkor a hatóság hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hatóság szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A hatóság szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást.

63 Ket. Ügyfél nyilatkozata: Ügyfél nyilatkozata: Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. A hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. A hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha Nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettsége alól. Nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettsége alól. Nyilatkozatával saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nyilatkozatával saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Médiatartalom-szolgáltató aki a számára információt szolgáltató informátor személy kilétének megnevezését megtagadhatja. Médiatartalom-szolgáltató aki a számára információt szolgáltató informátor személy kilétének megnevezését megtagadhatja. Az ügyfél vagy képviselője szándékosan valótlan tényt állít, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, vagy az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. Az ügyfél vagy képviselője szándékosan valótlan tényt állít, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, vagy az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. Irat: Irat: A hatóság felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet. A hatóság felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet. A nem magyar nyelven kiállított okirat fő szabály szerint csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. A nem magyar nyelven kiállított okirat fő szabály szerint csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

64 Ket. Tanú: Tanú: A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt, melynek közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását. A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt, melynek közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását. Tanúként nem hallgatható meg: Tanúként nem hallgatható meg: akitől nem várható el bizonyítékként értékelhető vallomás, akitől nem várható el bizonyítékként értékelhető vallomás, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. A tanú a tanúvallomást megtagadhatja (ezen jogáról fel kell világosítani), ha A tanú a tanúvallomást megtagadhatja (ezen jogáról fel kell világosítani), ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Médiatartalom-szolgáltató aki a számára információt szolgáltató informátor személy kilétének megnevezését megtagadhatja. Médiatartalom-szolgáltató aki a számára információt szolgáltató informátor személy kilétének megnevezését megtagadhatja. Megtagadhatja a tanúvallomást a diplomáciai mentességgel rendelkező személy is. Megtagadhatja a tanúvallomást a diplomáciai mentességgel rendelkező személy is. Ha a tanú nem tesz eleget kötelezettségének, eljárási bírsággal sújtható. Ha a tanú nem tesz eleget kötelezettségének, eljárási bírsággal sújtható. A még meg nem hallgatott tanú nem vehet részt az ügyfél, más tanú és a szakvélemény meghallgatásakor. A még meg nem hallgatott tanú nem vehet részt az ügyfél, más tanú és a szakvélemény meghallgatásakor. Tanú meghallgatása: Tanú meghallgatása: A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy nem elfogult-e, ill. az ügyfelekkel milyen viszonyban van. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy nem elfogult-e, ill. az ügyfelekkel milyen viszonyban van. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás következményeire. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás következményeire.

65 Ket. Hatósági tanú: Hatósági tanú: A hatósági tanú kívülálló harmadik személy, aki bizonyos eljárási cselekményeknél a látott, hallott tapasztalatait az eseményről készült jegyzőkönyv aláírásával igazolja. A hatósági tanú kívülálló harmadik személy, aki bizonyos eljárási cselekményeknél a látott, hallott tapasztalatait az eseményről készült jegyzőkönyv aláírásával igazolja. A hatóság biztosítási intézkedésnél, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A hatóság biztosítási intézkedésnél, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történteket, a tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történteket, a tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. Nem alkalmazható hatósági tanú az eljárásban, ha az eljárási cselekményről kép-, vagy/és hangfelvétel készül. Nem alkalmazható hatósági tanú az eljárásban, ha az eljárási cselekményről kép-, vagy/és hangfelvétel készül. Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal szolgálati vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ill. az eljárási képességgel nem rendelkező személy (pártatlanság biztosítása). Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal szolgálati vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ill. az eljárási képességgel nem rendelkező személy (pártatlanság biztosítása). Hatósági tanúként való közreműködésre senki sem kötelezhető. Hatósági tanúként való közreműködésre senki sem kötelezhető.

66 Ket. Szemle: Szemle: Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, ill. erre felhatalmazott más személy végezhet. Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, ill. erre felhatalmazott más személy végezhet. Szemlét, a megfigyelni kívánt tevékenység idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig munkanapokon 8 és 20 óra között lehet végezni. Szemlét, a megfigyelni kívánt tevékenység idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig munkanapokon 8 és 20 óra között lehet végezni. Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, közrendvédelmi, közbiztonsági, ill. törvényben meghatározott más fontos okból haladéktalanul megtartható. Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, közrendvédelmi, közbiztonsági, ill. törvényben meghatározott más fontos okból haladéktalanul megtartható. A szemlét végző személy a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a helyszínen tartózkodó bármely személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A szemlét végző személy a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a helyszínen tartózkodó bármely személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.

67 Ket. Szakértő: Szakértő: Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását írja elő törvény vagy kormányrendelet. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. A szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél, tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén részt vehet. Az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdést intézhet. Ha szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, ill. a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, köteles a hatóság részére erről felvilágosítást nyújtani. Ha a szakvélemények között szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése.

68 Ket. Tolmács: Tolmács: Ha az eljárás bármely résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az eljárás bármely résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője halláskárosult, akkor jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni, vagy a hallássérült írásbeli nyilatkozatot is tehet. Siketvak esetében is jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni. Beszédfogyatékos személy írásban tehet nyilatkozatot. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője halláskárosult, akkor jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni, vagy a hallássérült írásbeli nyilatkozatot is tehet. Siketvak esetében is jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni. Beszédfogyatékos személy írásban tehet nyilatkozatot. Igazolási kérelem: Igazolási kérelem: Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna.

69 Ket. Határozat és végzés: Határozat és végzés: A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Jogszerű hallgatás intézménye: Ha az ügy kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt, jogszabály rendelkezhet úgy, hogy Jogszerű hallgatás intézménye: Ha az ügy kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt, jogszabály rendelkezhet úgy, hogy ha a hatóság nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti a jog gyakorlása. ha a hatóság nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti a jog gyakorlása. ha a szakhatóság nem ad ki határidőn belül állásfoglalást, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. ha a szakhatóság nem ad ki határidőn belül állásfoglalást, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés (határozat) hozható, amely nem tartalmazza az indoklást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés (határozat) hozható, amely nem tartalmazza az indoklást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indoklás. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indoklás. Ha a technikai lehetőségek adottak, a hatóság papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozza meg a döntést. Ha a technikai lehetőségek adottak, a hatóság papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozza meg a döntést.

70 Ket. Határozat és végzés: Határozat és végzés: A határozat és a végzés négy részből áll: A határozat és a végzés négy részből áll: Fejléc: tartalmazza a hatósági jogviszonyban lévők és az ügy legfontosabb adatait, az ügy jellemzőjét. Fejléc: tartalmazza a hatósági jogviszonyban lévők és az ügy legfontosabb adatait, az ügy jellemzőjét. Rendelkező rész: döntést és a hozzá kapcsolódó tartalmi elemeket (jogorvoslatra felhívás, eljárási illeték, díj megfizetése, kötelezettség teljesítésének határnapja, azonnali végrehajtás foganatosítását stb.) foglalja magában. Rendelkező rész: döntést és a hozzá kapcsolódó tartalmi elemeket (jogorvoslatra felhívás, eljárási illeték, díj megfizetése, kötelezettség teljesítésének határnapja, azonnali végrehajtás foganatosítását stb.) foglalja magában. Indoklás: döntés jogbeli és ténybeli megalapozása, szakhatóság döntésének indoklása, jogszabályhelyek pontos idézése stb. Indoklás: döntés jogbeli és ténybeli megalapozása, szakhatóság döntésének indoklása, jogszabályhelyek pontos idézése stb. Utolsó rész: döntéshozatal helye, ideje, hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása, kiadmányozó neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása, hatóság bélyegzőlenyomatát. Utolsó rész: döntéshozatal helye, ideje, hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása, kiadmányozó neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása, hatóság bélyegzőlenyomatát. A döntést A döntést külön dokumentumba, vagy külön dokumentumba, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni, vagy az e célra rendszeresített formátumban kell kiadni. az e célra rendszeresített formátumban kell kiadni.

71 Ket. A döntés kijavítása és kiegészítése: A döntés kijavítása és kiegészítése: Ha a döntésben név-, szám-, vagy más elírás, ill. számítási hiba van, a hatóság a hibát kérelemre, vagy hivatalból kijavítja, ha nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére, vagy a költségviselési kötelezettségre. Ha a döntésben név-, szám-, vagy más elírás, ill. számítási hiba van, a hatóság a hibát kérelemre, vagy hivatalból kijavítja, ha nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére, vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást eszközölni lehet A kijavítást eszközölni lehet a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzéssel, a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzéssel, a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével, vagy a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével, vagy a kijavító döntés meghozatalával. a kijavító döntés meghozatalával. A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

72 Ket. A döntés kijavítása és kiegészítése: A döntés kijavítása és kiegészítése: Ha a döntésből kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Ha a döntésből kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 év már eltelt, vagy a döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 év már eltelt, vagy az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A kijavítást eszközölni lehet A kijavítást eszközölni lehet Önálló kiegészítő döntéssel, és a döntés eredeti példányára történő feljegyzéssel, Önálló kiegészítő döntéssel, és a döntés eredeti példányára történő feljegyzéssel, a hiányos döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével. a hiányos döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével. A kiegészítés ellen jogorvoslatnak van helye. A kiegészítés ellen jogorvoslatnak van helye.

73 Ket. Jogorvoslat: Jogorvoslat: A jogorvoslati eljárás kérelemre, míg a döntés felülvizsgálata hivatalból indulhat meg. A jogorvoslati eljárás kérelemre, míg a döntés felülvizsgálata hivatalból indulhat meg. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye, míg végzés ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzésben foglaltak ellen a határozat elleni jogorvoslat keretében gyakorolható. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye, míg végzés ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzésben foglaltak ellen a határozat elleni jogorvoslat keretében gyakorolható. Kérelemre indult jogorvoslati eljárások: Kérelemre indult jogorvoslati eljárások: fellebbezési eljárás, fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat, bírósági felülvizsgálat, az Alkotmánybíróság határozata alapján, az Alkotmánybíróság határozata alapján, újrafelvételi eljárás. újrafelvételi eljárás. Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára: Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára: a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, felügyeleti eljárás keretében, felügyeleti eljárás keretében, ügyészi felhívás nyomán. ügyészi felhívás nyomán.

74 Ket. Fellebbezés: Fellebbezés: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Fő szabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Fő szabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a határidő letelte előtt a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A fellebbezésre jogosult a határidő letelte előtt a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Alapesetben a fellebbezésnek a végrehajtásra vonatkozóan halasztó hatálya van. Alapesetben a fellebbezésnek a végrehajtásra vonatkozóan halasztó hatálya van. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely az alaphatározatot hozta. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely az alaphatározatot hozta.

75 Ket. Fellebbezés: Fellebbezés: A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Az elkésett fellebbezést (igazolási kérelem!), a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést meghozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az elkésett fellebbezést (igazolási kérelem!), a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést meghozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezést az elsőfokú hatóság 8 napon belül felterjeszti a fellebbezésre jogosult hatósághoz (másodfok), kivéve ha a magtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően, módosítja vagy visszavonja. A fellebbezést az elsőfokú hatóság 8 napon belül felterjeszti a fellebbezésre jogosult hatósághoz (másodfok), kivéve ha a magtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően, módosítja vagy visszavonja. Ha a hatóság fellebbezés alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, és nincs ellenérdekű ügyfél az ügyben, akkor döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Ha a hatóság fellebbezés alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, és nincs ellenérdekű ügyfél az ügyben, akkor döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A döntést közölni kell az érintettekkel. A döntést közölni kell az érintettekkel. A visszavonó, ill. módosító döntés ellen jogorvoslatnak van helye. A visszavonó, ill. módosító döntés ellen jogorvoslatnak van helye. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, ill. az elsőfokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasíthatja. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, ill. az elsőfokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasíthatja. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy új tények, ill. bizonyítékok felmerülése esetén a másodfokú hatóság kiegészítő bizonyítást rendeljen el, és az alapján döntsön a fellebbezést érintően. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy új tények, ill. bizonyítékok felmerülése esetén a másodfokú hatóság kiegészítő bizonyítást rendeljen el, és az alapján döntsön a fellebbezést érintően. A másodfokú hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

76 Ket. Bírósági felülvizsgálat: Bírósági felülvizsgálat: Az ügyfél, ill. az eljárás egyéb résztvevője a rá vonatkozó részt illetően a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. Az ügyfél, ill. az eljárás egyéb résztvevője a rá vonatkozó részt illetően a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek a fellebbezési jogukat kimerítették, vagy az elsőfokú határozat ellen törvény rendelkezése alapján fellebbezni nem lehetett. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek a fellebbezési jogukat kimerítették, vagy az elsőfokú határozat ellen törvény rendelkezése alapján fellebbezni nem lehetett. A keresetlevél, ill. a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a jogosult viszont kérheti a végrehajtás felfüggesztését. A keresetlevél, ill. a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a jogosult viszont kérheti a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a keresetet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, ill. a döntést hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezheti. A bíróság a keresetet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, ill. a döntést hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezheti.

77 Ket. Újrafelvételi eljárás: Újrafelvételi eljárás: Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. A döntés módosítása vagy visszavonása: A döntés módosítása vagy visszavonása: Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Felügyeleti eljárás: Felügyeleti eljárás: Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. Alkotmánybíróság határozata alapján történő felülvizsgálat: Alkotmánybíróság határozata alapján történő felülvizsgálat: Lényegében ez a jogorvoslati lehetőség megszűnt. Lényegében ez a jogorvoslati lehetőség megszűnt. Ügyészi intézkedés: Ügyészi intézkedés: Az ügyészségről szóló törvény szabályozza. Az ügyészségről szóló törvény szabályozza.

78 Ket. Végrehajtás: Végrehajtás: A közigazgatási végrehajtás a közigazgatási hatósági eljárás azon része (szakasza), melyben a hatóság a jogszabályban meghatározott cselekmények segítségével gondoskodik a végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségek megvalósításáról, érvényesítéséről. A közigazgatási végrehajtás a közigazgatási hatósági eljárás azon része (szakasza), melyben a hatóság a jogszabályban meghatározott cselekmények segítségével gondoskodik a végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségek megvalósításáról, érvényesítéséről. A hatósági döntésben foglalt kötelezettség kényszercselekmény útján történő megvalósítása általában a kötelezett vagyoni jogainak vagy kivételesen személyes szabadságának korlátozásában nyilvánul meg. A hatósági döntésben foglalt kötelezettség kényszercselekmény útján történő megvalósítása általában a kötelezett vagyoni jogainak vagy kivételesen személyes szabadságának korlátozásában nyilvánul meg. A Ket. eltérő rendelkezésének hiányában a Vht.-t (a bírósági végrehajtásról szóló törvény) kell alkalmazni. A Ket. eltérő rendelkezésének hiányában a Vht.-t (a bírósági végrehajtásról szóló törvény) kell alkalmazni. Fogalmilag kizárt a végrehajtás un. tény vagy jog fennállását megállapító, deklaratív határozatok és a regisztratív döntések esetében. Fogalmilag kizárt a végrehajtás un. tény vagy jog fennállását megállapító, deklaratív határozatok és a regisztratív döntések esetében. A végrehajthatóság feltételei: A végrehajthatóság feltételei: A hatósági döntés kötelezettséget (pénzfizetés, meghatározott magatartás tanúsítása, tűrése, tartózkodás tőle) állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére tekintettel. A hatósági döntés kötelezettséget (pénzfizetés, meghatározott magatartás tanúsítása, tűrése, tartózkodás tőle) állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére tekintettel. A döntés jogerőre emelkedett, vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el (azonnali végrehajtást rendeltek el vagy biztosítási intézkedést foganatosítottak). A döntés jogerőre emelkedett, vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el (azonnali végrehajtást rendeltek el vagy biztosítási intézkedést foganatosítottak). A döntésben foglalt kötelezettség teljesítésére megállapított határidő eltelt és a kötelezettséget mégsem teljesítették. A döntésben foglalt kötelezettség teljesítésére megállapított határidő eltelt és a kötelezettséget mégsem teljesítették.

79 Ket. Jogerő fogalma: Jogerő fogalma: Alaki jogerő – a hozott döntés megtámadhatatlan. Alaki jogerő – a hozott döntés megtámadhatatlan. Anyagi jogerő – a döntés megváltoztathatatlan. Anyagi jogerő – a döntés megváltoztathatatlan. Az elsőfokú döntés jogerőssé válásának esetei: Az elsőfokú döntés jogerőssé válásának esetei: A közlés napjával válik jogerőssé, ha a fellebbezésről az érdemi határozat meghozatala előtt lemondtak, vagy azt (fellebbezést) törvény kizárja. A közlés napjával válik jogerőssé, ha a fellebbezésről az érdemi határozat meghozatala előtt lemondtak, vagy azt (fellebbezést) törvény kizárja. A fellebbezési határidő utolsó napját követő napon emelkedik jogerőre a döntés, ha a jogosult a fellebbezési jogával nem élt. A fellebbezési határidő utolsó napját követő napon emelkedik jogerőre a döntés, ha a jogosult a fellebbezési jogával nem élt. A jogerő a fellebbezési jogról történő lemondás hatósággal való közlésének napján áll be, ha a közlés a rendelkezésre álló jogorvoslati időben történt. A jogerő a fellebbezési jogról történő lemondás hatósággal való közlésének napján áll be, ha a közlés a rendelkezésre álló jogorvoslati időben történt. A fellebbezés a másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtti visszavonása esetén, a visszavonás hatósággal való közlés napján áll be a jogerő. A fellebbezés a másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtti visszavonása esetén, a visszavonás hatósággal való közlés napján áll be a jogerő. A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

80 Ket. A végrehajtás elrendelése: A végrehajtás elrendelése: A végrehajtás elrendelése fő szabály szerint az elsőfokú hatóság feladata. A végrehajtást foganatosító szerv önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet. A végrehajtás elrendelése fő szabály szerint az elsőfokú hatóság feladata. A végrehajtást foganatosító szerv önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet. A végrehajtási eljárást fő szabály szerint végzéssel kell megindítani. A végrehajtási eljárást fő szabály szerint végzéssel kell megindítani. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló adatok vagy a jogosult igazolása alapján megállapítja, hogy a döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése nem, vagy csak részben valósult meg, vagy az nem az előírásoknak megfelelően történt, Az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló adatok vagy a jogosult igazolása alapján megállapítja, hogy a döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése nem, vagy csak részben valósult meg, vagy az nem az előírásoknak megfelelően történt, a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást, a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást, hivatalból rendeli el a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, ill. kérelem híján hivatalból is lefolytatta volna az eljárást. hivatalból rendeli el a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, ill. kérelem híján hivatalból is lefolytatta volna az eljárást. Az elsőfokú hatóság az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított 8 napon belül dönt a végrehajtás foganatosításáról. Az elsőfokú hatóság az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított 8 napon belül dönt a végrehajtás foganatosításáról. A végrehajtást foganatosító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A végrehajtást foganatosító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81 Ket. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál (bank, takarékszövetkezet stb.) kezelt összeget, ha ez nem fedezi a követelést, elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál (bank, takarékszövetkezet stb.) kezelt összeget, ha ez nem fedezi a követelést, a kötelezett szabad rendelkezésre álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, a kötelezett szabad rendelkezésre álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, vagy ha ez természetes személynél nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. vagy ha ez természetes személynél nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. Ha a pénzfizetési kötelezettség önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése miatt került megállapításra, akkor a meg nem fizetett közigazgatási bírságot közérdekű munka elrendelésével lehet megváltani. Ha a pénzfizetési kötelezettség önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése miatt került megállapításra, akkor a meg nem fizetett közigazgatási bírságot közérdekű munka elrendelésével lehet megváltani. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe 5000 Ft-ként 6 óra közérdekű munkát kell megállapítani. A bírság 5000 Ft- al nem osztható részét figyelmen kívül kell hagyni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe 5000 Ft-ként 6 óra közérdekű munkát kell megállapítani. A bírság 5000 Ft- al nem osztható részét figyelmen kívül kell hagyni. A kötelezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalja-e a közérdekű munkát. A beleegyezés megtagadása kizárja a közérdekű munka alkalmazhatóságát. A kötelezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalja-e a közérdekű munkát. A beleegyezés megtagadása kizárja a közérdekű munka alkalmazhatóságát.

82 Ket. Nem lehet közérdekű munkát megállapítani, ha Nem lehet közérdekű munkát megállapítani, ha a határozat meghozatalának időpontjában a kötelezett még nem töltötte be 18. életévét, a határozat meghozatalának időpontjában a kötelezett még nem töltötte be 18. életévét, fogyatékos, ill. kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy esetén, fogyatékos, ill. kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy esetén, a várandóság negyedik hónapját elérő nő, 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, ill. aki folyamatos ápolást, felügyeletet, ill. kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. a várandóság negyedik hónapját elérő nő, 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, ill. aki folyamatos ápolást, felügyeletet, ill. kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. Ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya (ingó és ingatlan egyaránt) végrehajtás alá vonható. Ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya (ingó és ingatlan egyaránt) végrehajtás alá vonható.

83 Ket. Ingatlan végrehajtás akkor foganatosítható, ha Ingatlan végrehajtás akkor foganatosítható, ha A kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, és A kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, és Az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege az Ft-ot meghaladja, ill. ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege az Ft-ot meghaladja, ill. ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. Ha ingatlan végrehajtásnak nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai erejéig jelzáloggal terhelheti meg. Ha ingatlan végrehajtásnak nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai erejéig jelzáloggal terhelheti meg.

84 Ket. Meghatározott cselekmény végrehajtása: Meghatározott cselekmény végrehajtása: a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, a kötelezettnek felróható teljesítés elmaradása esetén eljárási bírságot szabhat ki (akár többször is), a kötelezettnek felróható teljesítés elmaradása esetén eljárási bírságot szabhat ki (akár többször is), a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A végrehajtás felfüggesztésének és megszüntetésének eseteit a törvény részletesen tartalmazza. A végrehajtás felfüggesztésének és megszüntetésének eseteit a törvény részletesen tartalmazza.

85 Ket. Elévülés: Elévülés: A végrehajtáshoz való jog a döntés jogerőre emelkedésétől, vagy a teljesítési határidő lejártától számított 5 év elteltével évül el, ill. 10 év elteltével a határozat nem hajtható végre. A végrehajtáshoz való jog a döntés jogerőre emelkedésétől, vagy a teljesítési határidő lejártától számított 5 év elteltével évül el, ill. 10 év elteltével a határozat nem hajtható végre. Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény időtartama alatt. Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény időtartama alatt. A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást törölni kell. Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást törölni kell. A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása ellen a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogás terjeszthető elő. A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása ellen a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogás terjeszthető elő. A végrehajtási kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.


Letölteni ppt "Állam- és jogtudományi ismeretek A jog és állam fogalma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések