Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető"— Előadás másolata:

1 Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető 2009. szeptember 8.

2 § 1. Jogszabályi háttér Ötv. 92/A. § (1) Ötv. 92/A. § (2)
Könyvvizsgálót megbízni; Ötv. 92/A. § (1) Az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását közzétenni. Megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testülete köteles: Belügyi Közlönyben Cégközlönyben Ötv. 92/A. § (2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladja a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles: Az (1) bekezdésben foglaltakat évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig

3 Szokásos kérdések, problémák: Hitelállomány - - hitelviszony?
Közzététel? Főváros = község közzététel = kihirdetés ? ? Áhsz. Ámr. Előző, utolsó év? ? ! 52/1998. Számviteli kérdés előző év = a költ- ségvetési év 38/2007. Számviteli kérdés Hiteltörlesztés vége, függet-lenül a 300 millió Ft-tól! Hitelállomány - - hitelviszony? ! ? 34/2008. Számviteli kérdés Kötvény is

4 Áht. 82. § Áhsz. 10. § (7) Áhsz. 45/A. § (2)
A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az ÁSZ-nak. Költségvetési rendelet, annak módosításai, zárszámadási rendeletet megküldését nem írta elő semmi!!!! Az Ötv. 92/A. §-a szerinti önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kötelesek a tárgyévek követő április 30-ig a képviselő-testület elé terjeszteni. Az elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az ÁSZ-nak a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. Áhsz. 10. § (7) Áhsz. 45/A. § (2) Egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezettek a letétbe helyezési kötelezettségüknek úgy tesznek eleget, hogy az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót + kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést megküldik az ÁSZ-nak.

5 Ajánlott jogszabályi helyek:
Áhsz. 45/B. § (1) Egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezettek kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradákot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni. Ajánlott jogszabályi helyek: Ötv. 92/A-D. §-ok, Áht. 82. §, Áhsz. 7. § (8) bek., 10. § (7) bek., 45/A-B. §-ok, 46. §, 46/A-B. §-ok.

6 2. ÁSZ tapasztalatokkal összefüggő kitételek
A feldolgozás szűk, „statisztikai jellegű”… Nem minőségi felülvizsgálat… Nem hatósági vélemény… Nem szakmai kritika… Feldolgozás során megállapított tények! Könyvvizsgáló kollégaként tett ajánlások… Az ÁSZ elnökének elképzelése….

7 3. Országos tapasztalatok

8 A legtöbb „nem teljesítő” a következő megyékben:
Hajdú-Bihar, Szabolcs-Sz-B. Pest, Hajdú-Bihar Pest, Hajdú-Bihar

9 A nem teljesítés okai: A nem teljesítés következménye:
Jogszabályok eltérő értelmezése… Tájékozatlanság… A nem teljesítés következménye: Figyelemfelhívás az önkormányzat felé… Megjegyzés: Az önkormányzatok megkeresései az ÁSZ részéről… Érdekesség: „majd szólunk a könyvvizsgálónak, hogy siessen” júniusban???!!!???

10 A „MÁK adatok” megbízhatóságának kockázatai…

11 A könyvvizsgálói záradék megoszlásának alakulása
az összes letétbehelyezés alapján között (%): 1 db (a 787 db közül) 14 db (a 787 db közül) +1 db záradék megadásának megtagadása (Mérleg valódiságát megfelelő analitikákkal, dokumentumokkal nem támasztották alá)

12 A korlátozott záradék okai:
Az eszközök és források valódisága leltárral, illetve számviteli nyilvántartással nem volt alátámasztva; Az analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetését teljes körűen nem lehetett elvégezni; A vagyonkimutatás és a beszámoló adatai közötti összhang nem volt értékelhető; A vagyonkimutatás és a beszámoló adatai közötti összhang nem volt értékelhető; ! A vagyonkataszter hiányossága, vagy hiánya; Elmaradt az előző évi auditálási különbözet elszámolása; Nem alakították ki a belső ellenőrzést; Hiányos volt a követelések nyilvántartása; Hiányos volt a könyvvizsgáló számára bemutatott dokumentum; Nem nyújtottak valós képet az aktív és passzív elszámolások; A beszámolót nem arra jogosult készítette. Hiányos volt a törzstőke nyilvántartás; ?

13 Egyéb információk: Figyelemfelhívást a független könyvvizsgálói jelentések töredéke tartalmazott…(elsősorban devizás hitelek, kötvények kockázatai miatt) ! Javaslatot is tartalmazó jelentések száma: 30 % Javaslatok…. Viszont: A független könyvvizsgálói jelentések közel fele mellett nem volt (nem helyeztek letétbe?) kiegészítést, függeléket….

14 (Komárom-Esztergom megye)
4. Megyei tapasztalatok (Komárom-Esztergom megye) A letétbehelyezés elmaradása 2007-ben volt: 1 önkormányzat (3 %)

15 A „MÁK adatok” megbízhatóságának kockázatai…

16 A könyvvizsgálói záradék megoszlásának alakulása
az összes letétbehelyezés alapján Komárom-Esztergom megyében között (%): 1 db (a 30 db közül) 4 db (a 33 db közül) 2 db (a 33 db közül)

17 Egyéb információk: Figyelemfelhívást a független könyvvizsgálói jelentések közül 2007-re 2, 2008-ra 3 tartalmazott…(ebből volt, ami ….) ! Javaslatot is tartalmazó jelentések száma: 2007-re 42 %, 2008-ra 24 % Javaslatok…. A független könyvvizsgálói jelentések 2007-re 39 %-a, 2008-ra 61 %-a mellett nem volt kiegészítés, függelék….

18 Egyéb – országos gyűjtésre nem kerülő – megyei információk:
(A megye önkormányzatain belül a 43 %-os letétbe helyezési arány jóval magasabb mint az országos!) Az utóbbi két évben a könyvvizsgálat könyvvizsgálók közötti megoszlása a következő volt:

19 Az egyszerűsített éves beszámoló hitelessége eltérő módon, illetve gyakran nem igazolt!!!
A „szélső értékek”: Dátum és aláírás nélküli táblázatok; Dátum polgármesteri, jegyzői, könyvvizsgálói aláírások, pecsét, könyvvizsgálói szárazbélyegző. Az egyszerűsített éves beszámoló táblázatainak oszlopai vagy sorai nem feleltek meg az előírtnak!!! (2007-re minden tizedik, 2008-ra minden ötödik esetben)

20 „0” A”Nullás” adattartalom eltérő értelmezése az egyszerűsített eredménykimutatásnál!!! (2007-re 45 %, 2008-ra 39 % nem küldött) A független könyvvizsgálói jelentés hitelessége eltérő módon igazolt?!?!?! (az aláírás mellett 2007-re 67 %, 2008-ra 82 % a szárazbélyegző alkalmazása) A könyvvizsgálatok több mint fele mindkét évben utalt a zárszámadás felülvizsgálatára is, van aki a függelékben ad véleményt, van aki külön független könyvvizsgálói jelentést is készít erről!?!?!

21 +/- Csupán tényként jelezve az évről-évre előforduló „érdekes” esetek:
Auditálási eltérés a 2007-re 8 egysz. mérlegnél és 2 egysz. pénzm.k-nál, a 2008-ra 3 egysz. mérlegnél!?!?! A független könyvvizsgálói jelentés és az egyszerűsített éves beszámolón lévő záradék a fogalmazásban gyakran eltérő!?!?! Csupán tényként jelezve az évről-évre előforduló „érdekes” esetek: Vannak akik sok éve hatályon kívül helyezett jogszabály(ok)-ra hivatkoznak (még záradékban is)!?!… Van aki „egyszerűsített kiegészítő mellékletre” hivatkozik!?!… Van aki zárszámadást minősít, vagy a polgármesteri hivatal beszámolóját!?!… …….

22 („ÁTFOGÓ ELLENŐRZÉS”)
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE ÉVI ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI („ÁTFOGÓ ELLENŐRZÉS”)

23 Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzatok:
milyen módon biztosították a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésben és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készültek-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosították-e az elektronikus közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakították-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatok belső kontrollrendszerét, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.

24 Ellenőrzési helyszínek:
A évben 109 helyi önkormányzatnál – ezen belül a kiemelt önkormányzati körbe tartozó önkormányzatok és a városi önkormányzatok 25%-ánál (öt megyei, hat megyei jogú városi, hat Budapest fővárosi kerületi, 65 városi önkormányzatnál) valamint kettő nagyközségi, 25 községi önkormányzatnál – folytattunk vizsgálatot. Kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott gazdasági események: a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkákra; a gépek berendezések, felszerelések beszerzésére; az államháztartáson kívülre teljesített működési célú pénzeszközátadásokra. A kijelölt „tartalék terület”: a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai.

25 Felelősség felvetése:
Ha az előző átfogó ellenőrzés során tett javaslat ellenére fennállt a hiányosság az intézkedési terv határidejét követően és az a évben. Ennek esetei: az Áht § (1) bekezdésében rögzített versenytárgyalás (a szeptember 25-től: versenyeztetés) előírásainak megsértése; b) az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) pont érelmében forgalomképtelennek minősülő ingatlan elidegenítése; c) az Áht § (2) bekezdés előírásainak megsértésével vagyon ingyenes átruházása és követelésről történt lemondás; d) az Áht. 13/A. § (2) bekezdés előírásai megsértésével a céljellegű – nem szociális célú – támogatások rendeltetésszerű felhasználásáról a számadási kötelezettség előírásának, a számadások, felhasználások ellenőrzésének, a támogatások visszafizetésének, a további folyósítás felfüggesztésének elmulasztása;

26 e) az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében foglalt előírás megsértésével az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési támogatások egyes adatai közzétételének elmulasztása; f) az Áht. 15/B. § (1) bekezdésében foglalt előírás megsértésével a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések egyes adatai közzétételének elmulasztása; g) az Áht. 97. § (1) bekezdés, 120/A. § (2) bekezdés b) pont, 121/A. § (3) bekezdés előírásait megsértve a belső ellenőrzés megszervezésének és hatékony működtetésének elmaradása, beleértve az Ámr. 145/A-C. §-ai ellenére a FEUVE kialakításának és működtetésének, az ellenőrzési nyomvonal elkészítésének és a kockázatkezelési rendszer működtetésének elmulasztása;

27 a jegyző nem jelölte ki és nem határozta meg az Ámr. 135
a jegyző nem jelölte ki és nem határozta meg az Ámr § (2) bekezdésben előírtak ellenére a szakmai teljesítést igazolásra jogosultakat, és az igazolás módját, valamint az Ámr § (1) bekezdés előírása ellenére nem működött a szakmai teljesítés igazolás; j) az Ámr § (4) bekezdés előírásai ellenére a jegyző nem adott megbízást az érvényesítői feladatok ellátására; k) az Ámr § (3) bekezdés előírásai ellenére az utalvány ellenjegyzését a jegyző, vagy az általa írásban felhatalmazott személy nem végezte el.

28

29 A tervezett és teljesített költségvetési kiadások összege nagyobb mértékben növekedett, mint a tervezett és teljesített költségvetési bevételek. A költségvetési évet pénzügyi hiánnyal záró önkormányzatok aránya évről évre növekedett. Minden évben a költségvetési hiány sok helyen tervezett, de a tényleges pénzügyi hiány kevesebb helyen és kisebb összegekkel fordul elő. Tervezési problémák: pénzmaradvány, beruházás, felújítás, helyi adók…..

30 Az ellenőrzött önkormányzatok közel négyötöde között az évenkénti költségvetés megállapításakor – az Áht-ban előírtak ellenére – a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételeit költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként számolta el. Az ellenőrzött önkormányzatok negyede a évben – többségében (74%) deviza alapú, változó kamatozású – kötvényt bocsátott ki. A deviza árfolyamváltozása, valamint a változó kamatfeltétel miatt az önkormányzatok számára kockázatot jelent!

31

32

33

34

35

36 Nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a szabályozottság terén az ellenőrzött önkormányzatok 82%-a, a szervezettség vonatkozásában 17%-a. Az Áht-ban előírt közzétételi kötelezettségét sem honlapján, sem a helyben szokásos módon nem teljesítette az ellenőrzött önkormányzatok több mint fele (58%-a) a működési és fejlesztési célú támogatások, valamint közel fele (43%-a) az Áht-ban meghatározott szerződési adatok esetében, továbbá 40%-a – az Ámr-ben előírtakat figyelmen kívül hagyva –elmulasztotta az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának közzétételét.

37

38

39

40

41

42

43

44 között 3500 javaslat (ebből 2500 átfogó ellenőrzésnél), 17 személyes felelősség megállapítás.

45 www.asz.hu Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető"

Hasonló előadás


Google Hirdetések