Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP AZ EMBER A GÖRÖGÖKNÉL, HA KIVÁLÓ, AKKOR TALPRAESETT, LELEMÉNYES, BÁTOR, ERŐS, SZÉP TESTŰ, ERÉNYES EMBER. KALOKAGATHIA = A SZÉP.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP AZ EMBER A GÖRÖGÖKNÉL, HA KIVÁLÓ, AKKOR TALPRAESETT, LELEMÉNYES, BÁTOR, ERŐS, SZÉP TESTŰ, ERÉNYES EMBER. KALOKAGATHIA = A SZÉP."— Előadás másolata:

1

2 AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP AZ EMBER A GÖRÖGÖKNÉL, HA KIVÁLÓ, AKKOR TALPRAESETT, LELEMÉNYES, BÁTOR, ERŐS, SZÉP TESTŰ, ERÉNYES EMBER. KALOKAGATHIA = A SZÉP ÉS AZ ERKÖLCSI JÓ EGYÜTTESE ERRŐL SZÓLNAK A MÍTOSZOK ÉS IRODALMI MŰVEK. HOLISZTIKUS LÁTÁSMÓD

3 AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP HARMÓNIA JÓ SZÉP IGAZ

4 Antik (görög) emberkép I. Klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról 1. „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) 2. nomosz: jog és kötelesség 3. alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány 4. szabadság és rend dialektikája 5. politeizmus 6. testkultusz (kalosz) jelentései Görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) 1. logosz + ethosz = kiváló ember 2. vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi 3. igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás 4. egyén és a kozmosz viszonya: arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök, akarat, vágyak

5 AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP Filozófia. A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember, a Jó és az IGAZ. Az ember helye és rendeltetése a világban,az emberi létezés értelmének kutatása. Eredete:az embernek metafizikailag nincs rögzített helye az enber nyitott lény, helye a világban nem meghatározott.

6 Antik (görög) emberkép II. Közös vonások nem rendelkezik szilárd történelemértelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki. hétköznapi élet fontossága egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendő a közösségnek való megfelelés = dicsőség bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés szókratészi erények, önismeret fontossága

7 RENESZÁNSZ: HARMONIKUS EGYSÉG AZ EMBER KULTÚRATEREMTŐ KÉPESSÉGEI KÖZÖTT: MŰVÉSZETEK (SZÉP), FILOZÓFIA- TEOLÓGIA (A JÓ) ÉS AZ ABBÓL FAKADÓ TUDOMÁNY (AZ IGAZ) KÖZÖTT!

8

9 ZSIDÓ-KERESZTÉNY EMBERKÉP A teremtett világ és benne az ember eredendően JÓ. Bűnbeesés: a harmonikus kapcsolat ember –Isten-világ között megbomlik. Az ember arra ítéltetik, hogy munkával éljen, s erkölcsével közeledjen teremtőjéhez, s meghaljon.  EGYÉNILEG MINDENKI RÉSZESE! Tízparancsolat – a jó és a rossz közötti választás lehetősége. Eltévelyedés – Megtérés /kiszolgáltatottság és bizalom!/ Perlekedés Istennel – Isten meggyőzhető

10 Bibliai emberkép I. Isten – ember viszonyából értelmezhető 1. Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában 2. Emberkép: esendő, véges, bűnös, megújulásra kész, Istennel győztes (Dávid és Góliát) 3. történetiség /Szent Ágoston: Vallomások 4. bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

11 A bibliai ember II. lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány szabadság = bűntől való megszabadulás Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően hit és tudás viszonya akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

12 KERESZTÉNYSÉG Jób története: az ember esendő – neki, de Istennek is szüksége van arra, hogy az Isten emberré legyen. Krisztus A szabályok követéséből és a parancsból a megtérésre és a szeretetre kerül a hangsúly. Az ember önmagát képtelen megjobbítani és megváltani. Történetiség: a történelemnek van célja. Az elhívás mindenkinek szól, a megtérés egyéni döntés és kegyelem. A történelem vége a második eljövetel. (Messiás-várás: a zsidó és a kersztény hagyomány ebben egy,

13 AZ EMBER A PSZICHOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL I. PSZICHOANALITIKUS NÉZŐPONT II. BIOLÓGIAI, TÍPUS- ÉS VONÁSELMÉLETI NÉZŐPONT III. BEHAVIORISTA (VISELKEDÉS-LÉLEKTANI, TANULÁSELMÉLETI NÉZŐPONT) IV. KOGNITÍV (GONDOLKODÁSKÖZPONTÚ NÉZŐPONT) IV. FENOMENOLÓGIAI, HUMANISZTIKUS NÉZŐPONT

14

15 Ψ PSZICHOLÓGIA KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS BEHAVIORISTA MEGKÖZELÍTÉS PSZICHOANALITIKUS MEGKÖZELÍTÉS BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS FENOMENOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS

16 I. AZ EMBER A PSZICHOANALÍZIS NÉZŐPONTJÁBÓL

17 Sigmund Freud

18 Az Ego és a Superego nagyobb része, az Id egésze a tudattalanba merül.

19

20 Jung személyiségelmélete A kollektív tudattalan: kívül esik a személyes lét szerzeményein, ősi emberi tapasztalatokat, az állati lét, az élet eseményeinek kódját tartalmazza az idegrendszeri strukturában. Itt vannak az ősképek, archetípusok (apa, anya, Magna Mater, Öreg Bölcs, gyermek, férfi, nő, hős…) Veszélyhelyzetekre utal: varázsló, boszorkány, sárkány, szörnyeteg, tűzvész…képei A fejlődés ősképei: mitikus hegy, forrás, szivárvány, fényesség, a Nap útja.. Belső rendeződési folyamat: négyszög, kör, kereszt, spirál.. A kollektív tudattalan feladata az örökké megismétlődő lelki, fiziológiai vagy fizikai feltételekre való reagálás. Az ősképek formáló, szabályozó elvek, annyi van, ahány alapélmény létezik. Jung „kristályosodási” hasonlata

21 II. BIOLÓGIAI NÉZŐPONT, TÍPUSTANOK ÉS VONÁSELMÉLETEK

22 A típustanokról A legrégebbi pszichológiai elméletek: már az ókortól (pl.: India, ie. 3000, ajurvédikus típusok: vata-pita-kapha) A sokféleség visszavezetése néhány sajátosságra Közel áll a „naiv pszichológiához” A típusok éles határokkal rendelkeznek, diszkrét kategóriákat alkotnak

23 Hippokratész (kb. i. e. 460–377) Az egyes megbetegedéseket bizonyos testnedvek ( nyálka, fekete, sárga epe) túlsúlyával magyarázták A testnedvek, mint a szervezet fő alapelemei

24 Galénosz (kb. i. sz. 130–200) A testnedvek kapcsolatban állnak a négy őselemmel: vér mérséklete (tempera-mentum) ElemekTulajdonságokTestnedvekTemperamentum LevegőMeleg, nedvesVérSzangvinikus FöldHideg, szárazFekete epeMelankolikus TűzMeleg, szárazSárga epeKolerikus VízHideg, nedvesNyálkaFlegmatikus

25 A szangvinikus típus Kapcsolat a vérrel, a melegséggel és a levegővel Életkedv Húsos, egészséges arcszín Gyors mozgás és felfogás Érzelmei szalmaláng jellegűek Kedélyes, barátságos

26 A kolerikus típus Kapcsolat az epével, a szárazsággal és a tűzzel Tetterős, határozott testartású Arcszíne sárgás, epés, tekintete nyílt Gyors, de tartós érzelmi reakciók Indulatai elragadják

27 A melankolikus típus Kapcsolat a fekete epével, a nedvességgel és a földdel Arckifejezése gondterhelt, külseje törékeny Érzelmei lassan fejlődnek ki, de tartósak Főként negatív érzések jellemzik Határozatlan, nehezen dönt

28 A flegmatikus típus Kapcsolat a nyálkával, a hidegséggel és a vízzel Megjelenése, tekintete, beszéde jellegtelen Mozgása lomha Érzelmei lassan fejlődnek ki Egykedvű, nyugodt Nehezen felingerelhető

29 C. G. Jung típustana Általános beállítottsági típusok: extravertált és introvertált típus – tárgyhoz való viszony Funkciótípusok: Karl Gustav Jung

30 A vonáselméletek Az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek egymástól A személyiségvonások kontinuum mentén szerveződnek A személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyediség) A viselkedés, gondolkodás, érzelmi reakciók időbeli állandóságot mutatnak (konzisztencia), ? A vonás: létező jelenség /nyelvi címke ?

31 Az extra- és introverzió természete a típustan szerint IntroverzióExtraverzió

32 Az extra- és introverzó természete a vonáselmélet szerint Introvertált Extravertált „Ambivertált”

33 SZEMÉLYISÉG Lelki sajátosságok összessége Személyiség típusok: Kretschmer: testalkat és személyiség PiknikusAtlétikusAszténiás

34 Atlétikus Aszténiás

35 Hans J. Eysenck típustana ( ) 2 szupervonás: a személyiség mögöttes dimenziója (kontinuum) Extraverzió - introverzió: társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség, dominancia Érzelmi labilitás-stabilitás: a személy milyen gyakran „borul ki”, válik szorongóvá EPQ

36 Extroverzió-introverzió Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív emberek. Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat.

37 Emocionális labilitás v. neuroticizmus Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek. A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

38 Pszichoticizmus Magas pontszám: agresszív és ellenséges viselkedés, érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük hiányzik; impulzívak és egocentrikusak. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat.

39

40 A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései

41 A személyiség struktúrája Eysenck szerint Típus (fikció) Vonások Szokások Specifikus reakciók

42 Integrációs folyamatok: a Big Five - modell Kialakuló egyetértés: 5 magasabb rendű faktor létezése a személyiség szerkezetében Vita arról, hogy mi legyen az öt faktor elnevezése A szavak többszörös jelentése Az elnevezés függ a használt mérési mutatóktól

43 Az öt fő személyiségfaktor Extraverzió: magabiztosság, expresszivitás, dominancia, társaságkedvelés - HATALOM Barátságosság: melegség, érzelmi támogatás, együttműködés –SZERETET Lelkiismeretesség: célokért való küzdelem, előrelátás, felelősség - ERKÖLCS Emocionalitás: kiegyensúlyozottság, szorongás - EQ Intellektus: felfogás, képzelet, érdeklődés, kreativitás -IQ

44 III. A SZEMÉLYISÉG BEHAVIORISTA (TANULÁSELMÉLETI) SZEMSZÖGÉBŐL

45 KONDICIONÁLÁS: inger-válasz-semleges inger – feltételes válasz. Diszkrimináció - generalizáció, kioltás  Jutalom és büntetés. Következetesség – következetlenség (érvénytelenítés) MÉRÉS: fiziológiai mérés TERÁPIA: viselkedésmódosítás, viselkedésterépia (pl. fóbiák esetén szisztematikus deszenzitizáció)

46 IV. A SZEMÉLYISÉG A KOGNITÍV ÖNSZABÁLYOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL

47 Sémák – szervezett struktúrák Énsémák, énkomplexitás. Kognitív triász: az énnel, a világgal és a jövővel kapcsolatos gondolatok. Automatikus gondolatok 1. Kompetenciák, 2. Kódolási stratégiák (nem az esemény számít, hanem az, hogy értelmezzük a helyzetet.), 3. Elvárások (viselkedés-következmény elvárás), 4. Szubjektív érték, 5. Tervek, önszabályozó rendszerek.

48 V. A FENOMENOLÓGIA SZEMPONTJA Nem a tudattalanra, nem is tanultra, hanem az ember lehetőségeire, teljességére és a jövőre teszi a hangsúlyt! Önmegvalósítás, összhang/ kongruencia (gondolatok, érzések, cselekedetek) Feltétel nélküli pozitív értékelés Aktuális énkép – Ideális énkép Maslow-féle motívumhierarchia

49

50 Csúcsélmény (Flow) – Csíkszentmihályi Mihály Egzisztenciális dilemma: a személy igazán abban a viszonyban jellemezhető pontosan, ahogy az elkerülhetetlen halál tudatához és a szorongáshoz viszonyul. Nemlétezés (semmi) vagy bátorság a létezéshez (felelősség).  Az életnek csak akkor van jelentése, ha mi magunk adunk neki.


Letölteni ppt "AZ ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP AZ EMBER A GÖRÖGÖKNÉL, HA KIVÁLÓ, AKKOR TALPRAESETT, LELEMÉNYES, BÁTOR, ERŐS, SZÉP TESTŰ, ERÉNYES EMBER. KALOKAGATHIA = A SZÉP."

Hasonló előadás


Google Hirdetések