Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Realizmus és Naturalizmus Kép: Millet: Angelus 1859.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Realizmus és Naturalizmus Kép: Millet: Angelus 1859."— Előadás másolata:

1 Realizmus és Naturalizmus Kép: Millet: Angelus 1859

2 Realizmus "Mindnyájan Golgol köpönyegéből bújtunk elő." /Dosztojevszkij/ a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti, irodalmi irányzat. Fénykora: A romantika virágkorában, olykor annak ellenhatásaként született. A név a latin real ('valós') szóból származik. csaknem egy időben jelentkezett az orosz és a francia irodalomban. Forrása: a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás. A francia realizmus elsősorban a karrierizmust próbálta leleplezni. Elfordult a romantika történelemszemléletétől  heroikus témák helyett: a mindennapi élet objektív bemutatása

3 A művészet utánzáselvű felfogása jellemzi: a művészet a valóság sajátos visszatükrözése. Elnevezése: Gustave Courbet ( ) francia festőtől származik, 1855-ös kiállításának ezt a címet adja. Courbet: Kőtörők 1849

4 Főként a társadalmi berendezkedésre, az emberek társadalomban elfoglalt helyére figyel, az embert társadalmi lényként vizsgálja. Az irányzat a társadalmi és természeti valóságot objektívnek és megragadhatónak tételezte, és e valóság összefüggéseinek – egyes társadalmi rétegek egymáshoz való viszonya pl. – minél teljesebb ábrázolására törekedett. Tipikus helyzetek, tipikus események és tipikus jellemek megalkotására törekedett – mivel az általánost, nem az egyedit akarta megragadni. Főként a festészetben és az irodalomban, ezen belül is az elbeszélő prózában, epikában jelentkezik  nagyregény Nem tekinthető a romantika meghaladásának, nem teremt új irodalmi korszakot a realizmus.

5 A realista regény "Hősei" hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok. Különböző társadalmi rétegek jellegzetes figuráit szerepelteti. Magatartásukat és fejlődésüket egyéni alkatuk és környezeti hatások (társadalmi, gazdasági, történelmi, eszmei, környezeti) határozzák meg. A cselekmények izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja. Elbeszélője többnyire mindentudó. A történet részletei okszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Stílusa tárgyilagosságra törekszik. Szereplőit lényeges és társadalmi helyzetükkel összefüggő tulajdonságaik alapján illúziómentesen ábrázolja.

6 Írás előtt pontos pszichológiai, és biológiai előtanulmányok POZITIVISTA gondolkodásmód: a valószerűség élményét a tények hiteles feltárásával, a megfigyelés pontosságával igyekeznek megteremteni. Nem bírál, csak megmutat. Cselekményvezetése egyenes vonalú, a romantikából ismert epizódok, mellékszálak kimaradnak. /Továbbélő romantika (V.Hugo, Sienkiewicz, Jókai)/ Realizmus  kritikai realizmus  naturalizmus Filozófiai háttere: pozitivizmus A realizmus mint írói stílus

7 Gustave Flaubert Stendhal (Marie-Henri Beyle) Emily Brontë Honoré de Balzac Charles Dickens Képviselők

8 Nyikolaj Vasziljevics Gogol Lev Nyikolajevics Tolsztoj Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Anton Pavlovics Csehov

9 Pozitivizmus – a realizmus filozófiája August Comte (fr ) már a harminca években meghirdeti, de hatása csak később lesz általános. A megismerésnek három fokát különbözteti meg Comte: 1. teológiai szakasz: az ember titokzatos, természetfeletti erőkkel magyarázza a világ jelenségeit 2. metafizikai szakasz: az elvont gondolkodás elvont filozófiai elveivel magyarázza a világot 3. pozitív szakasz: a tudományok szolgálnak pontos magyarázatul Az emberiség a teológiai és metafizikai korszakok után a XIX. században eljutott a pozitív korba, amely csak a tudományosan ellenőrizhető tényekkel foglalkozik, és csak az ellenőrizhető kapcsolódást fogadja el törvénynek. A társadalmi-emberi problémák megoldását a technika és a tudományok fejlődésétől remélte. Herbert Spencer (ang ) tovább fejleszti a tételt: a filozófia feladatát a fejlődés tényének magyarázatában látta. Minden dolog alá van vetve a szétbomlás és az egyesülés jelenségének, ezek egymást követve adják az evolúciót. disszolúció  integráció  evolúció

10 Hippolyte Taine (fr ): miliőelmélet/ tudományos determinizmus az ember cselekedeteit három tényező határozza meg: 1. a faj (öröklés) 2. környezet 3. történelmi pillanat A tudós számára a történelemben nincs szép és csúnya, jó és rossz, csak tények vannak. Feladata, hogy tárgyilagosan, előítélet nélkül összeszedje a tényeket, s ezekből kikövetkeztesse a hatóerőket, a történelem törvényeit. „A bűn és az erény ugyanolyan termékek, mint a vitriol és a cukor.” A pozitivisták kizárták gondolkodásukból a metafizikát és az ontológiát, a létről szóló tanításokat. Csupán a tények megállapítására, szintézis nélküli tudomásulvételére szorítkoztak, a lényegi összefüggések felkutatásáról lemondtak. A természettudomány – biológia – módszerét használták az ember, a társadalom vizsgálatában.

11 1. a romantika bizonytalanságától, képzelgéseitől való megszabadulás, a mindent megváltó tudományba vetett erős hit 2. a polgári társadalom zűrzavara, a kialakult civilizáció üressége (  Madách: Londoni szín!), a meghatározottság béklyóinak érzete, a szabadság reményének elvesztése, a személyiség lehetőségeibe vetett hit megrendülése Pozitivizmus következménye: kettős életérzés

12 Ellenfilozófiák - életfilozófiák Arthur Schopenhauer (ném ) Sören Kierkegaard (dán ) Friedrich Nietzsche (ném ) H.Bergson (fr ) Sigmund Freud (osztr ) Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió irányzataira lesznek nagy hatással.

13 -XIX. század második felében és a századfordulón létező irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat. -A realizmus szemléletét gondolja tovább. -Fr.o., Németo., Olaszo.-ban jelentkezik először. -Jelentése: natura (lat.) = természet -Filozófiai alapja: pozitivizmus -Fő célja: A természet tanulmányozása és a tapasztalatok természethű ábrázolása. -Szellemi atyja: Émile Zola -Lélektan = élettan -Szépirodalom =dokumentalista leírás -Eleinte a realizmussal azonos értelemben használták a fogalmat. -Filozófiai háttere szintén a pozitivizmus. Naturalizmus „Az író nem moralista, hanem anatómus.” /Zola/

14 a természetesség érzékeltetésére fényképszerű részletezés a társadalmi meghatározottság fontosabb, mint az egyéni jellemvonás törekvés olyan témák bemutatására, amelyek eddig elkerülték a művészek figyelmét (illetlenség, alantasság, közönségesség, erotika) az ösztönök és az indulatok előtérbe kerülése az emberi cselekvések természettudományos motivációja és magyarázata az élőnyelv, a szleng, a zsargon használata a nyelvi jellemzésben a szerkesztésben a mikroszkopikus pontosság az elnagyolt kompozícióval társul Nézőponttechnika: a világ áttekinthetetlen, az író ezért azt mutatja be, ami egy-egy adott szereplő szemszögéből, perspektívájából látható. Flaubert regényeiben már nincs mindentudó elbeszélő, hanem a regény szereplőinek nézőpontjait ismerhetjük meg. A naturalista stílus jellemzői

15 A naturalista stílus jellemző műfajai Drámában társadalmi dráma (Henrik Ibsen, August Strindberg) szalondráma (Molnár Ferenc) népszínmű (a népi jelleg „reklámozása”, Csiky Gergely) Lírában a dal különböző formái az agitatív propagandavers Epikában regény kisregény elbeszélés novella

16 Naturalista szépirodalom Magyarországon Bródy Sándor (Nyomor c. novelláskötet) Csáth Géza Molnár Ferenc Illyés Gyula Móricz Zsigmond Veres Péter

17 Millet: Kalásszedők 1857

18 Thorma János: Szenvedők 1892

19 Hollósy Simon: tengeri hántás

20 Hollósy Simon, Parasztudvar szekérrel, 1912

21 Millet: Angelus

22 Salvador Dalí: Gala and the Angelus of Millet Preceding the Imminent Arrival of the Conical Anamorphosest

23 Salvador Dalí: Angelus 1932

24 Salvador Dalí: Meditation on the Harp, 1932/34

25 Salvador Dalí: Angelus. ca.1932.

26 Salvador Dalí: The Architectural Angelus of Millet, 1933

27 Salvador Dalí: Archeological Reminiscence of Millet's Angelus


Letölteni ppt "Realizmus és Naturalizmus Kép: Millet: Angelus 1859."

Hasonló előadás


Google Hirdetések