A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer összehasonlítása

Az előadások a következő témára: "A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer összehasonlítása"— Előadás másolata:

1 A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer összehasonlítása
Kommunikáció az egyetemen konferencia Készítette:Tóth Melinda

2 Az előadás vázlata Történeti áttekintés
Az európai felsőoktatás kialakulása és modelljei A magyar felsőoktatás története napjainkig: Középkor Kora újkor Újkor Modernkor Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatásának története: Gyarmati idők Polgárháború után Az USA nagy egyetemei

3 A vázlat folytatása II. A jelenlegi felsőoktatási rendszerek összehasonlítása: A bolognai rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet Adatok, kimutatások Képzési struktúrák Intézmény irányítás Finanszírozás Diákok támogatása Problémák

4 Európa felsőoktatásának rövid története
Európa első egyeteme: a Párizsi Egyetem: 1200/1215/1253

5 Európa felsőoktatásának rövid története
Egy másik modell: A Bolognai Egyetem: 1363

6 Európa felsőoktatásának rövid története
Infrastruktúra egyszerűsége Privilégiumok Irányítás Szervezeti felépítés és kormányzás: Rektor Prokurátorok Személyzet

7 Európa felsőoktatásának rövid története
Kialakult európai trendek: Brit modell Kontinentális Európa: Humboldt-i modell Napóleoni-modell

8 A magyar felsőoktatás története: I.Középkor
Kezdetek: Káptalan iskolák Külföldi egyetemek Kolduló rendek: studium generálék 1348 Prágai Egyetem:

9 A magyar felsőoktatás története: I.Középkor
1367 Pécs: Nagy Lajos király-V.Orbán pápa

10 A magyar felsőoktatás története: I.Középkor
1395 Óbudai Egyetem: Luxemburgi Zsigmond

11 A magyar felsőoktatás története: I.Középkor
1467 Pozsonyi Egyetem: Mátyás király-Vitéz János

12 A magyar felsőoktatás története: II.Kora újkor-újkor
A reformáció megjelenése az 1500-as években-> Kiterjedtebb oktatás Elemi-gimnázium-kollégiumi típusú iskola Rekatolizáció: Pázmány Péter: 1635 Nagyszombati Egyetem 1777 Buda II. József Pestre költözteti

13 A magyar felsőoktatás története: III.Újkor
Habsburg időszak: Református líceumok felszámolása Királyi beleszólás növelése a felsőoktatásba 1700-as évek felsőfokú szakoktatás megjelenése 1735 Selmecbányai Bányatisztképző

14 A magyar felsőoktatás története: III.Újkor
Mária Terézia királynői rendeletei: 1769 államosítás Teljes értékű egyetem: Főigazgató Kari igazgatók +egyetemi kancellár= consistorium Akadémiai vezetés II. József: német nyelv bevezetése(latin)-kudarc

15 A magyar felsőoktatás története: I.Kora újkor
I.Ferenc: abszulutisztikus törekvések a felsőoktatásban is 1806: 2.Ratio Educationis: Tananyag előírása Vezetői és tanári személyek állami kiválasztása Igazgatók centrális hatalma

16 A magyar felsőoktatás története: III.Újkor
Nyelvkérdés: 1844 magyar lesz a hivatalos nyelv 1848-ig kétnyelvű oktatás 1848 forradalom és szabadságharc: Oktatási miniszter Szabadság eszméje 1849: egyetem érettségihez kötése

17 A magyar felsőoktatás története: III.Újkor
A kiegyezés után: 1867: Vallás és Közoktatás miniszteri hatáskör 1875: szigorlati rend az orvosi karokon 1883: alapvizsgák meghatározása 1899: tanév rendeleti beosztása: 1.félév: szeptember 1.-január 6. 2.félév: január 6.-június 25.

18 A magyar felsőoktatás története: IV.Modernkor
I. világháború: csökkenő hallgatói létszám

19 A magyar felsőoktatás története: IV.Modernkor

20 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor

21 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor
Felvételi: 1940 törvény 1946 intézményi meghatározottság II. világháború előtt: Népi kollégiumok Nők megjelenése a felsőoktatásban

22 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor

23 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor
II.világháború után-kialakuló szocializmus 1948 egyetemi reform: Módosított felvételi Fegyelem Tananyag „Társadalmi igényeket” tükröző létszám

24 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor
Tanulmányi Osztályok felállítása Felvettek politikai nézetei és osztályi hovatartozása fontos Folyamat: oda nem illő emberek bekerülése-> lemorzsolódás->”túlterhelési szabotázs”-> követelmény csökkentés->színvonalesés 1956…

25 A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor
1960-as évek: Szervezeti és Működési Szabályzatok duális képzés kialakulása 1981: új felvételi törvény 1989: megszűnik a kötelező orosz oktatás 1990-es törvény

26 A magyar felsőoktatás története: Finanszírozás
Kezdetben mecénások 1941-ben hivatalosan tandíj 1985. állami támogatás 1996. viták a tandíjról 2000. Normatív finanszírozás

27 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak
Gyarmati függőség Jogi bizonytalanság 1636 Harvard

28 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak
Yale: ugyan az a jogi létbizonytalanság 1745-től ad ki diplomát

29 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak
Közösségi igény diadala a jogi procedúrák felett Az európaitól eltérően nem kiváltságosok köre a felsőoktatás Ez kedvez a „laikus ellenőrzés” megerősödésének Az európai mintától eltérően nem kapnak hatalmas támogatásokat Nem tekintélyalap a felsőoktatásban dolgozók közt a szaktudás Külső ellenőrzési rendszer kialakulása

30 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak
Kialakul egy irányítási prototípus: Közösség képviselőiből alakul tanács: ellenőriz és irányít Elnök: a közösséget és a tanári kart képviseli Oktatásuk szorosan összefügg történelmükkel- sokkal többet várnak az oktatástól, minta az európaiak

31 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak után
1774-ben kitör a függetlenségi háború 1776. július 4-én Függetlenségi Nyilatkozat 1783ban ismerik el a függetlenséget 1787-ben fogadják el az Alkotmányt: Az egyes államok nem akarnak elismerni maguk felett egy központi hatalmat Nagyrészt megtartják függetlenségüket Ezzel szemben az európai oktatás a központi, állami hatáskör alá tartozik Az Alkotmány nem tartalmaz rendeletet az oktatásra vonatkozóan

32 Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak után
Az egyházi befolyás hamar csökken : gazdasági növekedés-> bevándorlási hullám+városiasodás : „common school” mozgalom : Polgárháború Társadalmi stabilitás Közös értékek Rabszolga felszabadítás

33 Az USA felsőoktatásának történte: II.A polgárháború után
Család felelőssége Kötelező, ingyenes, általános közoktatás Madison elnök: szeretne egy országos egyetemet létrehozni Jefferson: Mindenki számára elérhető oktatás Oktatási esélyegyenlőség Értékek: önbizalom, individualitás, optimizmus, demokrácia

34 Az USA felsőoktatásának történte: II.A polgárháború után
Oktatás: út a bevándorlóknak az amerikaivá váláshoz Afroamerikaiak korlátozottan vannak jelen az oktatás egészében

35 Az USA felsőoktatásának történte: III. Modernkor
Boldogulás az életben: származás és bőrszín alapján USA: az európai felsőoktatás elitképző jellege és az, h. a hátrányos helyzetűeket munkaerőnek képzik osztálykülönbségeket eredményez : progresszív mozgalom Gazdasági világválság: egyenlősítési törekvések felerősödése

36 Az USA felsőoktatásának történte: III. Modernkor
II.világháború alatt a tananyag katonai és fegyverkezési jellege Felsőoktatás jelentősége felértékelődik 1954 „szputnyik sokk” Központosítási igények<-> államok önállóságuk megtartását akarják a felsőoktatásban is 1958 Nemzetvédelmi Oktatási Törvény 1964 M.L.King: mozgalom: afroamerikaiak is részt vehetnek az oktatásban 1979-ig nincs külön Oktatási Minisztérium

37 USA nagy egyetemei Princton 1746

38 USA nagy egyetemei Columbia: 1756

39 USA nagy egyetemei Stanfordi Egyetem

40 USA nagy egyetemei Cornell: 1865 Chicagoi Egyetem MIT

41 A Bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet
2006-ban vezették be hivatalosan a Bologna rendszert EU versenyképessége, munkaerő áramlás lehetetlensége Globalizált világ: Információs forradalom Tudás alapú társadalom USA: magától kialakult lépcsős rendszer Egy állam-munkaerő áramlás működő folyamat

42 A bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet
M.o: Felsőoktatás jellemzői misszió váltás kell Állam visszavonulása Társadalmi nyitottság Külső értékelés megjelenése Irányítás váltás LLL Tömegesedés Rangsorolás+verseny USA: - nem kell misszió váltás - a szövetségi államnak kis szerepe van társadalmi igények keltették életre a felsőoktatást Kezdetektől külső értékelés Életképes, jól funkcionáló irányítás LLL már az 1900-as évek közepétől Tömegképzés megoldott A rangsorolás és versengés megszokott

43 A bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet
Alapvető céljai a Bolognai Nyilatkozatnak: összehasonlítható felsőoktatás 2 ciklusú felsőoktatás Kredit átviteli rendszer Mobilitás Összehasonlítható kritériumok módszerek EU vonatkozás beépítése a felsőoktatásba USA: egy szövetségi állam… Régóta 2 ciklusú Kredit már a középiskolában is van Megoldott mobilitás Teljes ország területén összehasonlítható diplomák

44

45 LLL

46 Adatok kimutatások M.o. 89 felsőoktatási intézmény
230 ezer hallgató nappali tagozaton(kb500 ezer) tanár a felsőoktatásban USA 3300 intézmény 12 millió hallgató 900 ezer tanár

47 Intézmények

48 Hallgatók

49 Tanárok

50 III.Képzési struktúrák: Felsőoktatás előtt álló szintek,felvételi
M.o.: középiskolák: Szakmunkásképző: zsákutca Szakközépiskola:tovább léphet, vagy szakképzés Gimnázium: tovább léphet USA: középiskolák: „high school”: Kreditet kap Nagyon eltérő színvonal Nem egységes tananyag

51 III.Képzési struktúrák: Felsőoktatás előtt álló szintek,felvételi
USA: Felvételi államonként és egye-temenként eltérő lehet Külön felvételi vizs-ga(krediteket szereznek a diákok) Tényezők: Középiskolai eredmények Felsőfokú előtanulmányok Középiskola neve Tesztvizsga, interjú, kiegészítő képességek mérése Kiegészítő előnytényezők: élsport, ajánlás, szülő oda járt M.o.: Felvételi központi törvényhozás által szabályozott, egységes, közös Felvételi és érettségi egyben (alkalmassági vizsga ahol kell) as pontrendszer(tanulmányi eredmény, érettségi, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga)

52 III.Képzési struktúrák: Felsőfokú intézmény típusok
USA: junior college, community college College Egyetem Piaci érték szerint: Kutató egyetem Általános egyetem és college Hagyományos college 2éves college Szakképző speciális intézmények M.o.: OKJ Főiskola Egyetem: (utána doktori iskola)

53 III.Képzési struktúrák: Út a diplomákhoz
M.o.: első lépcső: 180kredit(240) (ebből30 szakirányú specializáció) 3év (4év) Bachelor diploma Második lépcső: +120kredit=300(+60)(30szakirányú specializáció) +2 év Master diploma USA: undergraduate: Ált.4év Csak fő tanszakasz választás graduate: Ált.2év Szakosodás Mester fokozat

54 III.Képzési struktúrák: Út a diplomákhoz
USA: biztosított mobilitás és pályakorrekció Első lépésben tömegképzés, csak a nyelv és a matematika kis csoportokban, Második lépés fős interakció orientált csoportok Intenzív tanítás: Állandó házi feladatok Irodalom feldolgozás Számonkérés Hallgatói rangsorolás M.o.: nem az 5 év kettévágását jelenti Használható diploma kell 3 év után Modul szerepe nagy Variálható tantárgyak Fix kredit szám EU ismeretek, informatika, nyelv, szakmai specializációk, gyakorlati képességeket fejlesztő modulok

55

56 IV.Intézmény irányítás
M.o.: nincs külön akadémiai és stratégiai vezetés Akadémikusok a vezetők: Rektor, rektor helyettes Dékánok Szenátus Tanácsadó testületek USA: Az akadémiai és stratégiai vezetés külön vált Stratégiai: Board Akadémiai struktúrák: Elnök Dékánok Tanszékek (hallgatói beleszólás kicsi: -tapasztalatlanság és függőségi viszony)

57

58 V.Finanszírozás USA: M.o.: államok támogatnak
Magánforrás jelentős(aktívan keresnek támogatót) Szövetségi támogatás(kutató munkára) Tandíjak Nagy támogatások az egykori hallgatók részéről Kétes pénzt nem használnak fel M.o.: Bachelor egyenlőre „ingyenes” Állami támogatás-normatíva csökkent-”álcázott költségtérítések” Tandíj(kevés költségtérítéses,kevés külföldi diák) Kevés civil támogató szervezet Master diploma, és a szakképzés költségtérítése

59 VI.A diákok támogatása M.o.: ösztöndíj, természetbeni juttatások
Szociális és lakhatási támogatás Kollégiumi hely Diákhitel USA: - ”grant”vissza nem térítendő adomány Ösztöndíj vagyoni helyzet alapján Könyvtámogatás Diákkölcsön Work-study Szociális és sport ösztöndíj

60 VII.Problémák M.o.: a Bologna rendszert úgy vezették be: USA:
Változatlan infrastruktúra Oktatók elitképzés A oktatás felépítése nem alkalmas tömegoktatásra Tantermi struktúra rossz Hallgatói ellátás minősége rossz USA: teljesen más jellegű problémákkal szembesül, mint Magyarország A jól működő felsőoktatás, és „diploma piac” mellett gyenge középiskolai képzés-ebből következik minden további probléma

61 VII.Problémák USA: M.o.: centralizáció problémája
Közös ismeretek hiánya Egyenlőség és egyenlőtlenség kérdése Leszakadó gyerekek alacsonyabb szinten való felzárkóztatása Az egyén joga és felelősége Az egyetemre kerültek 50%-a nem tudja megszerezni a diplomáját M.o.: csak a lépcsős képzés Használható alapdiploma? Szaktúlburjánzás Egyetem nem kommunikál főiskolával Tartalmi és strukturális reform elmaradt Nem vonódik be a munkaadói oldal Nem változott a vezetés Finanszírozási nehézségek A társadalmi igények nem tükröződnek a felvettek arányában

62 Köszönöm a figyelmet!

63 Felhasznált források - Palovecz János (szerk.) (1992): Az amerikai felsőoktatásról, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest - Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban - Bologna-folyamat, modernizáció, Akadémia Kiadó, Budapest - Hrubos Ildikó és mts (2003): A „Bolognai folyamat” – Az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei, Oktatáskutató Intézet-Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest - Kardos József (szerk.) (2000): A magyar felsőoktatás évszázadai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - Zsigmond Anna (2005): Amerika Társadalom és oktatás, Gondolat Kiadó, Budapest - Daniel J. Boorstin:Az amerikaiak-forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv forrás: hu.wikipedia.org