Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorlati tapasztalatok az érettségi lebonyolításában, tendenciák az érettségi tárgyak választásánál FISZ Országos Konferencia 2008. október 16. Dr. Szebedy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorlati tapasztalatok az érettségi lebonyolításában, tendenciák az érettségi tárgyak választásánál FISZ Országos Konferencia 2008. október 16. Dr. Szebedy."— Előadás másolata:

1 Gyakorlati tapasztalatok az érettségi lebonyolításában, tendenciák az érettségi tárgyak választásánál FISZ Országos Konferencia október 16. Dr. Szebedy Tas PhD

2 Tények, számok a vizsgákról OH - OKÉV adatok tanulságai 2008 május-júniusában érettségi vizsgát tett fő Érettségi bizonyítványt kapott fő Tanúsítványt kapott fő – vizsgáról Az összes értékelt tantárgyi vizsga: középszintű tantárgyi vizsga emelt szintű tantárgyi vizsga (tényleges kb ) korábbi vizsgaeredmények beszámítása

3 „Új” vizsgafajták Vizsgaszámok mentességek nélkül: Kiegészítő: Ismétlő: Szintemelő: Előrehozott:

4 Az előrehozott vizsgák adatai Vizsgatárgyankénti vizsgaszámok mentességek nélkül: vizsga Középszint Darabszám informatika9 089 angol nyelv8 231 földrajz7 318 német nyelv4 689 történelem2 932 magyar2 715 matematika2 105 biológia1 632 testnevelés1 302 kémia774 fizika468 ének-zene443 társadalomismeret298 rajz és vizuális kultúra228 művészettörténet vizsga Emelt szint Darabszám angol nyelv 554 német nyelv 228 földrajz 67 informatika 64 történelem 51 kémia 46 magyar 43 matematika 41 biológia 41 testnevelés 39 latin nyelv 37 francia nyelv 23 fizika 17 spanyol nyelv 9

5 Az előrehozott vizsgák száma is jelzi a választások irányát informatika9 089 angol nyelv8 231 földrajz német nyelv4 689 történelem2 932 magyar matematika2 105 A tanulók nyelvből és a továbbtanulásnál fontos területekből középszinten bebiztosítanak maguknak lehetőségeket.

6 Tanulói észrevételek Az emelt szintű írásbeli dolgozatok javításával kapcsolatban tett tanulói észrevételek száma néhány vizsgatárgy esetében ( – – 2007 – 2008.) Vizsgatárgy Beadványok száma Írásbeli dolgozatok száma% Magyar nyelv és irodalom ,85 18,99 19,11 17,67 Történelem ,78 14,29 17,73 14,06 Matematika ,97 10,25 6,83 8,11 Biológia ,30 15,46 14,14 12,44 Fizika ,33 8,54 10,53 8,5 Angol nyelv ,06 3,67 3,17 4,18 Kémia ,00 12,02 13,01 7,5 Összesen ,37 11,92 13,26 9,76 Forrás: OH gyorsjelentés

7 Változatlanul komoly gond a javítás A dolgozatok javításában a központi javítókulcs ellenére sok a hiba, gyakori a feladatok egyértelműségének, sőt olykor túlzottan egyszerű kérdéseinek a megtévesztő volta. A javítók által elkövetett hibáikért nincs hatékony szankció

8 A tanulói észrevételek bírálatának eredménye A javítás „minősége” tehát nem romlott. Az eredeti értékelés helybenhagyva Pontszám emelkedés Pontszám csökkenés %72%1% %68%2% %67,5%2,5% %66 % 7 % Forrás: OH gyorsjelentés

9 Az érettségi adminisztráció szigorodik Teljesen világos az adatokból, hogy a legtöbb észrevétel az elitegyetemek elitszakjaira megkövetelt tárgyakból van. Az a tény hogy a vizsgadolgozatok (9,76=) közel 10%-át vitatják a hallgatók magyarázható a 480 pontos felvételi rendszerrel. A szigorodást jelezi az, hogy a reklamálók 7%- nak a pontszáma csökkent, az újrajavítás szigorúbb volt az elsőnél Változatlan tény, hogy nem a szakma elitje, hanem bárki javíthatja a dolgozatokat, akinek a megfelelő továbbképzettsége megvan hozzá

10 Törvényességi kérelmek – – 2007 – Összesen: Elutasítás (a vizsgabizottság döntése helybenhagyva) : Elutasítás/elkésett kérelem: Az eljárás megszűntetése (kérelem visszav.) : A vizsgabizottság döntésének megsemmisítése: A vizsgabizottság döntésének megváltoztatása: Forrás: OH gyorsjelentés A törvényességi kérelmek alapján már felére csökkent a vizsgabizottság döntésének megváltoztatása

11 Az érettségi eredményei és tapasztalatai

12 Érettségi vizsgaeredmények ÉvÖsszesített érettségi átlag az osztályzatokból , , , , , , ,55

13 Az érettségi osztályzatok vizsgatárgyankénti átlagai (középszint) évi jeles informatika vizsgájuk alapján en kiválthatják az ECDL bizonyítványt. Vizsgatárgy átl Magyar nyelv és irodalom 3,403,493,403,473,39 Történelem3,503,693,723,483,67 Matematika3,17 A vizsga megismétlése miatt nem értelmezhető. 3,322,822,95 Angol3,863,333,243,693,66 Német3,743,43 3,653,46 Fizika3,213,763,643,463,74 Kémia3,323,633,523,693,85 Biológia3,673,823,913,453,32 Informatika3,753,403,603,833,46

14 Vizsgatárgyankénti érettségi átlagok %-ban (középszint) Vizsgatárgy Eltérés (%) a 4 év átlagához képest Magyar nyelv és irodalom 56,1255,1756,6454,91-0,80 Történelem61,0062,8157,3661,580,89 Matematika A vizsga megismétlése miatt nem értelmezhető. 54,9344,0046,92-1,70 (3 év átlagához) Angol54,0152,3861,9461,273,87 Német56,4556,8461,4157,28-0,71 Fizika61,8560,8156,8162,572,06 Kémia60,4058,1961,8965,333,88 Biológia63,6866,7557,0354,36-6,10 Informatika54,7459,7264,4956,67-2,24

15 A korábbi vizsgarendszer és a középszintű vizsgák osztályzatainak összehasonlítása korábbi vizsgarendszer – – – – 2008.

16 Az összes középszintű vizsgaeredmény megoszlása 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben és ban (mentességek nélkül)

17 Az összes emelt szintű vizsgaeredmény megoszlása 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban (mentességek nélkül)

18 A középszintű vizsgaeredmények összehasonlítása korábbi vizsgarendszer – – – – Magyar Történelem Matematika

19 Angol Német Informatika A középszintű vizsgaeredmények összehasonlítása korábbi vizsgarendszer – – – – 2008.

20 Biológia Fizika Kémia A középszintű vizsgaeredmények összehasonlítása korábbi vizsgarendszer – – – – 2008.

21 Az egyes vizsgázói rétegek átlageredményeinek összehasonlítása %-ban, középszinten – VizsgatárgyÖsszesGimnáziumSzakközépFelnőttoktatásTanulói jv. kívül Magyar nyelv és irodalom 55,17 56,64 54,91 65,27 66,80 66,08 50,28 51,30 48,77 45,71 47,17 44,79 43,46 42,06 47,26 Történelem 62,81 57,36 61,58 70,81 66,40 71,72 59,34 52,84 56,04 55,88 49,89 53,92 61,34 54,48 62,48 Matematika 54,93 44,00 46,92 64,44 54,66 59,08 52,17 39,58 58,55 41,14 30,73 32,51 54,78 38,36 44,34 Angol 52,38 61,94 61,27 60,67 71,61 72,54 47,56 54,58 41,77 44,09 49,50 46,57 52,96 54,78 64,37 Német 56,84 61,41 57,28 67,40 73,05 71,02 52,54 54,43 48,70 47,77 50,02 44,74 54,79 54,11 51,66 Fizika 60,81 56,81 62,57 76,36 70,34 75,33 54,52 49,38 51,68 47,79 45,20 47,20 67,56 62,68 68,76 Kémia 58,19 61,89 65,33 73,52 74,69 75,18 51,87 54,74 53,51 42,34 44,52 42,56 65,80 72,39 72,47 Biológia 66,75 57,03 54,36 74,25 65,57 64,43 64,56 53,78 50,05 64,08 54,29 50,99 72,64 66,18 62,15 Informatika 59,72 64,49 56,67 67,86 73,36 67,24 59,26 63,93 54,89 45,98 48,51 39,67 64,34 67,45 58,85

22 Az egyes vizsgázói rétegek átlageredményeinek összehasonlítása %-ban, emelt szinten – VizsgatárgyÖsszesGimnáziumSzakközépFelnőttoktatásTanulói jv. kívül Magyar nyelv és irodalom 58,89 58,90 59,88 61,25 60,56 62,15 51,74 52,46 51,99 47,04 42,64 41,42 55,21 54,38 56,09 Történelem 68,04 67,56 68,68 70,61 69,43 70,93 61,95 61,94 61,00 58,72 53,85 58,26 63,07 62,20 61,37 Matematika 61,26 77,86 72,20 64,78 80,93 75,05 52,42 67,74 58,55 37,24 61,86 47,93 50,38 63,78 60,58 Angol 62,97 70,97 71,25 64,81 73,19 74,32 56,09 65,46 66,95 59,02 65,44 57,21 66,18 72,51 70,34 Német 69,38 69,45 73,44 71,27 72,37 75,77 63,75 63,34 71,20 65,68 76,75 66,13 72,50 72,59 73,24 Fizika 70,12 69,28 75,63 73,45 71,82 78,20 62,02 57,86 61,77 58,10 54,25 52,75 58,54 58,69 65,35 Kémia 68,91 67,02 74,33 73,22 69,13 78,13 62,49 60,39 74,67 58,78 62,43 22,00 (1 vizsgázó) 61,45 62,23 64,64 Biológia 70,65 64,36 69,94 72,38 65,41 71,51 63,53 56,48 57,63 61,79 51,67 58,54 67,90 63,33 67,68 Informatika 56,26 60,60 59,40 59,76 62,72 63,22 55,52 60,12 56,39 44,73 44,86 41,00 49,82 55,06 55,01

23 A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók középszintű eredményeinek összehasonlítása – Mindenki Gimnázium Szakközépiskola TörténelemMatematika – – – –

24 A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók középszintű eredményeinek összehasonlítása – Mindenki Gimnázium Szakközépiskola MagyarAngol – – – –

25 Az emelt szintű eredmények megoszlása – – Magyar Matematika Német Történelem Angol Biológia 3100 – 5532 – – – – 5709 – – 3523 – – 1644 – – 5089 –

26 Kémia Informatika Fizika Földrajz 851 – 1546 – – 1548 – – 1389 – – 630 – Az emelt szintű eredmények megoszlása – – 2008.

27 A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – Magyar K Magyar E ÍrásbeliSzóbeli

28 Történelem K Történelem E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

29 Matematika E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

30 Földrajz K Földrajz E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

31 Informatika K Informatika E GyakorlatiSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

32 Biológia K Biológia E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

33 Fizika K Fizika E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

34 Kémia K Kémia E ÍrásbeliSzóbeli A vizsgarészek összehasonlítása vizsgatárgyanként – – – 2008.

35 Olvasott szöveg értéseNyelvhelyesség A vizsgarészek összehasonlítása az angol nyelv emelt szintű vizsgáján – – Íráskészség Beszédkészség Hallott szöveg értése

36 Olvasott szöveg értéseNyelvhelyesség A vizsgarészek összehasonlítása a német nyelv emelt szintű vizsgáján – – Íráskészség Beszédkészség Hallott szöveg értése

37 Meglepő adatok 2008-ban a középiskolát végzők közül érettségiző volt, mert majdnem tanuló a nyelvi előkészítő év miatt egy évvel hosszabb ideig jár gimnáziumba Az érettségit tevők 45%-a jelentkezett a felsőoktatásba, ezek közül szinte mindenkit felvettek A jelentkezők 54%-a tett emelt szintű érettségi vizsgát legalább egy tárgyból Tehát az emeltszintű vizsgák csökkenése relatív adat, valójában azok tesznek emeltszintű érettségi vizsgát, akik a jobb egyetemekre pályáznak.

38 Kevesebb tanuló lép be az iskolarendszerbe, mint a mostani felsőoktatás létszáma

39 Mindenki bekerülhet a felsőoktatásba A most iskoláskor alatti korosztályok létszáma a jelenleg iskolás korosztályok létszámát sem éri el a következő fél évtizedben. Az általános iskolába belépő korosztályok létszáma százezernél is kevesebb lesz, így az iskoláskorú népesség további csökkenésére kell számítani. mutatja a csökkenés mértékét és annak az egész oktatási rendszerre gyakorolt hatását az általános iskolás első osztályosok és a felsőoktatási tanulmányaikat elkezdő hallgatók számának összevetése. Ez utóbbi 2002-től már meghaladja az előbbi kohorsz létszámát. A Népességtudományi Intézet előrejelzése alapján 2016-ban a 18 évesek vagy fiatalabbak 15 százalékkal lesznek kevesebben, mint 2000-ben.

40 A tanári szakokon nincs túljelentkezés Központi intézkedés nélkül a bolognai folyamatban sem lesz kevesebb tanári képzés, bár évről évre kevesebb iskola és sokkal kevesebb tanuló ellátása a feladat. Ezzel egyidejűleg egyes természettudományi szakokon annyi jelentkező sincs, hogy a közoktatásban minimálisan szükséges tanárutánpótlást biztosítani lehetne. Igen nagy veszély az, hogy a rengeteg újonnan kiképezett, bizonytalan szakmai hátterű tanár tovább gyengíti az alapműveltség közvetítésére hivatott közismereti tárgyak pozícióit, és az iskolákban végképp megfordíthatatlanná válik a természettudományok pozícióvesztése. A felvételi keretszám korlátozásával egyidejűleg az erősebb szűrés és a tanári pálya vonzóbbá tétele jelenthet csak megoldást. Ha a tanári szakma munkafeltételei nem változnak, önmagától nem fog megfordulni a negatív önszelekciós hatás.

41 A helyes stratégia meghatározása Helyes önismeret nélkül nincs helyes út. Egyetemi tanulmányok minden áron? A fiatalság helye változó társadalomban Kell a pozitív jövőkép

42 A pályaválasztás körülményei

43

44

45 A közvélemény szerint a hirtelen meggazdagodás erkölcsileg kérdéses.

46 Játékelmélet A középiskolai tanulók a jelenlegi reformhullámvasút mellékhatásainak haszonélvezői A évenkénti pontszámokon zajló viták odáig vezettek, hogy mára a tanulók megtanulták a legkisebb erőfeszítéssel a legtöbb pont elérésének stratégiáit Ez jól látható az emelt szintű érettségi vizsgák számának 2008-ra történő radikális visszaeséséből és a nyelvvizsgákkal elérhető pontszerzések növekedéséből is

47 Mire érdemes hajtani? Középszinten minél biztosabb pontra menni, mivel sokkal könnyebb és nem standard, a saját, maguknak és diákjaiknak is jót akaró tanárok jóindulata itt korlátlanul megmarad, a nyelvvizsgáknál pedig a legkönnyebb közép vagy felsőfokú vizsga megszerzése a cél, ami szintén sokkal könnyebb „Üzleti okokból”, mint a standard emeltszintű érettségi letétele

48 A játékelmélet hatása A jóval nehezebb emelt szintű érettségi, mely standard elemekkel bővült és kiváltotta volna a korábbi felvételi vizsgát, az tömegképzésre átálló egyetemek ellenérdekeltsége miatt puszta lehetőséggé egyszerűsödött.

49 Persze van réteg pályaorientáció A magasan kvalifikált szülők gyermekei változatlanul az elsősorban az MA képzésre pályáznak eleve, és esélyeiket így mérlegelik Ugyanis a BA végzettség értéke ma még kiszámíthatatlan, de várhatóan, amiből sok van, eleve értéktelenebb Ugyanakkor a pontszámítás játszmái náluk is meghatározó szerepet töltenek be. Egy közép és egy felsőfokú nyelvvizsga és maximum egy emelt szintű érettségi

50 Nyitott kérdések A pontszámítás elvi kérdéseit már régen le kellett volna zárni. A pontszámítás változása az eredeti vizsgafejlesztés minden standardizálás irányába tett lépését elhomályosította. A vizsgák helyszíneit, költségeit, a vizsgáztató vizsgabizottságok felkészítésének feltételeit, a megbízás körülményeit a mai napig nem rendezték, mindez az átmenetiséget sugallja. Kinek kell az emelt szint?

51 Van-e szükség két szintre? Az egyetemek rektoraival történő egyeztetés alkalmával korábban az derült ki, hogy az egyetemek többsége nem kéri az emelt szintű érettségi vizsgát a felvételihez. Az egyetemek a szakcsoportos felvételi rendszert tartják továbbra is megoldásnak. Ugyanakkor a nagyobb presztízsű egyetem népszerű szakjaira többletpont nélkül nem lehet bejutni Annak ellenére érettségi vizsga eredményei alapján lehet és kell dönteni az egyetemi/főiskolai felvételekről, a minőségi választás emelt szint és vagy többletpont nélkül nem lehetséges

52 A hagyományos érettségi funkciója Szakiskola Szakközépiskola Vegyes iskolák Alapítványi iskolák egy Átlagos gimnáziumok szintű érettségi kimenet Elit, tagozatos és gyakorlógimnáziumok szociálisan szelektáló egyetemi felvételi szűrő a különböző egyetemekhez

53 A kétszintű érettségi funkciója emelt szintű érettségi az elit egyetemi képzéshez Szakiskola középszintű Szakközépiskola érettségi Vegyes iskolák mindenkinek a Alapítványi iskolák tömegképzéshez Átlagos gimnáziumok Elit, tagozatos és gyakorlógimnáziumok

54 Most csak néhány egyetemre kell emelt szint, mégis megvalósult az eredeti cél Az emelt szint mint követelmény néhány egyetem nagyobb presztízsű szakán maradt a kérdés Az átlag egyetemekre jelentős számban közepes érettségi eredménnyel beiskoláznak hallgatókat Miért kell a két szintű felkészítés? Elkészült már az egyszintű, kompetencia központú érettségi vizsga alapkoncepciója is, A háttérben zajló vita megjelenése kedvezőtlenül hat az újonnan bevezetett érettségi komolyan vételére. A vizsga célja az egyetemi továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák meglétét ellenőrző mérési eljárássá egyszerűsül.

55 A standard hiány középszinten változatlan A tervezett standard jelleg a közép szinten egészen csekély mértékű maradt, csupán a javító kulcsok alkalmazása adott összehasonlíthatóságot az eredmények között. Megmaradt az a kísértés, hogy a vizsgáztató tanárok saját diákjaik egyetemi felvételi pontjaikról döntöttek A javító kulcsok korrekt használatát az elnöki törvényességi kontroll csak szúrópróba szerűen bírálta felül. Az elnöki felkészítésben pedig kifejezetten hangsúlyos szempont volt az enyhe, vizsga és vizsgáztató-barát ítéletalkotás, a törvényességre való koncentráció, nem a vizsgaszínvonal, csak a szabályosság volt előtérben.

56 Ellenérdekeltség van a közép és felsőfokú képzés között A középszint a könnyebb felvételi szerepét veszi át, Az emelt szint a felvételi standard jellegének megfelel. Az emelt szintű érettségi, megmarad a kimeneti szabályozás egyetlen tartalmi elemeket egységesen tartalmazó bázisának. Haszna elsősorban az, hogy közismert, törvényben szabályozott, és kötelező érvényű. Az egyetemek egy része viszont változatlanul keresi annak a módját, hogy egyéb formában az érettségi pontszámok figyelembe vételén kívül, milyen egyéb szűrővel tudja mégis visszahozni, korábbi szuverenitását. Ezt nehezíteni fogja a normatív állami támogatás rendszere, mely a tömegképzéshez adja meg az elégséges feltételeket.

57 Összegezve a tapasztalatokat Elitképzés emeltszint Egyetemi ELITSZAKOK (MA, PHD) Tömeg képzés középszint Egyetemi Tömegképzés (BA) Nincs még válasz arra a kérdésre, hogy a kis létszámú képzéssel működő művészeti egyetemek felvételijéhez az emeltszintű érettségin kívül, milyen objektív megítélési lehetőség marad, a korábbi elvileg tehetségvizsgálatnak nevezett válogatáson túl.

58 Visszahatások Az új vizsga a kompetenciamérés eszközeivel visszahat a képzésre és az új kompetencia szükséglet elkezd terjedni a középfokú oktatásban, s hamarosan az alapfokú képzésre is hatni fog. A középiskolai és felsőoktatási expanzió közvetlenül befolyásolja a középiskolai vizsgáztatást, a két szint szabályozása a tömegképzés és a nagyobb presztízsű egyetemi képzés szintjei között kezd szabályozó eszközként megjelenni. A bolognai folyamat azonban részben változtathat ezen a jelenleg kibontakozó szintelosztáson, a továbbtanuláshoz szükséges belépési szint mérséklésével. A könnyebb belépés viszont visszahat a felkészítés motivációira, rontja a középiskolai képzés színvonalát

59 Színvonalas gimnáziumi képzés Az emelt szintű érettségi és felkészítés csak a magas színvonalon működő gimnáziumokban marad érték Ezek a gimnáziumok elszakadnak majd a tömegképzésre felkészítő középszintű iskoláktól A kérdés az, hogy ezen gimnáziumok finanszírozása mennyiben marad a továbbiakban államilag garantált

60 Új feladatmegosztás Az egyetemek BA képzése kénytelen a gyenge középiskolai felkészítés pótlására berendezkedni Az emelt szintű tehetséggondozó gimnáziumi képzés az új rendszerben a BA szint első évét közelíti meg

61 Van-e jövője a kétszintű rendszernek? Természetesen van Az emelt szint lényege a színvonalas gimnáziumi képzés záloga A jó és nagyobb presztízsű egyetemekre szelektáló rendszer Valódi erőpróba, mely kiválasztja az elitet a papírgyárba terelt tömegképzésben való résztvevőkből

62 „ Nem az a tapasztalat, ami az emberrel történik, hanem az, amit kezdeni tud vele.” (A. Huxley) Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Gyakorlati tapasztalatok az érettségi lebonyolításában, tendenciák az érettségi tárgyak választásánál FISZ Országos Konferencia 2008. október 16. Dr. Szebedy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések