Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI"— Előadás másolata:

1 A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Chemexpo, Budapest, május 17. A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár

2 Bevezetés Vállalásaink az EU csatlakozással Elfogadjuk és a hazai jogrendszerbe beépítjük az EK szabályozó rendszerét Megteremtjük és működtetjük a végrehajtáshoz szükséges intézményi hátteret Biztosítjuk az előírások betartását és a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételét

3 Bevezetés Csatlakozás hatásai a gazdaságban: EU környezetvédelmi jogszabályait kell alkalmazni (kényszerítő tényező) Környezetvédelmi beruházások több területen Környezeti haszon Korszerűbb technológiák elterjedése, modernizáció

4 Bevezetés Csatlakozás hatásai a gazdaságban: Környezetvédelmi beruházások iránti igény (ösztönző tényező) gazdasági élénkülés Hazai cégek és befektetők Külföldi cégek és befektetők (magyar partnerrel)

5 EU vegyipar jelene EU vegyipara vezető a világban, részesedése a világ termeléséből 28% (de csökken!), EU GDP 2,4 %, (gyógyszer nélkül), de a továbbfelhasználókon keresztül jelentkező érték sokkal nagyobb, 25 000 vállalat az EU 25-ben, azok 98%-a kkv, 2,7 millió foglalkozatott (46% kkv-ban), Leginnovatívabb szektor.

6 Vegyipar Előrejelzés 2020-ig
Kisebb, a környezetre kevésbé káros, kisebb kibocsátású üzemek alakulnak, melyek a nyersanyag és víz visszaforgatását a folyamatba maximalizálják, hulladék keletkezését minimalizálják. A vegyi anyagok iránti igény tovább fog nőni, ez ösztönzi a termelést. A vegyipar részesedése a GDP-ből nőni fog. Áttörés várható a vegyiparban Új anyagok kifejlesztése, igényre szabott tulajdonságokkal. A hagyományos eljárások is fejlődni fognak a nyersanyag hasznosítás, biztonság, termelékenység tekintetében együtt a csökkenő hulladéktermeléssel és energiafelhasználással. Új biotechnológiai eljárásokat dolgoznak ki, mikroorganizmusok, enzimek felhasználásával.

7 Levegőtisztaság-védelem Általános szabályozás
Jogi szabályozás Levegőtisztaság-védelem Általános szabályozás 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

8 Levegőtisztaság-védelem Egyedileg szabályozott területek
Jogi szabályozás Levegőtisztaság-védelem Egyedileg szabályozott területek VOC kibocsátó tevékenységek 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról Hulladékégetők 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről Tüzelőberendezések 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

9 Vegyipar Levegőtisztaság-védelem
A vegyipar által kibocsátott fő légszennyező anyagok: illékony szerves vegyületek kén-dioxid nitrogén-oxidok szén-monoxid toxikus anyagok (kis mennyiségben)

10 Vegyipar Levegőtisztaság-védelem
Követelmények: a levegőminőségi határértékek betartása; szigorú kibocsátási határértékek; a legjobb elérhető technika (BAT) megkövetelése. Eredmények: a vegyipar levegőtisztaság-védelmi szempontból a legjobb iparágak közé tartozik, szennyezőanyag kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta folyamatosan csökken Az elmúlt öt év tapasztalata alapján a hazai gyógyszergyárak teljesíteni tudták a VOC kibocsátást szabályozó előírásokat.

11 Levegőtisztaság-védelem
A vegyipart ill. gyógyszergyártó iparágat érintő VOC szabályozás A vegyipari technológiák VOC kibocsátását (anyagonkénti kibocsátási határértékekkel) a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelettel szabályozott húsz technológia között szerepel a gyógyszergyártás. Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmát a 25/2006.(II.3.) Korm. rendelet szabályozza.

12 Levegőtisztaság-védelem
Gyógyszergyári VOC kibocsátások szabályozása A 10/2001.( IV.19.) KöM rendelet keretein belül a gyógyszergyárakkal kötött megállapodás rögzíti a gyógyszergyári VOC kibocsátásokat, amely figyelembe veszi a gyógyszergyártás speciális körülményeit és a bevallást, valamint az ellenőrzést egyszerűsíti. Csak a leválasztó berendezések és a m3/h térfogatáramnál nagyobb teljesítményű pontforrások tekintendők „pontforrásnak”, az ennél kisebb teljesítményűeket (pl. a „légzők” sokaságát) diffúz forrásként kell figyelembe venni. A rendelet csak azokat a gyógyszergyártó telephelyeket érinti, ahol az oldószer felhasználás nagyobb mint 50 t/év. Ez hat hazai telephelyre vonatkozik (Richternél kettőre is: Bp. és Dorog). Oldószermérleget kell készíteni e rendelet előírásai szerint üzemi és telephelyi szinten, ahol nemcsak a levegőbe, hanem az egyéb közegekbe, valamint a hulladékba, termékbe jutó VOC anyagokat is figyelembe kell venni. A rendelettel összhangban a VOC kibocsátás (a „veszteség”) nem lehet több mint az oldószerbevitel 15 %-a.

13 Jogi szabályozás A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZERKEZETE
KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY 1995. évi LIII KORMÁNYRENDELETEK Felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő gazdálkodás 219/ / /2004. MINISZTERI RENDELETEK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRT. KÖRNYEZETMIN. HATÁRÉRT. MÉRÉS-ELLENŐRZ-ADATSZOLG. („emisszió”) („immisszió”) 28/2004.(XII.25) ? /2006.( ? ) 27/2005.(XII.6) Területi Technológiai

14 A felszíni vizek védelme
Jogi szabályozás A felszíni vizek védelme Új felszíni vízvédelmi szabályozás kialakításának okai: - A régi szabályozás elavultsága - EU jogharmonizációs kötelezettség Víz Keretirányelv (2000/60 EK) Veszélyes anyag direktíva (76/464 EK) és leányirányelvei Jelenleg érvényes hazai jogszabályok: 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet a szennyvíz kibocsátás ellenőrzéséről 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet a kibocsátási határértékekről Tervezett jogszabályok: Környezetminőségi határértékekről szóló KvVM rendelet (első lépésben csak a 76/464/EK irányelv leány-irányelvei hatálya alá tartozó bizonyos kibocsátóra)

15 Jogi szabályozás 220/2004.(VII.21)Korm. rendelet
meghatározta a kibocsátókra vonatkozó általános követelményeket (engedélyezés, ellenőrzés, önellenőrzés, bírságolás) Konfliktus a vegyiparral: - bírságok mértéke - akkreditált laboratórium előírása (csak IPPC létesítményekre) 2. 28/2004.(XII.25) KvVM rendelet meghatározta a kibocsátási, területi és egyedi határértékeket (a BAT figyelembevételével) - technológia határértékek nagysága - AOX határérték szabályozása (kompromisszum: 2005-től határérték előírása, 2006-tól bírságolás 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet megadja a mérés, ellenőrzés (önellenőrzés) és adatszolgáltatás szabályait Jelenleg adatbejelentő lapok (VAL, VÉL) A jogszabály-előkészítés során rendszeres konzultáció a vegyipar képviselőivel: kompromisszumok

16 Felszíni vizek védelme
Ipari kibocsátás 26,5 %-a a teljes szennyvíz kibocsátásnak.

17 Felszíni vizek védelme
A felszíni vizekbe vezetett ipari szennyvizek megoszlása Vegyipar: 15 %

18 Felszíni vizek védelme
JÖVŐBENI FELADATOK Víz Keretirányelv célkitűzéseinek teljesítése: 2015-ig valamennyi felszíni víz esetében fenn kell tartani, vagy el kell érni a vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát Várhatóan amikor megjelennek a veszélyes anyagok kibocsátásaira vonatkozó immissziós határértékek, azokat át kell ültetni a hazai jogrendbe ( várhatóan 2006 végére elkészül a 33 anyagra) Szennyezés-csökkentési programok készítése (a II. listás anyagokra már a 220-as rendelet jelenleg is előírja), a VKI által előírt intézkedési programok kidolgozása és végrehajtása

19 A felszín alatti vizek védelme
Jogi szabályozás A felszín alatti vizek védelme - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 2000/60/EK – a Víz Keretirányelv 80/68/EGK rendelet A kármentesítés és az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) jogszabályi hátterét a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet teremtette meg, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel

20 Kármentesítések a vegyiparban
Lezárult, vagy folyamatban lévő kármentesítések a vegyiparban: - Simontornyai Bőrgyár – tényfeltárás központi forrásból (20 millió Ft) - Pécsi Bőrgyár - Nitrokémia ZRt. – kármentesítési műszaki beavatkozás folyamatban - Budapesti Vegyiművek, Garé – hitelből megvalósult projekt, állami közreműködéssel (állami garancia: 2 Mrd Ft, KAC támogatás: 1,3 Mrd Ft) - Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. – talajvíztisztítás, mésziszap-tároló felszámolása - BorsodChem NyRt. Pályázati lehetőségek: - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások” tárgyú intézkedés keretében - Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) „Barnamezős területek újrahasznosítása” tárgyú pályázat keretében A simontornyai tényfeltárást a közbeszerzési eljárásban nyertes Megaterra Kft. végezte el december 01-i határidővel ,-Ft értékben (megelőlegezési projekt). A balatonfűzfői Nitrokémia ZRt. területe minden infrastruktúrával ellátott, jól megközelíthető, ezért a társaság vezetése két fő irányt képzel el a későbbi hasznosításra: egyik lehet a hulladékgazdálkodás, a másik pedig az úgynevezett „zöld“ vegyipar meghonosítása. (Búza, kukorica alapon szeretnének köztes intermedier termékeket előállíttatni, amelyek környezetbarát műanyagokhoz szolgálnak alapanyagul. Ez a környezetbarát technológia megfelel minden előírásnak. A tevékenység klaszterszerűen több vállalkozást vonzhatna, munkahelyeket teremthetne.) Budapesti Vegyiművek, garéi és a hidasi telephelyen jelenleg is folyamatban van a talajvíztisztítás KIOP: A támogatás célja: A támogatás célja a felszín alatti vizek és a földtani közeg tényleges és potenciális szennyezettségnek, a környezeti kockázatnak csökkentése a legsúlyosabban szennyezett területek kármentesítésével. Támogatható tevékenységek: A kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítását, a szennyezés felszámolásához, illetve a szennyezettség csökkentés műszakilag igazolható szakaszának elvégzéséhez szükséges beruházás végrehajtását jelenti. A pályázók köre: Pályázhatnak kármentesítési kötelezettséggel rendelkező: költségvetési szervek, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, és társulásaik, gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is. az ország egész területén lehet pályázni, olyan kármentesítési műszaki beavatkozások támogathatóak, amelynek jogerős felügyelőségi határozattal elfogadott két év alatt végrehajtható szakasza van, pályázhatnak kármentesítési kötelezettséggel rendelkező költségvetési szervek, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, és társulásaik, gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is. Az igényelhető támogatás pályázatonként: 200 millió Ft – 3000 millió Ft Támogatási arány: elérheti, de nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át

21 Környezetterhelési díj 2003. évi LXXXIX. tv.
Jogi szabályozás Környezetterhelési díj 2003. évi LXXXIX. tv. Hatálybalépés: január 1. vízre és levegőre, valamint július 1. talajra is Nem bírság! Az Öko adók egyik eleme, amely a szennyező fizet elv érvényesítésére szolgál. A kibocsátó a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok levegőbe, vízbe, talajba juttatott minden egysége után köteles díjat fizetni, a környezet terhelését fizeti meg. Progresszív jellegű. Ösztönöz: - a környezetbe történő anyag- és energia kibocsátás csökkentésére; - a leghatékonyabb megoldások alkalmazására

22 Környezetterhelési díj
Levegőterhelési díj Vízterhelési díj Talajterhelési díj Kinek kell fizetnie? Akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles Aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez Aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Mi alapján kell fizetni? A törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyagok kibocsátása után kell fizetni: - kén-dioxid nitrogén-oxidok szilárd anyag (nem toxikus) A törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni. (KOIk, összes foszfor, szervetlen nitrogén, Hg, Cd, Cr, Ni, Pb, Cu) A szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

23 Hulladékgazdálkodási törvény
A hulladékgazdálkodás szabályozásának jelentősebb eseményei Hulladékgazdálkodási törvény elemek, akkumulátorok, gyógyszerhulladékok elektronikai termékek, roncsautók Visszavételi és hasznosítási kötelezettség (csomagolási hulladék) Termékdíj törvény Btk. módosítás Uniós csatlakozás OHT HIR A jogalkotás vegyipart érintő kérdései: Veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabályozás óta létezik Magyarországon, jelenleg a 98/2001. Kormányrendelet hatályos. Főbb változások: ben megváltozott a hulladékjegyzék, kevesebb hulladékfajtát sorolunk veszélyes kategóriába – ez a vegyipart kevéssé érinti -a higítók és oldószerek termékdíja január 1-től megszüntetésre került - a „hulladéktermelő” általános felelőssége mellett bevezettük a gyártói felelősség alkalmazását egyes termékekből képződött hulladékok kezelésére, így 2005-ben bevezettük a gyógyszerhulladék visszavételi kötelezettségét. Az országos begyűjtő-hálózatnak része minden patika, havonta átlagosan 20 tonna, a lakosságtól begyűjtött gyógyszerhulladék ártalmatlanítása (égetése) történik meg. Jogharmonizáció 1995 2000 2002 2003 2004 2005

24 Legfontosabb eredmények a hulladékgazdálkodásban 2001-2005
Időarányosan teljesítettük az EU tagállami kötelezettségeinket csökkent a lerakott biohulladék (700 ezer tonna/év) hasznosításra került a csomagolási hulladék több mint 50%-a (433 ezer tonna/év) Érvényesítettük a gyártói felelősség elvét, létrejöttek a begyűjtő-rendszerek a hulladék visszavételére, megkezdődött a veszélyes összetevők szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása csomagolás: a közszolgáltatásba is integrált módon E & E hulladék: a forgalmazás helyén, hulladékgyűjtő udvarokban, esetenként a gyártónál roncsautók: 120 regisztrált bontó-hulladékkezelőnél elem-akku: ~1200 gyűjtőponton (iskolák, közintézmények, forgalmazási helyek) gyógyszer: ~ 2500 patikában Megkezdődött a korábbi évtizedekben nagy mennyiségben felhalmozott ipari hulladék (kohászati és erőművi salakok, bányászati meddők) felhasználása Jelentős mértékben fejlődött a települési hulladékkezelés minősége A korszerűtlen hulladéklerakók nagy része bezárásra került (2000-ben 1300 db, ben 380 db hulladéklerakó üzemelt)

25 Hulladékgazdálkodás és a vegyipar
2002. A csökkenés okai: Csökkent az ipari termelés összvolumene A timföldgyártás megszűnésével nem keletkezik vörösiszap (~830 ezer t/év) Az új európai hulladékjegyzék bevezetése miatt a korábbi VH lista III. veszélyességi osztályba sorolt hulladékaiból nem veszélyes hulladékként kellett besorolni számos hulladékot (pl. erőművi salak, aszfalthulladék, gumihulladék) Adataink szerint a vegyiparban képződő veszélyes hulladék legnagyobb mennyiségét az ásványolaj-feldolgozás adja (23 ezer t/év savas kátrány, 30 ezer t/év olaj-víz szeparátorokból származó iszap). 10 ezer t/év alatt marad a gyógyszeriparból származó veszélyes hulladék mennyisége, és jelentősnek mondható a Hg-t tartalmazó bárium-szulfát hulladék mennyisége, ami csaknem 4 ezer t/év Örvendetes, hogy a felhalmozott veszélyes hulladék mennyisége a vegyiparban jelentősen csökkent, így 2003-ban 223 ezer tonna volt a évi 890 ezer tonnához képest. Ennek alapvetően a MOL savgyanta ártalmatlanítási (égetés, pirolízis) programjának beindítása volt.

26 Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás
Tisztább termelés = a lehető legkevesebb és a lehető legkevésbé veszélyes hulladék keletkezik. Ennek érdekében érvényt kell szerezni: a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott prioritási sorrendnek, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokban a hulladékszegény, legjobb elérhető technikák alkalmazásának

27 Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás
Életciklus alapú szemlélet (alapanyag választás, technológia- és terméktervezés) A keletkező hulladék mennyisége és minősége meghatározó szempont a termelés „tisztaságának” megítélésénél Elvárás a keletkező hulladék jó kezelhetősége (termék és technológia)

28 Új tematikus stratégia az EU-ban
Hulladékgazdálkodás Új tematikus stratégia az EU-ban A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia bemutatja az Európára jellemző aktuális hulladékgazdálkodási helyzetet, meghatározza a kitűzött célok eléréséhez szükséges cselekvéseket és ismerteti azok jövőbeni hatásait. A tematikus stratégia fő elemei: a természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás integrált termékpolitika (IPP) a hulladék megelőzés és hasznosítás optimális arányának kialakítása Levegős????? Az Unió hulladékgazdálkodási elképzelései, prioritásai végeredményben arra az alapgondolatra vezethetők vissza, hogy a gazdasági fejlődés és az ezzel párhuzamos hulladékmennyiség-növekedést külön kell választani, és a fejlődésnek a környezeti erőforrások optimális használatával kell megvalósulnia. Az integrált termékpolitika a termékek „életciklus-típusú” kezelésén alapul, elemei a másik két stratégiában is megtalálhatók. Az IPP a kiterjesztett gyártói felelősségre épül, amely szerint elsődlegesen a termék előállítója van kötelezve arra, hogy gondoskodjon a hulladékká váló termékének sorsáról. Ezt a gondoskodást már a termék tervezésekor el kell kezdenie, figyelembe véve a hulladékkezelési szempontokat (újrafeldolgozás, egyes alkatrészek újrahasználata, a gyártás során felhasznált veszélyes anyagok csökkentése, stb.)

29 Hulladékgazdálkodás A stratégia célkitűzései:
A környezeti hatások csökkentése, az élet-ciklus elemzés figyelembevételével A hulladék képződés megelőzésének előmozdítása Az újrafeldolgozásra irányuló tevékenységek erősítése A hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás egyszerűsítése és korszerűsítése A végrehajtás fejlesztése Javasolt intézkedések: A jelenleg érvényes jogszabályok maradéktalan alkalmazásának kikényszerítése. Az életciklus-szemlélet bevezetése a hulladékgazdálkodási politikába. A hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó, ambiciózusabb (nemzeti) politikák elősegítése. Jobb ismeretek és információk, melyek alátámasztják az életciklus-szemlélet alkalmazását, a hulladékkeletkezés megelőzéséről, az „újrafeldolgozó társadalom” kialakításáról szóló politika folyamatos fejlesztését. Az újrafeldolgozás közös referenciaszabványainak kidolgozása.

30 A régi és új vegyi anyagokra új szabályozás szükséges
Jogi szabályozás A régi és új vegyi anyagokra új szabályozás szükséges REACH rendelet (tervezet) Biztosítja a környezet és egészség hatékonyabb védelmét Javítja az EU vegyipar versenyképességét Biztosítja az egységes megítélést Elősegíti az innovációt

31 Jogi szabályozás REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról 2001: Fehér könyv az EU vegyi politikájáról 2003: a Bizottság rendelet-tervezete 2005. december 13.: EU Tanács politikai megállapodása 2006. március 8.: COREPER (preambulum) 2006. vége: Várható elfogadás és megjelenés 2007. eleje: Hatálybalépés

32 Registration – Bejegyzés Evaluation - Értékelés
Jogi szabályozás REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról Fő fejezetek, tartalom Registration – Bejegyzés Evaluation - Értékelés Authorisation – Engedélyezés Chemicals – Vegyi anyagok Nincs a címben: Korlátozás Információ-áramlás

33 REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról Regisztráció - Határidők
Jogi szabályozás REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról Regisztráció - Határidők 3 év haladék: Bevezetett anyagok > 1000 tonna per év (tpa) Rákkeltő, mutagén, reprotox (CMR) > 1 tpa Vízi környezetre fokoz. veszélyes > 100 tpa 6 év haladék: Bevezetett anyagok > 100 tpa 11 év haladék: Bevezetett anyagok > 1 tpa

34 Jogi szabályozás OSOR (One Substance- One Registration) = Egy anyag egy bejegyzés Előny kkv-k számára Adatmegosztás Kiemelten az állatkísérleti adat Saját tonna-kategória Bizalmas adat nem lesz megosztva Előregisztráció SIEF (Substance Information Exchange Forum) Későbbi regisztráló

35 Magyarországon minden tevékenység engedélyköteles
Engedélyezés Magyarországon minden tevékenység engedélyköteles Jelentős környezeti hatással járó tevékenység: Környezetvédelmi engedély köteles Egységes környezethasználati engedély (IPPC) köteles Új jogszabály: január 1-jén hatályba lépett 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (EKHE) - meghatározza a részletes eljárási szabályokat - összehangolja a kétféle engedélyezési eljárás szabályait - keretszabályozás, a részletes szakterületi követelményeket a szakterületi szabályozások tartalmazzák Engedélyező hatóság: 12 regionális felügyelőség, zöldhatóság

36 a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása
A jogalkotás céljai a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása A környezetvédelmi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és rugalmasabbá tétele a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE) lefolytatásának jobb összehangolása

37 Az összehangolási törekvések okai
A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni le-folytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódhat – rövidítés A jelenlegi eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető - kiszámíthatóság A jelenlegi eljárási rendszer túl merev, nem ad lehetőséget rövidebb eljárásra abban az esetben, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozottak - rugalmasság A KHV és az EKHE eljárások felépítésében és a tartalmi követelmények között párhuzamosságok vannak (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés

38 KHV-EKHE eljárások összehangolása
előzetes vizsgálat nem hatásvizsgálat köteles tev. környezeti hatásvizsgálat* környezetvédelmi engedély egységes környezethasználati engedélyezés* egységes környezethasználati engedély *A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás együttes lefolytatására megfelelő tervek és az erre irányuló kérelem esetén lehetőség van, ilyenkor az összevont eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.

39 Eljárások Előzetes vizsgálati eljárás Önálló KHV eljárás
Önálló EKHE eljárás Egyéb eljárások Összevont KHV-EKHE eljárás „Összekapcsolt” KHV-EKHE eljárás

40 Engedélyezés Az EKHE köteles létesítmények száma Magyarországon 1093. Eddig kb. 550 egységes környezethasználati engedély került kiadásra. A meglévő létesítmények október 31-ig kell lefolytatniuk az engedélyezési eljárást és megfelelniük az engedély követelményeinek Az új létesítmények csak engedély birtokában és annak megfelelve kezdhetik meg a tevékenységüket

41 EKHE köteles vegyipari létesítmények
53 létesítményben 84 egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folyik Magyarországon Tevékenységek megoszlása: alapvető szerves anyagok gyártása 51 gyógyszeralapanyag-gyártás 17 alapvető szervetlen anyagok gyártása 10 műtrágyagyártás, növényvédőszer-gyártás 3-3 34 létesítmény megkapta már az egységes környezethasználati engedélyt

42 EPER-PRTR Uniós stratégia
1. lépés, 2003 végéig az EPER határozatban foglalt követelmények alapján adatbázis létrehozása 2. lépés, az EPER bővítési irányainak vizsgálata az EPER kibővítése EPER+-ra a hulladék transzferrel és a talajba való kibocsátásokkal az EPER/PRTR rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változtatások előkészítése 3. lépés, az EPER+ kibővítése egy átfogó EPER/PRTR rendszerre a szennyező-anyagok listájának kibővítésével, a küszöbértékek és forráskategóriák kiterjesztésével

43 EPER-ből PRTR 2007-től az EPER adatszolgáltatás kibővül: Szennyezés Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás (PRTR) Az EPER-hez képest tartalmazza Új tevékenységek (összesen 64) Új szennyezőanyagok (összesen 91) Kibocsátások felszín alatti vizekbe Hulladékszállítási adatok Balesetekből származó kibocsátások Adatok közzététele évente

44 Vegyipari üzemek kibocsátásai
Az Európai Szennyezőanyag Regiszter első, 2001-es környezeti kibocsátásokat tartalmazó listáján 19 vegyipari üzem 42 szennyezőanyag-kibocsátása szerepelt: gyógyszeralapanyag-gyártás: 9 telephelyen 17-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 36 adat) alapvető szerves anyagok gyártása: 5 telephelyen 9-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 13 adat) alapvető szervetlen anyagok gyártása és műtrágyagyártás: 4 telephely 15 szennyezőanyag-kibocsátása (össz. 18 adat) növényvédőszer-gyártás: 1 telephelyen 1 szennyezőanyag kibocsátása A 68 kibocsátási adat közül 24 levegőbe, 44 felszíni vizekbe történt kibocsátás

45 Második EPER adatszolgáltatás
Az egységes környezethasználati engedély köteles cégek kibocsátásairól idén második alkalommal kell adatokat gyűjteni és júniusban megküldeni azokat az EU Bizottságnak A telephelyek levegőbe és felszíni vizekbe történt, megadott küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait kell jelenteni évre vonatkozóan Az érintett cégek a környezetvédelmi felügyelőségektől értesítést kaptak, és május 19-ig ellenőrizhetik az adatokat Az adatok a validálás után nyilvánosak lesznek, és fel fognak kerülni az EU Bizottság EPER honlapjára, valamint a hazai EPER-PRTR weboldalra

46 Igazgatási szolgáltatási díjak
2006. január 15.-től bevezetésre kerültek a környezetvédelmi, természet-védelmi és vízügyi igazgatási szolgáltatási díjak Bevezetésének indokai: bonyolulttá és összetetté vált az alkalmazandó joganyag, az engedélyezések a hatóság komplex szemléletű vizsgálatát követelik meg, amelyek jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényelnek, A „szennyező fizet” elve alapján a környezethasználat engedélyezését a környezethasználó finanszírozza, ne az állam, Kormányelvárás: „szolgáltató állam, szolgáltató közigazgatás” megvalósítása, gyorsan és hatékonyan működő hatósági rendszer kialakításának elősegítése, amely képes a megfelelő számú és szintű ellenőrzések lefolytatására, Az EU tagállamok zömében hasonló díjak már bevezetésre kerültek, a KvVM – a többi tárcához képest – az utolsók között díjasította az eljárásai egy részét.

47 Igazgatási szolgáltatási díjak
A díjfizetési kötelezettség jellemzően nem a lakosságot, hanem elsősorban a vállalkozásokat, illetve a környezetet terhelő beruházásokkal kapcsolatos eljárásokat érinti. A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás 50 %-a, kivéve a természetes személyeket és a társadalmi szervezeteket, ahol 1 % A gyakorlat során felmerülő problémák kikényszeríttették a rendelet módosítását: a 24/2006. (IV. 24.) KvVM rendelet május 1-től hatályos. A módosítás részben beazonosíthatóbbá tett egyes – zömében vízügyi - eljárásokat, de döntően díjcsökkentésre irányult: egyes, zömében magánszemélyeket érintő vízügyi eljárás fellebbezési díját tovább csökkentettük az illetékfizetés mértékére (5000 Ft), több kisebb eljárás díja csökkent (pl.: hulladék hasznosítási, pont- és diffúz légszennyező pontforrás létesítési, kármentesítési, egyes főleg magánszemélyeket érintő természetvédelmi eljárás stb), A kisebb eljárások mindegyikénél az engedélyes adataiban történő változás díját az illetékfizetés (5000 Ft) mértékére csökkent,

48 Igazgatási szolgáltatási díjak
a nagy eljárások előtt lefolytatandó előzetes vizsgálat díja Ft-ra csökkent, a nagy (környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési) eljárások közül a mezőgazdaságot érintő eljárások eddig is alacsonyabban megállapított díjait tovább csökkentettük, egységesítettük és jobban differenciáltuk, ezáltal csökkentettük a nagy eljárások módosításaira vonatkozó díjak mértékét: a jelentős változtatás, illetve felülvizsgálat miatti módosítás az eredeti díjtétel 50 %-a maradt, bevezettük a nem jelentős módosításra a Ft-os díjat, A külön jogszabályokban előírt engedélyek módosítása az alapdíj 10 %-a. lehetővé vált összekapcsolt eljárás esetén a két szakasz 75 %-os díjának külön történő megfizetése, a szakasz indításakor az adott szakaszra vonatkozó díjat kell kifizetni.

49 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése
Példa: Komplex vegyiművek engedélyezésének díja (környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati eljárás lefolytatása szükséges, a kiadott engedély: egységes környezethasználati engedély) 1. Előzetes vizsgálat  000 Ft 2. Összevont, vagy összekapcsolt eljárás 2 250 000 Ft a környezeti hatásvizsgálati eljárás díja, 2 100 000 Ft az egységes környezethasználati eljárás díja a két díjtétel 75 %-a:  262 500 Ft Összesen:  512 500 Ft Az egységes környezethasználati engedély módosítása : jelentős változtatás (felülvizsgálat) miatt a vonatkozó díjtétel (2 100 000 Ft) %-a:  050 000 Ft 2. nem jelentős változtatás miatt  000 Ft 3. az engedélybe foglalt, külön jogszabályban előírt engedélyek módosítása a vonatkozó díjtétel 10 %-a  000 Ft

50 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! További információk: www.kvvm.hu


Letölteni ppt "A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések