Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – 2007. Beilleszkedési program 2008. Kovács Ibolya szociálpolitikus www.afsz.huwww.afsz.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – 2007. Beilleszkedési program 2008. Kovács Ibolya szociálpolitikus www.afsz.huwww.afsz.hu."— Előadás másolata:

1 Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – Beilleszkedési program Kovács Ibolya szociálpolitikus munkaügyi kutatások, szociális és gyermekvédelem

2 Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései Foglalkoztatáspolitikai stratégia: foglalkoztatási szint növelése, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglalkoztatásba - munkaerő kínálat növelése. Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásra alkalmassá tétele. Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése, integrációja

3 Célvizsgálat - Együttműködés Makro elemzés: az RSZS rendszeréről, szabályozási folyamatáról, A munkaügyi szervezetek gyakorlatának feltárása, módszerei Települési önkormányzatok feladatellátása, foglalkoztatási módjai Szociális intézmények feladatai beilleszkedést segítő programok elemzése Életút interjúk a segélyezettekkel

4 Makro elemzés jövedelempótló támogatás 1997 – önkormányzati kötelezettség a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatásba történő bevonása 2001 – segély előtt kíséreljék meg a munkába helyezést – közcélú munka Új feladat – együttműködési kötelezettség – kevés a kijelölt szociális szervezet segélyezett -60% foglalkoztatott az önkormányzatnál

5 Munkaügyi tapasztalatok Sok önkormányzatok kötött megállapodást a munkaügyi kirendeltséggel Jelentkezési kötelezettség előírása 3 havonta – kapcsolattartás a szociális segélyezettekkel, mint beilleszkedési program Az ügyintézők 52 %-a foglalkozik segélyezettekkel, „Álláskeresési megállapodás” – segélyezetteknél nem megoldás Esetükben az aktív eszközök nem alkalmazhatók, 50 %-uk képzetlen

6 Munkaügyi javaslatok Jó együttműködés – személyes kapcsolatteremtés fontossága, Rendszeres konzultációk, közös képzések, felkészülés, tapasztalatcsere, Információáramlás fejlesztése,internet alapú közös nyilvántartások, Az együttműködést csak a munkára kész állapotban lévőnek írják elő, Eredményesség = motivált álláskereső Foglalkoztatási profiling – az ügyfél munkára képesség szerinti besorolása

7 Önkormányzati tapasztalatok Segélyezettek számának növekedése - jelentős az ügyfélforgalom Önkormányzat a legnagyobb közfoglalkoztató – ez szükséges és eredményes is! Inkább a munkaügyi kirendeltséggel működjön együtt a munkanélküli, „azért vannak” Nincs elegendő szakember, forrás se a közfoglalkoztatáshoz, se az ügyintézéshez Beilleszkedési programra több javaslatot várnak – szűk a választék A családi segélyezés nem célszerű

8 Szociális intézmények gyakorlata Legalkalmasabb a családsegítő, de ehhez a célcsoporthoz nem volt létszám, felkészítés és feltétel, így nem vállalható Beilleszkedési program nehézségei Egyéni sajátosságok és képességek figyelembe vétele szinte lehetetlen A segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény, „mi is lehet a cél??” A komplex segítség kevés Mit csináljanak az alulmotiváltakkal?

9 Segélyezettek véleménye A kapcsolattartási kötelezettségnek többségében maguk tesznek eleget, saját „érdekből” Tanácsadás, az információ kevés Több munkahely kell, a közmunka jó Elvárásaik: mindegy milyen munka, „ha lenne” Helyzetével elégedett 21 %. 21 %.

10 Beilleszkedési program szervezése szociális és gyermekvédelem munkaügyi kutatások

11 Módszertani segédanyag szükségessége szakmai tartalom kidolgozása, nemzetközi gyakorlat tanulmányozása hiányzik a „jó gyakorlatok” publikációja, szakmai módszerek átadása nem történt meg tartós munkanélküliek munkaerőpiacra való visszavezetése többszereplős komplex felzárkóztató programok, célzott segítség kevés szervezeti szinten: kompetencia alapú együttműködés hiányzik, közös érdek felismerése nincs meg

12 Jogszabályi előírások ( Szt. 37/D. § szept.) A nem foglalkoztatott személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles: nyilvántartásba veteti magát és a beilleszkedési programról írásban megállapodik, továbbá teljesíti az abban foglaltakat (együttes feltétel) Szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik: kapcsolattartás, egyéni képességet fejlesztő, életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, munkavégzésre történő felkészülés, oktatáson, képzésen történő részvétel, felajánlott munkalehetőség elfogadása, a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, együttműködés. Önkormányzati rendeletben szabályozható.

13 Programok célrendszere Feltételektől, felkészültségtől függő Célzottan fókuszáljon a különböző élethelyzetekre, képességekre Közel álljon az egyénhez, érthető legyen és tudjon vele azonosulni, értse az együttműködés célját, lényegét, kimenetét Reális célok: az egyén életében bekövetkezett pozitív irányú változás, Motiváció, együttműködési hajlandóság, családi elfogadottság, önérvényesítés, problémák rendezése, megküzdési képesség növelése = „csak ennyi?” Apró lépések is eredmények

14 Módszerek - tartós munkanélküliekre Segítő kapcsolat a károsító tényezők tompítására, a változás elérésére Az életút elemzése – eligazodási pontok, sodródás – tartós stressz állapot – a szociális krízis mélyül – fizikai, érzelmi reakciók (hárítás, mások a hibások – önvád), folyamatos alkalmazkodás A program elemei: első interjú, kapcsolatfelvétel, tényfeltárás problémamegoldó esetmunka: erőforrások,korlátok feltárása, szerződéskötés (rövid, hosszú táv) természetes támogató rendszerek erősítése (család) Lépésről – lépésre együtt haladva lehet eredményt elérni!

15 Álláskereső teaház Rendszeres klubdélután, a munkaügyi központ és a családsegítő szolgálatok együttműködésével, a klubtagok aktivitásával működik = önsegítés „papírmentes” környezet, oldott légkör, megbeszélik az álláskeresés nehézségeit, álláskeresési technikákat sajátítanak el önéletrajz, kísérőlevél, telefonálási technikák, interjúra felkészülés Munkaszerződés, munkaviszony formai és tartalmi követelményei fekete munka, foglalkoztatás jogi kérdései, munkáltatói bejelentés leellenőrzése, teendők, ha nincs bejelentve „Nem vagy egyedül” érzés - mint rejtett cél, egymás bátorítása, közösségépítés, közvetlen kapcsolat Önálló ügyféldöntés: „maradok vagy megyek”

16 Ifjúsági munkanélküliség kezelése „Sebezhetőség”- a fiatalok munkaerőpiaci pozíciói rosszak a fiatalok munkaerőpiaci pozíciói rosszak „KID” program – komplexitás (több segítség egyszerre), integráltság (együttműködésben segítsenek a szervezetek), differenciáltság (egyéni segítés) A felnőtté válás minden fiatal számára egyéni út, egyéni feladat, mindenkinek másféle segítség kell ehhez = ifjúsági munka Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat – önkéntes fiatalok, akik érintettek a problémákban jobban tudnak segíteni egymásnak

17 Integrált szolgáltatások HEFOP program zárása munkaügyi, önkormányzati, szociális együttműködés = szolgáltatások, támogatások összehangolása Közös eljárásrend – ügymenetmodell Esetmenedzseri rendszer Nem elegendő csak a tanácsadás, kell készségfejlesztés, „munkakipróbálás” családtagok motiválása Tervszerű és folyamatos együttműködés!

18


Letölteni ppt "Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – 2007. Beilleszkedési program 2008. Kovács Ibolya szociálpolitikus www.afsz.huwww.afsz.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések