A globális problémák felismerése 1.

Az előadások a következő témára: "A globális problémák felismerése 1."— Előadás másolata:

1 A globális problémák felismerése 1.
Világmodellek

2 Gondolatok a modellezésről A modellek típusai: Számítógépes Verbális
A gondolkodási modellek gyakran hasznosabbak, mint a számítógépes modellek, mert: Az információk gazdag tárházával rendelkeznek az olyan megfoghatatlan dolgokról, mint a motivációk és az értékek, Mentesek lehetnek a hivatalos tudomány vagy a tradíciók mesterséges korlátaitól (de behatárolhatják őket más, ugyanúgy mesterséges korlátok), Alkotó módon tovább vivő képzettársításokat és analógiákat hozhatnak, Egyenleget vonhatnak az összemérhetetlen mennyiségek és az egymással ütköző értékek között, Könnyen, gyorsan és olcsón működtethetők.

3 Gondolatok a modellezésről
A számítógépes modellek néha hasznosabbak lehetnek a gondolkozási modelleknél, mert: Szigorúak, pontosak és ellentmondásmentesek, Nyílt kifejtésük lehetővé teszi, hogy bárki megérthesse és bírálhassa őket, A gondolkozási modelleknél sokkal több változót tartalmazhatnak, és valamennyit képesek párhuzamosan, egy időben nyomon követni, Feltevéseikből mindenkor hibáktól mentes logikai következtetéseket vonnak le, Nagyon gyorsan változtathatók és kipróbálhatók. A számítógépes modellek (ugyanúgy, ahogy a gondolkozási modellek) a modellkészítők hibái következtében nem mindig olyan jók, mint amilyenek lehetnének. A számítógépes modellezők például időnként: Olyan bonyodalmassá teszik modelljüket, hogy – önmagukat is beleértve – senki sem képes ezeket megérteni, Olyan speciális zsargonban írják le a modellt, hogy nem érti senki, Kihagynak a számításból fontos, de matematikailag kényelmetlen tényezőket, Gépelési hibákat ejtenek, rosszul számolják ki a ráfordításokat, rosszul értelmezik a kibocsátásokat, és hasonló, tipikusan emberi hibákat követnek el, A hibák feltárásához nem ellenőrzik a modellt elég gondosan. Mindezek a modellezők emberi (és kijavítható) hibái, nem tartoznak a számítógépes modellezés belső természetéhez. „Sötétben tapogatózva”. („Kulcskeresés”)

4 Római Klub megalakulása 1968. (A. Peccei, A. King)
tagok (alapításkor 10 ország 30 tudósa, 1990-es évek eleje kb. 25 ország 70 szakértője) munka módszer A Római Klubhoz kapcsolódó modellek Előzmény: A. Peccei, E. Pestel, A. King, H. Ozbekhan, H. Thiemann előkészítő munka igazi metodika nélkül (Az emberiség sorsfordulója junius 29.) Forrester (MIT): A világ dinamikája (World Dynamics) Világ1 /1970. július 20./ és világ2 1971 Kibernetikai rendszer: a rendszer elemei (népesség - mint fő változó, nyersanyag készletek, tőkebefektetés, környezetszennyezés) szabadok, a változások megakadályozására nincsenek eszközök  életminőség

5

6

7

8 Adatbázis: empirikus, 1900-1970
Alapkérdés: az életminőség alakulása a növekvő népesség ill. termelés és a csökkenő nyersanyagkészletek mellett. Eredmények lényege: a/ korlátozott nyersanyaggal (1970-hez) 50 év múlva népesség csökkenés kezd. aminek oka a rendszer „kimerülése”. b/ (a tudomány miatt „korlátlan” nyersanyag esetén) a krízis oka környezetszennyezés (a népesség 2020 és 2070 között 1/6-ra csökken)

9 Meadows (MIT) 1972: A növekedés határai (The Limit to Growth) //ill
Meadows (MIT) 1972: A növekedés határai (The Limit to Growth) //ill. A növekedés dinamikája véges világban - Dynamics of Growth in a finite World, Világ3// //Saját élmény// Exponencális növekedésre alapozott visszacsatolásos modell - a legvitatottabb világmodell. Adatbázis: 99 mutató (9 mérhető, 16 ráta, 54 rendszerdinamikai változó, 14 becslési arány, 6 késleltetési mutató) 5 témacsoportban (népesség, iparosodás, élelemtermelés, környezetszennyezés, meg nem újuló nyersanyagok). A modell szerkezete: növekedést segítő szektor: népesség, tőke korlátozó részek: mezőgazdaság, nem megújuló források, környezet (nem lebomló anyagok hatása a mg-ra, emberre, ökorendszerre)

10 1. (és 2.) standard modell: változatlan tendenciák /növekvő világ/
A Meadows modellek feltételrendszere: uralkodó tendenciák ua. de 2x-es készletek korlátlan nyersanyag készletek (visszaforgatással) környezetszennyeződés korlátozása az 1970-es évek elejének szintjén korlátlan nya., redukált körny.sz. intenzív mg. korlátlan nya., redukált körny.sz., önkéntes születés szab. korlátlan nya., redukált körny.sz , tökéletes születés szab., 2x es mg, de ip. növ. ua. mint 1., népesség stabilizácó 1975-ös szinten népesség és tőke stabilizálás, teljes stabilizáció 1975-ös szinten teljes stabilizáció természetes késleltetéssel teljes stabilizáció, de csak 2000-től 1. (és 2.) standard modell: változatlan tendenciák /növekvő világ/ 3-7. m.: a technológia és a növekedés kölcsönhatási //korlátozott gazd. növ.// 8-12. m.: stabilizálási kísérletek 11. a stabilizált világmodell

11 Környezetvédelmet érintő gondolati kör:
élelmiszeripari vízszennyezés költsége (1/3: 1, 2/3:20, teljes 70), ártalmas anyagok felhasználási üteme (exponenciális ?) szennyezőanyag késleltetés: pl. DDT az élelmiszerláncon keresztül regionalitás (államhatártól független,  nemzetközi feladat)

12 Standardizált modell Korlátozott gazdasági növekedés Stabilizált modell

13 Pozitív elemek: reális adatokból lehetséges alternatívák (vö. meteorológia) sokkoló eredménnyel valós problémára irányította a figyelmet a korabeli folyamatok súlyos következmények nélkül nem tarthatók fenn új fajta, mégpedig globális gondolkodásra van szükség a reakció idő fontossága késleltetett cselekvés idején Vitatott, vagy hiányzó elemek: regionális különbségek szerepe tudomány szerepe atomháború veszélye Öt világmodellezési konferencia 1974 és 1977 között.

14 Római Klub 2. sz. jelentése Mesarovič-Pestel: Fordulóponton az emberiség (Mankind at the Turning Point) 1974: A kritikák hatására régiókban (10) gondolkodás, régionként öt szint: környezeti - technológiai - demográfiai és ökonómiai - szociálpolitikai - egyéni Alapgondolata, hogy a krízis okok (népesség, környezet,...) összefüggenek a növekedéssel, de megszüntetésük legkevésbé a növekedés fékezésével lehetséges. Organikus fejlődést feltételez. Kb összefüggés, nagy gépigény. Regionalizálással feloldható, hogy egy időben sújtsa a világot a krízis. Nem csak optimalizáló algoritmusok, hanem logikai összefüggések figyelembe vétele Már felmerül a terrorizmus, atomháború veszélye Kölcsönös függőségi rendszer. Globális etika felvetése (éhség, erőforrás használat, a jövő generáció felé) Nem mond ki határozott globális összefüggéseket, vonja le azt a felhasználó. Részeredményei hasonlóak a Meadows-hoz, de „lágyabbak”: Csak globális gondolkodással és cselekvéssel kerülhető el a katasztrófa. A késedelem a még megmaradt döntési lehetőségekben is végzetes lehet.

15 Bariloche-modell: „Katasztrófa vagy új társadalom” (1974):
Ötlete még 1970-ből, de kidolgozása válasz a Világ3-ra. (Argentina’s Fundation Bariloche az ottwai International Development Research Centre támogatásával) A fejletlenebb régiók szemszögéből próbál a problémákra választ adni. Kiindulása: a „jelenlegi” tendenciák extrapolálása több okból sem vehető alapnak, ugyanis: ez a fejlettebb országok gondolkodásán alapul, a fejletlen régiók már „most” is a tényleges problémák sorával találkozik egy globális egyensúly az egyenlőtlenségek konzerválását jelentené. Az erőforrások és a környezeti korlátok nem jelentenek súlyos lehetőséget (Ui. felhasználva sem semmisülnek meg – így sem az erőforrások sem a környezet korlátok nem jelentenek súlyos nehézségeket), ezért ezeket nem vették be a modellbe??!! a fejlődés megítélése nem a növekedéstől, hanem az alapszükségletektől függ.

16 A Bariloche-modell kérdései:
Mit jelent az élet minősége? Milyen világrend lenne a legjobb az emberiség számára a jövőben? Megvalósítható-e ez a világrend? Későbbi kérdések: Melyek az új világrend megvalósításának legfőbb akadályai? Milyen intézkedések és intézmények segítenék elő a legjobban az új vr. megvalósítását? Lényege: nem a kor tendenciának előrejelzése, hanem az „hogyan juthat el a világ a visszamaradottság és a szegénység alóli felszabadítás végső céljához”. Egy egyenlőségelvű, elidegenedésmentes, fogyasztásellenes” társadalom kialakítása, ami nem csak egy idea, de életképes is. A modell elve: a születéskor várható élettartam (ez tükrözi az életszínvonalat), és ennek maximalizálása érdekében osztja a tőkét és munkát a szektorok (élelem, lakás, oktatás, stb.) között. Matematikai optimalizálás (statisztikai elemzéseken alapul és nem ok-okozati összefüggések elemzése). 4 fő régió (fejlett, Latin-Amerika, Afrika, Ázsia) később az ENSZ 15-ös felosztása közötti prognózis. (Kezdetben még a kor tendenciái, de 1980-től már működnek az alapvető szükségleteknek elsőbbséget adó elképzelések)  A katasztrófa megelőzése csak új világrenddel lehetséges Eredményei: Latin-Amerika a ‘90-es évek elejére stabilizálódhat, Afrika 2008 körül, Ázsia több gond, talán 2040 körül (csak Ázsiában 7,84 md. fő) részben kielégíthető (pl. oktatás, nevelés), a fejlettek kevesebb erőforrással is jól élnek. Hatás: a fejlődő országokban népszerű, de nincs jelentős világvisszhang. (1976 ENSZ Munkaügyi Konferencia, de utána visszaszorul, 1980-ban megszűnik)

17 ENSZ felkérésre: Leontief (A. Carter, P
ENSZ felkérésre: Leontief (A. Carter, P. Petri): „A világgazdaság jövője” 1976. //Történeti háttér: a gyarmati rendszer felbomlása az előző két évtizedben// Előzmény: ENSZ fejlesztési stratégiája. Ennek fő elvei: Alapvető emberi szükségletek Új munkahelyek Minimum 4 %-os élelemtermelési ütem A feldolgozóipar részarányának legalább 25 %-os részesedése Országokon belüli jövedelemelosztás igazságosabbá tétele (nyomor felszámolása) Új világgazdasági rend (kereskedelem, tőke, technológia szabadabb áramlása) Eredeti célja: a globális gazdaság vizsgálata, különös tekintettel a környezeti problémákra (levegő-, vízszennyezés, vegyszerek, ..) holland támogatással. De általános célú gazdasági modell lett.

18 Elve: Globális input-output modell (ÁKM: ágazati kapcsolatok mérlege), de nem dinamikus
Főként közgazdasági megközelítésű. (pl. GDP, export-import mérleg) 15 régió, régiónként 45 szektor (8 szennyeződést keltő szektor, 5 azt megszüntető program; régiónként 175 egyenlet és 269 változó  egyenlet, 4035 változó)

19 A környezeti ügyekre utalva:
elkerülhetetlen-e a szennyeződés növekedése? leküzdésének költségei nem túl nagyok-e, elviselhető-e árnövelő hatásuk? Emiatt differenciált szabványok és ráfordítások 2000 $-os GDP szintnél 1970-es USA környezetvédelmi normák, $-nál a fele, 700 $ alatt nincs szabályozás. GNP 0,5-1,5%-a kellene (ez a tőkeállomány 5-8 %-a) a szennyeződéscsökkentésre Már utal a fizetésmérlegek gondjára (2000-re a fejlődőknél 190 md $ hiány lehet - A valóság még súlyosabb lett) Két kiutat lát: fejlődés csökkenése (!) vagy új világgazdasági rend. Liberalizáltabb kereskedelem (és a fejlettek által önként vállalt importfüggőség), valamint a GDP-vel arányosan növekvő segélyezés kell (1980: 3 md $ 2000: 47 md. $) Az ezredfordulóig a krízist elkerülhetőnek látja. De új világgazdasági rend kell (a fejlődő országok társadalmi és politikai arculatában, illetve a világgazdasági rendben együttesen!) A világban nem utasítják el, de vannak kétkedések (pl. nem valószínű, hogy a fejlődők a GDP %-át beruházásra fordítják) „Megingatta a növekedés határai hitelét”, de nem tudta megoldani az abban felvetett vitás kérdéseket. A nemzetközi stratégiában szereplő célok nem elegendők a jövedelmi rés bezárására.

20 Római Klub 3. sz. jelentése : Tinberger „A nemzetközi rend átalakítása” (Reshaping the International Order -RIO) Előzménye egy ENSZ 1974-es rendkívüli ülésszak deklarációi, amely szerint: új világgazdasági rendet kell kialakítani akcióprogramot kell kidolgozni ennek kialakítására 10 fő témacsoportban 21 szakértő. Verbális és nem számítógépes modell 3 nagy szféra (fejlett, szocialista, fejlődő régió)

21 Fő problémakörök fegyverkezési verseny (1954-ben 6, 1974-ben 17 %-ot költöttek az állami kiadásokból fegyverkezésre népességnövekedés éhség (az ‘50-es és ‘60-as évtizedben hasonló népességnövekedés 1,9%, az élelmiszertermelés üteme 3,1-ről 2,7-re csökkent, de a fejlődőknél 0,7%-ról 0,2-re) település-struktúra változás (25 év alatt megduplázódott a városi népesség) környezetterhelés nemzetközi valutarendszer (a monetáris politika a fejlett országok felé tolta el a cserearányokat, brain-drain -agyelszívás- nagyobb mint a technológiai segítség) természeti erőforrások (az erőforrások nagyobb része a fejlődő régióban, de ..., a túlnépesedett országokban (a Földnépesség 70 %-a) még az egészséges ivóvíz sincs biztosítva) tudományos-technikai szakadék (a kutatás, technika, szabadalmak 90 %-a a fejlett országokban, ami technológiai függés + transznacionális vállalatok) tengerek és óceánok (a vízkészletek 95 %-a, nyersanyag ...) világűr nemzetközi intézmények kölcsönös függőség (az autachia nem tartható, gazdasági és környezeti függőség)

22 Alapvető célok (az ENSZ CHARTA alapján: igazságosság, szabadság, demokrácia, összehangoltság, szolidaritás, kulturáltság, jólét. Akciójavaslatok (lényege az átcsoportosítások, a környezetvédelem terén ENSZ környezetvédelmi program, pl. hosszú távon globális környezetvédelmi igazgatóság regionális és országos szervekkel - globális feladatokon túl konfliktus kezelés) Általános - középtávú - hosszú távú javaslatokat ad. Nem lehet tervszerűtlenül folytatni  akciócsomagok (szempontjai: politikai érvényesíthetőség, gazd-i hasznosság, eredményesség): szükségszerűségek, hatalmi struktúrák, prioritások Nem elutasító fogadtatás, de naiv több ponton (a terheket a fejlettekre rakná).

23 Római Klub 4. sz. jelentése Gábor-Colombo: A hulladékkorszak után (Beyond the Age of Waste) //37 munkatárs// Ez válasz tudomány lehetőségeit hiányoló kritikákra (bár a 12 változatban 5-ben közvetve benne volt) Főleg a politika által megjelölt irányokra összpontosítanak. Ezek: energia, nyersanyagok, élelmiszerek, éghajlat. /Adatok irodalmiak: pl. RK) Környezetre vonatkozó megállapítások: 2000-re szinte minden édesvizet tisztítani kell, megjelenik csírájában az ózon probléma és az üvegházhatás. Szorgalmazza a technikai transzfer egyszerűsítését

24 Több szint: világ-regionális, nemzeti-helyi, szakmai-családi, egyéni.
Római Klub 5. jelentése: László E.: Célok az emberiség számára (Goals for Mankind) 1977. Társadalmi innovációk elkerülhetetlenek, társadalmi tervezés nemigen választató el a világrendszerek fejlődésétől. Több szint: világ-regionális, nemzeti-helyi, szakmai-családi, egyéni. A 21. század emberének tudatosan vállalni kell a külső és a belső korlátokat. Mai célok világatlasza (régiónként) – új lehetőségek a globális célok révén (pl. a fegyvereken alapuló biztonság nem lehet a jövő útja, globális élelmiszer- és energiapolitika, a növekedés kevesebb anyaggal és energiával) – a belső határok áttörése (világszolidaritás). Az emberiség előtt álló határok nem fizikaiak, hanem belső, szubjektív határok. Az önző célok kiélezik, aktiválják a külső határokat. A biztonsági célokat újra kell értelmezni: globális világélelmezési rendszerrel lehet leküzdeni az éhséget globális energiagazd. globális fejlesztés a fejlett és fejletlen világ közötti rés csökkentésére. Utal a haszonelvű liberális demokráciák és a vallások korlátaira.

25 Regionális és ágazati világmodellek sokasága az 1970-es évtizedben:
MOIRA-modell (Linnemann 1975): („a mezőgazdaság modellje”) SARU-modell (1977): („brit adatbank” igazi következtetések nélkül) FUGI-modell (1977): (a világgazdaság és az ipar modellje) Megismételt Meadows-modell (1993): Sok mindent megtett az emberiség, de új gondok is. Alapkérdés: van-e még idő a globális környezeti folyamatok lefékezésére, a katasztrófa elkerülésére. Globális intézkedések életbeléptetése 1975, 1995, 2015-ben Újra megismételt Meadows-modell (2003) A világmodellek közös megállapítása: a korabeli tendenciák nem tarthatók fenn az emberiség létének veszélyeztetése nélkül.