Az etika szükségessége a gazdaságban Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” 2011 2011. November 23-24.

Az előadások a következő témára: "Az etika szükségessége a gazdaságban Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” 2011 2011. November 23-24."— Előadás másolata:

1 Az etika szükségessége a gazdaságban Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” 2011 2011. November 23-24.

2 Örömhír! Az amerikai emberek újra fogyasztanak. Szomorú hír! Még mindig nem állt vissza a régi állapot a világgazdaságban.

3 Jó hír! A civilizált, nyugati típusú társadalom értékrendjei veszélybe sodorták az emberiség jövőjét a földön. (Tudomány által igazoltan)

4 „ne állt volna akkora becsben sok drága holni s nem indult volna a népből senki sem rabolni ne fitogtatták volna a vágy tárgyait s ne támadt volna a nép szívében zűrzavar” (Lao-ce 2500 évvel ezelőtt)

5 Baj van a pénzzel, vagyonnal, profittal? Túlfogyasztás Túlfogyasztás Társadalmi boldogtalanság Társadalmi boldogtalanság A GDP megtöbbszöröződése semmit sem változtatott a boldogságszinteken Természeti környezeti túlterheltség Természeti környezeti túlterheltség

6 Megoldás: a pénz teljes elvetése, megtagadása? Lehet, hogy ezt a kérdést már nem szabad akaratunkból fogjuk megoldani? Lehet, hogy ezt a kérdést már nem szabad akaratunkból fogjuk megoldani? Lehet, hogy már napjaink valósága: Lehet, hogy már napjaink valósága: Összeomlásban van az anyagiasságra épülő társadalmi, gazdasági rendszer? S mi már csak elszenvedői leszünk, nem irányítói a változásnak?

7 Ha csak az anyagi javak és hatalom birtoklására törekszünk egész életünkben, egyre távolabb kerülünk mindattól, ami valóban fontos. (A legrégebben az emberiség tudásába belevésődött igazság) Már sohasem fogunk saját életünkben újra ráébredni erre az igazságra?

8 Van remény! Kőbe vésett, eddig megkérdőjelezhetetlen törvényeink, életvitelünk fix pontjai nem működnek a növekedés, mint a fejlődés egyedüli, pénzben, vagyonban mérhető ismérve a növekedés, mint a fejlődés egyedüli, pénzben, vagyonban mérhető ismérve a pénz, mint a fogyasztásnövelés alapfeltétele, értékmérő a pénz, mint a fogyasztásnövelés alapfeltétele, értékmérő a vagyon, mint a gazdagság abszolút értékű mutatója a vagyon, mint a gazdagság abszolút értékű mutatója a pénzpiacok stabilitása a pénzpiacok stabilitása a hitelek visszafizethetősége a hitelek visszafizethetősége az időjárás kiszámíthatósága az időjárás kiszámíthatósága létbiztonságunk létbiztonságunk a holnap tervezhetősége a holnap tervezhetősége

9 A valóság Globális gazdasági és társadalmi rendszerek dőlnek össze Globális gazdasági és társadalmi rendszerek dőlnek össze A pénzpiacok szinte naponta összeomlanak (hisztéria, kiszámíthatatlanság) A pénzpiacok szinte naponta összeomlanak (hisztéria, kiszámíthatatlanság) A vagyon eladhatatlanná, értéktelenné vált A vagyon eladhatatlanná, értéktelenné vált Túlélés, vagyon-, és tőkefelélés (szűkített újratermelés) Túlélés, vagyon-, és tőkefelélés (szűkített újratermelés) Cserekereskedelem, helyi pénzek elterjedése Cserekereskedelem, helyi pénzek elterjedése Kiszámíthatatlanság (forintárfolyam, nyugdíj, munka, üzleti megrendelések stb.) Kiszámíthatatlanság (forintárfolyam, nyugdíj, munka, üzleti megrendelések stb.)

10 A vágyak és a realitás Vágyak: Csak legyen minden olyan, mint régen! Csak legyen minden olyan, mint régen! Álljon vissza minden a 2008-as működési rendre! Álljon vissza minden a 2008-as működési rendre!Realitás: A remény nem hozza vissza ami elmúlt A remény nem hozza vissza ami elmúlt Semmi sem megy visszafelé Semmi sem megy visszafelé Változásban vagyunk Változásban vagyunk

11 Megoldás keresése Mit tehetünk? Passzív elszenvedés Passzív elszenvedés A változás tudatos irányítása A változás tudatos irányításaKérdéseink: Győzhet-e az emberiség a pénz uralma felett? Győzhet-e az emberiség a pénz uralma felett? Kijuthatunk-e tudatosan a fogyasztás és a profitéhség csapdájából? Kijuthatunk-e tudatosan a fogyasztás és a profitéhség csapdájából? Meg tudjuk-e változtatni fétiseinket? Meg tudjuk-e változtatni fétiseinket?Igen! Tudatosság, bölcsesség

12 Az üzleti élet, a gazdaság szereplőinek felelőssége Dilemmák: Úrrá lehet-e lenni a „profit mindenek felett” gondolkodásmódon? Úrrá lehet-e lenni a „profit mindenek felett” gondolkodásmódon? Ki lehet-e törni a fogyasztás és a profittermelés egymást generáló csapdájából ? Ki lehet-e törni a fogyasztás és a profittermelés egymást generáló csapdájából ? Érdeke-e ez a gazdasági szereplőknek mindez? Érdeke-e ez a gazdasági szereplőknek mindez? Amíg veszik a műanyagot, addig termeljük a környezetet pusztító termékeket!

13 Kiút: új/régi etika, gondolkodás- módváltás. Felelősség megértése, felvállalása A második világháborúig a közgazdaságtudományban erősen beépültek az erkölcsi, etikai normarendszerek. Csak azután váltott a tudomány és gyakorlat. Nobel-díjas közgazdászok büszkén vállalják: márpedig a közgazdaságtan nem foglalkozik etikai kérdésekkel, mert az etika nem törvényszerű, az véletlen és szubjektív jelenség. Gazdaság nem választható el a társadalomtól. A társadalmat pedig valamely működőképes erkölcsi értékrendszer tartja össze. (Róna Péter közgazdász szerint)

14 Etika és fenntarthatóság összefüggése P.A. Payutto: „Közép Út a piacgazdaság számára” című írásában van talán a legérthetőbben megfogalmazva a gazdaság etikája és a fenntarthatóság összefüggése: „Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a világunk elé táruló problémák megoldásának elengedhetetlen feltétele az erkölcs figyelembe vétele. A közgazdaságtan többé nem kerülheti meg az etika tárgykörét. A fenntarthatósággal, illetve a környezeti problémákkal kapcsolatban az etika szükségessége egyértelművé válik. (Zsolnai László szerk: Boldogság és gazdaság) (Zsolnai László szerk: Boldogság és gazdaság)

15 Az etika fogalmának meghatározása Alapvető etikai alapú megállapítás: A tevékenység és eredménye nem választható el egymástól. A cselekedetek és eredményeik összefonódnak. Nem választhatók külön egymástól. Az etika szubjektív: Saját, belső szempontjaink szerint a jó cselekedetek jó, a rossz cselekedetek rossz eredményhez vezetnek. Az etika objektív: Külső szempontok szerint cselekedeteink közvetlenül hatnak a külső valóságra, azt formálják. (Holisztikus közelítés.)

16 Híd belső és külső között Az etika hidat képez a belső és a külső valóságok között: szubjektív okként szolgál az objektív következmények számára. Üzleti etika holisztikus megközelítésére példa: Pazarló, felesleges fogyasztást ösztönző reklámok hozzájárulnak a pazarló fogyasztáshoz, az emberek boldogságról alkotott téveszméinek kialakulásához, a környezet szennyezéséhez.

17 Etikus gazdasági tevékenység Etikus az a gazdasági tevékenység, amely nem káros az egyénre, a társadalomra és a természeti környezetre. Tehát mindhárom területen a jól-lét növekedéséhez járul hozzá. (Jólét: kedvező anyagi helyzet. Jól-lét: fizikai, lelki értelembe vett pozitív közérzet.)

18 Üzleti Etikai Díj ─ 2000 óta Etikus az a vállalat, amely: A vállalat felelős gondolkodásmódról tesz cselekedetein keresztül tanúbizonyságot. Ha felelősséget vállal a munkatársaiért, az üzleti partnereiért, a szűkebb és tágabb környezetének jól-létéért, a társadalom fenntartható fejlődéséért, a klímaváltozás negatív folyamatainak visszafordításáért, az esélyegyenlőség javításáért. Ha tetteit elsősorban nem a mindenáron való haszonszerzés irányítja, hanem a másokról gondoskodás, más érdekeinek, jóllétének figyelembevétele is. Ha a környezet (szűkebb tágabb, emberi, természeti, üzleti) érdekei miatt képes átértékelni a várható üzleti hasznát, illetve be tudja illeszteni cselekedetinek célrendszerébe a fenntarthatóság globálisabb céljainak szolgálatát is.

19 A boldog ember A kiegyensúlyozott, működő társadalom alappillérei: a boldog emberek „A gazdagság nem a földi javak felhalmozásából, hanem az elégedett lélekből fakad.” (Mohamed próféta) A boldogság legfőbb meghatározója nem az anyagi javak gyarapodása, hanem az emberi kapcsolatok minősége és a javakhoz való spirituális viszonyulás.

20 Köszönöm a figyelmüket! Demcsák Mária Piac & Profit Főszerkesztőmdemcsak@piacesprofit.hu