Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Terenyi Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai Osztály

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Terenyi Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai Osztály"— Előadás másolata:

1 Csoportelme, csoporttudat A csoport-pszichoterápia mátrix-elméletének kognitív értelmezéséről
Terenyi Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai Osztály PTE BTK Kommunikáció Doktori Iskola MAKOG XIV., 2006.január

2 az egyén pozíciója a csoportban hálózat
csoport mátrix transzperszonális az egyén pozíciója a csoportban résztvevő megfigyelés hálózat Barabási Merlin Donald konnekcionizmus Polányi személyes tudás, hallgatólagos dimenzió fokális, járulékos tudatosság test/elme és mátrix/csoport analógia kollektív ágencia közös figyelem, Tomasello kollektív emlékezet csoportegész szuperorganizmus, Csányi

3 A mátrix szó jelentései
Uterus (ovárium) Hely, közeg, melyben valami szaporodik, kialakul, fejlődik növekedési pont állati szerv kifejlődését irányító rész, pl.körömágy test, amelyen gomba vagy zuzmó növekszik fa, növény belső velős állománya Magába záró vagy magába ágyazó anyag, pl. érc a földben Az állati és növényi sejtek között elhelyezkedő állomány Öntőminta, amelyben valami helyet foglal, formát ölt. Fogtömés során a lyuk falaként szolgáló fémlapocska Matematika: mennyiségek, szimbólumok derékszögű elrendezése mátrixelmélet: elemi részecskék közötti kölcsönhatások meghatározásának alternatív megközelítése. Porteus, Wood-Jones (1929): agy, KIR az „elme mátrixa”. Roberts, 1982

4 A mátrix szemantikai jellemzői
nőnemű, gyakran anya(g)i jellegű magába foglalja a hátteret vagy a sejtek közötti állományt méh, öntőforma, amelyben strukturált dolgok formálódhatnak, alakulhatnak a csoport mátrixát úgy tekinthetük, mint az egyén szülőanyját, fejlődési helyét és hátterét Roberts, 1982 Mátrix kultusz

5 Foulkes mátrix fogalma
Csoportanalitikus szituáció Keret, szabad megnyilvánulás A csoport analízise a csoport által Csoportvezető mint résztvevő megfigyelő Csoportegész, társas én Potenciális tér „mintha valóság”, fantázia/valóság, szimbólumok, utalások, játék/játszás Csoport – mátrix kognitív és affektív tartalmak helye, a kommunikáció hordozója metaforikus fogalom? transzperszonális, személyen túli jelleg transzcendens jelleg (vö.hit) kohézió

6 „Az egyén mentális folyamatainak hálózatát, találkozásuk,
kommunikációjuk és kölcsönhatásuk lélektani közegét nevezhetjük mátrixnak. Ez természetesen ugyanolyan módon konstrukciónak tekinthető, mint ahogy például az a közlekedés fogalma, vagy akár a gondolkodásé.” Foulkes és Anthony, 1965, idézi Roberts 1982 „A mátrix feltételezett hálózata az adott csoport kommunikációjának és kapcsolatrendszerének. Ez a közös alap, amely minden esemény jelentőségét és jelentését meghatározza, amelyen minden kommunikáció – verbális és nonverbális – nyugszik. Foulkes,1964 idézi, Roberts 1982

7 A szociális mátrix ugyanúgy hálózatnak képzelhető el,
mint ahogy az agy is rostok, sejtek hálózata, amelyek együttesen komplex egységet alkotnak. Ebbe a csoporthálózatba minden folyamat beletartozik, és ezen keresztül határozható meg jelentésük, időbeli és térbeli kiterjedésük, valamint intenzitásuk.” Foulkes és Anthony, 1965, idézi Roberts 1982

8 „A csoportmátrix minden kapcsolat és kommunikáció
működési alapja. Az egyén ebben a hálózatban csomópontként jelenik meg. Más szóval az egyén nem zárt, hanem nyílt rendszerként értelmezett.” „... a csoport egészként kapcsolódik, reagál és válaszol. A csoport időnként az egyik, majd a másik tagját használja szószólóként, de mindig a személyeken túli (transpersonal) hálózat az, ami érzékel, kijelent és válaszol. Ebben az értelemben ugyanúgy feltételezhetjük a csoportlélek létezését, mint az egyéni lélek létezését.” Foulkes, 1964, idézi Roberts 1982

9 transzperszonális folyamatok a kapcsolatok hálózatának elve
Következmények a csoport, mint anya transzperszonális folyamatok a kapcsolatok hálózatának elve a csoport mint egész több, mint részeinek összessége, ez elvezet a csoportlélek képzetéhez az egyén paradox természete Roberts 1982

10 Transzperszonális az összetevő komponensek, a csoporttagok szemléleti
azonossága, és kevésbé a tagokon keresztülhaladó folyamatok által nyeri el teljességét a csoport „kollektív tudattalan” eszméjével rokon, Jung utal a transzpszichikusra az azonosság minden szinten jelen van, észlelése révén összetartó erő a transzperszonális jelenségek feltételezett kötelékek, a csoportok, közösségek és társadalmak tagjaik által képviselt közös alap eredményeként együttrezgés: egy csoporteseményre hasonló válasz a tagok többségében; de minden személy válasza színezett saját személyes élményei és jelleme által fizikai nyelvezet (mágnes, mező), misztikus? illúzió, de használható leírás: mi figyelhető meg egy csoportban.

11 Hálózati analógiák konnekcionizmus Merlin Donald
önszabályozás, tanulás, implicit tartalmak Merlin Donald külső memóriaeszközök – hardverváltozás az emlékezet helye „...amikor az agy a külső szimbolikus tárolórendszerrel összhangban hajt végre egy műveletet, egy hálózat részévé válik. Emlékezetszerkezete időlegesen máshová kerül, a kognitív irányítás helye megváltozik....Egy hálózatban az emlékezet bárhol lakozhat a rendszerben.” skálafüggetlen hálózatok (Barabási Albert-László) növekedés (vö.csoporttagok, „szabad megnyilvánulás”) népszerűségi kapcsolódás (asszociációk) alkalmasság; vonzó pont hibatűrő képesség, támadással szembeni érzékenység

12 Polányi Mihály ismeretelmélete
tudományos tudás, mindennapi megismerés, készségek, hagyományok, „a hallgatólagos dimenzió” járulékos «» fokális tudatosság funkcionális aspektus belehelyezkedés «» objektiválás személyes tudás „Újra el kell ismernünk a hitről, hogy minden tudás forrása. Intellektuális szenvedélyek, egy nyelv, egy kulturális örökség birtoklása, vonzódás a hasonlóan gondolkodók közösségéhez - a személyes tudás szenvedélyesen és megértésünkön jóval túlmenően elkötelez bennünket a valóság egy látomása mellett.”

13 Személyes tudás „Hatalmat biztosítunk magunk fölött azoknak a fogalmaknak, amelyeket elfogadunk, mert elismerjük róluk, hogy sejtések – amelyek abból a kapcsolatból fakadnak, melybe rajtuk keresztül kerültünk a valósággal –, új, jövőbeli események meghatározhatatlan sorának sejtései, amelyeket reményünk szerint e fogalmak továbbfejlesztése révén leszünk képesek kezelni, miközben saját ítéletünkre támaszkodunk a tekintetben, hogy folyamatosan fennáll-e kapcsolatuk a valósággal.” (Személyes tudás, 183.o.)

14 a „tudni, hogyan” és a „tudni, hogy mi”
»Az „értelmes”-t nem lehet az „értelmi” alapján, vagy a „tudni, hogyan”-t a „tudni, hogy mi” alapján definiálni. Az „arra gondolok, amit éppen csinálok” nem azt jelenti, hogy „gondolkozom is azon, amit csinálnom kell, és csinálom is azt.” Amikor valamit értelmesen csinálok, azaz úgy, hogy gondolataim azon járnak, amit éppen csinálok, akkor egy dolgot teszek, nem pedig kettőt....« Gilbert Ryle: A szellem fogalma. Osiris Kiadó, Budapest, 1999., 41.o. Fordította: Altrichter Ferenc

15 Példák – tudománytörténet
A vak ember botja Röntgen-kép olvasása „Praecox-érzés” Emberi arc percepciója Szövegolvasás különböző nyelveken Példák – tudománytörténet A plutó Fény hullám/kvantum Hipnózis Példák – a tudományos tudás átadása Mester – tanítvány viszony Tekintély. Bizalom Hagyomány Közösség A nyelv

16 „A hallgatólagos tudás...elméletének egyik leglényegesebb
pontja az, hogy a teljesen tudatos és verbalizálható tudás mellett minden tevékenységi formában szert teszünk olyan ismeretekre is, melyek a tudatosság perifériáján vagy azon túl jutnak el hozzánk, és mint ilyenek nem fogalmazhatóak meg és így nem adhatóak át közvetlenül... A gyakorlatban, mások munkájának megfigyelésével megszerzett tudás egy része eleve hallgatólagos tudásként rakódik le, melynek eredetéről és voltaképpen működéséről sem lehet pontosan számot adni, éppen azért mert nem teljesen tudatos, vagyis nem fokális tudatossággal szerzett tudás.” Szívós Mihály: A hallgatólagos tudás néhány szemiotikai aspektusa.

17 Kerékpár modell Polányi elemzése szerint kerékpározás közben nem vagyunk tudatában izmaink mozgásának, az egyensúlyt mégis megtartjuk. Testünk koordinált aktivitását elménknek az a része teszi lehetővé, amelyet ő hallgatólagos (járulékos) tudásnak nevez. Ugyanakkor, ha a kerékpáros a mozgására, izmaira figyel, elveszti az egyensúlyát: fokálisan tekintve elveszíti azt a integrált kapcsolatot, amely a finom szabályozásra automatikusan képessé tette. Általánosítva: ha „a járulékos elemekre fókuszálunk, akkor ezek integrációja törlődik”, azaz a hozzáadott jelentésük (pl. a kerékpározás készsége) eltűnik.

18 Csoportvezetés Készség – fokális és járulékos tudatossággal
Komplexitás – lehetetlen átlátni és ismerni az összes elemét Csoportegész („group as a whole”) – a járulékos tudatosság speciális megjelenése a csoporthelyzetben a csoportvezető számára: ha képes ilyen módon látni a csoportot, akkor tud bánni vele. „...amikor figyelmünket egy együttes jelentés felé irányuló járulékos elemekre fordítjuk, akkor ez a jelentés megszűnik.” Polányi 1968

19 (hermeneutikai) Értelmezés a csoportterápiában
A terapeuta járulékosan van tudatában számos történésnek, áttételi viszonynak, fantáziának a terápiás helyzetben. Amikor értelmezést mond, ezeknek a viszonyoknak egy lehetséges, általa érvényesnek tartott jelentését ajánlja a páciens számára. Az értelmezés ideálisan a terapeuta járulékos tudatosságából származik és megjelenik a fokális (explicit) tudatosságban. Ha az értelmezés túlzottan fókuszált, túlrészletező, akkor a terápia pszichológiai tere (a potenciális tér) kimerevedik.

20 A csoportterápiás keretről
egy hallgatólagos tudásuk létezik, amelyet maguk a résztvevők alakítanak, de csak akkor fókuszálnak rá, amikor a keret határai veszélybe kerülnek. A terápiás változást többnyire nem érzékeljük explicit folyamatként, meghatározatlan tüneti változás – fokális kapcsolati, dinamikai változás – járulékos

21 Index (a mutatóujj szemiotikája)
Amikor az előadó a mutatóujjával rámutat egy tárgyra és a hallgatóság az ujját követve a tárgyra fókuszál: a mutató ujjnak a lényege (index) a funkcionalitásában van, valamit láttatni, valami felé irányítani, ugyanakkor mégis érzékeljük testrészként is – járulékosan. Ha rá fókuszálnánk, akkor elvesztené funkcionális jellegét, lényegét. Ennek a logikai viszonynak a differenciálása mentén mondja Polányi: „A test járulékos dolog, amely az elméhez mint jelentéshez viszonyul.” Polányi 1968

22 Test és elme logikai struktúrája
„Külső tárgyak megfigyelése közben járulékosan vagyunk tudatában annak a hatásnak, amit a testünkre gyakorolnak és annak a válasznak, amivel testünk reagál rájuk.” Test és elme logikai struktúrája „A testünket eszözként használjuk a világgal való kölcsönhatásainkban.” „... a test és az elme közötti logikai kapcsolat szerkezete ugyanolyan, mint azé a kapcsolaté, mely a nyomravezető jelek és a kép között áll fenn, amely felé ezek a jelek mutatnak.” Polanyi,1968

23 Test és elme „a tudat minden szándékos aktusának fókuszában egy meghatározható tárgy áll... ezeknek az aktusoknak a testünkön belül járulékos gyökerei vannak. Itt kapcsolódik testünk az elménkhez. Míg egyfelől az észlelésben résztvevő szerveink – az idegeink és az agyunk, az izmaink és az emlékezetünk – kiszolgálnak minket tudatos figyelmünk megvalósításában, addig másfelől a figyelmünk fókuszában álló jelentéssel bíró egész létezésébe beleépül az, hogy e szerveknek járulékosan mindig tudatában vagyunk.”

24 Közös figyelem - Tomasello
6 hónapos gyerek – diádikus kapcsolódás „Amikor épp tárgyakkal foglalkoznak, általában nem vesznek tudomást a jelen lévő emberekről. Amikor pedig emberekkel lépnek interakcióba, figyelmen kívül hagyják a körülöttük lévő tárgyakat.” 9-12 hónapos gyerek – triadikus viselkedésformák „..az emberekkel és tárgyakkal folytatott interakciók össze vannak bennük hangolva, s ennek eredményeképpen egy referenciális háromszög alakul ki a gyerek, a felnőtt és az általuk közösen megfigyelt tárgy vagy esemény között.” Tomasello 2002,71.o.

25 Csoport és mátrix logikai struktúrája
„A mátrix feltételezett hálózata az adott csoport kommunikációjának és kapcsolatrendszerének. Ez a közös alap, amely minden esemény jelentőségét és jelentését meghatározza, amelyen minden kommunikáció – verbális és nonverbális – nyugszik.” Foulkes,1964 idézi, Roberts 1982 A csoport mátrixa úgy viszonyul a csoporthoz, ahogyan a test az elméhez, mint jelentéshez: a mátrix a test (járulékos) és a csoport a jelentés (fokális).

26 Logikai izomorfiák „amikor figyelmünket egy együttes jelentés felé irányuló járulékos elemekre fordítjuk, akkor ez a jelentés megszűnik.” Polányi, 1968 Eszköz/funkció Mutatóujj/mutatás Szonda, bot/közvetítés Jel/jelentés Nyom (clue)/kép (amire mutat, image) Test/elme Csoportmátrix/csoport Interpretáció

27 Kollektív ágencia közös figyelem - Tomasello kollektív emlékezet
csoportegész metafora, hit, transzcendencia szuperorganizmus - Csányi csoportlények szelekciója a kulturális evolúció az evolúció ágense

28

29 Psychoterapic frame as tacit knowledge
You know the explicit rules suggesting norms for the group members and conductor. But you don’t know explicitly how much can you extend these, what the frame can support. A balancing on the ‘group-bycicle’ There is a tacit knowledge about the frame which is formed by the group. Analogy with the language (grammatics, pragmatics): knowing/following, rules/norms, words/meanings

30 Change in/by the group therapy
You can not see the therapeutic change by focal awareness, as an explicit process: it is hidden, undetermined. You need the subsidiary knowing to see it Metaphor: the father helps the son to ride, he holds the back part of the bycicle, runs with the moving cycle. In a moment he stops, let the boy ride alone. In that position the boy don’t know explicitly, that he is riding, he has a tacit knowing. In a later moment he can discover (focal awareness)that he can ride.

31 Interpretation in the group
As we are subsidiary aware of the parts our body, the conductor of the group is aware subsidiary of many events and hidden relation (matrix) in the group too. Interpretation: the conductor suggests to the group a possible meaning of these relations. The interpretation stems necessarily from the tacit knowledge of the conductor and appears in the focal (explicit) awareness. If the interpretation is focused on full particulars, the group matrix could be broken (cyclist loses the balance)

32 Focal, subsidiary, tacit
„I would say that these elements are subsidiary to what we are focally attending to, and that there is a functional relation (I am borrowing this term from Gestalt Psychology) between the marginal elements and the object to which we are focally attending. We are subsidiarily aware of the marginal elements, with a bearing on that which is focally known. This relation is the product of an integration which links the subsidiary elements to the focal center. Both the knowledge of these subsidiaries and of the integration which links them to the center is, or may be, tacit, that is, such that we cannot tell it, except quite vaguely.” (Polanyi:On Body and Mind

33 From/to relation „...a perception is achieved, by attending to an object from the marginal clues and from internal clues, of which some are subliminal. I suggest now that we extend this scheme to include a subsidiary awareness of cortical processes, by recognizing that we are aware of these too in terms of that which we perceive. This offers a unified view of consciousness. It affirms that consciousness invariably attends from something subsidiarily to something focally, and that this includes the body-mind relation in its entirety.” „We can extend this structure now to the comprehension of things outside. I have said that comprehensive entities are recognized by attending from their parts to the whole: This is then to use the parts in the way we use our body for attending to objects outside. In other words, it is to recognize a whole by interiorising its parts so as to attend from them to their joint meaning. Such an interiorization of parts I call indwelling.” (Polanyi: On Body and Mind

34 Body or mind According to Gilbert Ryle: „Many vivid and often subtle phenomenological descriptions... demonstrate that the mind does not explicitly operate on the body, and from this result ... that body and mind are 'not two things', 'not tandem operations', containing no,'occult causes', 'no occult amtecedemts' no 'ghost in the machine', in other words, no Cartesian duality. But what actually follows from the fact that mind and body do not interact explicitly is that they interact according to the logic of tacit knowing. And it is this logic that disposes of the Cartesian dilemma by acknowledging two mutually exclusive ways of being aware of our body.” Polanyi:The Structure of Consciousness, Brain, Vol. LXXXVIII, (1965), pp

35 Michael Polanyi 1891 Budapest, 1976 London
graduated and worked as a physician at the beginning of the 20.century, worked as a physicist in Berlin between the two world-wars, moved to England at the end of the thirties and began a new carreer in the philosophy of science.

36 Michael Polanyi Major works:
-Personal Knowledge. Towards a Post-critical Philosophy (1964) Harper and Row, New York -The Tacit Dimension (1967) Anchor Books, Doubleday, New York -Knowing and Being (1969) The University of Chicago Press, Chicago, London Scientific Journals inspired by his School: ’Tradition and Discovery’(England) ’Polanyiana’(Hungary)

37 A csoport értelmezése Többet tudunk, mit amit el tudunk mondani
A mátrixban (a mátrix által?) tudattalanul zajló folyamatok járulékos tudásként foghatók fel, melyek kiemelkedései, létrejövő mintázatai jelentéssel telítődnek. Ha a csoportvezetői értelmezés ebből a jelentésből csupán egy elemre fókuszál, az egész mintázat elveszti jelentését, széttöredezik. Az értelmezés akkor adekvát, ha a csoport szintjén is koherenciával bír, vagyis a csoporttagok tudattalanja által alkotott mátrix megmarad a hallgatólagos tudás szintjén.

38 Csoport - test Ahogyan testi szerveinknek járulékosan vagyunk tudatában, a csoportvezető is járulékosan van tudatában számos csoportbeli pszichés történésnek, indulatáttételi-viszontáttételi viszonynak. Ha az értelmezés túlzottan fókuszált, az olyan, mint amikor a kerékpáros a lábtartására figyel és elveszti az egyensúlyát, emiatt le kell tennie a földre a lábát. A mátrix kimerevedik, széttöredezik.


Letölteni ppt "Terenyi Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai Osztály"

Hasonló előadás


Google Hirdetések