Országos Képzési Jegyzék 2006.

Az előadások a következő témára: "Országos Képzési Jegyzék 2006."— Előadás másolata:

1 Országos Képzési Jegyzék 2006.
1. előadás

2 Alapvető problémák Európában és hazánkban
A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony

3 PROBLÉMÁK Az intézmények továbbra is a saját pozíciójuk megőrzésére törekednek Együttműködés hiánya intézmények között és intézményen belül Munkaerő-piaci igényekhez továbbra is nehézkes alkalmazkodás Rosszul értelmezett partneri igénynek megfelelés Az intézmények és a gazdálkodó szervezetek között nincs fejlesztő kapcsolat

4 A fejlesztések általános céljai, irányai
Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet Korszerű infrastruktúra megteremtése és hatékony működtetése Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (kapacitások racionalizálása) Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés (rész-szakképesítések) A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes felnőttképzés Vizsgarendszer egységesítése (mérés-értékelés) és különválasztása

5 Konkrét célok A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre.

6 Konkrét célok Intézmény vezetés felkészítése a változások menedzselésére, a korszerű intézményvezetésre Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

7 Fő elvek Új tartalmú szvk-k: Egymásra épülő Beszámítható
Kompetencia alapú Moduláris szerkezetű Szakmacsoportos rendszerű Gyakorlat/tevékenység centrikus Egymásra épülő Beszámítható Munkaerő-piaci igényeket kielégítő Egész életen át tartó tanulást segítő

8

9

10 OKJ felépítése

11 Definíciók Szintek Szakmacsoportok Szakképesítés Alap-szakképesítés
Rész-szakképesítés Elágazás Ráépülés Pl.: Laboratóriumi technikus: 3 rész-szakképesítés - pl.: ált. laboráns: 6 elágazás pl.: ált. lab. tech.: 2 ráépülés pl.: Farmakológus:

12 az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma
Kereskedő 12–13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21–61 (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) 8. számjegy: az alap szakképesítést 9. számjegy: a rész szakképesítést 10. számjegy: az elágazást 11. számjegy: a ráépülést jelzi, ha 1 – akkor igen 0 – akkor nem0 1-2. számjegy: Szint 52 = Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül 14–15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. 6-7 számjegy: az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe 341 =Nagy- és kiskereskedelem

13 Kereskedelmi bolthálózat szervező
Alapszakképesítés (52) Kereskedelmi bolthálózat szervező Elágazása nem lehet Kereskedő ( ) (52) Bútor- és lakástextil kereskedő Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Ruházati kereskedő

14 Szakképesítés (gyűjtő)
(54) Farmakológus Gombatoxikológus Általános vegyipari … Drog és toxikológiai … Élelmiszerminősítő … Gyógyszeripari … Környezetvédelmi és vízminőségi … Mezőgazdasági … Laboratóriumi technikus (54) (31) Általános laboráns Élelmiszeripari laboráns Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns

15 Rész-szakképesítés(ek)
R á é p ü l é s (e k) Szakképesítés Elágazás 2 Elágazás 3 Elágazás 1 Rész-szakképesítés(ek)

16 Megjelent jogszabályok
1/2006. (II. 17.) OM rendelet – új OKJ 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet – szvk formai előírásai 10/2007. SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról 20/2007. SZMM rendelet – vizsgáztatás 21/2007. SZMM rendelet – 195 szvk (SZMM) SZMM közlemény (2006/106. MK) – központi programok Kötelező: 2008-tól

17 Példa Bolti eladó 6 elágazás Bútor- és lakástextil eladó Élelmiszer- és vegyiáru eladó Műszakicikk eladó Porcelán- és edényáru eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó Kereskedő 3 rész-szakképesítés Bútor- és lakástextil kereskedő Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Ruházati kereskedő 1 ráépülés Kereskedelmi bolthálózat szervező

18 Új elemek az OKJ-ban A szakképesítés körének új tartalma (alapszakma, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés) A szakképesítés azonosító számának új szerkezete A kizárólag iskolai rendszerű szakképzés az 55-ös szinten Az iskolarendszeren kívüli képzés az 55-ös szint kivételével valamennyi képesítésnél lehetséges Az elmélet-gyakorlat arány nem az OKJ-ben, hanem az szvk-ban jelenik meg

19 Szakmai és vizsgakövetelmények jogi szabályozása, alapfogalmak
2. előadás

20 Alapfogalmak Az új OKJ – ra épülő szakképzés kompetenciaalapú
modulrendszerű

21 A kompetencia fogalma pedagógiai - pszichológiai megközelítésből
Amikor a kompetenciáról beszélünk, akkor a legtágabb értelemben vett intelligenciáról szólunk: a “mit” egyszerű tudásán túl a “hogyan” tudását is magába foglaló operatív intelligenciáról. A kompetencia ugyanis akcióra vonatkozik, a környezet megváltoztatására csakúgy, mint a környezethez való alkalmazkodásra. (Bruner)

22 A kompetencia fogalma általánosan értelmezve
Mentális vagy fizikai cselekvőképesség egy komplex, dinamikus, nem teljesen meghatározott (determinált) szituációban képesség és attitűd a szakmai és magánélet szervezésére változó körülmények között nemcsak egyéni, hanem társadalmi jelenség is. (Hartmann és Erpenbach nyomán)

23 A kompetencia fogalma a munkakörelemzésen alapuló tananyag fejlesztési eljárás során
A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket, magatartásformákat (attitűdöket) és képességeket jelenti

24

25 Modul Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

26 Modul A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

27 Kompetencia alapú képzés
Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

28 Kulcskvalifikációs profil

29 Kérdések

30 Köszönöm a figyelmet !

31 Szakmai és Vizsgakövetelemények

32 Szakmai és vizsgakövetelmény
I. Az OKJ-ban szereplő adatok: A szakképesítés, rész- szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek)adatai II. Egyéb adatok: bemeneti kompetenciák, elmélet:gyakorlat, szintvizsga lehetőség III. Munkaterület(ek) IV. Szakmai követelmények: követelmény modulok felsorolása: feladatprofil, tulajdonság profil V. Vizsgáztatási követelmények: szakmai vizsga részei; vizsgatevékenységek; időtartam; értékelés; felmentés VI. Eszköz és felszerelés jegyzék VII. Egyebek

33 Feladatprofil Munkakörelemzések alapján azokat a munkafeladatokat tartalmazza, amit egy dolgozónak el kell tudni végeznie A kompetenciakövetelményeket (szakmai követelményeket) fogalmazza meg Például: Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumokat, szabályszerűségüket. Készletre veszi az árut.

34 Tulajdonságprofil A munkavállalótól elvárható
kompetenciakészletet, a tanulás eredményeként elsajátított szakmai és tulajdonságbeli személyiségkomponenseket tartalmazza, négy kategóriában Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Társaskompetenciák módszerkompetenciák

35 Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek Szakmai készségek
A munkakör ellátásához szükséges ismeretek megnevezése (Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése) Szakmai készségek A munkakör ellátásához szükséges készségek (Hallott szakmai szöveg megértése)

36 Személyes kompetenciák
Adottságok (testi erő) Jellemvonások (elhivatottság)

37 Társas kompetenciák Együttműködés (segítőkészség)
Kommunikáció (meggyőzőképesség) Konfliktuskezelés (empatikus készség)

38 Módszerkompetenciák Gondolkodás (gyakorlatias feladatértelmezés)
Problémamegoldás (lényegfelismerés) Munkamódszer, munkastílus (a környezet tisztán tartása)

39 Szakképesítések közös követelménymoduljai
Szakképesítések szerkezete Egymásraépülés Közös követelménymodulok

40 Résszakképesítés I. Hegesztő Általános gépészeti munka-, baleset-,
tűz- és környezetvédelmi feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Volframelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Hegesztő-vágó gép kezelőjének feladatai Vágási műveletek Gázhegesztő feladatok Egyéb hegesztőeljárások feladatai Hegesztő alapfeladatok Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok Hegesztést előkészítő és befejező feladatok Hegesztő feladatok Volframelektródás hegesztő Hegesztő alap-szakképesítés követelmény moduljai Hegesztő-vágó gép kezelője Fogyóelektródás hegesztő Bevont elektródás hegesztő Egyéb eljárás szerinti hegesztő Gázhegesztő

41 Résszakképesítés II. 2273-06 2274-06 2275-06 2302-06 2303-06 2304-06
számú, Fatermékgyártó rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai számú, Faesztergályos megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai számú, Fa- és bútoripari gépkezelő rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai A számú, Asztalosipari szerelő megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai A számú, Bútorasztalos szakképesítés követelménymoduljai

42 Elágazás 33 542 05 Szabó szakképesítés követelménymoduljai 1088-06
számú, Női szabó elágazás szakmai követelménymoduljai A számú, Férfiszabó, elágazás szakmai követelménymoduljai számú, Csecsemő- és gyermekruha-készítő elágazás szakmai követelménymoduljai Szabó szakképesítés követelménymoduljai

43 Ráépülés Bútorasztalos Műbútorasztalos 2646-06 2647-06 2648-06 2649-06
Műbútorasztalos Bútorasztalos

44 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő
szakképesítés rész-szakképesítései Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Géplakatos szakképesítés 4109 0099 0220 3108 4108 6090 5105 0105 0106 0107 0108 0221 3095 4107 6108 5096 0095 0095 0095 0095 0095 0225 0347 4096 6109 6109 6109 0096 0096 0096 0096 0096 0346 0359 4111 4111 4111 4111 0109 0109 0109 0109 0109 0345 0345 0345 4095 4095 4095 4095 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 Gépbeállító rész-szakképesítés Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 0220 0110 0111 3095 3108 4095 4096 4107 4108 0221 0225 0345 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0346 0347 0359

45 Kérdések

46 Köszönöm a figyelmet !

47 A központi programok Az iskolarendszerű oktatás tartalmi szabályozása
3. előadás

48 Központi program (tanterv)
A miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (helyi szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

49 Központi program tartalma
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 2. A szakképesítés, elágazások OKJ-ben szereplő és egyéb adatai 3. A képzés szervezésének feltételei 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete 6. A képzés célja 7. A szakképesítés, elágazások szakmai követelménymoduljai 8. A képzés szerkezete 9. A szakképesítés, elágazások vizsgáztatási követelményei 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok II. A KÖZPONTI PROGRAM TANANYAGEGYSÉGEI

50 Tananyagelem/tananyagegység/modul
Modularitás: Szvk-k szintjén - követelménymodul Közös követelményeket határoz meg különböző szakképesítések esetén Érvényes az iskolarendszerű képzésre és a felnőttképzésre is. A központi programok szintjén Az SZVK a kimenet-szabályozását adja a szakképzésnek, a központi program a kimenet-szabályozás mellett bevezeti az iskolarendszerű szakképzésben a folyamatszabályozást A folyamatszabályozás az oktatási folyamatot tantervi előírásokon keresztül szabályozza Ez alapján a központi programokban a követelménymodulokat tantervi egységekre bontó folyamatmodulról – tananyagmodulról beszélhetünk

51 Tananyagelem/tananyagegység/modul
Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb tartalmi egysége, a központi programban tovább nem bontott része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Modul (folyamatmodul-tananyagmodul ): olyan önálló tananyagblokk (szakasz), amelynek megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény.

52 tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák
Tananyagelem/tananyagegység/modul tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák tanulói tevékenységformák a képzési helyszín jellege a tanulócsoport jellege a tananyagelem tartalmának tömör meghatározása

53 Tananyagelem/tananyagegy-ség/modul
Példa: Modul: Az áruforgalom lebonyolítása Tananyagegység: Általános áruismeret Tananyagelemek: Árurendszer, minőség, szabvány Tananyagelemek: Minőségbiztosítás, tanúsítás Tananyagegység: Áruforgalmi ismeret Tananyagelemek: Áruátvétel Tananyagelemek: Kapcsolódó adminisztráció Tananyagelem: Raktározási munkák Tananyagelem: Leltározási munkák Stb.

54 Központi program jellemzői
Központi program csak az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítéshez készül Rész-szakképesítés iskolarendszerben nem lehet cél (kivétel: speciális és képességfejlesztő szakiskolák), erre központi program nem készül Cél az adott szakképesítés szvk-jában meghatározott valamennyi kompetencia megszerzésének biztosítása A tanítás-tanulás folyamatában a fejlesztési cél és az ajánlott tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összhangjának megteremtése

55 Tananyagmodulok jellemzői
Tananyagmodul – tananyagegység Célja – tulajdonságprofil Tanulói munkaforma – feladatprofil Időszükséglete – teljes képzési idő (<) Elméleti, gyakorlati, elméletigényes gyakorlati – elmélet-gyakorlat aránya

56 A követelménymodulok és a tananyagegységek kapcsolata
Cél 1. Feladatprofil 1. F F Feladatok C C Tananyagegység 1. Követelménymodul 1. TM TM T T Tanulói munkaforma 1. Tulajdonságprofil 1. C C F F TM TM Tananyagegység 2. Követelménymodul 2. C C T T TM TM Tananyagegység 3. Tulajdonságok F F C C Tananyagegység 4. maximális képzési idő TM TM Követelménymodul 3. T T C C Tananyagegység 5. TM TM F F Követelménymodul 4. C C T T Tananyagegység 6. TM TM ? ~15% szabad Követelmények Kompetenciaprofil Szakmai program

57 Szakmai program Megszerezhető kompetenciák
Bekapcsolódás és részvétel feltételei Képzési idő Képzés módszerei (csoportos, egyéni, távoktatás…) Tananyag egységei (cél, tartalom, terjedelem) Maximális csoportlétszám Teljesítmény értékelő rendszer Elvégzésről szóló igazolás kiadás feltételei Személyi, tárgyi feltételek

58 Iskolai rendszerű képzés
Az „i” jelzés azt jelenti, hogy az adott szakképesítés kizárólag iskolai rendszerben oktatható. Ez kizárólag az 55-ös szintű szakképesítéseknél maradt meg (FSZ). Ahol évfolyam megjelölés szerepel Alap-szakképesítés Elágazás Ráépülés

59 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás

60 Új szakmai vizsga 2. vizsga-rész 4. vizsga-rész 1. vizsgarész 3. vizsgarész Minden követelmény modulhoz tartozik egy-egy vizsgarész A vizsgarészek egy vagy több vizsgafeladatból állnak A vizsgafeladatokhoz egy vagy több vizsgatevékenység kapcsolódik

61 Szakmai vizsga elemei Vizsgafeladat: a vizsga tartalmi és értékelési egysége Vizsgarész: követelmény modulhoz rendelhető több vizsgafeladat Vizsgatevékenység: írásbeli, gyakorlati, szóbeli, interaktív (A 26/2001. OM rendelet „a vizsgáztatásról” módosítás előtt...)

62 Kérdések

63 Köszönöm a figyelmet !