Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás."— Előadás másolata:

1 Juhász Imre Vezető főtanácsadó október 31. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás - nyugati tartás"

2 I. Magyarország helye az EU új tagországai sorában II. Külgazdasági forgalom ország- és árucsoportonként III. Külgazdasági stratégia – keleti nyitás, nyugatra tartás IV. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak szereplői (kis- és középvállalatok, külföldi érdekeltségű vállalatok) V. A kereskedőház létrehozása VI. Kérdések Az előadásban napirendre kerülnek:

3 Forrás: Eurostat Helyezés Meg-nevezés Luxemburg Írország Magyar- ország Málta Szlovákia Belgium Csehország Hollandia Észtország Litvánia Szlovénia Bulgária Ausztria Lettország Dánia Svédország Németország L engyelország Ciprus Finnország Az áru- és szolgáltatásexportnak a bruttó hazai termékhez viszonyított részaránya az Európai Unió tagországaiban 2007 és 2010 között, %-ban

4 Forrás: Eurostat Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27= EU Szlovénia Cseho Szlovákia Észto Magyaro Lengyelo Litvánia Letto Románia Bulgária Forrás. Eurostat

5 Forrás: Eurostat, BMELV Bonn, saját számítások, nem végleges adatok OrszágExport 2009 Export 2010 Export 2011 Import 2009 Import 2010 Import 2011 Szaldó 2009 Szaldó 2010 Szaldó 2011 Egy lakosra jutó export ben, ezer euró Lengyel- ország 97,87120,48134,63107,16134,31149,19-9,29-13,83-14,563,52 Cseh- ország 80,98100,31116,5775,3195,54108,885,674,777,6911,12 Magyar- ország 59,5172,0280,6155,7566,5273,703,765,506,918,09 Szlovákia40,2148,7856,9739,9049,0555,540,31-0,271,4310,57 Románia29,0937,3445,0338,9546,8654,81-9,86-9,52-9,782,10 Szlovénia18,7922,0324,9719,0122,7025,52-0,22-0,67-0,5512,18 Bulgária11,7015,5620,2316,8819,2523,35-5,18-3,69-3,122,74 Litvánia11,8015,6520,1713,1217,6522,63-1,32-2,00-2,463,25 Észtország6,498,7512,027,279,2512,63-0,78-0,50-0,618,97 Lettország5,527,199,437,038,8211,68-1,51-1,63-2,254,55 A külkereskedelmi forgalom alakulása az Európai Unió új tagországaiban 2009 és 2011 között, milliárd euróban

6 Forrás: Eurostat Az Európai Unió új tagországainak folyó fizetési mérlege a GDP százalékában Megnevezés EU27 -1,2 -1,0 -2,1 -0,8 -0,7 -0,6 Lengyelo. (PL) -3,8 -6,2 -6,6 -3,9 -4,7 -4,3 Csehország (CZ) -2,0 -4,3 -2,1 -2,4 -3,9 -2,9 Magyaro.(HU) -7,4 -7,3 -7,3 -0,1 1,2 1,4 Szlovákia (SK) -7,8 -5,3 -6,2 -2,6 -3,5 0,1 Szlovénia (SI) -2,5 -4,8 -6,9 -1,3 -0,8 -1,1 Észtország (EE) -15,3 -15,9 -9,7 3,7 3,6 3,2 Lettország (LV) -22,5 -22,4 -13,2 8,6 3,0 -1,2 Litvánia (LT) -10,6 -14,4 -12,9 4,4 1,5 -1,6 Románia (RO) -10,5 -13,4 -11,6 -4,2 -4,4 -4,4 Bulgária (BG) -17,6 -25,2 -23,1 -8,9 -1,0 0,9

7 Forrás: Eurostat Külföldi működőtőke beáramlása az Európai Unió új tagországaiban 2006 és 2011 között Megnevezés EU10 46,3 51,2 42,5 18,5 19,2 24,1 Lengyelország (PL) 12,7 15,9 9,7 7,9 6,7 9,5 Csehország (CZ) 4,4 7,6 4,4 2,1 4,6 3,9 Magyarország (HU) 5,5 2,9 4,2 1,5 1,7 3,0 Szlovákia (SK) 3,7 2,6 3,2 0,0 0,4 1,5 Szlovénia (SI) 0,5 1,1 1,3 -0,5 0,3 0,8 Észtország (EE) 1,4 2,0 1,2 1,3 1,2 0,1 Lettország (LV) 1,3 1,3 0,9 0,1 0,3 1,1 Litvánia (LT) 1,4 1,5 1,3 0,0 0,6 0,9 Románia (RO) 9,1 7,3 9,5 3,5 2,2 1,9 Bulgária (BG) 6,2 9,1 6,7 2,4 1,2 1,3

8 Forrás: Eurostat Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27= EU Szlovénia Cseho Szlovákia Észto Magyaro Lengyelo Litvánia Letto Románia Bulgária Forrás. Eurostat

9 Forrás: Eurostat Az Európai Unió új tagországainak államadóssága a GDP százalékában Megnevezés EU27 59,0 62,5 74,8 80,0 82,5 Euróövezet 66,3 70,1 79,9 85,3 87,2 Lengyelo. (PL) 45,0 47,1 50,9 54,8 56,3 Csehország (CZ) 27,9 28,7 34,4 38,1 41,2 Magyaro. (HU) 67,0 73,0 79,8 81,4 80,6 Szlovákia (SK) 29,6 27,9 35,6 41,1 43,3 Szlovénia (SI) 23,1 21,9 35,3 38,8 47,6 Litvánia (LT) 16,8 15,5 29,4 38,0 38,5 Észtország (EE) 3,7 4,5 7,2 6,7 6,0 Lettország (LV) 9,0 19,8 36,7 44,7 42,6 Románia (RO) 12,8 13,4 23,6 30,5 33,3 Bulgária (BG) 17,2 13,7 14,6 16,3 16,3

10 Külgazdasági kapcsolataink Magyarország az EU tagországai sorában lélekszámát és földrajzi nagyságát tekintve közepes nagyságú, nyitott gazdasággal rendelkező ország. Az áru- és szolgáltatásexport GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 93 % Az egy lakosra jutó export 2011-ben több mint €/fő Exportunk erősen koncentrált - EU Forrás: KSH

11 Külgazdasági kapcsolataink A magyar export az EU-s csatlakozás óta évről évre emelkedett, a évi 38,1 Mrd €-ról 2011-re csaknem 80 Mrd €-ra - a évi visszaeséstől eltekintve. A kereskedelmi mérleg egyenlege folyamatosan javult: a évi 4,2 Mrd € importtöbbletről 2007-re egyensúlyba került, 2011-ben pedig a kiviteli többlet megközelítette a 7 Mrd €-t.

12 Külgazdasági kapcsolataink 57% 7% 29%

13 Legfontosabb termékcsoportok a magyar külkereskedelemben 2011-ben Magyar export milliárd euró Magyar import milliárd euró Teljes forgalom79,98100,0 % Gépek, villamossági cikkek 37,3746,7 Járművek és szállítási célú felszerelések7,869,8 Vegyipari termékek 6,097,6 Műanyagok, gumiáruk 4,665,8 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk4,355,4 Teljes forgalom72,92100,0 % Gépek, villamossági cikkek 28,9439,8 Ásványi termékek 9,3912,9 Vegyipari termékek 6,599,0 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk6,198,5 Járművek és szállítási célú felszerelések5,137,0 Forrás: KSH

14 Forrás: KSH. Külkereskedelmi volumenindexek előző év azonos időszaki bázison (2007-től)

15 Forrás: KSH HelyezésOrszágForgalom millió € Részarány % HelyezésOrszágForgalom millió € Részarány % Teljes forgalom ,0Teljes forgalom ,0 1.Németország BY 5,473, BW 4, ,21. Németország ,6 2.Románia4.5755,72.Oroszorsz ,8 3.Ausztria4.3435,43.Ausztria4.5346,2 4.Szlovákia4.2915,44.Kína4.3966,0 5.Olaszország4.0345,05.Szlovákia3.5674,9 6.Francia- ország ,86.Lengyel- ország ,8 7.Egyesült Királyság ,67.Hollandia3.1674,3 8.Lengyel- ország ,98. Olaszország ,3 9.Csehország2.9693,79.Francia- ország ,7 10.Oroszország2.5773,210. Csehország ,2 11.Spanyol- ország ,711.Románia2.3393,2 12.Hollandia2.0472,612.Belgium1.5582,1 Magyarország legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországai 2011-ben Magyar kivitelMagyar behozatal

16 Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Export M € EU export aránya a teljes exportbó l (%) Import M € EU import aránya a teljes importbó l (%) Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011 (%)

17 A régió országainak exportja az EU-n kívüli országokba Forrás: Unctad

18 A külgazdaság fejlesztésének ágazatai fókuszai az Új Széchenyi Tervvel összhangban egészségipar/gyógyszeripar, mezőgazdaság/élelmiszeripar, járműipar, elektronikai ipar, kreatív/innovatív iparágak, zöld iparágak, szolgáltatások. A külgazdasági stratégia megvalósításában az állam szorosan együttműködik a vállalkozói szervezetekkel (kamarákkal, szakmai szövetségekkel)

19 Viszonylati célkitűzések – „keleti nyitás - nyugati tartás” „Keleti nyitás” a világgazdaság hajtóerejének számító viszonylatokba – pl. Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia stb. – irányuló export bővítése közvetlen (kereskedőház), vagy közvetett módon (beszállítói kapcsolatokon vagy harmadik országbeli közvetítőkön keresztül) A fejlett ipari országokba irányuló forgalom, a velük fenntartott magas szintű együttműködés megőrzése, további fejlesztése - Nyugati befektetők jelenléte, beszállítói programok, innováció, K+F

20 Külgazdasági stratégia általános céljai A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol Célok Bázisév „A” forgatókönyv „B” forgatókönyv Exportvolumen 72 Mrd € Mrd €108 Mrd € Kkv export 7,3 Mrd €12-15 Mrd €10-11 Mrd € Magyarországr a irányuló FDI 1,4 Mrd €2,8-3 Mrd €1,8-2,1 Mrd € Külföldre irányuló FDI 16 Mrd €30 Mrd €24 Mrd €

21 A kis- és középvállalatok külgazdasági aktivitása Jelenlegi helyzet: a hazai tulajdonú kkv szektor részesedése az exportból 11% Cél: elősegíteni a hazai tulajdonú kkv-k nemzetköziesedését oly módon, hogy ösztönözzük: az exportot, illetve A Magyarországon megtelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére történő beszállítást

22 A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben Ország évi export M € évi export M € Változás % évi részarány a teljes magyar exportban, % Oroszország2.545,92.577,11,23,23 Ukrajna1.454,01.637,912,62,05 Törökország1.204,21.347,911,91,69 Egyesült Arab Emírségek 684,21.405,8105,51,76 Kína1.156,11.216,65,21,52 Szingapúr448,4606,235,20,76 Dél-Afrika343,1604,376,10,76 Japán461,4432,0-6,40,54 India268,0350,230,70,44 Izrael268,0327,122,10,41 Dél-Korea224,7255,613,70,32 Hongkong203,4232,114,10,29 Szaúd-Arábia84,7171,3102,30,21 Forrás: KSH

23 A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben (M €) Forrás: KSH

24 A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol Célok Bázisév „A” forgatókönyv „B” forgatókönyv Exportvolumen 72 Mrd € Mrd €108 Mrd € Kkv export 7,3 Mrd €12-15 Mrd €10-11 Mrd € Magyarországr a irányuló FDI 1,4 Mrd €2,8-3 Mrd €1,8-2,1 Mrd € Külföldre irányuló FDI 16 Mrd €30 Mrd €24 Mrd €

25 Forrás: Külgazdasági stratégia Céljaink megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy: nem alakul ki újabb, a 2008-ban kezdődőhöz hasonló gazdasági válság; Európa fejlett gazdaságai a 2020-ig terjedő időszakban évi átlagos 2%-os növekedést érnek el és további pozíciókat szereznek a feltörekvő gazdaságokban; legnagyobb partnereink exportképessége növekszik; az EU országainak adósságproblémái nem okoznak törést az EU belső integrációjában és gazdaságának fejlődésében; folytatódik a feltörekvő, nagy gazdaságok dinamikus fejlődése és a Kárpát-medence országai visszatérnek a válságot megelőző dinamikus növekedési pályára. Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-kal való emelésével számol!

26 DINAMIKUS EXPORT PIACAINK: EU-12, ÁZSIA Az EU-27-ek részaránya a magyar exportban 83 %-ról 76 %-ra csökkent, ezen belül az EU-12 12%- ról 21 %-ra nőtt 2004 óta. Az Európán kívüli országoké 8,5 %-ról 12,5 %-ra, ezen belül az Ázsiába irányuló export 4,5 %-ról 7,5 %-ra emelkedett. A világgazdasági növekedés hajtóerői Európán kívül keresendőek, az ottani növekedés keresletet támaszt mind a versenyképes európai beruházási javak, mind a fogyasztási javak iránt. MAGYAR EXPORT (2004 )

27 Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Export M € EU export aránya a teljes exportból (%) Import M € EU import aránya a teljes importból (%) Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011 (%)

28 Külgazdasági stratégia: külföldi befektetések szerepe Hatásuk kedvező a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra, hozzájárulnak a magyar gazdaság szereplőinek nemzetközi piaci pozíciói javításához, illetve a modern technológiák magyarországi behozatalához és a költségvetési bevételekhez - az állandó párbeszéd fenntartása mellett - a nagyobb külföldi befektetőkkel stratégiai partnerségi viszonyra törekszünk Célok: a Magyarországon elért nyereségük újra-befektetése, a szakképzésben való részvételük ösztönzése, magyarországi K+F tevékenységük növelése és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése.

29 FDI állomány alakulása Forrás: MNB Mrd €

30 A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG SEGÍTŐI: A KÜLGAZDASÁGI SZAKDIPLOMATÁK Az egységes külképviseleti rendszer keretében: nagykövetségek, főkonzulátusok + tiszteletbeli konzulátusok Kormányközi, illetve gazdasági együttműködési vegyes bizottságok 42 GVB

31 III.A kereskedőház létrehozása Integrátor jellegű szervezet, amelynek létrehozása és működtetése a hazai kkv-k (távoli, nehezen és csak magas költségekkel megközelíthető) piacokra jutásának segítését célozza. Cél: komplex támogatás nyújtása azoknak a kkv-knak, amelyek exportképes termékkel/szolgáltatással vagy ahhoz szükséges kapacitással rendelkeznek, növekedésükhöz állami segítséget igényelnek, termékeik, szolgáltatásaik révén hosszú távon alkalmasak lehetnek bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés vérkeringésébe.

32 kereskedőház működtetése Felépítés: BUDAPESTI KÖZPONT (NGM – MKIK tulajdon) viszonylati kereskedőház (kisebbségi, jelzésértéket képviselő állami tulajdonnal) Kezdeti időszakban a finanszírozás a költségvetés terhére történik, cél a rendszer önfenntartóvá válása A kereskedőház tevékenysége: I-es szint: mindenki által elérhető, ingyenes szolgáltatások: általános tanácsadás, információnyújtás, piackutatás, partnerközvetítés és –szervezés, tárgyalási helyszín biztosítása, fordítás, tolmácsolás II-es szint: fizetős szolgáltatások: konkrét, létrejött ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások

33 A kereskedőház által érintett viszonylatok Első körben 3-4 viszonylati kereskedőház (VHK) létrehozására látunk esélyt, ezek közül az azeri van a leginkább előkészített állapotban További potenciális célországok: távol- és közel-keleti (arab) országok, volt szovjet tagköztársaságokból létrejött független államok, Fekete-Afrika, Latin-Amerika

34 Azerbajdzsán ÁllamformaKöztársaság FővárosBaku Terület km2 Népesség (2012) Nemzetiségi megoszlás Azeri 90,6%, Lezguin 2,2%, Orosz 1,8%, Örmény 1,5%, Talysh 1%, Avar 0,6%, Türk 0,5%, Tatár 0,4%, Ukrán 0,4%, Sakhur 0,2%, Grúz 0,2%, Kurd 0,2%, Tat 0,13%, Zsidó 0,1%, Udin 0,05%, más nemzetiségek 0,12%. Vallási megoszlás Muzulmán 93,4%, Orosz ortodox 2,5%, Örmény apostoli 2,3%, egyéb 1,8% Hivatalos nyelvAzeri Klíma 11 klíma övezetből 9 övezet (hegyvidéki, mérsékelt, mediterrán, szubtrópusi) ÁllamfőIlham Aliyev MiniszterelnökArtur Rasizade Hivatalos pénznemManat (AZN) Jelentősebb városok Baku ( ), Ganja ( ), Sumgayit ( ), Mingachevir ( ), Qaracuxur (79.000), Shirvan (77.000), Nahchivan város (76.000), Bakihanov (72.000), Shaki (66.000) „kereskedőház létrehozása Bakuban pilot projektként”

35 A magyar-azeri áruforgalom alakulása

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések