Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Országos Képzési Jegyzék 2006. 1. előadás. 2 Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Országos Képzési Jegyzék 2006. 1. előadás. 2 Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában,"— Előadás másolata:

1 1 Országos Képzési Jegyzék előadás

2 2 Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony

3 3 PROBLÉMÁK Az intézmények továbbra is a saját pozíciójuk megőrzésére törekednek Együttműködés hiánya intézmények között és intézményen belül Munkaerő-piaci igényekhez továbbra is nehézkes alkalmazkodás Rosszul értelmezett partneri igénynek megfelelés Az intézmények és a gazdálkodó szervezetek között nincs fejlesztő kapcsolat

4 4 A fejlesztések általános céljai, irányai Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet Korszerű infrastruktúra megteremtése és hatékony működtetése Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (kapacitások racionalizálása) Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés (rész-szakképesítések) A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes felnőttképzés Vizsgarendszer egységesítése (mérés- értékelés) és különválasztása

5 5 Konkrét célok A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre.

6 6 Konkrét célok Intézmény vezetés felkészítése a változások menedzselésére, a korszerű intézményvezetésre Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

7 7 Fő elvek Új tartalmú szvk-k: –Kompetencia alapú –Moduláris szerkezetű –Szakmacsoportos rendszerű –Gyakorlat/tevékenység centrikus Egymásra épülő Beszámítható Munkaerő-piaci igényeket kielégítő Egész életen át tartó tanulást segítő

8 8

9 9

10 10 OKJ felépítése OKJ felépítése

11 11 Definíciók –Szintek –Szakmacsoportok –Szakképesítés –Alap-szakképesítés –Rész-szakképesítés –Elágazás –Ráépülés Pl.:Laboratóriumi technikus: rész-szakképesítés - pl.: ált. laboráns: elágazás - pl.: ált. lab. tech.: ráépülés - pl.: Farmakológus:

12 12 Kereskedő 1-2. számjegy: Szint 52 = Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül –5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe 341 =Nagy- és kiskereskedelem 6-7 számjegy: az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma 8. számjegy: az alap szakképesítést 9. számjegy: a rész szakképesítést 10. számjegy: az elágazást 11. számjegy: a ráépülést jelzi, ha 1 – akkor igen 0 – akkor nem0 12–13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21–61 (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) 14–15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01..

13 13 Kereskedő ( ) (52) Bútor- és lakástextil kereskedő Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Ruházati kereskedő (52) Kereskedelmi bolthálózat szervező Elágazása nem lehet Alapszakképesítés

14 14 Laboratóriumi technikus (54) (31) Általános laboráns Élelmiszeripari laboráns Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns (54) Farmakológus Gombatoxikológus Általános vegyipari … Drog és toxikológiai … Élelmiszerminősítő … Gyógyszeripari … Környezetvédelmi és vízminőségi … Mezőgazdasági … Szakképesítés (gyűjtő)

15 15 Szakképesítés Rész- szakképesítés(ek ) R á é p ü l é s (e k) Elágazás 3 Elágazás 2 Elágazás 1

16 16 Megjelent jogszabályok  1/2006. (II. 17.) OM rendelet – új OKJ  1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet – szvk formai előírásai  10/2007. SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról  20/2007. SZMM rendelet – vizsgáztatás  21/2007. SZMM rendelet – 195 szvk (SZMM)  SZMM közlemény (2006/106. MK) – központi programok  Kötelező: 2008-tól

17 17 Példa Bolti eladó elágazás Bútor- és lakástextil eladó Élelmiszer- és vegyiáru eladó Műszakicikk eladó Porcelán- és edényáru eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó Kereskedő rész-szakképesítés Bútor- és lakástextil kereskedő Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Ruházati kereskedő 1 ráépülés Kereskedelmi bolthálózat szervező

18 18 Új elemek az OKJ-ban A szakképesítés körének új tartalma (alapszakma, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés) A szakképesítés azonosító számának új szerkezete A kizárólag iskolai rendszerű szakképzés az 55-ös szinten Az iskolarendszeren kívüli képzés az 55-ös szint kivételével valamennyi képesítésnél lehetséges Az elmélet-gyakorlat arány nem az OKJ-ben, hanem az szvk-ban jelenik meg

19 19 Szakmai és vizsgakövetelmények jogi szabályozása, alapfogalmak 2. előadás

20 20 Alapfogalmak Az új OKJ – ra épülő szakképzés –kompetenciaalapú –modulrendszerű

21 21 A kompetencia fogalma pedagógiai - pszichológiai megközelítésből Amikor a kompetenciáról beszélünk, akkor a legtágabb értelemben vett intelligenciáról szólunk: a “mit” egyszerű tudásán túl a “hogyan” tudását is magába foglaló operatív intelligenciáról. A kompetencia ugyanis akcióra vonatkozik, a környezet megváltoztatására csakúgy, mint a környezethez való alkalmazkodásra. (Bruner)

22 22 A kompetencia fogalma általánosan értelmezve Mentális vagy fizikai cselekvőképesség egy komplex, dinamikus, nem teljesen meghatározott (determinált) szituációban képesség és attitűd a szakmai és magánélet szervezésére változó körülmények között nemcsak egyéni, hanem társadalmi jelenség is. (Hartmann és Erpenbach nyomán)

23 23 A kompetencia fogalma a munkakörelemzésen alapuló tananyag fejlesztési eljárás során A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket, magatartásformákat (attitűdöket) és képességeket jelenti

24 24

25 25 Modul Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

26 26 Modul A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

27 27 Kompetencia alapú képzés Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

28 28 Kulcskvalifikációs profil

29 29 Kérdések

30 30 Köszönöm a figyelmet !

31 SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELEMÉNYEK 31

32 32 Szakmai és vizsgakövetelmény Szakmai és vizsgakövetelmény I. Az OKJ-ban szereplő adatok: A szakképesítés, rész- szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek)adatai II. Egyéb adatok: bemeneti kompetenciák, elmélet:gyakorlat, szintvizsga lehetőség III. Munkaterület(ek) IV. Szakmai követelmények: k övetelmény modulok felsorolása: feladatprofil, tulajdonság profil V. Vizsgáztatási követelmények: szakmai vizsga részei; vizsgatevékenységek; időtartam; értékelés; felmentés VI. Eszköz és felszerelés jegyzék VII. Egyebek

33 33 Feladatprofil Munkakörelemzések alapján azokat a munkafeladatokat tartalmazza, amit egy dolgozónak el kell tudni végeznie A kompetenciakövetelményeket (szakmai követelményeket) fogalmazza meg Például: –Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumokat, szabályszerűségüket. –Készletre veszi az árut.

34 34 Tulajdonságprofil A munkavállalótól elvárható kompetenciakészletet, a tanulás eredményeként elsajátított szakmai és tulajdonságbeli személyiségkomponenseket tartalmazza, négy kategóriában –Szakmai kompetenciák –Személyes kompetenciák –Társaskompetenciák –módszerkompetenciák

35 35 Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek –A munkakör ellátásához szükséges ismeretek megnevezése (Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése) Szakmai készségek –A munkakör ellátásához szükséges készségek (Hallott szakmai szöveg megértése)

36 36 Személyes kompetenciák Adottságok (testi erő) Jellemvonások (elhivatottság)

37 37 Társas kompetenciák Együttműködés (segítőkészség) Kommunikáció (meggyőzőképesség) Konfliktuskezelés (empatikus készség)

38 38 Módszerkompetenciák Gondolkodás (gyakorlatias feladatértelmezés) Problémamegoldás (lényegfelismerés) Munkamódszer, munkastílus (a környezet tisztán tartása)

39 39 Szakképesítések közös követelménymoduljai Szakképesítések szerkezete Egymásraépülés Közös követelménymodulok

40 Hegesztő alap-szakképesítés követelmény moduljai Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Hegesztő alapfeladatok Hegesztő feladatok Hegesztést előkészítő és befejező feladatok Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok Egyéb hegesztőeljárások feladatai Gázhegesztő feladatok Vágási műveletek Hegesztő-vágó gép kezelőjének feladatai Volframelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Hegesztő Bevont elektródás hegesztőEgyéb eljárás szerinti hegesztőFogyóelektródás hegesztőGázhegesztőHegesztő-vágó gép kezelőjeVolframelektródás hegesztő Résszakképesítés I.

41 41 Résszakképesítés II. A számú, Bútorasztalos szakképesítés követelménymoduljai A számú, Asztalosipari szerelő megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai számú, Fa- és bútoripari gépkezelő rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai számú, Faesztergályos megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai számú, Fatermékgyártó rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai

42 42 Elágazás Szabó szakképesítés követelménymoduljai számú, Csecsemő- és gyermekruha-készítő elágazás szakmai követelménymoduljai A számú, Férfiszabó, elágazás szakmai követelménymoduljai számú, Női szabó elágazás szakmai követelménymoduljai

43 43 Ráépülés Bútorasztalos Műbútorasztalos

44 44 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés rész-szakképesítései Géplakatos szakképesítés Gépbeállító rész-szakképesítés

45 45 Kérdések

46 46 Köszönöm a figyelmet !

47 47 A központi programok Az iskolarendszerű oktatás tartalmi szabályozása 3. előadás

48 48 Központi program (tanterv) A miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (helyi szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

49 49 I.ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 2. A szakképesítés, elágazások OKJ-ben szereplő és egyéb adatai 3. A képzés szervezésének feltételei 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete 6. A képzés célja 7. A szakképesítés, elágazások szakmai követelménymoduljai 8. A képzés szerkezete 9. A szakképesítés, elágazások vizsgáztatási követelményei 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok II. A KÖZPONTI PROGRAM TANANYAGEGYSÉGEI Központi program tartalma Központi program tartalma

50 50 Tananyagelem/tananyagegység/modul Modularitás: Szvk-k szintjén - követelménymodul –Közös követelményeket határoz meg különböző szakképesítések esetén –Érvényes az iskolarendszerű képzésre és a felnőttképzésre is. A központi programok szintjén –Az SZVK a kimenet-szabályozását adja a szakképzésnek, a központi program a kimenet-szabályozás mellett bevezeti az iskolarendszerű szakképzésben a folyamatszabályozást –A folyamatszabályozás az oktatási folyamatot tantervi előírásokon keresztül szabályozza –Ez alapján a központi programokban a követelménymodulokat tantervi egységekre bontó folyamatmodulról – tananyagmodulról beszélhetünk

51 51 Tananyagelem/tananyagegység/modul Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb tartalmi egysége, a központi programban tovább nem bontott része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Modul (folyamatmodul-tananyagmodul ): olyan önálló tananyagblokk (szakasz), amelynek megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény.

52 52 tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák tanulói tevékenységformák a képzési helyszín jellege a tanulócsoport jellege a tananyagelem tartalmának tömör meghatározása Tananyagelem/tananyagegység/modul

53 53 Tananyagelem/tananyagegy- ség/modul Példa: Modul: Az áruforgalom lebonyolítása –Tananyagegység: Általános áruismeret Tananyagelemek: Árurendszer, minőség, szabvány Tananyagelemek: Minőségbiztosítás, tanúsítás –Tananyagegység: Áruforgalmi ismeret Tananyagelemek: Áruátvétel Tananyagelemek: Kapcsolódó adminisztráció Tananyagelem: Raktározási munkák Tananyagelem: Leltározási munkák Stb.

54 54 Központi program jellemzői Központi program csak az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítéshez készül Rész-szakképesítés iskolarendszerben nem lehet cél (kivétel: speciális és képességfejlesztő szakiskolák), erre központi program nem készül Cél az adott szakképesítés szvk-jában meghatározott valamennyi kompetencia megszerzésének biztosítása A tanítás-tanulás folyamatában a fejlesztési cél és az ajánlott tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összhangjának megteremtése

55 55 Tananyagmodulok jellemzői Tananyagmodul – tananyagegység Célja – tulajdonságprofil Tanulói munkaforma – feladatprofil Időszükséglete – teljes képzési idő (<) Elméleti, gyakorlati, elméletigényes gyakorlati – elmélet-gyakorlat aránya

56 56 A követelménymodulok és a tananyagegységek kapcsolata F T Feladatprofil 1. Tulajdonságprofil 1. Követelménymodul 1. F T T F T F Követelménymodul 2. Követelménymodul 3. Követelménymodul 4. Feladatok Tulajdonságok KompetenciaprofilKövetelményekSzakmai program C TM Cél 1. Tanulói munkaforma 1. Tananyagegység 1. C TM C C C C Tananyagegység 2. Tananyagegység 3. Tananyagegység 4. Tananyagegység 5. Tananyagegység 6. F T F T F T F T C C C C C C TM ? maximális képzési idő ~15% szabad

57 57 Szakmai program Szakmai program Megszerezhető kompetenciák Bekapcsolódás és részvétel feltételei Képzési idő Képzés módszerei (csoportos, egyéni, távoktatás…) Tananyag egységei (cél, tartalom, terjedelem) Maximális csoportlétszám Teljesítmény értékelő rendszer Elvégzésről szóló igazolás kiadás feltételei Személyi, tárgyi feltételek

58 58 Iskolai rendszerű képzés Az „i” jelzés azt jelenti, hogy az adott szakképesítés kizárólag iskolai rendszerben oktatható. Ez kizárólag az 55-ös szintű szakképesítéseknél maradt meg (FSZ). Ahol évfolyam megjelölés szerepel Alap-szakképesítés Elágazás Ráépülés

59 59 Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

60 60 Új szakmai vizsga 1. vizsgarész 2. vizsga- rész 3. vizsgarész 4. vizsga- rész  Minden követelmény modulhoz tartozik egy-egy vizsgarész  A vizsgarészek egy vagy több vizsgafeladatból állnak  A vizsgafeladatokhoz egy vagy több vizsgatevékenység kapcsolódik

61 61 Szakmai vizsga elemei  Vizsgafeladat: a vizsga tartalmi és értékelési egysége  Vizsgarész: követelmény modulhoz rendelhető több vizsgafeladat  Vizsgatevékenység: írásbeli, gyakorlati, szóbeli, interaktív (A 26/2001. OM rendelet „a vizsgáztatásról” módosítás előtt...)

62 62 Kérdések

63 63 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "1 Országos Képzési Jegyzék 2006. 1. előadás. 2 Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések