Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések Horváth H. Attila.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések Horváth H. Attila."— Előadás másolata:

1 Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések Horváth H. Attila

2 Akire a nevelés irányul Az ember: különös lény A világ megismerésére nyitott Nevelésre szoruló Szociokulturális Tanulásképes Kulturális létre törekvő Mindenre megtanítható

3 Problémás csoportok az iskolában 1) a hátrányos helyzetű és a közoktatási rendszerből kieső fiatalok, 2) a sajátos nevelési igényű tanulók, 3) az etnikai és nemzetiségi kisebbségekhez tartozó tanulók, 4) a tankötelezettségi koron túl lévők iskolai kudarcainak a csökkentésére

4 Cél az iskolai sikeresség a méltányosság növelése a z érintettek bekapcsolás a az egész életen át tartó tanulás folyamatába a társadalmi integráció segítése, erősítése

5 Átmeneti időszak Korunkat sokan olyan átmeneti időszakként értelmezik, amelyet a tömegoktatásnak a személyre szabott minőségi oktatássá való alakulása jellemez.

6 A pedagógiai gyakorlat változtatása A tudás, a tanulás új értelmezése Új ismeretekkel a személyiség természetéről, fejlődéséről ↓ paradigmaváltás a pedagógiában Nem hozott áttörést a pedagógiai gyakorlatban

7 Foglalkoztatásba ágyazott képzés Az oktatás és a munkaerőpiac világától sok esetben távol álló társadalmi csoportok számára kínál integrációs lehetőséget. - a munka világába szocializál - nagyobb esély a munkaerőpiacon

8 Foglalkoztatásba ágyazott képzés Az első szakaszban: az érettségi A 2. fázisban: a „szakma” megtanulása - OKJ-s (pedagógiai asszisztens) szakmai végzettség ↓ ↓ legitim helyzetet felsőfokú tanulmányok az intézményben elkezdése

9 Foglalkoztatásba ágyazott képzés Az alternativitást két elem jelenti + pü-i garancia: 1) A tanulás nem iskolai (tanórai) keretek között, hanem a pedagógusok tanulást irányító (mentoráló) tevékenysége révén 2) A korai lemorzsolódást meggátolandó, a vizsgára akkor kerül sor, amikor a tanuló felkészülése optimálisnak mondható

10 A program akkor eredményes Ha a képzési program és a működtetett rendszer a társadalom és gazdaság más területein is alkalmazhatóvá válik (a részt vevő személyek eredményessége önmagában is jelentős tényező). Ez lehetővé teheti a több százezer hátrányos helyzetű, leszakadástól veszélyezett személy felzárkóztatását, integrációját, reintegrációját a munkaerőpiac világába.

11 A Megelőzés–Alkalmazkodás– Gondoskodás (MAG) program Az Országos Közoktatási Intézet és a hollandiai APS International szakmai együttműködése az ország 4 kistérsége 13 iskolájában 2004 januárja óta működő fejlesztés. Átfogó célja, hogy az általános iskolákat minden gyermek számára eredményes tanulás helyszínévé fejlessze, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett, hátrányos helyzetű diákokra

12 Az adaptív tanulásszervezés jellemzői A fejlesztés legfőbb célja a diákok tanulásának fejlesztése. A fejlesztés motorja a pedagógus. A változásban részt vevők érdeklődése és tevékenysége a folyamat előrehaladtával alakul. A pedagógiai fejlesztés „egysége” az iskola (iskolafejlesztés).

13 Fenntartható fejlődés Az iskola a változást értő és támogató környezetben tud fenntartható módon fejlődni.

14 Az adaptív tanulásszervezés A diákok tanulásának fejlesztése érdekében szükségessé válik a tanulásszervezésnek a tanulói szükségletekhez igazítása, azaz a korábbi gyakorlat megváltoztatása. A változást értő és támogató iskolai és helyi környezet biztosítása érdekében a programban együttesen vesznek részt az osztálytanítók, intézményvezetők és a helyi oktatásirányítás képviselői.

15 Az adaptív tanulásszervezés feltétele Az osztálytermi folyamatok adaptív irányba mozdításához az érintett szereplők mindennapi rutinjainak, magatartásának, illetőleg az ezeket befolyásoló attitűdjének és gondolkodásának módosulására van szükség. Az attitűd és magatartás megváltozása viszont hosszú folyamat, amely külső befolyásolással leginkább tapasztalati tanulásra épülő tréningek eredményeként következhet be. Így a MAG legfontosabb eleme a résztvevők számára szervezett tréning és konzultáció, kulcsszereplői pedig a trénerek.

16 A kezdő szakasz az iskolában a gyermek első élményei meghatározóak a tanuláshoz való viszonyának alakulásában, jórészt ekkor történik a további tanuláshoz szükséges alapkészségek kialakítása és optimalizálása, a sikeres felnőtt élethez szükséges kulcskompetenciák alapozása.

17 A kezdő szakasz helyzete 2003-ban kutatás az általános iskolák vezetőinek a véleményét és vezetői gyakorlatát, a vizsgált korosztállyal dolgozó pedagógusoknak a témával kapcsolatos ismereteit, attitűdjét, módszertani kultúráját, osztálytermi gyakorlatát vizsgálta

18 Eredmények az iskolák felismerik: a megváltozott társadalmi- gazdasági környezetben a régi módszerekkel nem tudnak eredményeket elérni –a hátrányos helyzetben lévő intézmények hamarabb felismerik A megújulás megvalósításában kulcsszerepe van annak, hogy a vezető fölismeri-e a kezdő szakasz meghatározó szerepét, és képes-e támogatni a személyre szabott nevelés megvalósítását. A pedagógusok és az iskolák gyakran bizonytalanok Számos jó gyakorlattal találkozni fontos a jó gyakorlatok terjesztése, illetve a jó gyakorlatot folytató pedagógusok és/vagy iskolák közötti horizontális tanulás támogatása.

19 A fejlesztő értékelés szerepe az iskolai kudarc megelőzésében Az osztálytermi folyamatok szintjén a fejlesztő értékelés a tanulási folyamat során adott visszajelzésekből áll, –nem lezárt szakaszt értékel, hanem lehetőséget biztosít az adott perióduson, témán, feladaton belüli további fejlődésre; –nem azt mutatja meg elsősorban, hogy mit ért el a tanuló, hanem azt, hogyan fejlődhet; –a tanár egyébként is elkötelezett a személyre szabott tanulás iránt.

20 A fejlesztő értékelés módszerei, eljárásai A fejlesztő értékelés osztálytermi módszerei, eljárásai közül említhető –a szóbeli és az írásbeli visszajelzés, –a tanulási napló, –a portfolió, –a tanulási célok meghatározása és teljesülésük vizsgálata, –az önértékelés, a társak értékelése, illetve magának a tanulási folyamatnak a csoportos értékelése.

21 Területspecifikus tudás és szaktudás Tanulságok –Tudás legnagyobb részben kontextusfüggő –Az ismeretek cselekvésekhez és helyhez kötöttek –Hosszú idő kell elsajátításukhoz

22 Területspecifikus tudás és szaktudás A területspecifikus, kontextusfüggő tudás adja a szakértelem alapját ↓ Adaptív szaktudás –A tudás és a jártasság az adott területeken átvihető

23 A tanítás hatékonysága

24 A szaktudás elemei A tudás jobb használata Széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, beleértve a tantárgyi tudás mélyebb reprezentációit Jobb probléma-megoldási stratégiák A célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, jobb improvizációs lehetőség

25 A szaktudás elemei Jobb döntéshozatal Kihívóbb célok Jobb tantermi hangulat A tantermi események jobb észlelése, jobb képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére Nagyobb érzékenység a kontextus iránt

26 A szaktudás elemei A tanulási folyamat jobb figyelemmel kísérése és jobb visszajelzés a tanulóknak A feltevések gyakori ellenőrzése Nagyobb tisztelet a tanulók iránt A tanítás iránti nagyobb elkötelezettség


Letölteni ppt "Az iskolai kudarcok csökkentését célzó kutatások, fejlesztések Horváth H. Attila."

Hasonló előadás


Google Hirdetések