Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VEZETŐI SZÁMVITEL © – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elé r hetőség:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VEZETŐI SZÁMVITEL © – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elé r hetőség:"— Előadás másolata:

1 VEZETŐI SZÁMVITEL © – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elé r hetőség: fogadóóra: kedd 10-12

2 © KÖLTSÉG = ERŐFORRÁS-ÁLDOZAT A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOKKAL JÁR. MELYEK EZEK AZ ERŐFORRÁSOK?  MUNKAERŐ  MUNKAESZKÖZÖK (GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, STB.)  MUNKA TÁRGYA (MEGMUNKÁLÁSRA VÁRÓ ANYAGOK, IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK, STB.  PÉNZ A TEVÉKENYSÉG ÉRDEKÉBEN FELMERÜLT ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOK PÉNZBEN KIFEJEZETT ÉRTÉKÉT KÖLTSÉGNEK NEVEZZÜK.

3 © A legmagasabb szintű költségfogalom, az opportunity cost (haszonáldozati költség).  A haszonáldozati költség a legnagyobb valószínűséggel választható alternatíva/alternatívák hozama/hozamai.  A haszonáldozati költség nem számviteli kategória. A számviteli szabályozások csak azon erőforrás áldozatokat ismerik el költségként, melyek egyértelműen mérhetőek.

4 © KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Költségek csoportosítási lehetőségei:  költségnem  elszámolhatósági mód  volumenhez való kapcsolat  periodicitás  tevékenységhez való kapcsolat  időszakhoz való kapcsolat  befolyásolhatóság  kalkulálhatóság szerint. Volumenhez való kapcsolat szerint:  viszonylag állandó költségek,  változó költségek (lineáris, degresszív, progresszív, regresszív)

5 © Költséghelyek Költséghelyek elkülöníthetők: Elszámolás-technikai szempontok szerint (segéd-költséghely, vég-költséghely). Felelősségi területek szerint. Térbeli szempontok szerint. Funkcionális terület szerint. Feladatok: Az általános költségeknek a felmerülés szempontjából indokolt hozzárendelése a költséghelyekhez. A költséghelyek egymás közti teljesítménykapcsolatainak ábrázolása. A kalkulációs kulcsok kialakítása.

6 © Költségviselők Költségviselők lehetnek: Folyamatok. Projektek / munkák. Saját-rezsis beruházások. Belső teljesítmények, szolgáltatások, belső rendelések (pl. karbantartási, gyártási). Feladatok: Önköltség kiszámítás alapja (árminimum, elszámoló ár, közintézmények megrendelései). Árkalkuláció. Az eljárások összehasonlításának kiindulási adatai. Tevékenységfedezet számítás. A periódus eredményének meghatározása.

7 © Az önköltségszámítás Közvetlen és közvetett költségek (költségviselők és költséghelyek) Az önköltségszámítás a termék előállítás, szolgáltatás során felmerült költségek felosztására épít. Közvetlen költségnek tekinti – és közvetlenül a költségviselőre terheli – mindazon költségeket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy mely termék, szolgáltatás érdekében merültek fel. (Pl.: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség stb.) Közvetett (általános vagy rezsi) költségnek tekinti – és költséghelyeken gyűjti – mindazon költségeket, amelyek a termelés során nem csak egy termékkel hozhatók kapcsolatba, hanem egy meghatározott időszakban valamennyi termék (szolgáltatás) célját szolgálják. (Pl.: épületek, gépek amortizációja stb.) A költségviselőknek a felmerült általános költségeket együttesen is viselniük kell, ezért a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket időszakonként fel kell osztani az érintett költségviselők között.

8 © A közvetett (általános) költségek felosztása Vetítési alap A vetítési alap funkciója az általános költségek és a produktumok közötti kapcsolat megteremtése. Felosztás = Pótlékkulcs×vetítési alap ×100 Felosztandó általános költség tömege Pótlékkulcs %-ban= A felosztás az ún. pótlékoló kalkuláció metodikáját követi.

9 © Költségfelosztási módszerek Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

10 © Az egyszintű fedezeti összeg-számítás (részköltség-számítás) logikája Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

11 © Az egyszintű fedezeti összeg számítás (teljesköltség-számítás) logikája Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

12 © Állandó költség felosztása és a fedezet Egy vállalat "A", "B", és "C" terméket gyárt. Az árbevétel és a változó költség az egyes termékeknél az alábbiak szerint alakult. "A""B""C""Összes" Árbevétel (mFt) Változó költség (mFt) Állandó költség (mFt) Gépóra felhasználás Munkaóra felhasználás Feladatok: 1) Osszuk szét a termékek között az állandó költséget az alábbi vetítési kulcsok segítségével a) árbevétel b) változó költség c) gépóra d) munkaóra 2) Állapítsuk meg mind a négy esetben az egyes termékek nyereségtartamát! 3) Mi lenne, ha a vállalat vezetői "C" termék gyártását megszüntetnék? 4) Ábrázoljuk az árbevételt és a költségeket fedezeti diagram segítségével és olvassuk le a fedezeti pontot, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi termelés a kapacitás 80%-át köti le! 5) Számítsuk ki, mekkora lenne a fedezet 100%-os kapacitás-kihasználtság mellett? (feltételezve, hogy ez nem ütközik piaci korlátba).

13 © a) vetítési alap az árbevétel 5Összes költség (2+4) Ssz. MegnevezésABCÖsszes 1Árbevétel Változó költség Vetítési alap22%45%33%100% 4Állandó költség Eredmény (1-5)

14 © b) vetítési alap a változó költség 5Összes költség (2+4) Ssz. MegnevezésABCÖsszes 1Árbevétel Változó költség Vetítési alap20%40% 100% 4Állandó költség Eredmény (1-5)

15 © c) vetítési alap a gépóra felhasználás 5Összes költség (2+4) Ssz. MegnevezésABCÖsszes 1Árbevétel Változó költség Vetítési alap30%40%30%100% 4Állandó költség Eredmény (1-5)

16 © d) vetítési alap a munkaóra felhasználás 5Összes költség (2+4) Ssz. MegnevezésABCÖsszes 1Árbevétel Változó költség Vetítési alap31%56%13%100% 4Állandó költség Eredmény (1-5)

17 © A "C" termék megszüntetése 4Összes költség (2+3) Ssz. MegnevezésAB Összes 1Árbevétel Változó költség Állandó költség Fedezet (1-4)

18 © ÁKFN struktúra 80%-os kapacitáskihasználás mellett x – 0,56x = 0x  Kapacitás: 0,80 : = q : 40910q  0,73 Árbevétel mFt KAPACITÁS %

19 © ÁKFN struktúra 100%-os kapacitáskihasználás mellett 0,80 : = 1,0 : xx  Fedezet: =6750 Árbevétel mFt KAPACITÁS %

20 © A fix költség blokk differenciált kezelésének lehetősége A „G” termék(fajta) árbevétele - A „G” termék változó költségei I. fedezeti összeg - A „G” termék(fajta) fix költségei II. fedezeti összeg („G” szint) Egy termékcsoport valamennyi termékfajtája II. fedezeti összegeinek összege - A termékcsoport fix költségei III. fedezeti összeg (a „G”-t tartalmazó termékcsoporté) Egy vállalati üzleti terület valamennyi termékcsoportja III. fedezeti összegeinek összege - Az üzleti terület fix költségei IV. fedezeti összeg (az üzleti területé) A vállalat valamennyi üzleti területe IV. fedezeti összegeinek összege - Vállalati fix költségek Az időszak eredménye Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

21 © Mitől keletkeznek a költségek? A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a változó (közvetlen) költségek okai többnyire ismertek, a fix (közvett költségek) okai azonban feltáratlanok. A fix (közvetett) költségek súlya a gazdálkodásban nő. Ez az ismeretlen költségokozók növekvő szerepére utal.

22 © A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a költségeket a termeléssel magyarázzák A termeléssel azonban csak a változó költségek hozhatók kapcsolatba

23 © A költségszerkezet azonban erőteljesen átrendeződött… A közvetlen anyagköltség csökkenésének okai:  megnőtt az automatizáltság,  intenzívebbé vált a beszerzési és értékesítési piacokkal való kapcsolat  a számítógépbe integrált gyártási rendszerek lehetővé teszik a termékek lényegesen rugalmasabb gyártását  kifejlesztettek un. „éppen időben” rendszereket, hogy minimalizálják a készletezés (diszponálás, raktározás, előkészítés) költségeit termelési zavarok nélkül. A közvetlen bérköltség csökkenésének okai  a bérköltség aránya elsősorban az erőteljes technológiai továbbfejlesztés és az ehhez kapcsolódó racionalizálás miatt csökkent.  a csökkenő bérköltségek együtt jártak az ún. technológiai költségek (mindenekelőtt az értékcsökkenési leírások, kamatok, energia, karbantartás) emelkedésével. Az általános költségek növekedésének okai  erőteljesen megnőttek az előkészítő, a tervező, az irányító és az ellenőrző tevékenységek a kutatásban és a fejlesztésben, a beszerzésben és a logisztikában, a gyártástervezésben és a gyártás-irányításban, a minőségbiztosításban és a minőségvizsgálatban, valamint a megrendelések lebonyolításában, a forgalmazásban és az egyéb szolgáltatások terén.

24 © A hagyományos rendszerek jellemzői magyarázatának keresése Hagyományos eljárások: a század elejétől a nyolcvanas évekig Módszertani kritika és megújulási törekvések a nyolcvanas évektől Miért? Tömeg- és szériatermelés  egyedi termékek Hosszabb életciklusok  rövidülés Kínálati piacok, kevésbé éles verseny  keresleti piacok, éles verseny Miért? Befelé fordulás lehetősége  nyitás a piacra és a stratégiai szemlélet hétköznapokba költözése Az informatikai támogatottság alacsonyabb foka  informatikai „bumm” A közvetlen költségek magasabb aránya  általános költség „bumm” Az elő- és utóteljesítmények alacsonyabb aránya  drámai növekedés Illeszkedési problémák Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

25 © A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS HIÁNYOSSÁGAI HIÁNYOSSÁGOK A KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATATLANSÁGA ÉS A KÖLTSÉGMENEDZSMENT ELÉGTELENSÉGE HIÁNYZÓ VEZETÉSORIENTÁLT KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK, A VERSENYSTRATÉGIÁRA VONATKOZÓAN PROBLÉMÁK A KÖLTSÉGEK OBJEKTUMHOZ RENDELÉSÉNÉL ÉS IDŐBELI LEKÉPEZÉSÉNÉL HIÁNYZÓ MÓDSZERTANI ÉS FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ A PERIODIZÁLÁS PROBLÉMÁJA A STRUKTURÁLÁS PROBLÉMÁJA A STRATÉGIAI VERSENYPOZÍCIÓ NEGLIGÁLÁSA INFORMÁCIÓHIÁNY A SIKERPOTENCIÁLRÓL MÓDSZERTANI HIÁNYOSSÁGOK KORLÁTOK A FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGET ILLETŐEN HIÁNYZÓ MOTIVÁCIÓS HATÁS DISZFUNKCIONÁLIS MAGATARTÁS ELŐIDÉZÉSE Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

26 © Erőforrások osztályozása Kosiol nyomán Forrás: Kosiol, E. Kostenrechnung der Unternehmung, 2. Aufl.Gabler, Wiesbaden p. 29

27 © Az erőforrások csoportosítása Antal- Mokos/Balaton/Drótos/Tari nyomán Forrás: Antal-Mokos/Balaton/Drótos/Tari: Stratégia és szervezet Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest p. 70.

28 © Az erőforrások csoportosítása Lázár nyomán  Lázár L.: Értékek és mértékek - A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben – BKÁE PhD értekezés 2002, p. 23)

29 © Költségek és folyó ráfordítások viszonyának értelmezése az angol irodalomban  Forrás:Horngren, Ch.T./Foster, G./Datar, S.M. (1997): Cost Accounting, 9. ed. Prentice-Hall, New York p. 39.

30 © A költségeket valójában a kapacitások működtetése, illetve fenntartása magyarázza

31 © A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE 1.Éretlen rendszerek  gyenge belső szabályozás,  a vezetés nem kap hasznos információkat  A rendszer nem tölt be kontrolling funkciót 2.Fejlődő rendszerek  Valamivel kialakultabb belső szabályozás  A költséggazdálkodás még független az üzemi folyamatoktól  Ezért a költséginformációk nem pénzügyi területen csak korlátozottan használhatók Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

32 © A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE 3.Hagyományos rendszerek  Kiváló belső szabályozás  A költséggazdálkodás csak formálisan kapcsolódik az üzemi folyamatokhoz  Az információk gyakran félrevezetők, hibás döntésekhez vezetnek  A kontrolling funkció egyre inkább szerepet kap a tervezésben és az ellenőrzésben Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

33 © A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE 4. Átfogó költséggazdálkodási rendszer  A költségek nyilvántartása tökéletes összhangban van a vállalat üzemi folyamataival és stratégiájával, az üzleti folyamatok egészének menedzselésével kapcsolatban ad útmutatást. Kiváló belső szabályozás  Jellemzői: Üzemi teljesítmény és stratégiai célok között közvetlen kapcsolat A költségek megelőzésére, nem pedig nyilvántartására összpontosít Nem csak a költségek alakulását kíséri figyelemmel, hanem a termék, vevőcsoportok stb. jövedelmezőségét és a cash flow-t is A döntéshozatal során tekintettel van az értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségekre is Fontos célnak tekinti a technológiai fejlesztés nyereségnövelő hatását és a költségek csökkentését Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

34 © A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

35 © MÓDSZER A KÖLTSÉGEK FONTOSSÁGI SÚLYOZÁSÁRA: PARETO ELEMZÉS

36 © Az ABC elemzés elve (Pareto nyomán) Elemzési kategóriák „A” kategória „B” kategória „C” kategória Tételek számaránya, % Tételek értékaránya, % Megjegyzések Tételenkénti elemzés célszerű. 5% munkaigény mellett a teljes megtakarítás 75%-a realizálható A teljes „B” kategóriát egyetlen közös tételként célszerű vizsgálni a marketingakció vagy a takarékossági kampány során A nagy tételszámú „C” sokaság egésze csekély jelentőségű, így foglalkozni vele felesleges. Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tkkiadó, Bp. 1996, 2001

37 © Példa a Pareto elemzésre: Ha egy cégnél 58 költségfajta létezik, amelyek éves szinten összesen 18 millió forintot tesznek ki, akkor Pareto megfigyelése szerint A)a költségfajták 5%-ából, azaz mindössze 3 költségfajtából adódik az összköltség 75%-a, azaz 13.5 millió forint; B) az elemek számának 20%-a, azaz 12 költségfajta okozza a költségeknek mintegy 20%-át, azaz 3,6 millió forintot; C) miközben az elemek számának 75%-a, azaz 43 költségfajta a költségeknek csak 5%-át, azaz 0.9 millió forintot tesznek csak ki.

38 © A Pareto elemzés felhasználása az időbeosztáshoz 1.Készítsünk időtervet március 15-ig! 2.Mennyi a rendelkezésre álló időalapunk? 3.Milyen feladatokat kellene addig megoldani, és mekkora ezeknek a várható időszükséglete? 4.Mennyi lenne a szükséges időalapunk, és mekkora az eltérés a szükséges és a rendelkezésre álló között? 5.Jelöljük a feladatokat fontosságuk (és nem sürgősségük) szerint A, B, C jelekkel.  Mekkora az „A” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak?  Mekkora a „B” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak?  Mekkora a „C” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? 6.Igyekezzünk úgy alakítani a tervünket, hogy az „A” és „B” jelű feladatok ne haladják meg a 20-25%-ot!

39 © KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VEZETŐI SZÁMVITEL © – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elé r hetőség:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések