Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció."— Előadás másolata:

1 Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció

2 Normakövetés Jogérvényesítés Normakövetés és jogérvényesítés viszonya: a jog használatának vizsgálata visz közelebb a jogkövetés szerkezetének megértéséhez.

3 William L.F. Felstiner, Richard L. Abel, Austin Sarat: The Emergence and Transformation of Disputes: Naming, Blaming, Claiming Nem intézményi megközelítés Vita mint társadalmi konstrukció: hogyan lesz a tapasztalt valóságból sérelem? Transzformációk: az igazságtalanság felismerése, megnevezése. A felelős keresése, panasz. Az igény megfogalmazása a jóvátételre. Jogérvényesítési piramis (csak a tapasztalt jogtalanság egy kisebb része válik jogi igénnyé.)

4 A jogérvényesítés akadályai a látencia magas foka a gyűlöletbűncselekmények körében „A homofób és transzfób indíttatású erőszakos támadások Mo-on igen elterjedtek. 15,6%-ot ért már élete során szexuális irányultságával vagy nemi identitásával összefüggésben erőszakos támadás. A transzneműek 26,2%-át élete során érte már erőszakos támadás. Az áldozatok mindössze 13,4%-a jelentette az esetet a rendőrségnek. Az elkövetők felelősségre vonására az esetek töredékében került sor.” (www.hatter.hu/kiadvanyaink/osce-hatecrime-2010)

5 „Láthatatlanná tett férfierőszak” (Rendszerbe zárva, NANE) alacsony jogtudatosság a diszkriminált csoportok körében: „A megkérdezett kisebbségiek 57%-a nyilatkozott úgy, hogy tudomása szerint nem létezik olyan jogszabály, illetve nem hallott még olyan jogszabályról, amely tiltaná a hátrányos megkülönböztetést” a foglalkoztatás, a lakhatás és a szolgáltatásokhoz és árucikkekhez való hozzáférés területén. (EU-MIDIS -

6 A liberális jogok mítosza ideológia (hegemonikus) de mobilizációs hatású is lehet, a valóság értelmezésének, újraértelmezésének eszköze a tényleges érvényesülés a politikai környezettől függ, a jogállamban való hit használható erőforrás, mozgalmak segítője, emancipatórikus mozgalmak legitimálója. Hatások: - mindennapi életben: a konfliktusoldás, érvelés, igazolás, igények megfogalmazása; - kollektív politikai mobilizáció; - ellenmozgalmak (countermobilization): a progresszív jogosultság-központúság ellenfelei (nacionalizmus, közösségelvűség, többségi elv, közjó, rend, law and order, crime and punishment, stb.): versengő mítoszok. (Stuart A. Scheingold: The Politics of Rights. Lawyers, Public Policy, and Political Change)

7 A jogok deklarálása csak üres ígéret. Számos politikai, társadalmi, kulturális feltétel mellett érhető csak el eredmény Ezek megteremtése nem a jogosultságtól, hanem politikai döntésektől függ. (Gerald N. Rosenberg: Hollow Hope. Can Courts Bring About Social Change?)

8 A jog ideologikus, a fennállót termeli újra, erre szolgálnak fogalmai, ezt fejezi ki a nyelvezete és a jogászi szerepek (Critical Legal Studies) (David Kairys, The Politics of Law. A Progressive Critique)

9 A jogi eljárás elidegenítő, megalázó, kirekesztő hatással jár. A gazdasági, társadalmi, pszichológiai, szexuális és jogi szerepek a túlélés etikáját hozzák létre, amely kizárja a jog védelmi szerepének használatát. A diszkriminációs ügyek mélyebb és átfogóbb, az identitásokat érintő konfliktusokat érintenek. (Kristin Bumiller: Victims in the Shadow of the Law. A Critique of the Model of Legal Protection; Bumiller: Civil Rights Society)

10 A diszkrimináltak kevéssé fordulnak jogi védelemért: félnek a megtorlástól: fatalista módon beletörődnek az elkerülhetetlen sorsukba, nem ismerik fel az igazságtalanságot. az antidiszkriminációs jogi eszköz azt követeli, hogy áldozatként azonosítsa magát az egyén. a jogrendszer definíciós kísérlete/kényszere helyett a saját helyzetértelmezéshez ragaszkodás. (szakadék a jog és a társadalom tapasztalatai között), elgyengítő, demobilizáló hatás: ez az eszköz inkább akadály, amely fokozza az egyenlőtlenségeket. Elismerés vagy egyenlőség (Axel Honneth – Nancy Fraser)

11 politics of survival (Barrington-Moore: Injustice) önelnyomás (self-repression), belsővé vált represszió, önhibáztatás, mártírszerep, a hatalmasok túlbecsülése alternatív ellenállási formák (weapons of the weak) A passzivitás racionalitása, hősi semmittevés „Invisible bonds of victimhood” Önalávetés (John T. Jost: Önalávetés a társadalomban. A rendszerigazolás pszichológiája)

12 „politics of survival wins out over the politics of rights” A jogi kezelés izolál A sérelem egyéni természetű Magas költség, kétséges haszon A társadalmi, környezeti támogatottság hiányzik

13 Klasszikus kérdés: hatékony-e a jogosultság, mi a jog szerepe a társadalmi változásokban? Helyette: hogyan értelmezik az emberek a jogosultságot? A jogi reformok új diskurzusokat ajánlanak a társadalmi események értelmének átfogalmazásához és destabilizálhatják a létező jelentéseket. A jogtudat nem egyszerűen a személy attitűdjei és véleményei a jogról, hanem a cselekvésében működő hatások, problémamegoldó sémák, igazolások, a jogi érvek használata. (Fleury-Steiner, Beth Nielsen: A Constitutive Perspective of Rights, The New Civil Rights Research)

14 A jogtudat dinamikus természetű, a hétköznapi kultúrában lassan megváltozó normatív értelmezések, igazolások elmozdulásai, a kulturális sémák változásai érdekesek (Barclay – Silbey: Understanding Regime Change)

15 a jogilag megformált érvek (claiming) önmagában is mobilizáló erejűek, nyilvánosság használata, a közbeszéd témájává tett érvek, követelések a jogot nem lehet csak a formális hatásokkal azonosítani, a jogi használatból is erőforrások származnak, nem csak a győzelemből. Az optimális stratégia nem a jog mítoszára épít, hanem az igazolások szokásos rendjének elmozdítására. „the role of law in social change is a social construct that is constituted by the meanings that people assign to it in their everyday life.” (329.) (Idit Kostiner: Evaluating Legality)

16 Joghasználat és társadalmi változások Instrumentális sémaPolitikai sémaKulturális séma célokA marginalizáltak forrásokkal való ellátása, munkahely, oktatás, szolgáltatások Politikai mobilizálás, a hatalmi helyzet kimozdítása A társadalom attitűdjeinek megváltoztatása eszközökJogi képviselet, perlésAz elnyomás bemutatása, szervezkedés, tömegmozgalom Képzés, felvilágosítás, kisebbségi kultúra ápolása, büszkeség. Az együttműködés mintáinak intézményesítése. igazolási rend A meglevő eszközök használata Igazságtalanság, az állam ellenséges A jog marginális, a cél túl komplex

17 A jog mint diszkurzivitás-formáló eszköz, ellen-hegemón elemek beépítése a jogosultság nyelvezetének történelmi érdemei vannak a társadalmi érdekek legitimálásában, ez ma is folyik – a jogászok szerepe ebben! „all struggles commense on old ground” A bírósági győzelem vagy vereség diszkurzív elemek labilis kombinációja, amelynek politikai következményei vannak és a következő esetben az elemek hangsúlyai megváltozhatnak, eltolják az értelmezési tartományt. A jogosultságok vitákban, küzdelemben öltenek formát, hozzájárulhatnak az emancipációhoz, de nem sterilen, önmagukban, elszigetelten, hanem mint egy feltörekvő közös értelmezés (common sense). Képesek a feljogosítottság vízióját megalkotni, identitásokat módosítani, aspirációkat és cselekvéseket motiválni. (Alan Hunt: Rights and Social Movements )

18 A hagyományos hatalomkorlátozó eszközök gyengesége, bizalmatlanság, helyette vegyes eszközök: People as veto-wielders, people as watchdogs, people as judges. Vigilance, assesment, pressure through revelation, obstruction, judgement (counter- democratic forces, new forms of democratic activity) Inverse panopticon: surveillance of power by society, monitoring, whistle- blowing, activist groups, citizens boards, panasztestületek. Az ellenőrző testületek intézményesedési folyamata, demokratikus dualizmus: reprezentáció és ellenőrzés: az utóbbi erősítése új eszközökkel. A választási eredmény nem legitimál, a többségi elv elégtelen, mert a többség emancipációja befejeződött. Kritikai szuverenitás, ellenállás – a klasszikus ellenzéki szerep válságban, a sajtó nem tölti be ezt a funkciót: eltűntek a kritikai szuverenitás attitűdjei. Negatív politika: passzivitás, negatív kampány, democracy by sanction. (Pierre Rosanvallon: Counter-Democracy: Politics in an Age of Distrust)

19 a forradalmi jogi eredmények akkor váltak a társadalmi változások tényleges forrásaivá, amikor ennek megteremtették a szervezeti feltételeit. Ez nem intézményesítés, szabályozás, hatóságok felállítása volt, hanem a bürokratikus habitus megváltozása. Az egyéni, magára hagyott pereskedő helyett aktív intézményi segítés a jogérvényesítésben. „vegyes gazdaság”: állami és nem állami formák, források, stratégiák. Nem egyirányú kommunikáció: nem reaktív, hanem stimuláló, kezdeményező szerep a bürokráciában sociological radar to discover patterns of discriminatory practices (Robert C. Lieberman: Private Power and American Bureaucracy: The EEOC and Civil Rights Enforcement)


Letölteni ppt "Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések