Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Amiről az első anyakönyvek mesélnek. A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Amiről az első anyakönyvek mesélnek. A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények."— Előadás másolata:

1 Amiről az első anyakönyvek mesélnek

2 A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények következtében nőtt a lakosság száma, de környékünk soknemzetiségűvé vált. Báta ugyanakkor magyar nemzetiségű mezőváros maradt. A pécsi püspök ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki elkezdte a pécsi egyházmegye újjászervezését. Sorra jöttek létre az új plébániák, megindult az anyakönyv vezetés. Báta azonban ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott. A középkorból maradt meg a településnek ez a kiváltsága, mert a bátai, királyi alapítású egyház volt. Nesselrode Ferenc pécsi püspök

3 Berényi Zsigmond püspök A bátai új templomot, a rév közelében Berényi püspök szentelte fel június 9-én Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ettől az évtől ezt a templomot használták a bátaiak, de a temető még a középkori templom mellett maradt. Az anyakönyvezés helyben 1731-ben indult meg.

4

5 A címoldal fordítása MATRICULA, avagy a kereszteltek, házasultak és elhunytak neveit tartalmazó könyv, amelyet a Báta hegyén lévő, Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátsági egyház vezet, november 11. napjától kezdődően, gróf Kolonitz Zsigmond úr őexcellenciája, a Római Szent Egyház bíborosának, ő császári és királyi felsége valóságos, belső, titkos tanácsosának stb., az említett hely apátjának az idejében, akinek akkori helyettesei a lelkiekben a Szűz Máriáról elnevezett magyar ferences rendtartomány tagjai, páter Benignus Rubriczky és páter Maximilianus voltak. MATRICULA, avagy a kereszteltek, házasultak és elhunytak neveit tartalmazó könyv, amelyet a Báta hegyén lévő, Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátsági egyház vezet, november 11. napjától kezdődően, gróf Kolonitz Zsigmond úr őexcellenciája, a Római Szent Egyház bíborosának, ő császári és királyi felsége valóságos, belső, titkos tanácsosának stb., az említett hely apátjának az idejében, akinek akkori helyettesei a lelkiekben a Szűz Máriáról elnevezett magyar ferences rendtartomány tagjai, páter Benignus Rubriczky és páter Maximilianus voltak.

6 A kereszteltek anyakönyvének első oldala Az első Bátán megkeresztelt gyermek Ilona volt, Markó Mihály és Gergye Anna leánya, akit november 25-én, Rubriczki Benignus ferences páter keresztelt meg

7 Bátán nagyon gyakori a Sümegi vezetéknév A születési anyakönyvekben az első bejegyzés október 17-éről való. Ekkor született Sümegi János, Sümegi Márton és Czita Katalin gyermeke

8 Sümegi Márton második gyermeke, Ilona augusztus 18-án született

9 Sümegi Márton harmadik gyermekének, Istvánnak születési, ill. keresztelési bejegyzése február 27-én.

10 A házasultak anyakönyvének első oldala 1732-ben a január 27-én megkötött házasságnál a házassági tanúk között találjuk Sümegi Györgyöt és Jászberényi Farkas iskolamestert is.

11 A török időkben sokan menekültek északabbra, közelebb a királyi Magyarországhoz. Bátai hagyomány, hogy sokan Révkomáromban vészelték át a török időket. A házasultak anyakönyvében 1742-ben kötött házasságot a komáromi Szilasi János a bátai Zsinkó Máriával

12 A legfelső bejegyzés szerint Horváth, vagy más néven Talanovics Tamás zágrábi származású férfi vette feleségül 1733-ban a bátai Balázs Katalint

13 A lap közepén látható bejegyzés szerint Illés Ferenc bátai özvegy vette feleségül Dobos Erzsébet komáromi özvegyasszonyt 1744-ben.

14 1745-ben is nősült Bátára komáromi férfi, Palogyai József

15 A halottak anyakönyvéne k első oldala Középen az as év első bejegyzése szerint április 10- én halt meg Jászberényi Farkas licenciátus és iskolamester

16 A bíró és esküdtek eskümintája 1750-ből

17 Formula jurandi Judicis et Juratorum (A bíró és esküdtek eskümintája) Én N. N. Esküszöm a Tellyes Sz. Háromságra, egy élő Istenre, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentjeire, hogy amint közönséges akaratbul a Bírói: v. Eskütti hivatalra választattam, azon hivatalom kötelessége szerint, igazán hívségessen, akarok Szolgálnyi Istennek és Országunk törvénnye szerint Városunknak, és Anya Sz. Egyházunknak törvényes igazsága mellett hívségessen meg maradván, Szegénnek, Boldognak, árváknak, özvegyeknek, nyomorultaknak minden tekéntet nélkül, ajándék nélkül, Lelkem ismérete szerint Szolgálnyi akarok, Nemkülönben Városunk hívségéhez esküszöm, úgy hogy titkait senkinek ki nem jelentem, mellyel Városunk kárára fordulnának, minden adománt, félelmet, atyafiságot, sógorságot, komaságot félre tévén, mind boldognak, s mind boldogtalannak az igazságot fogom igazán szolgáltatnyi. Isten engem Úgy Segéllyen, Boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentyei. Ámen die 26. Septembris

18 Első feljegyzés a Kálváriáról A főtisztelendő Hindi Mihály adminisztrátor plébános úr saját költségén az örök emlékezet számára Kálvária hegyet létesített június 20-án. A keresztre feszített lemezképe 12 forint, a latroké 8 forint volt. A Kálvária új keresztjét október 22-én Kovarszky Márton szekszárdi plébános áldotta meg.

19 Első feljegyzés a temetőről év November 5-én a főtisztelendő Kovarszky Márton, szekszárdi plébános és kerületi esperes felszentelte az új temetőt. Ugyanott nyitották meg a reformátusok temetőjét is. A két temető távolsága a várostól 10 ölnyi. A katolikus temető szélessége 20 öl, hosszúsága 30 öl, a református temető szélessége 12 öl, hosszúsága 30 öl.

20 1785. év Vendel János egy vidéki napszámos, evangélikus vallású Furkón megbetegedett és halálát közeledni érezve felismerte az egyedül üdvözítő hitet és a főtisztelendő Nagy Ferenc szekcsői plébános előtt nyilvános hitvallást tett, mély hittel elmondta a hitvallás szövegét, a szent útravalóval el lett látva, a szent kenet szentségében részesült, majd kegyesen megáldozott, s október 6-án az Úrban elhunyt, 18 éves volt.

21 1790. Július 18-án szentelte fel a Kálvária hegy új keresztjét Kovarszky Márton szekszárdi esperes- plébános Február 24-én Szűz Mária kő szobra Szebénybe szállíttatott, ugyanakkor az egyházi pénztárból 15 forint lett kiadva, s 20 forint lett bevételezve.

22 1794 Ugyanabban az évben április 30-án szentelt fel egy keresztet az elöljáróság jelenlétében Bobota Pál bátaszéki plébános, helyettes főesperes 1794 november 1-jén a madocsai származású Czebe Mihály református vallású, nyilvánoisan katolizált

23 1764. Június 24. Szeredy Mihály bíró előtt az esküdtek jelenlétében a városházán, Isten segítségével felemelték a stólát, éspedig a házasságkötés után 1 forintra, az ünnepélyes temetés után 1 forintra, az egyszerűbb után pedig 17 garasra, a többi minden maradt. Ennek nagyobb megerősítése céljából, midőn ezután a stóla emelés után a reformátusok az első temetésüket tartották, nem fogadtam el a kisebb temetés stóláját mindaddig, mígnem a református Bíró Jánost át nem küldtem a városházára, ahol a bíró az összehívott esküdtek előtt ki nem jelentette, hogy az egyszerűbb temetés után 17 garas jár.

24 1731. Január 14-én Kolonich Zsigmond bécsi bíboros-érsek, bátai apát rendelete alapján vásártér létesült. Kollonich érsek rendezte az új plébánia, ill. a plébános bevételi forrásait is, ezek az 1776-os átadáskor a következőkből származtak: vásári bevételek, bor, fa, halak, kocsival való szolgálat

25 Ez az exempt (független) plébánia be lett kebelezve a pécsi egyházmegyébe szeptember 24-én, amikor az első vizitációt a főtisztelendő Ország András úr, felszentelt mandeni püspök, mint általános helynök tartotta, aki ugyanazon a napon kb. 700 személyt megbérmált.

26 Klimo György püspök 1776-ban nagy egyházi reformot vezetett be Mária Terézia királynő, új egyházmegyéket hozott létre és megszüntette a korábbi exempt plébániákat, így azok az illetékes megyéspüspök joghatósága alá kerültek. Báta így került a pécsi egyházmegyéhez. Klimo püspök el is rendelte azonnal ezeknek a plébániáknak a vizitációját tól pécsi egyházmegyés papok látták el a bátai hívek lelki gondozását.


Letölteni ppt "Amiről az első anyakönyvek mesélnek. A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések