Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése."— Előadás másolata:

1 Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

2 Mi a különbség adócsalás és adóelkerülés között?

3 „Adóelkerülés” Olyan magatartás, amely bár az adótörvények szellemét sérti, mégis legális.

4 „Adócsalás” Az adótörvények értelmében tilos.

5 Az adók 3 funkciót töltenek be: 1. Forrást biztosítanak a közjavak előállításához 2. Mérséklik a jövedelmi egyenlőtlenségeket 3. Segítenek a gazdasági ciklusok kontrollálásában

6 Melyek a közjavak: Honvédelem Belső közrend fenntartása Országút építés Alapkutatások Közegészségügy támogatása (nem lehet őket magánkézbe adni!)

7 Adókiesés Az „üzletszerűen” elkövetett gazdasági bűncselekményekből származik a jelentősebb adókiesés Azonban az adóelkerülés is vészesen gyakorivá vált!

8 Példa az adóelkerülésre: Illegális foglalkoztatás – 1999-es adat: kereskedelemben és építőiparban vizsgált 190 munkáltató közül 60%-nál állapítottak meg jogsértést Számlaadás elkerülése: – KSI vizsgálat 1998-ban: építőipari és javító- szerelő szolgáltatások 44%-ánál állítottak ki számlát

9 Az adóelkerülés közgazdaságtani megközelítése: A szakemberek szerint a magyar gazdaság túladóztatott, így az adók csökkentésétől az adóbevételek növekedése várható. (Erdős 1998)

10 Helyi- versus központi adóztatás kérdése A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

11 Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: Az önérdek akkor késztet csalásra, ha az így elérhető jövedelem még a várható büntetés levonásával is nagyobb, mint a becsületesen szerezhető jövedelem

12 Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: Az elrettentés sikere a büntetés nagyságától és a lebukás valószínűségétől egyaránt függ. A büntetés visszatartó erejét a felderítés hatékonyságának javításával kellene (lenne célszerű) növelni, nem pedig a büntetés nagyságának emelésével.

13 Az APEH 1996-os statisztikája az adóellenőrzések gyakoriságáról: Magánszemélyek : 100 évente Egyéni vállalkozók: 43 évente BT-k:33 évente Kft-k,Rt.-k:10 évente 5 évente elévülnek a kötelezettségek!

14 Mit mond a játékelmélet az adófizető dilemmájáról: Abban az esetben, ha mindenki maga döntheti el, hogy befizeti-e az adóját, akkor az egyén szempontjából négyféle kimenet lehetséges: – Csak én fizetek adót ( legrosszabb) – Senki sem fizet adót – Mindenki fizet adót – Csak én nem fizetek adót (legjobb megoldás)

15 „Csak én nem fizetek adót” (legjobb megoldási lehetőség az egyén szempontjából) A közjavak előállításának forrását a társadalom többi tagja biztosítja, ő ezekhez hozzájut anélkül, hogy létrehozásukban részt vállalna Tehát: a „racionális” adófizető elsősorban az adófizetés elkerülésére motivált a közgazdasági modell alapján.

16 Az adócsalást meghatározó társadalmi és egyéni tényezők

17 Mi befolyásolja az adócsalást? 1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása 2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése 3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) 4. Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása 5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága 6. Az adócsalás erkölcsi megítélése

18 1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása Ha társadalmi elvárás, hogy a norma az adók megfizetése, akkor az adózók igazodni fognak ehhez a normához és tisztességesen fognak adózni. Az adóelkerülés magas százalékából arra lehet következtetni, hogy Mo.-on a társadalmi normák meggyengültek

19 Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1993) „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” – Teljesen egyetértett: 39% – Részben egyetértett: 39% – Inkább nem értett egyet: 12% – Nem értett egyet: 10%

20 Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1997) „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” – Egyetértett: 82% !!! – Több, mint 1993-ban (78% volt)

21 A sikeres emberek mind normaszegők? „Szegj meg minden szabályt” (menedzser könyvcím)

22 Anómia A társadalmi normák meggyengülésének állapota (Durkheim) A gyors társadalmi változások akut feszültséghelyzetet teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát,ezáltal norma és értékzavart, válságot okoznak

23 Mi jellemző Magyarországra? Hatalomnélküliség Értelmetlenség Normák hiánya Elmagányosodás Bizalomhiány Önbecsülés elvesztése „mások önző érdekérvényesítését nem korlátozzák a közösség érdekeit védő társadalmi szabályok”

24 2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése Ha helyi adók lennének, akkor jobb lenne az adófizetési hajlandóság A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

25 3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) Minél magasabb egy időszakban az adócsalók száma, az emberek annál hajlamosabbak csalni Felmérések: – 1996-ban az adócsaló cégek aránya 35,8+-15% volt – A megkérdezett vállalkozók 85%-a említett általa már alkalmazott adóelkerülési módot

26 4. Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása Sokan azt gondolják, hogy a befizetett adót nem arra költik, amire kellene Az adózók alulinformáltak az adórendszert illetően Javítani kellene a tájékozottságot

27 Felmérés: „Mit érzünk, amikor adózunk: „hozzájárulok valamihez” – Magyarok: 14% – Hollandok: 60% Elvesznek tőlem valamit: – Magyarok: 54% – Hollandok: 14%

28 A rendszerváltás óta egyre több visszaélésről, felesleges kormányzati költekezésről hallunk Ez jelentősen csökkenti az adózási edvet

29 5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága Az adózók igazságtalannak tartják az adórendszert A vállalkozók többet csalnak, mint az alkalmazottak Magyarországon túl nagy terhet róttak a munkajövedelmekre, míg keveset a tőkejövedelmekre

30 6. Az adócsalás erkölcsi megítélése Az adózók általában nem tartják súlyos bűncselekménynek az adótörvények megsértését Az egyén erkölcsi értékítéletei szoros összefüggésben vannak a társadalmi normákkal

31 Felmérés „Nincs abban semmi rossz,ha valaki kihasználja az adótörvények kiskapuit – Teljesen egyetértett: 35% – Részben egyetértett: 25% – Teljesen elutasította: 10%

32 Az emberek súlyosan ítélik meg az adócsalás azon formáit, amit nincs módjuk alkalmazni, míg enyhén ítélik meg azt, amelyek számukra is kivitelezhető.


Letölteni ppt "Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések