Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai eszmetörténet 3. Előadás Az ókor politikai gondolkodása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet 3. Előadás Az ókor politikai gondolkodása."— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet 3. Előadás Az ókor politikai gondolkodása

2 A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (1) A mítosz = jelentése szó (végleges, döntő kijelentés – értelmében), szemben a logosz-szal, amely szintén szó, (vitatható, illetve kimutatható igazság – értelmében) A mítosz jelentése még : mese, olyan szöveg, amelyet szóban adnak tovább, és a múlt eseményeit mondja el. Számunkra a mítosz, fantázia és a mese, a görögök számára a vitathatatlan hagyomány, amely nem igényel bizonyítást. A megszentelt szó által való továbbhagyományozásuk révén a mítoszok váltak az emberi lét céljának és eredetének első hitelen történeteivé. A történeteket az írásbeliség előtt a dalnokok (aoidosz – pl. Homérosz) mondják el, adják tovább, és így örökítődik át. Az írásbeliség (Homérosz) után az aoidosz-t felváltja a rhapszódosz („dalöltögető”) a képzett előadó. Ő azonban pontatlan, sőt hűtlen az eredetihez, változtat, egyben tökéletesít is. Az Íliász és az Odüsszeia a kor működésmódját, gondolkodásmódját írja le gyakran a maga kendőzetlenségében.

3 A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (2) A történelem = hisztoré = tudakozódás, kutatás. Elsődleges célja a keresés és nem annyira a hallgatóság szórakoztatása, és elbűvölése „A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó dolgoknak az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen”. Hérodotosz ( ): A perzsa-görög háború

4 A politika-tudomány születése (3) „Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy amikor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt (azt nem mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A lány meg is szerezte az összeget, amelyet az atyja követelt, de miután ő is emlékművet akart hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ kért ajándékba az építményhez. Mint mondják, ezekből a kövekből épült a három piramis közül a középső, amely a nagy piramis előtt áll, s amelynek mindegyik oldala másfél plethron hosszú”. Hérodotosz – A görög-perzsa háború

5 A politika-tudomány születése (4) „Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet a peloponnészosziak és az athéniek vívtak egymással. Művébe mindjárt a háború kitörésekor kezdett bele, mert előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal nevezetesebb lesz”. „A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban pedig nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel, ahogyan éppen értesítettek róluk, (..) hanem amennyire lehetséges az események minden részletét felkutatva utána járok”. „Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem pedig abból a célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen”. Thuküdidész ( ): A pelopponészoszi háború Thuküdidész ( ): A pelopponészoszi háború

6 Hobbes kommentárja Thuküdidészről Th. Hobbes, Thuküdidészt szerette legjobban a görög történetírók közül, és szabad idejében lefordította a „Peloponészoszi háború történetét”. „Őt olvasván rádöbbentem, hogy micsoda sületlenség is a demokrácia, és hogy egyetlen ember mennyivel bölcsebb lehet, mint egy sokaság: lefordítottam ezt a szerzőt, aki majd elmondja az angoloknak, hogy ajánlatos óvakodni az optimista szónoklatoktól” Maga Thuküdidész nem ennyire egyértelmű: Egyrészt megjegyzi, hogy „Periklész idejében Athén ugyan névlegesen demokrácia, valójában azonban az első polgár uralma.” Másrészt azonban Athén alkotmányát példaértékűnek, mindenki számára követendőnek tartja: „Az alkotmány neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.”

7 A klasszikus görög világ (1) A görög világ jellegzetes közössége a polisz: sűrűn lakott, önkormányzattal rendelkező, egyetlen városközpont köré szerveződő kis területi egység A polisz = „városállam”, de valójában a város, a vidéki falvak, és ezek lakosságának szerves egysége, Az állam irányításában meghatározó szerepe a városnak van Görögországnak több száz polisza volt. A legnagyobb Athén (3000 km² ezer lakos)

8 A klasszikus görög világ (2) A gazdaság alapja a földművelés. A polgárok többsége földtulajdonnal rendelkezik, és ezen alapul a társadalmi szervezet és a katonai szervezet (a földbirtok és a mezőgazdasági jövedelem alapján végzett vagyon-becslés) A klasszikus korban a kisbirtok az uralkodó, a gazda maga műveli, béresek, és rabszolgák segítségével. Később egyre terjed a rabszolga-munka, és a tulajdonos csak életjáradékot kap. Végül a földtulajdon koncentrálódik, és nagybirtokok alakulnak ki. Termények: gabona (alapszükséglet), olajbogyó (oliva-olaj) és szőlő (bor) exportcikkek), gyümölcsök, zöldség, virág, méz. Halászat és állat-tenyésztés A földművelés eszközei kezdetlegesek. Az ipar (fémbányászat és kőfejtés) kitermelő. Fejlődő kézműipar (kerámia)

9 A klasszikus görög világ (3) A vallási élet: Középpontjában az olümposzi Istenek tisztelete állott. A hagyomány szerint a 12 főisten: Zeusz, Héra, Poszeidon, Athéna, Aphrodité, Démétér, Artemisz, Apollón, Hesztia, Hermész, Árész, és Héphaisztosz – az Olimposz hegyén laknak. Tiszteletükre ajándékokat adtak. Oktatás: mindenütt a katonai mesterség áll, előtérben, de változó mértékben a zene és atlétika, majd a hellenisztikus korban grammatika és irodalom, magasabb szinten pedig retorika, és filozófia. Időtöltés: versenyek – dráma, kórus, sport, atlétika – amelyeket a vallási ünnepeken tartottak.

10 A klasszikus görög világ (4) A polisz polgárának kötelességei: Alávetni magukat az állam vallási előírásainak, Alávetni magukat az állam vallási előírásainak, Teljesíteni az állam által elvárt kötelezettségeket (katonai szolgálat, adózás) Teljesíteni az állam által elvárt kötelezettségeket (katonai szolgálat, adózás) Engedelmeskedni a törvényeknek Engedelmeskedni a törvényeknek Az állam vezetésének három fő eleme: Népgyűlés (tagjai a polgárok) Népgyűlés (tagjai a polgárok) Tanács (kisebb testülete, amely a népgyűlés elé terjeszti a döntésre a kérdéseket) Tanács (kisebb testülete, amely a népgyűlés elé terjeszti a döntésre a kérdéseket) A közigazgatás tisztségviselői A közigazgatás tisztségviselői Ahol demokrácia van ott a Népgyűlésé, ahol oligarchia, ott a Tanácsé a hatalom

11 A klasszikus görög kor (5) A politikában való részvétel nem csupán kiváltság, kötelesség is. „Mi vagyunk az egyetlenek, akik a közélettel szembeni teljes közönyös embert nem félrehúzódónak, hanem semmirevalónak tartjuk.” (Periklész) Az egyszerű athéni polgár érdekelt, és jártas volt a törvények meghozatalában és működtetésében. A hivatalos személyeket és politikusokat felelősségre lehetett vonni. Minden tisztségviselő – a 10 stratégosz is – elszámolással tartozott a népgyűlésnek hivatali ideje alatti tetteiről, és kiadásairól. A nép szavazatai 10 éves száműzetésre ítélhették a politikusokat (osztrakiszmosz)

12 Az állam kormányzásának két megoldása Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit. Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit.

13 A köz-társaságok visszatérő problémái Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg,

14 A hatalom-megosztás kezdetei „A demokratikus társadalmi rendszer feltétele a szabadság …A szabadság első ismérve, hogy váltakozva engedelmeskedik és uralkodik. A demokratikus jog a szám szerinti egyenlőségben, nem pedig a (polgárok) pozíciója szerinti egyenlőségben rejlik. ilyen körülmények között mindenben az egész (a polgárság egésze) dönt, úgyhogy az az érvényes és jogos, amit a többség annak ítél. Minden polgárnak egyforma jogokkal kell bírnia, ezért a demokráciában a vagyontalanok fölényben vannak a tehetősekkel szemben, mivel ők alkotják a többséget, és a többség dönt. Ez tehát a szabadság egyik ismérve.. A másik az, hogy mindenki úgy élhet ahogy akar...Ebből az a követelmény fakad, hogy az ember egyáltalán ne legyen alárendelt, mivel azonban ez nem lehetséges, hát legalább felváltva legyen az. A szabadságnak ez a meghatározása megegyezik a szabadságnak mint egyenlőségnek a meghatározásával.” Arisztotelész: Politika (6. könyv)

15 Az athéni demokrácia politikai intézményei Az állampolgárság (Minden athéni férfi 20 év felett) Népgyűlés 10 hadvezér 500-ak tanácsa 50-ek bizottsága A bizottság elnöke „Közigazgatási Hivatal” Bíróság (201, v. 501 tagú) Egyetlen napig birtokolják A tanács tagjaiból választják, azok számára készít javaslatokat A Népgyűlés végrehajtó testülete, a 30 éven felüliekből áll Minimum 40 ülés egy évben, legalább 6000 állampolgár jelenléte 10 törzs, amely felöleli a környék 140 kerületét

16 A választások és sorsolások rendszere A hivatalnokok mindegyikét a polgárok összessége választja. Mindenki minden egyes ember fölött uralkodik, és felváltva minden egyes ember mindenki fölött uralkodik. A hivatalokat sorsolással választott emberek töltik be: vagy minden hivatalt, vagy pedig csak azokat, amelyek nem igényelnek tapasztalatot és szakismeretet. A hivatalokat nem vagyoni becslés alapján töltik be,vagy ha igen, úgy nagyon alacsony a határ. Ugyanazt a funkciót senki nem töltheti be kétszer, s ha ez előfordul is, csak ritkán: a katonai hivatalok kivételével egypár hivatal esetében megengedik. A hivatalnokok csak rövid ideig maradhatnak funkciójukban….Mindenki döntőbíró, és minden perben ítélkezik, de legalább a perek többségében… Egyetlen hivatal sem életfogytiglani, s ha ilyesmi megmaradt az előző társadalmi rendszerből, korlátozzák a hatalmát, és sorsolással töltik be. Vojtech Zamarovszky A görög csoda. 126.

17 Arisztotelész – Az Athéni állam működése Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé- ből egyet-egyet sorshúzás útján, Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé- ből egyet-egyet sorshúzás útján, Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden phyléből, sorshúzás útján, Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden phyléből, sorshúzás útján, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, ötöt a városban, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, ötöt a városban, Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő- felügyelőt, Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő- felügyelőt, Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha- tolvajokat ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik, Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha- tolvajokat ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik, Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket terjesztik be, Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket terjesztik be, Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell benyújtani a többi vádat, Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell benyújtani a többi vádat, Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek mellé még tíz vádlót, Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek mellé még tíz vádlót, Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be… Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be…

18 A cserépszavazás intézménye A demokrácia hátránya: a polgárok szabadságát demagógok kihasználhatják a szabadságjogok eltörlésére, pl. a félrevezetett tömeg támogatásával, vagy államcsínnyel. Ennek ellensúlyozására hozták létre a osztrakiszmoszt a cserépszavazás intézményét. Minden év tavaszán rendkívüli népgyűlés megtárgyalja: Van-e olyan férfi Athén polgárai között, aki veszélyezteti a többiek szabadságát. Ha a népgyűlés igenlően válaszolt, hat hónap múlva ismét összejönnek, és minden polgár ráírhatta a cserépdarabra a lehetséges tirannus nevét. Akire a legtöbben szavaztak, de legalább hatezren, annak 10 esztendőre el kellett hagynia Attikát, becsületét és vagyonát azonban nem veszítette el, ott lakhatott ahol akart és a népgyűlés azt is engedélyezte, hogy tíz év leteltével hazatérjen. Az osztrakizmosz sok olyan férfit sújtott, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy az átlagnál tehetségesebbek és rátermettebbek voltak a hivatalok betöltésre. Egészében azonban úgy tekintettek rá az athéniak, mint a szabadságért való kényszerű adózásra. Fennállása alatt (i.e ) Athénben nem volt tirannus, vagyis betöltötte funkcióját.

19 A szavazás és sorsolás intézménye Velencében „A dózse megválasztásának gépezete tökéletesített formájában úgy működött, mint egy bonyolult betörőriasztó rendszer: illetéktelen személy oda be nem kerülhetett, s a vészjelzés már a legkisebb rendellenes levegőrezgésre működésbe lépett. A Nagytanács (mely kezdetben 480 majd 600 végül 1200 nemesből állt) tagjai közül sorshúzás útján 9 főt választottak, ezek kiválasztottak 40 választót, akiknek legalább hétfős szavazattöbbséget kell kapniuk. A 40 közül sorshúzással döntötték el, melyik 12 választ meg további huszonötöt, hét fős többséggel. S ez a 25 további sorsolás útján eldöntötte, melyik 9 választ meg 45 főt, legalább hétfős többséggel. Végül ez a 45 fő sorshúzással kiválasztott 11-et, akik megválasztották azt a 41 főt, akik legalább huszonöt fős többséggel megválasztják a dózsét.” Mary McCarthy Velence közelről. Európa Kiadó 56. oldal

20 A „klasszikus” görög demokrácia jellemzői Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók bármilyen posztra. A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban, A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”) A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő problémájára, A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást) A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer, A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be, A közösségi szolgálatért fizetés járt. Feltételek: Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak, Az állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartják

21 A görög „felvilágosodás” az 5. században Megjelennek azok a gondolkodók – ők a szofisták - akik kénytelenek, de képesek is, pénzt keresni tanításukkal. Olyan ismereteket adnak át, amit megfizet a „vevő”. Megjelennek azok a gondolkodók – ők a szofisták - akik kénytelenek, de képesek is, pénzt keresni tanításukkal. Olyan ismereteket adnak át, amit megfizet a „vevő”. Ez a retorika, és a politikai ismeret, vagyis elsősorban a meggyőzés technikáit tanították, ami a politikai életben fontos. Ez a retorika, és a politikai ismeret, vagyis elsősorban a meggyőzés technikáit tanították, ami a politikai életben fontos. Érdekes váltás – a természetfilozófia helyett előtérbe kerülnek a társadalmi kérdések Érdekes váltás – a természetfilozófia helyett előtérbe kerülnek a társadalmi kérdések Erkölcstannal és politikával foglalkoztak. Náluk jelent meg először ez a kérdés: mi a jó? Erkölcstannal és politikával foglalkoztak. Náluk jelent meg először ez a kérdés: mi a jó?

22 Szókratész (1) A legnagyobb hatású görög filozófusok egyike. Beszélgetve tanított, pénzt nem fogadott el (de életjáradékkal rendelkezett), filozófiáját nem foglalta írásba. Élete végén az athéni törvényszék halálra ítéli, a következő vád alapján: „Vétkezik Szókratész, mert megrontja az ifjúságot, és mert nem hisz azokban az Istenekben, akikben a város, hanem más, új daimonok működésében.” Az első vádpont alapja: Szókratészt szerint az embernek előbb meg kell értenie a hagyományt, és az előírásokat, mielőtt elfogadja azokat. A második vádpontnak nem volt alapja, de akik ezzel vádolták, komoly figyelmeztetésnek szánhatták: ezért szinte mindig halálbüntetés járt.

23 Szókratész (2) Úgy véli, hogy az igazi személyiség különbséget tud tenni jó és rossz között – vagyis jól cselekszik. A szókratészi etika kapcsolatot tételez fel a tudás és az erény között. Érzékelte az hétköznapi ellentmondást: lehet tudatosan rosszat cselekedni. Megoldása: A tudás = tisztában lenni tetteink következményeivel. A helyes magatartás pedig az, amely az egyént a boldogsághoz vezeti. Szókratész etikája: eudaimonisztikus, vagyis az erkölcsi jó azonos a boldog élettel. Ha a jó = boldogság, és mindenki boldogságra törekszik, akkor a jót tudni, és a jót tenni egybeesik.

24 Platón Szókratész tanítványa Élt: (i.e ) Arisztokrata, akinek van miből megélni, és részben ebből fakadóan veti meg a szofistákat, akik kénytelenek – a megélhetés miatt - a tanításért fizetséget kérni. Létrehozza a Akadémiát. Egyszer ki akarta a valóságban is próbálni elméletét, és megvalósítani a tökéletes társadalmat. Eladják rabszolgának, és barátainak kell kiváltani (sok pénzért)

25 Platón – a megismerésről (3) A filozófiai anyja a kíváncsiság, lényege pedig az igazság kutatása. A természet és a társadalom jelenség-világa mögött létezik az ideák változatlan és örök világa. Az ideák nem változnak, de ők minden változás okozói. A tudomány éppen a fogalmi gondolkodás révén haladhat a puszta véleménytől a biztos tudás felé. Ha a látható világ jobban megfelelne az ideák világának állandóbb, és boldogabb emberi állapotok uralkodnának.

26 Platón - az állam eredetéről Zeusz, amikor szétosztotta a képességeket a teremtmények között, rádöbbent, hogy az embernek keveset adott (nem erős, rosszul lát), így nem tudja megvédeni magát. Ezért az embert pártfogoló Prométheusz javaslatára az embernek megadta az igazságosság és az államalapítás képességét, amely egyenlően oszlik meg köztük. A politika eszerint, nem olyan mesterség mint a többi (amihez csak kevesen értenek), hanem mindenkinek köze van hozzá (még a cserzővargának is). A politikához tehát mindenki ért, és a népgyűlésen mindenki hozzá is szólhat. Enélkül, az állam nem maradhatna fenn.

27 Platón - az igazságosságról (Politeia) A Politeia fogalma egyjelentésű az alkotmány, illetve a politikai rend fogalmával. Általában államként fordítják. A mű az igazságosság tisztázásával kezdődik. Igazságosság = ha igazat mondunk, és mindenkinek visszaadjuk ami az övé, Igazságosság = segítünk barátainknak, és ártunk ellenségeinknek (= hazafiság) Igazságosság = az ami hasznos, és ami az erősebbnek érdekében áll. Igazságosság = konvenció, amelyben az emberek megállapodtak (szerződés elmélet eredete) Szókratész elégedetlen a véleményekkel, és elkezdi kutatni az állam eredetét, és a tökéletes államot

28 Az állam trendje Platón szerint – Szókratész szájába adva „Gyertek tehát, és alapítsunk képzeletben, legeslegelőlről kezdve egy államot” – mondja Szókratész. 1. Az állam azért jön létre, mert a hiányokkal küszködő embereknek rájönnek, ha összefognak és együttműködnek, jobban kielégíthetik szükségleteiket. 2. Az igazságos város az iparosok, mesterek, földművesek városa, ahol mindenki azt csinálja amihez a legjobban ért. 3. A növekvő munkamegosztás és specializáció által az emberek egyre differenciáltabb szükségleteket hoznak létre, és nem elégednek meg a puszta létfenntartással. 4. Ezáltal egy „dőzsölő” állam jön létre, amely végül kimeríti az erőforrásokat. 5. Ekkor belső viszályok támadnak, terjeszkedésbe kezdenek, és mindenki a szomszédok rovására akar terjeszkedni. Ezért keletkezik a háború

29 Az állam – a háborúskodás korszakában A társadalomnak három osztályból kell állnia: 1. Földművesek, kézművesek rendje – ők táplálják a többieket, 2. Az őrök, és harcosok rendje – ők vigyáznak a külső és belső békére 3. Az uralkodók rendje – ők (az őrök között a legbölcsebbek, és legképzettebb filozófusok) az állam vezetői, mert ismerik a az igazságot, a dolgok és a társadalom természetes rendjét. E három osztály harmonikus egysége alkotja a tökéletes államot, és együttesen valósítják meg az igazságot.

30 Platón államelmélete és morálfilozófiája Az államnak és a léleknek a felépítése azonos, mindegyik három részből áll. A lélek három rétege: értelem, indulat, ösztön. Az állam három rétege: filozófusok, őrök, kézművesek Az értelem és a filozófusok erénye a bölcsesség, az indulat, és az őrök erénye a bátorság, az ösztönök, és a kézművesek erénye a mérsékletesség. A három erény együttese az igazságosság. A legjobb államforma a ‘legjobb’ emberek uralmán alapuló – arisztokrácia. Ha a hatalmat a dicsőségre szomjazó (kitüntetésre vágyók) emberek kezébe kerül – az a timokrácia. Ha a nép gyakorolja a hatalmat – az a demokrácia. A leghitványabb hatalmi forma a zsarnokság – a türannisz.

31 Az államformák „osztályozása” – Platón szerint „Az egyeduralom, ha jó írásba foglal szabályok tartják össze, a legjobb mind a hat államforma közül, ha ellenben törvénytelen akkor nyomasztó, sőt a legnyomasztóbb formája az együttélésnek. A kevesek uralmát viszont közepesnek foghatjuk fel, végül a tömegek uralmát minden tekintetben gyöngének tarthatjuk.. Az összes törvényes államformák közül ez a leggyarlóbb, viszont az össze törvénytelen között ez a legjobb. S ha mindegyikben féktelenség kapott lábra, a demokráciában még legelviselhetőbb az élet. Ha ellenben valamennyiben rendezett viszonyok vannak, akkor ebben a legkevésbé érdemes élni, ellenben az elsőben a legjobb, kivéve persze a hetediket”.

32 Az államforma-tipológia Platón szerint Elsődleges ismérvek: egyeduralom, kevesek uralma, tömegek uralma. Másodlagos ismérvek: erőszakosság-önkéntesség, szegénység-gazdagság, törvényesség- törvénytelenség. Először egy ötös felosztás: Királyság – türannisz, arisztokrácia – oligarchia, és demokrácia. Majd újra mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, részben felosztva a demokráciát is (törvénytelen, illetve törvényes formákra - Politeia) és hozzáilleszti a saját ideális államát – 7 államformát rajzol fel.

33 Platón állama – idokrácia „Amíg vagy a filozófusok át nem veszik a királyi hatalmat vagy pedig a jelenlegi, úgynevezett királyok és uralkodók nem fognak becsületesen és komolyan filozofálni, s amíg egészen nem esik egybe az államhatalom a filozófiával..addig - kedves Glaukonóm – nem lehet nyugta a bajoktól az államnak, sőt azt hiszem, általában az emberi nemnek sem, s az az állam, amelyet az imént megrajzoltunk aligha születhet meg … Márpedig másféle államban nem is lehet boldog sem az egyén, sem a közösség”.

34 A boldogság - Platón szerint „az ottani életet – az itáliaiak és szürakúzaiak módja szerint szakadatlan dőzsölések sorozata, amelyet méghozzá boldog életmódnak tartanak – megérkezése első perceitől kezdve ellenszenves volt neki. Semmiképpen nem volt kedvére való, úgy élni, hogy naponta kétszer töltse meg gyomrát, és éjszakánként sohase háljon egyedül… Hiszen lehetetlen, hogy földi halandó, ha ifjú korától kezdve efféle szokások között nevelkedett, valamikor is józan eszének használatához jusson, ehhez olyan csodálatos természetének kellene legyen, amilyen senkinek nincs..”

35 Arisztotelész Platón tanítványa. Élt: i.e Életművének nagy részét prózai értekezésekben fejtette ki. Külön iskolát alapított a Peripatetikus („sétáló”) iskolát. Ezt szintén i.sz. 529-ben zárták be. Számos tudomány megalapítója, (logika, grammatika, irodalomelmélet, rendszerező biológia).

36 Arisztotelész (1) Plató bevezeti a dolgok osztályozásának sajátos rendszerét (kiindulni a legáltalánosabb osztályból és azt fokozatosan „lebontani”). Így egy fogalmi háló jön létre, amelynek segítségével bármi véges lépésekkel meghatározható. Ezt Arisztotelész tovább fejleszti, és kialakítja az individuum (egyed), a species (faj) és a genus (nem) fogalmát. Az osztályba sorolás ezután „alany-állítmány” formájú kijelentésekben történik. A kijelentésekben előforduló állítmányokat tízféle típusba sorolta. Ezek a típusok a kategóriák

37 Arisztotelész – az államról Az ember: zoón politikon, vagyis politikai – város-állam alapító – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak kibontakozása csakis a város-állam keretei között lehetséges. Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és igazságtalanság megkülönböztetésére. Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra. Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a szerződés-elmélet előfutára.

38 Arisztotelész – az államtudományokról „Az egyes tudományok és mesterségek mindig valami jóra irányulnak. Az államtudomány azonban valamennyi között az első, mert „ez szabja meg, hogy milyen tudományokra van szükség a városállamokban, s hogy melyeket milyen fokig kell mindenkinek megtanulni: látjuk, hogy még a legbecsesebbek is mint a hadtudomány, a gazdaságtudomány s a szónoklás művészete is alája tartoznak. Minthogy pedig a többi tudományt mind felhasználja, sőt ezen felül még törvénykezik is arról, hogy mit kell tennünk, s mitől kell tartózkodnunk, természetes, hogy az államtudomány végcélja magában foglalja a többi tudomány céljait is… Mert bár a végcél az egyén és a városállam számára ugyanaz, mégiscsak nagyobb és tökéletesebb feladat az állam javainak elérése és megőrzése”.

39 Az uralmi viszonyok sokfélesége Az uralom – parancsolás, és engedelmesség – minden közösség természetes eleme. De alapvetően különbözik a család, a patriachális uralom, és a városállam. A családi közösségben az uralom az úr és a rabszolga, valamint az úr, és a feleség, illetve gyermek között van. (Az úr és a szolga érdeke közös: a szolgaság a rabszolgának is javára válik, mert szellemi vezetőre szorul). A polisz belső rendjére – a családon belüli egyenlőtlenségtől eltérően – a városállam szabad és egyenlő polgárainak viszonya jellemző. A polgár – definíció szerint – szabad ember, aki részt vesz a politikában, és egyaránt képes arra, hogy parancsoljon, és engedelmeskedjen, aszerint, hogy éppen milyen funkciót tölt be. De a polgári erényeket csak az képes gyakorolni, aki mentesítve van a kényszerű munka alól.

40 Arisztotelész – a politika természetéről „Mármost, amennyiben az alkotmány ugyanazt jelenti, mint a kormányzás, ez pedig a városállamban a legfőbb hatalom, akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember, néhány vagy sok személy: ha az az egyetlen ember, azok a néhányan vagy sokan a közérdek szerint uralkodnak, akkor keletkeznek szükségképpen a helyes alkotmányok, azok meg amelyek amaz egyetlen ember, ama néhány vagy sokak érdekéhez igazodnak, a korcs alkotmányok. Szokás szerint azt a monarchiát, amely a közérdekre tekint királyságnak, azt a kormányzatot, amely keveseknek adja a hatalmat arisztokráciának, végre, amikor a nép gyakorolja az államhatalmat a közjó érdekében azt valamennyi alkotmány közös nevével politeiának nevezzük. Az említett alkotmányok korcs alakjai: a királyságé a türannisz (zsarnokság), az arisztokráciáé a oligarchia, és a politeiáé a demokrácia. A türannisz az egyeduralkodó érdekéért van, az oligarchia néhányak érdekéért, a demokrácia a vagyontalanok érdekéért: a közösség érdekéhez egyikük sem igazodik.” Arisztotelész: Politika

41 Az államforma lehetséges felosztása A felosztás alapja a városállamok konkrét történelmi alkotmányai (működésmódok) A legfőbb hatalmat gyakorolhatja: egy ember, néhány ember, és a sokaság. A gyakorlás módja lehet: törvényes és igazságos, törvénytelen és igazságtalan, valamint egyéni érdeket, illetve csoportérdeket követő. Ennek alapján három törvényes, és három rossz uralmi forma létezhet: A jó (legitim) uralmi forma: monarchia (királyság), arisztokrácia (erényes polgárok uralma), politieia (törvények által kötött sokaság uralma) A jó (legitim) uralmi forma: monarchia (királyság), arisztokrácia (erényes polgárok uralma), politieia (törvények által kötött sokaság uralma) A rossz uralmi forma: türannisz, oligarchia, demokrácia.

42 A politeia lényege A politeia: a törvények és a kiválóság által korlátozott népuralom. (Ez a mai szóhasználattal: a törvények hatalma + meritokrácia) A politeia, mintegy egyesíti a demokrácia és az arisztokrácia előnyeit, és sajátosságait. Itt a demosz vagyis a polgárjoggal rendelkező szabadok közössége mérsékelt – a törvények által szabályozott - uralmat gyakorol, ugyanakkor az állam fő tisztségeit előkelők, és kiválók töltik be, de a törvények szellemében, és a nép ellenőrzése alatt és választásától függően. A rendszer azon alapul, hogy a polgárok nagy tömegeinek sem ideje, sem kedve, sem tudása nincs arra, hogy politikával foglalkozzanak. (Ez nagyon is időszerű probléma)

43 Miért nincs a rómaiaknak politikai filozófiája? Róma, - miként Athén - városállamként indult, de hamar hódító politikát folytatott, és nagy birodalommá vált. Politikai intézményei ezért alapvetően mások lettek. A társadalom négy „osztálya”: (1) a római polgárok (quirites), (2) közülük kiválasztott szenátusi rend (a nemzetség-fák szerint), (3) kliensek, akik azután a plebejusok rendjeként beilleszkedtek a polgárok soraiba, (4) hadifoglyok, rabszolgák (servus). A népgyűlés súlya gyengébb mint a görögöknél, az irányító hatalmat magisztrátus gyakorolta, amelyet választottak, de csak a szenátus tagjaiból. A rendszer működtetéséhez nem kifinomult és racionális elméletre, mint inkább egyfajta gyakorlati uralmi ideológiára volt szükség.

44 Ciceró gondolatai az államról Az emberek elvileg egyenlők, és csak az eltérő nevelés és képzés teremt különbséget közöttük. Az állam egy morális közösség, az összes polgár közös tulajdona: res populi, vagy res publica. Az állami autoritás végső soron a népből vezethető le, a hatalmat azonban a törvény keretei között kell gyakorolni. „A hatóság a beszélő törvény, a törvény a hallgató hatóság”.

45 Seneca: Erkölcsi levelek (27. levél) „Számláld meg éveidet, és szégyellni fogd, hogy még mindig csupa olyasmire törekszel, mint gyermekkorodban, s csupa olyasmit viszel véghez. Halálod napjához közeledve legalább arról gondoskodj, hogy hibáid előtted halljanak meg. Bocsásd útjára a felkavaró gyönyörűségeket, nagy árat kell fizetni értük: nemcsak az eljövendők ártanak, hanem a már elmúltak is. Mint ahogy a bűnökkel – ha nem lepleződnek is le elkövetésük idején - nem távozik el együtt a szorongás, úgy a gonosz gyönyöröknek is megvan az utólagos böjtje. Nem tartósak, nem hűségesek, még ha nem is ártanak, elillannak. Nézz inkább valami maradandó jó után. Ilyesmi pedig csak az, amit a lélek önmagából merít. Egyedül az erény szavatol az örök, békés örömért – még ha valami akadályozza is az csak úgy lép közbe, mint a felhők: alant úsznak, de mégsem homályosítják el s napot”.


Letölteni ppt "Politikai eszmetörténet 3. Előadás Az ókor politikai gondolkodása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések