Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel I. Könyvviteli alapismeretek. Vállalkozások tevékenysége és annak információs rendszere I. fejezet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel I. Könyvviteli alapismeretek. Vállalkozások tevékenysége és annak információs rendszere I. fejezet."— Előadás másolata:

1 Számvitel I. Könyvviteli alapismeretek

2 Vállalkozások tevékenysége és annak információs rendszere I. fejezet

3 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Társadalmi újratermelés: Társadalmi újratermelés: termelés- forgalom- elosztás- fogyasztás

4 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Termelés: Termelés: A javak és szolgáltatások előállítására irányuló tudatos és célszerű emberi tevékenység. elemei: termelési eszköz, munkaerő Forgalom: Forgalom: A javak és szolgáltatások cseréje.

5 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Elosztás: Elosztás: A megtermelt javak mozgatása a termelőeszközök tulajdonosai és a munkaerő között. Fogyasztás: Fogyasztás: A javak és szolgáltatások végső felhasználása.

6 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Gazdálkodás: Gazdálkodás: Céltudatos tevékenység az erőforrások ésszerű felhasználásával. Gazdálkodó: Gazdálkodó: Az a természetes vagy jogi személy aki gazdálkodást végez.

7 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái A számviteli törvény szerint gazdálkodó: Vállalkozások Államháztartási szervezetek Egyéb szervezetek MNB és az általuk alapított intézmények egészségügyi, szociális és oktatási intézmények

8 1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Vállalkozás: Vállalkozás: Az a termelő, szolgáltató tevékenység amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben, saját kockázatukra nyereség vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Vállalkozó: Vállalkozó: Az a személy aki vállalkozási tevékenységet folytat.

9 2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Cél, kockázat: Cél, kockázat:cél: hosszú távú: vagyonbővítés, tőkenövelés hosszú távú: vagyonbővítés, tőkenövelés rövid távú: nyereség, profit rövid távú: nyereség, profitkockázat: pénzügyi pénzügyi piaci piaci politikai politikai humán humán egyéb egyéb

10 2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Működési formái: Működési formái: Termék előállítás Termék előállítás Szolgáltatás nyújtás Szolgáltatás nyújtás Erőforrásigénye: Erőforrásigénye: Tőke: Tőke: P(1)- beszerzés- termelés- értékesítés- P(2) Vagyon: Vagyon: Eszközök, Források

11 2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Sikeressége: Sikeressége:? A siker feltételei: Szoros vevőkapcsolat Szoros vevőkapcsolat Kiváló minőség Kiváló minőség Kapacitáskihasználás Kapacitáskihasználás Erőforrások ésszerű felhasználása Erőforrások ésszerű felhasználása

12 2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Eredményesség megállapítása: Eredményesség megállapítása: Közvetlen: Közvetlen: vagyon összehasonlításon alapuló E=ST(2)-ST(1) Közvetett: Közvetett: eredmény-kimutatáson alapuló Feltételrendszere: Feltételrendszere: Külső tényezők: politikai, gazdasági, jogi, kulturális, stb. Külső tényezők: politikai, gazdasági, jogi, kulturális, stb. Belső tényezők: munkaerő, munkaeszköz, tőke, információ, stb. Belső tényezők: munkaerő, munkaeszköz, tőke, információ, stb.

13 2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Megjelenési formái: Megjelenési formái: Kkt. Kkt. Bt. Bt. Kft. Kft. Rt. (Zrt., Nyrt.) Rt. (Zrt., Nyrt.) Szövetkezet Szövetkezet Állami vállalat Állami vállalat

14 3. Vállalkozások információs rendszere Információ szerepe: Információ szerepe:Felértékelődött! Hozzá kell jutni, ki kell adni tájékoztatási céllal.

15 3. Vállalkozások információs rendszere Számviteli információk igénylői: Számviteli információk igénylői: Külső felhasználók: Külső felhasználók: piaci szereplők hatóságok Belső felhasználók: Belső felhasználók: vezetők alkalmazottak

16 3. Vállalkozások információs rendszere Beszámoló: Beszámoló: A vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően elvégzett írásos jelentés.

17 3. Vállalkozások információs rendszere Számviteli információs rendszer felépítése: Beszámoló Főkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartás Alapnyilvántartás

18 3. Vállalkozások információs rendszere Beszámoló: A vállalkozás helyzetét, fejlődésének irányát bemutató írásos jelentés. Alapokiratai: Főkönyvi könyvelés Leltár Készítője: mérlegképes könyvelő Mérésmódja: értékben (eFt) Rendeltetése: valós kép a gazdasági élet szereplőinek

19 3. Vállalkozások információs rendszere Főkönyvi könyvelés: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről vezetett értékbeni nyilvántartás. Alapokiratai: Analitika (részletes nyilvántartás) Külső bizonylatok Készítője: főkönyvi könyvelő Mérésmódja: értékben (Ft, deviza) Rendeltetése: a beszámoló megalapozása, belső információ szolgáltatás

20 3. Vállalkozások információs rendszere Analitikus nyilvántartások: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről vezetett értékbeni és mennyiségi nyilvántartás. Alapokiratai:bizonylatok Készítője:könyvelő, pénztáros, pénzügyi és számviteli ügyintéző Mérésmódja: értékben (Ft, deviza) mennyiségben Rendeltetése: a feladások készítése a főkönyvi könyvelés felé

21 3. Vállalkozások információs rendszere Alapnyilvántartások: Alapnyilvántartások:Formái: Raktárkönyv Raktárkönyv Készletnyilvántartó lap Készletnyilvántartó lap Állapot nyilvántartó lap Állapot nyilvántartó lap Alapokiratai: bizonylatok Mérésmódja: mennyiségben Készítője: raktáros Rendeltetése: alapadat

22 4.Számvitel szabályozása: Lehet: Lehet: Külső: Külső: Nemzetközi: Nemzetközi: IASC IASC EU EU Hazai: Hazai: Törvények Törvények Standardok Standardok Belső: Belső: Számviteli politika Számviteli politika

23 5. Számvitel lényege, területei Fogalma: Fogalma: A gazdálkodó szervezetek működését bemutató információs rendszer. Jellemzői: Jellemzői: Megfigyeli a gazdasági eseményeket,tájékoztat, informál, feldolgozza a vagyonváltozásokat, hozzáférhetővé teszi az információkat.

24 5. Számvitel lényege, területei Feladatai: Feladatai: Számbavétel Számbavétel Tájékoztatás Tájékoztatás Vagyonvédelem Vagyonvédelem Kommunikáció Kommunikáció

25 5. Számvitel lényege, területei Területei: Területei: Pénzügyi számvitel Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Vezetői számvitel Ágazati számvitel Ágazati számvitel Konszern számvitel Konszern számvitel Egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitel

26 6. Számviteli törvény A számvitel jogi szabályozása A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény évi C. törvény évi C. törvény 14 fejezetből, 178. §-ból, 7 mellékletből áll 14 fejezetből, 178. §-ból, 7 mellékletből áll

27 6. Számviteli törvény Kikre vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó: a vállalkozó a vállalkozó az államháztartás szervezetei az államháztartás szervezetei az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak, alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.) az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak, alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.) a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bank valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek. valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra!

28 6. Számviteli törvény A számviteli törvény célja: Objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról.

29 6. Számviteli törvény A SZÁMVITELI TÖRVÉNY STRUKTURÁJA I. fejezet: Általános rendelkezések - a törvény célja - a törvény célja - a törvény hatálya - a törvény hatálya - értelmező rendelkezések, fogalmak - értelmező rendelkezések, fogalmak II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - beszámolási kötelezettség - beszámolási kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - számviteli alapelvek - számviteli alapelvek - üzleti év - üzleti év

30 6. Számviteli törvény III. fejezet: Az éves beszámoló - általános szabályok - általános szabályok - a közbenső mérleg - a közbenső mérleg - a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - az eredménykimutatás tartalma, tagolása - az eredménykimutatás tartalma, tagolása - a kiegészítő melléklet - a kiegészítő melléklet - az üzleti jelentés - az üzleti jelentés

31 6. Számviteli törvény IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló Részei: Részei: - a mérleg tartalma - a mérleg tartalma - az eredménykimutatás tartalma - az eredménykimutatás tartalma - a kiegészítő melléklet tartalma - a kiegészítő melléklet tartalma - készítésének feltételei - készítésének feltételei V. fejezet: Egyszerűsített beszámoló - általános szabályok - általános szabályok - a mérleg - a mérleg - az eredménylevezetés - az eredménylevezetés

32 6. Számviteli törvény VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló - készítési kötelezettség - készítési kötelezettség - formája, tartalma - formája, tartalma - konszolidáció módszerei - konszolidáció módszerei VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek - előtársasági időszak - előtársasági időszak - gazdasági társaságok átalakulása - gazdasági társaságok átalakulása - egyéb átalakulás - egyéb átalakulás

33 6. Számviteli törvény VIII. fejezet: Számviteli szolgáltatás IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel - letétbe helyezés - letétbe helyezés - közzététel - közzététel X. fejezet: Könyvvizsgálat - célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék - könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

34 6. Számviteli törvény XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás - kettős könyvvitel - kettős könyvvitel - az egységes számlakeret - az egységes számlakeret - a számlarend - a számlarend - egyszeres könyvvitel - egyszeres könyvvitel - a könyvviteli rendszerek változása - a könyvviteli rendszerek változása - könyvviteli zárlat - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem - a számviteli bizonylatok - a számviteli bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség - szigorú számadási kötelezettség - a bizonylatok megőrzése - a bizonylatok megőrzése

35 6. Számviteli törvény XII. fejezet: Jogkövetkezmények XIII. fejezet: Az Országos Számviteli Bizottság, Mellékletek XIV. fejezet: Záró rendelkezések

36 6. Számviteli törvény Számviteli alapelvek A számviteli törvény filozófiája a „megbízható valós összkép biztosítása” a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ennek érvényre juttatása az alapelveken (14) keresztül valósul meg, amelyeket alkalmazni kell, mind a beszámoló elkészítésekor, mind a könyvvezetés során.

37 6. Számviteli törvény A számviteli alapelveket a szabályozásuk irányultsága szerint a következők alapján csoportosítjuk: 1. A vállalkozás folytatásának elve

38 6. Számviteli törvény I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. Az óvatosság elve 5. Az összemérés elve

39 6. Számviteli törvény II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve 7. A bruttó elszámolás elve 8. Az időbeli elhatárolás elve 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 10. A lényegesség elve 11. A költség-haszon elve

40 6. Számviteli törvény III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve 13. A folytonosság elve 14. A következesség elve

41 6. Számviteli törvény 1. A vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja tartani tevékenységét, folytatni tudja a működését, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkentése 2. A teljesség elve: minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell, a fordulónap és mérlegkészítés között ismertté váltakat is (azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja előtt nem következtek be, a mérleg készítés előtt ismerté váltak)

42 6. Számviteli törvény 3. A valódiság elve: a beszámolóban, könyvvezetésben rögzített vagyonok a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie. Ezt a vagyont a számviteli törvény szerint kell értékelni 4. Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az előre látható kockázatot és feltételezhető formájában (akkor, ha a fordulónap és a mérlegkészítés napja között vált ismerté.) Az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket az eredménytől függetlenül is el kell számolni

43 6. Számviteli törvény 5. Az összemérés elve: a bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől 6. Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásban, és egyedileg kell értékelni

44 6. Számviteli törvény 7. A bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el 8. Az időbeli elhatárolás elve: több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között

45 6. Számviteli törvény 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket ténylegesen tartalmuknak megfelelően kell elszámolni és bemutatni, a számviteli törvény alapelveinek, vonatkozó előírásainak figyelembevételével 10. A lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, aminek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit

46 6. Számviteli törvény 11. A költség-haszon elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel 12. A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni

47 6. Számviteli törvény 13. A folytonosság elve: a naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző év zárómérlegében megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat 14. A következesség elve: biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében

48 6. Számviteli törvény Számviteli politika: az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket sajátos szabályokat, előírásokat tartalmaz. Számvitelpolitikai döntések: - Beszámolási forma megválasztása - A mérleg választott formájának megállapítása és annak tagolása - Az eredménykimutatás választott formája és annak tagolása - A beszámoló készítés időpontjának meghatározása - Az eszközök és kötelezettségek értékelésének meghatározása

49 6. Számviteli törvény Számvitelpolitikai döntések: - Kiegészítő melléklet tartalma. - Amortizációs politika meghatározása e Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülésekor az egyösszegű leírás. - Céltartalék képzés módjának meghatározása. - A jelentős összegű hiba nagysága. - A lényeges összegű hiba nagysága. - Stb.

50 Beszámolási kötelezettség II. fejezet

51 1.A beszámoló célja Megbízható valós kép kialakítása a vállalkozás tevékenységéről. Megbízható valós kép kialakítása a vállalkozás tevékenységéről.mert Ez az a dokumentáció, mely a vezetői döntéseket megalapozza! Ez az a dokumentáció, mely a vezetői döntéseket megalapozza! Ez az a dokumentáció, mely az ellenőrző szerveket tájékoztatja! Ez az a dokumentáció, mely az ellenőrző szerveket tájékoztatja!

52 2. A beszámoló részei Mérleg Mérleg Eredménykimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet Nem része, de kötelező elkészíteni Üzleti jelentés Üzleti jelentés

53 2. A beszámoló részei Mérleg: Olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Tartalma: vagyonelemek megjelenési forma szerint ESZKÖZÖK származás, eredet szerint FORRÁSOK

54 2. A beszámoló részei Sémái: - finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű - egyezőség bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű Adott időpont: Adott időpont: MÉRLEGFORDULÓNAP (december 31.)

55 2. A beszámoló részei Eredménykimutatás: Eredménykimutatás: Olyan számviteli okmány, amely adott időszakra vonatkoztatva, meghatározott formában mutatja ki a vállalkozás bevételeit, ráfordításait és az eredmény levezetését. Olyan számviteli okmány, amely adott időszakra vonatkoztatva pénzértékben, meghatározott formában mutatja ki a vállalkozás bevételeit, ráfordításait és az eredmény levezetését.

56 2. A beszámoló részei Adott időszak: ÜZETI ÉV ami általában 1 naptári év Fajtái: Összköltség eljárással készülő forma: Ráfordításait a vállalkozás az adott időszakhoz köti. Forgalmi költség eljárással készülő forma: Ráfordításait a vállalkozás az értékesítéshez köti.

57 2. A beszámoló részei Kiegészítő melléklet: Kiegészítő melléklet: A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg. Tartalmát törvényi előírás határozza meg. Kiegészíthető bármilyen adattal, információval amit a vállalkozás fontosnak tart. Kiegészíthető bármilyen adattal, információval amit a vállalkozás fontosnak tart.Részei: 1. Általános jellegű kiegészítések 2. Tájékoztató jellegű kiegészítések 3. Specifikus jellegű kiegészítések 4. Cash flow

58 3. Beszámolás és könyvvezetés Könyvvezetés a gazdasági események írásban történő kifejezése Módjai: Kettős könyvvitel: a gazdasági esemény hatása a vállalat vagyonára Egyszeres könyvvitel: csak a pénzmozgással járó eseményeket rögzíti

59 4. Beszámolók formái Egyszerűsített beszámoló: Egyszerűsített beszámoló: egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás készíti egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás készíti egyszerűsített mérlegből és eredmény levezetésből áll egyszerűsített mérlegből és eredmény levezetésből áll (megszűnt: január.1.)

60 4. Beszámolók formái Éves beszámoló: Éves beszámoló: kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíti kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíti részei: részei: Mérleg Mérleg Eredménykimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet magyar nyelven a törvényben előírt formában kell készíteni magyar nyelven a törvényben előírt formában kell készíteni a vállalkozás vezetőjének alákell írnia a vállalkozás vezetőjének alákell írnia

61 4. Beszámolók formái Egyszerűsített éves beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló: Készítheti az a vállalkozó, akinél két egymást követő évben a mérlegfordulónapján a következő három mutató értéke közül kettő nem haladja meg az adott határértéket: Mérlegfőösszeg: 500 millió Ft Éves nettó árbevétel: 1000 millió Ft Foglalkoztatottak száma: 50 fő

62 4. Beszámolók formái Nem készítheti: Nem készítheti: Rt. Rt. konszolidált vállalkozás konszolidált vállalkozás külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe naptári évtől eltérő üzleti évvel működő vállalkozás naptári évtől eltérő üzleti évvel működő vállalkozás

63 4. Beszámolók formái Konszolidált éves beszámoló: Konszolidált éves beszámoló: (konszolidálás: összevonás, kapcsolat) Készítésének célja halmozásmentesség megteremtése az anyavállalat és a leányvállatok beszámolóinak összevonása miatt. Készítésének célja halmozásmentesség megteremtése az anyavállalat és a leányvállatok beszámolóinak összevonása miatt. (Fontos: saját beszámolót minden szereplő készít)

64 A MÉRLEG és annak tartalma III. fejezet

65 1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Fogalma: Fogalma: Olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki.

66 1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Jellemzői: Jellemzői: egy adott időpontban mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét kettős vetületben fejezi ki a rendelkezésre álló vagyont kettős vetületben fejezi ki a rendelkezésre álló vagyont Eszközök (aktívák) Eszközök (aktívák) Források (passzívák) Források (passzívák) az eszközök és források összegének mindig egyeznie kell az eszközök és források összegének mindig egyeznie kell összevontan, kötött sorrendben készül összevontan, kötött sorrendben készül értékben (eFt), magyar nyelven készül értékben (eFt), magyar nyelven készül

67 1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái hitelesítő okmányai: hitelesítő okmányai: leltár leltár könyvvezetés könyvvezetés vállalkozónak alá kell írnia vállalkozónak alá kell írnia könyvvizsgálónak ellen kell jegyeznie könyvvizsgálónak ellen kell jegyeznie tárgyévi és megelőző évi értékoszlopot tartalmaz tárgyévi és megelőző évi értékoszlopot tartalmaz sémái: sémái: finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű egyezősé bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű egyezősé bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű

68 1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Fajtái: Fajtái: Mérlegkészítés célja alapján: Mérlegkészítés célja alapján: STATIKUS mérlegek STATIKUS mérlegek DINAMIKUS mérlegek DINAMIKUS mérlegek ORGANIKUS mérlegek ORGANIKUS mérlegek Készítés gyakorisága alapján: Készítés gyakorisága alapján: Rendszeres mérlegek Rendszeres mérlegek Eseti mérlegek (alapítás, felszámolás, átalakítás) Eseti mérlegek (alapítás, felszámolás, átalakítás)

69 1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Terjedelmük alapján: Terjedelmük alapján: Egyedi mérlegek Egyedi mérlegek Konszern mérlegek Konszern mérlegek Nemzetgazdasági mérlegek Nemzetgazdasági mérlegek Időszakkal való kapcsolatuk szerint Időszakkal való kapcsolatuk szerint Nyitó mérleg Nyitó mérleg Záró mérleg Záró mérleg Közbenső mérleg Közbenső mérleg Közbenső felszámolási mérleg Közbenső felszámolási mérleg A számviteli törvény alapján értelmezett mérleg: dinamikus, rendszeres, egyedi és konszern,

70 2. A MÉRLEG formája, tagolása Mérleg formája: Mérleg formája: Kétoldalas: „A” változatú Kétoldalas: „A” változatú Egyik oldal: ESZKÖZÖK Egyik oldal: ESZKÖZÖK Másik oldal: FORRÁSOK Másik oldal: FORRÁSOK Lépcsőzetes: „B” változatú Lépcsőzetes: „B” változatú Mérleg tagolása: Mérleg tagolása: Mérlegfőcsoport: nagybetű (A,B,C,D,E,F,G) Mérlegfőcsoport: nagybetű (A,B,C,D,E,F,G) Mérlegcsoport: római számok (I.-VII.) Mérlegcsoport: római számok (I.-VII.) Mérlegtétel (mérleg sor): arab számok (1,2,…….) Mérlegtétel (mérleg sor): arab számok (1,2,…….)

71 3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: Olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják. B. Forgóeszközök: Olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgálják.

72 3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon C. Aktív időbeli elhatárolások: Olyan bevételek, amelyek ténylegesen csak a következő évben jelennek meg, de az üzleti évet illetik, illetve olyan ráfordítások, amelyek az üzleti évben merülnek fel, de a következő évek hozamai érdekében.

73 3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D. Saját tőke: Olyan tőkeelem amelyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. E. Céltartalékok: Olyan forrás, amelyet az adózás előtti eredmény terhére képeznek, a következő év kötelezettségeinek és költségeinek a fedezetére.

74 3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon F. Kötelezettségek: Olyan tőkeelem, amely a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló tartozásokat fejezi ki pénzértékben. (idegen forrásnak is nevezzük)

75 3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon G. Passzív időbeli elhatárolások: Olyan bevételek, amelyek az üzleti évben keletkeznek, de a következő évet illetik meg, illetve olyan ráfordítások, amelyek a következő üzleti évben keletkeznek, de a tárgyévi hozamok érdekében merülnek fel.

76 4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A. Befektetett eszközök: A.I. Immateriális javak: A.I. Immateriális javak: Olyan forgalomképes nem anyagiasult vagyonelemek, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

77 4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A. Befektetett eszközök: A.II. Tárgyi eszközök: A.II. Tárgyi eszközök: Olyan materiális vagyontárgyak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozói tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan elveszítik értéküket.

78 4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A. Befektetett eszközök: A.III. Befektetett pénzügyi eszközök: A.III. Befektetett pénzügyi eszközök: Olyan eszközök amelyet a vállalkozás azzal a céllal fektet be, hogy tartós jövedelemre, osztalékra, kamatra, tegyen szert, vagy irányítási, ellenőrzési jogosultságot szerezzen.

79 4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon B. Forgóeszközök: B. Forgóeszközök: B.I. Készletek: B.I. Készletek: Olyan vagyonelemek, Amelyeket termék előállításra, vagy szolgáltatás nyújtása során használnak (anyagok) Amelyeket termék előállításra, vagy szolgáltatás nyújtása során használnak (anyagok) Amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (FKT, BEFLEN) Amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (FKT, BEFLEN) Amelyek elkészültek és értékesítésre várnak (KT) Amelyek elkészültek és értékesítésre várnak (KT) Amelyeket értékesítési céllal szerez be a vállalkozás (áruk) Amelyeket értékesítési céllal szerez be a vállalkozás (áruk)

80 4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon B.II. Követelések: B.II. Követelések: Különféle szerződésből vagy jogi előírásból eredő pénzben kifejezett fizetési igények, melyek elismertek. B.III. Értékpapírok: B.III. Értékpapírok: Vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő forgalomképes okiratok. B.IV. Pénzeszközök: B.IV. Pénzeszközök: Azok a vagyontárgyak amelyek készpénzben, elektronikus pénzeszközben, csekken, bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére

81 4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D. Saját tőke: D.I. Jegyzett tőke: D.I. Jegyzett tőke: A létesítő okiratban meghatározott, cégbíróságon bejegyzett tőke. D.II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke: D.II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke: A jegyzett tőke azon része a melyet a tagok még nem fizettek be.

82 4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D.III. Tőketartalék: D.III. Tőketartalék: A tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére alapításkor, illetve tőkeemeléskor. Cégbírósági bejegyzésre nem kerülnek. D.IV. Eredménytartelék: D.IV. Eredménytartelék: A tárgyévet megelőző üzleti években folytatott gazdálkodás eredményének halmozott összegét mutatja.

83 4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D.V. Lekötött tartalék: D.V. Lekötött tartalék: A saját tőke felhasználásának korlátja kerül itt bemutatásra. D.VI. Értékelési tartalék: D.VI. Értékelési tartalék: Itt kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. D.VII. Mérlegszerinti eredmény (MSZE): D.VII. Mérlegszerinti eredmény (MSZE): Tárgyévi adózott EREDMÉNY.

84 4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon F. Kötelezettségek: F. Kötelezettségek: F.I. Hátrasorolt kötelezettségek F.I. Hátrasorolt kötelezettségek F.II. Hosszú lejáratú Kötelezettségek F.II. Hosszú lejáratú Kötelezettségek F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek

85 Az EREDMÉNYKIMUTATÁS és annak tartalma IV. fejezet

86 1. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS fogalma jellemzői Fogalma: Fogalma: A mérlegszerinti eredmény (MSZE) levezetését bemutató számviteli okmány. Jellemzői: Jellemzői: arra szolgál, hogy bemutassa a jövedelemtermelő képességet arra szolgál, hogy bemutassa a jövedelemtermelő képességet egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül az eredményt időszakra vonatkoztatva mutatja be az eredményt időszakra vonatkoztatva mutatja be ezer/milliárd Ft-ban készül ezer/milliárd Ft-ban készül három oszlopos három oszlopos négy változatban készíthető négy változatban készíthető

87 2. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS változatai 1. Formai megközelítés szerint: 1. Formai megközelítés szerint: az eltérés tartalmi jellegű Összköltség eljárással készülő forma Összköltség eljárással készülő forma Forgalmi költség eljárással készülő forma Forgalmi költség eljárással készülő forma 2. Változat szerinti megközelítés szerint: 2. Változat szerinti megközelítés szerint: az eltérés alaki jellegű Lépcsőzetes felépítésű „A” változat Lépcsőzetes felépítésű „A” változat Mérlegszerű felépítésű „B” változat Mérlegszerű felépítésű „B” változat

88 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma A. Üzemi (üzleti) eredmény: I. Értékesítés nettó árbevétele: 1. Export értékesítés nettó árbevétele 2. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Árbevétel: Eladott készletek kiszámlázott szolgáltatások üzleti partner által elismert ellenértéke, mely az áfa-t nem tartalmazza.

89 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Árbevételt csökkentő tételek: számla szerinti engedmény számla szerinti engedmény számla szerinti visszaküldés számla szerinti visszaküldés Árbevételt növelő tételek: árkiegészítés árkiegészítés felár felár II. Aktivált saját teljesítmények értéke (AST): saját termelésű készletek állomány változása saját termelésű készletek állomány változása saját előállítású eszközök aktivált értéke saját előállítású eszközök aktivált értéke

90 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma III. Egyéb bevételek: Olyan bevételek amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de…. Ilyenek: kapott bírság, kártérítés, kötbér, kamat kapott bírság, kártérítés, kötbér, kamat céltartalék feloldás céltartalék feloldás nem számla szerinti engedmény nem számla szerinti engedmény értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav

91 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma VII. Egyéb ráfordítások: Olyan ráfordítások amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de…. Ilyenek: fizetett bírság, kártérítés, kötbér, kamat fizetett bírság, kártérítés, kötbér, kamat céltartalék képzés céltartalék képzés nem számla szerinti engedmény nem számla szerinti engedmény értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav KSZÉ értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav KSZÉ adók, illetékek, hozzájárulások adók, illetékek, hozzájárulások

92 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Költségek: Az üzletmenet során felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A felmerült éves összes költség. IV. Anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke

93 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma V. Személyi jellegű ráfordítások: bérköltség bérköltség személyi jellegű egyéb kifizetések személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Bérjárulékok VI.Értékcsökkenési leírás (ÉCS)

94 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma B. Pénzügyi műveletek eredménye: Bevételek: kapott kamatok kapott kamatok árfolyamnyereség árfolyamnyereség osztalék, részesedés osztalék, részesedésRáfordítások: fizetendő kamatok fizetendő kamatok árfolyamveszteség árfolyamveszteség fizetett részesedés fizetett részesedés

95 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma C. Szokásos vállalkozási eredmény: Üzemi (üzleti) eredmény + Pénzügyi műveletek eredménye

96 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma D. Rendkívüli eredmény: Olyan bevételek amelyek a vállalkozás üzletmenetén kívül esnek. Bevételek: Bevitt apport értéke (a létesítő okirat szerint) Bevitt apport értéke (a létesítő okirat szerint) Térítés nélkül átvett eszköz Térítés nélkül átvett eszköz Kapott támogatás Kapott támogatás Elengedett kötelezettség Elengedett kötelezettség

97 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Ráfordítások: Bevitt apport értéke (KSZÉ) Bevitt apport értéke (KSZÉ) Adott támogatás Adott támogatás Térítés nélkül átadott eszköz (KSZÉ) Térítés nélkül átadott eszköz (KSZÉ) Átvállalt kötelezettség Átvállalt kötelezettség

98 3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma E. Adózás előtti eredmény: Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli eredmény A társasági adó alapja. F. Adózott eredmény: E-TÁSA=F G. Mérleg szerinti eredmény: F+igénybevett eredménytartalék-jóváhagyott osztalék, részesedés=MSZE

99 Értékelés a számvitelben V. fejezet

100 1. Az értékelés fogalma főbb kategóriái Fogalma: Fogalma: Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét kiszámítjuk. Képletszerűen: Képletszerűen:érték=q*p q:mennyiség p:egység ár összes költség=q*önköltség

101 1.Az értékelés fogalma főbb kategóriái Kategóriái: Kategóriái: Egység ár (p): Az a pénzmennyiség, amelyen egységnyi termék/szolgáltatás számbavétele megtörténik. Önköltség: Egységnyi termék/szolgáltatás előállítása/elvégzése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Érték: Termék/szolgáltatás mennyiségének és egységárának szorzata (p*q).

102 2. Értékelés szabályai Értékvesztés: Adott eszköz bekerülési értéke (KSZÉ) és a mérlegkészítéskori piaci árának pozitív különbözete. Értékvesztés: Adott eszköz bekerülési értéke (KSZÉ) és a mérlegkészítéskori piaci árának pozitív különbözete. Értékhelyesbítés: Adott eszköz fordulónapi árának és a bekerülési értékének pozitív különbözete. Értékhelyesbítés: Adott eszköz fordulónapi árának és a bekerülési értékének pozitív különbözete.

103 3. Bekerülési érték Fogalma: Az az érték, amekkora összegen a vagyont és tőkeelemeket nyilvántartásba vesszük. Fogalma: Az az érték, amekkora összegen a vagyont és tőkeelemeket nyilvántartásba vesszük. Megjelenési formái: Megjelenési formái: 1. Beszerzési költség (vásárláskor) 2. Előállítási költség (saját előállítás esetén)

104 3. Bekerülési érték KSZÉ= Bekerülési érték - Korrekciós tételek értékcsökkenésértékvesztés árfolyam különbözet

105 3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Beszerzési költség tartalma: Vételár Vételár + szállítási, rakodási költség + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség + beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek + vámköltség, vámteher + hitel,kölcsön kamata, költsége, jutaléka az üzembehegyezésig

106 3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Beszerzési költség tartalma: + adó, illeték, felszámított de le nem vonható ÁFA + felár + hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak + biztosítási díj (beruházásoknál) + vételi opció díja (értékpapíroknál) + devizahitel árfolyamvesztesége - engedmények

107 3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Beszerzési költség tartalma: Tárgyi eszközöknél még: + bővítés, átalakítás értéke + felújítás ellenértéke + tartozékok, alkatrészek ára + építési teleknél meglévő épület bontási költsége

108 3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Beszerzési költség tartalma: Tárgyi eszközöknél még: + tervezési költség + le nem írt bérleti jog ha a vétel előtt bérelték az ingatlant - elszámolt időarányos kamat - próbatermék előállítási ára

109 3. Bekerülési érték Előállítási költség tartalma: Előállítási költség tartalma: Eszköz előállítás esetén: előállítás, üzembe helyezés, bővítés, átalakítás, felújítás költsége előállítás, üzembe helyezés, bővítés, átalakítás, felújítás költsége előállítással szorosan összefüggő költségek előállítással szorosan összefüggő költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek

110 3. Bekerülési érték Előállítási költség tartalma: Előállítási költség tartalma: Szolgáltatás esetén: szolgáltatás teljesítése során közvetlenül felmerült költség szolgáltatás teljesítése során közvetlenül felmerült költség szolgáltatással szoros kapcsolatban álló költségek szolgáltatással szoros kapcsolatban álló költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek

111 4. Értékcsökkenés tartalma, elszámolása Fogalma: Fogalma: Az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai kopásának, illetve erkölcsi elavulásának pénzben kifejezett értéke. Formái: Formái: terv szerinti terv szerinti terven felüli terven felüli Elszámolási módszerei: Elszámolási módszerei: lineáris, degresszív, progresszív, teljesítményarányos, kombinált, egyösszegű

112 5. Készletek értékelése Aktiváláskor: Aktiváláskor: Beszerzési áron Beszerzési áron Előállítási költségen (STK előállítása esetén) Előállítási költségen (STK előállítása esetén) Évközben: Évközben: Átlagáron Átlagáron FIFO módszerrel FIFO módszerrel Mérlegkészítéskor: Mérlegkészítéskor: KSZÉ kell értékelni KSZÉ kell értékelni

113 6. Értékvesztés KSZÉ tartósan és jelentősen nagyobb mint a piaci érték.

114 Könyvvitel alapjai VI. fejezet

115 1. Könyvvezetési kötelezettség A vállalkozások működéséhez erőforrások szükségesek. A vállalkozások működéséhez erőforrások szükségesek. Erőforrások eredete: Erőforrások eredete: alapítóktól kapja a vállalkozás alapítóktól kapja a vállalkozás működés során vásárolja a vállalkozás működés során vásárolja a vállalkozás előállítja a vállalkozás előállítja a vállalkozás A vállalkozás vagyona a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. A vállalkozás vagyona a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.

116 2. Kettős könyvvitel jellemzői a vállalkozásnak évente (legalább egyszer) beszámolót kell készítenie a vállalkozásnak évente (legalább egyszer) beszámolót kell készítenie be kell mutatni a vállalkozásnak hogy hogyan alakult a vagyoni helyzete be kell mutatni a vállalkozásnak hogy hogyan alakult a vagyoni helyzete el kell számolni a vagyonelemek mozgását, származását megjelenési forma és eredet szerint is (ezt a kettős nyilvántartást nevezzük kettős könyvvitelnek!) el kell számolni a vagyonelemek mozgását, származását megjelenési forma és eredet szerint is (ezt a kettős nyilvántartást nevezzük kettős könyvvitelnek!)

117 2. Kettős könyvvitel jellemzői Gazdasági események: Gazdasági események: Olyan változások, melynek hatására a vállalkozásnak változik a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete. Lehet: alapvető vagy egyszerű alapvető vagy egyszerű összetett összetett

118 2. Kettős könyvvitel jellemzői Alapvető (egyszerű) gazdasági események: Az esemény csak a vállalkozás vagyonának mennyiségét és/vagy összetételét módosítja. Csoportosításuk: 1. eszközátrendeződés 2. forrásátrendeződés 3. vagyon nő 4. vagyon csökken

119 2. Kettős könyvvitel jellemzői Összetett gazdasági események: Az esemény hatására nemcsak a vagyon változik, hanem a jövedelmezőség is. A tevékenység során nyereség vagy veszteség keletkezik. Csoportosításuk: 1. A vállalkozás tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó 2. A vállalkozás tevékenységéhez közvetetten kapcsolódó

120 3. Számlasoros elszámolás jellemzői Könyvvezetés fogalma: Könyvvezetés fogalma: Könyvvezetés alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek keretében a gazdasági eseményeket feljegyzik, rögzítik. Könyvvezetés menete: Könyvvezetés menete: megfigyelés megfigyelés dokumentáció összegyűjtése dokumentáció összegyűjtése vagyonelem változás feljegyzése vagyonelem változás feljegyzése

121 3. Számlasoros elszámolás jellemzői Analitikus könyvelés: Analitikus könyvelés: Az egyes vagyonelemekről vezetett részletes, mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. Főkönyvi (szintetikus) könyvelés: Főkönyvi (szintetikus) könyvelés: Csak értékben vezetett összevont nyilvántartás az analitikus könyvelés alapján.

122 3. Számlasoros elszámolás jellemzői Főkönyvi számla: Főkönyvi számla: Olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a vagyonelemben bekövetkezett növekedést, másik oldalán a csökkenést fel. Fajtái: eszköz számlák (T+, K-) forrás számlák (T-, K+) bevétel számlák (T-, K+) költség, ráfordítás számlák (T+, K-)

123 Formája: Tartozik Követel

124 3. Számlasoros elszámolás jellemzői Könyvelés a főkönyvi számlákon: Könyvelés a főkönyvi számlákon: 1. nyitás 2. könyvelés 3. zárás Főkönyvi kivonat: Főkönyvi kivonat: A főkönyvi számlákról készített összesítő, ellenőrző kimutatás.

125 4. Idősoros elszámolás jellemzői Lényege: Lényege: A gazdasági eseményeket sorrendben, időrendben követi nyomon Tartalma: Tartalma: gazdasági esemény sorszáma gazdasági esemény sorszáma gazdasági esemény ideje gazdasági esemény ideje gazdasági esemény megnevezése gazdasági esemény megnevezése gazdasági esemény által érintett vagyonrész és változása gazdasági esemény által érintett vagyonrész és változása vagyonváltozás összege vagyonváltozás összege

126 Formája: SorszámDátum Gazdasági esemény megnevezése SzámlaÖsszeg TartozikKövetelTartozikKövetel

127 6. Kettős könyvvitel folyamata NYITÓMÉRLEG Eszköz és forrás számlák nyitása

128 Gazdasági események folyamatos évközi könyvelése analitikaszintetikaidősorosszámlasoros

129 LELTÁR eszköz és forrás számlák zárása, eredményszámlák átvezetése ZÁRÓMÉRLEG

130 Számviteli bizonylatok VII. fejezet

131 1. Számviteli bizonylatok fogalma kellékei Fogalma: Fogalma: Számviteli bizonylat minden olyan okmány amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítenek, és amely rendelkezik a számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékeivel. Lehet:számlaszerződésmegállapodás hitelintézeti bizonylat bankkivonat egyéb minősített okirat

132 1. Számviteli bizonylatok fogalma kellékei Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei: Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei: megnevezés, sorszám megnevezés, sorszám kiállító neve, címe kiállító neve, címe megrendelő neve,címe megrendelő neve,címe kiállítás ideje kiállítás ideje gazdasági művelet mennyiségi és értékbeni adatai gazdasági művelet mennyiségi és értékbeni adatai érintett könyvviteli számla megnevezése érintett könyvviteli számla megnevezése könyvviteli számlára rögzítés időpontja, igazolása könyvviteli számlára rögzítés időpontja, igazolása

133 2. Bizonylatok fajtái Kiállítás módja szerint: Kiállítás módja szerint: elsődleges bizonylatok elsődleges bizonylatok másodlagos bizonylatok másodlagos bizonylatok Kezelésük módja szerint: Kezelésük módja szerint: szigorú számadású bizonylatok szigorú számadású bizonylatok nem szigorú számadású bizonylatok nem szigorú számadású bizonylatok

134 3. Bizonylati szabályzat A vállalkozásnak belső szabályzatban rögzítenie kell a bizonylatok besorolását és a feldolgozás rendjét

135 4. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem Bizonylati elv: Bizonylati elv: Minden olyan eseményt amely a vállalkozás vagyonát érinti bizonylatolni és könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. Bizonylati fegyelem: Bizonylati fegyelem: A bizonylatok kiállításának pontossága, könyvelésének szabályszerűsége.

136 Könyvvizsgálat VIII. fejezet

137 1. Könyvvizsgálat fogalma A könyvvizsgálat annak megállapítása hogy a vállalkozó által készített beszámoló a számviteli törvény előírásai alapján készült e.

138 2. Könyvvizsgálói záradék Törvény határozza meg a hitelesítő záradékot.Lehet:egyezőkorlátozóelutasító

139 3. Letétbe helyezés, közzététel Letétbe helyezés: Letétbe helyezés: A fordulónapot követő 150 napon belül. Konszolidált beszámoló esetén 180 napon belül. Közzététel kötelező: Közzététel kötelező: A számviteli törvény szerinti gazdálkodókra Takarékszövetkezeteknél Kötvény kibocsátóknál


Letölteni ppt "Számvitel I. Könyvviteli alapismeretek. Vállalkozások tevékenysége és annak információs rendszere I. fejezet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések