Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése +szemelvények a dr. Alexander Béla Orvosi Egylet életéből (Murgas I., Slovik P.) Késmárk, szabad.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése +szemelvények a dr. Alexander Béla Orvosi Egylet életéből (Murgas I., Slovik P.) Késmárk, szabad."— Előadás másolata:

1 A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése +szemelvények a dr. Alexander Béla Orvosi Egylet életéből (Murgas I., Slovik P.) Késmárk, szabad királyi város, a legjelentősebb szepességi városok közé tartozott. A Keletet észak Európával összekötő kereskedelmi útvonalak a Szepességen keresztül haladtak. Az utazók biztonságos szálláslehetőséget kerestek – így keletkeztek az idegenek szálláshelyei, amelyeket latinul hospitaloknak, vagyis ispotályoknak neveztek, mely szó a mai kórház szó megfelelője. Ezekben gondozásra szoruló szegények és öregek is menedéket találtak. Már a XII-ik és XIII-ik században Késmárkon két kórházzal rendelkező kolostort létesítettek, ezek közül az elsőt a tatárok dúlták fel és a másikat, amely vélhetően női rend volt, a husziták égették fel – ban Késmárkon a Lándoki kereszteslovagok - a Szent Sir Lovagrendje telepedett le – ennél a kolostornál viszont kórházat a források nem említenek.

2 Genersich történész szerint a XV-ik században Késmárkon két ispotály is működött. A nagyobbik, a régi piactéren álló, tűzvész által elpusztított majd helyreállított városháza épületében (1. sz. kép). A kisebbik egy faépületben, a harangtorony melletti plébániatemplom déli oldalán. (2. sz. kép). Az 1720-ik évi pestisjárvány idején létesítették a Jeruzalemberg nevű dombon a járványkórházat. (3. sz. kép) ban az ispotályt a Thököly vár fényűző istállójává alakították át. Itt dolgozott a későbbi időkben Késmárk legismertebb orvos személyisége, dr. Alexander Béla ben a kis ispotályt egy Steinhäusler nevű piromániás gyújtotta fel, tettéért kivégezték.

3 Csak a XX-ik sz. elején került sor arra, hogy Késmárk városa megvásárolta a Meese szálloda épületét és azt kórházzá alakította. E terv valóra váltásában a legnagyobb érdeme dr. Alexander és dr. Teichnernek volt. A kórház számos javítás és átalakítás után a mai napig is áll. (4. és 5. sz. képek). Ebben vannak a sebészeti, nőgyógyászati, belgyógyászati, gyermekgyógyászati és aneszteziológia osztályok, valamint a dialízis a gasztroenterológia és nefrológia központok. A kórház utolsó átalakítása 2007-ben történt az európai unió forrásainak felhasználásával – a külső megszüntetésen kívül a bevett sztenderd szintjét meghaladó betegszobákat létesítettek és az épületet korszerű információs technikával látták el.

4 1961-ben kezdték meg a megszüntetett Járási Nemzeti Bizottság épületének átépitését. Az átépitést követően ebbe költözött a gyermekgyógyászat a belgyógyászat valamint a húsz betegágyat számláló fül-orr- és gégegyógyászat (melyet később Poprádra helyeztek át és helyben csak a rendelő maradt). Az épületben jelenleg a városi poliklinika van – a szükséges szakrendelők az urológia kivételével, beleértve a radiológiát, a biokémiai laboratóriumot és a hosszan tartó betegségek osztályát – ben a Fischer utcában épült két ún. „svéd barakk“. Az egyikbe a fogászati osztály költözött, a másikba körzeti orvosok rendelői. (7.sz. kép). Az állandó aneszteziológia szolgálat 1976 – ban létesült, eleinte 2 hivatásos orvosnővel. A poliklinika alagsorában az eredeti rehabilitációs rendelőt 1978-ban bővítették és betegágyak nélküli rehabilitációs és fizioterápiás osztállyá alakították át. Egy évvel később a kórház elveszítette a koraszülött osztályát, mely Poprádra költözött ben a poliklinikán központi röntgen diagnosztika munkahelyet létesítettek, majd ezt követően két ultrahang munkahelyet ben központi biokémiai laborral gyarapodott a poliklinika

5 1990-ben az összes egészségügyi dolgozó annak örvendhetett, hogy a régi kórházépület új szárnyát használatba helyezték. Mindkét műtő és azok fekvő részlege, valamint az öt betegágyas aneszteziológia és intenzív terápiás osztály is megfelelő terekhez jutott. A régi épület átépítése során annak földszintjén egy gasztroenterológia és egy traumatológia rendelőt létesítettek A kórház betegágy kapacitása elérte az eddigi csúcsát a 275 ágyat ben a kórházat „dr. Alexander Béla kórházzá“ keresztelték ben nonprofit szervezetté alakították át. Sajnálatosan, az ezt követő években a betegágy kapacitás és a műtők száma lecsökkent.

6 Ami a XIX-ik – XX-ik századi orvos személyiségeket illeti elsősorban a következőket említeném: Id. dr. Tátray Gergely ( ), Késmárkon született, tanulmányait Bécsben végezte, ahol két évig dolgozott is, hogy később visszajöjjön szülővárosába. Ő volt Szepesség első olyan orvosa, aki egyidejűleg sebészettel és nőgyógyászattal is foglalkozott. Ifj. Tátray Gergely ( ) szülővárosában városi orvosként főleg gyermekgyógyászattal foglalkozott. Ő kezdeményezte a Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egylet alapítását Erről a későbbiekben is szólok az új Orvos Egylettel kapcsolatban. Késmárk történetének legismertebb orvosa dr. Alexander Béla, kiről a nevét viselő Egylettel kapcsolatban lesz szó.

7 Most röviden a Késmárki Dr. Alexander Béla Orvos Egyletről. Az Egyletet a Szlovák Orvos Társaság 1993 június 30-i Pozsonyi rendkívüli kongresszusán alapították Az egyletalapítás gondolata egy évvel korábban született, miután a volt Járási Nemzeti Egészségügyi Intézetet két önálló alannyá szervezték át – a Poprádi és a Késmárki kórházzá ig a Késmárki orvosok a Poprádi székhelyű Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egylet tagjai voltak, amely az 1867-es kiegyezés után alakult meg.

8 Milyen is volt valójában az Egylet tevékenysége, azt annak 1867-ik évi alapszabályzata 2. pontjában olvashatjuk, mely szerint „Az Egylet célja a tagok tudományos előrehaladásának segítése, az orvosi, gyógyszerészeti és rokon természet tudományok támogatása, szakirodalmi kiadványok, valamint költségesebb eszközök és műszerek vásárlása. „ Ez így is volt - az Egylet ban a dr. Alexander Béla részére megvásárolt röntgenkészülékkel elősegítette annak Magyarországi úttörő tevékenységét. Mielőtt Egyletünket ismertetném, röviden szólnék annak névadójáról, dr. Alexander Béláról.

9 A Késmárki születésű dr. Alexander Béla ( ) a Budapesti Egyetem elvégzése, majd rövid kórbonctani tevékenysége után Késmárkra tér vissza, magánpraxist folytat és mint egyleti titkár aktívan részt vesz a Szepesi Orvos- és Gyógyszerész Egylet tevékenységében. Az ő kezdeményezése folytán épül át a Késmárki kórház. A Városszépítő Egylet alapító tagjai közé tartozik, kiknek célja a város és környéke faültetés általi szépítése volt. Mivel erős szociális érzéke volt, 1894-ben megalapította a Rokkantak Egyesületét.

10 Életének legfontosabb pillanata 1895-ben jön, amikor W. C. Röntgen német fizikus az addig ismeretlen sugárzásformát, az X- sugarakat fedezi fel. Hogy találmányát részletesen megismerhesse, Würzburgba utazik ban a Késmárki városháza termében az X-sugarakról tart előadást. A röntgenkészülék megvásárlását követően dr. Alexander Béla rendelője lesz a szlovákiai röntgenológia szülőhelye. Az új diagnosztikai módszert úgy próbálta ki, hogy barátja karját röntgenezte. Munkája során, idővel nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is az egyik legjobb szakemberré dolgozta ki magát.

11 Kidolgozta a úgynevezett plasztikus felvételezés módszerét és plasztikus röntgenezés alapítója volt. Az emberi magzat fejlődéséről készített egy sor felvételt úgy, hogy feleségét terhes állapotban rendszeresen-havonta egyszer röntgenezte. A besugárzás következtében a kisfia értelmi fogyatékosan született. Ő volt az első, aki a csontvelő szifiliszes elváltozásait ismerte fel és részletesen taglalta a tüdőbaj fejlődését. Foglalkozott továbbá a vese- és a húgyutak diagnosztikájával, valamint a kontrasztanyagok tanulmányozásával.

12 Munkásságának eredményeit számos szakdolgozatban és számos világkongresszuson tartott előadásán ismertette. A plasztikus röntgenológiáról könyvet irt ben Budapesten központi röntgenológiai laboratórium létesült, melybe dr. Alexandert nevezték gondnokká. Két évvel később vált docenssé és megalapította az első röntgenológia tanszéket. Később Magyarország első röntgenológus professzora lett. Mint rendkívüli röntgenológus, Németországban és Angliában is elismerést nyert jan.15-én hunyt el Budapesten, leukémiában, mint hivatásos megbetegedésben. Késmárkon temették el.

13 Dr. Alexander nemcsak a mint a röntgenológia úttörője és a kísérleti és klinikai röntgenológia alapítója ismert, hanem erős művészi érzékkel is bírt – verseket költött, szeretett fényképezni, festett és zongorázott. Ennek az kiváló embernek akartuk kifejezni tiszteletünket azáltal, hogy orvosi egyletünk az ő nevét viseli. Egyletünk első nagy cselekedete a Késmárki Orvosi Napok rendezése hagyományának megalapítása volt, mely először 1993-ban az Egylet alapításának évében került megrendezésre. A téma a röntgenológia volt és máris akadtak „külföldi„ azaz Cseh résztvevők. A II-ik –IV-ik évfolyam témái a bel- és gyermekgyógyászat voltak.

14 Az V. évfolyam részben rendhagyó volt – újból röntgenológiai és először az egészségügyi miniszter védnöksége alatt – az első röntgenkészülék megvásárlása 100 éves évfordulója alkalmából. Állandó Cseh vendégeinken kívül, Budapesti röntgenológusokat is fogadtunk. Konferenciánknak köszönhetően állt össze a Szlovák és a Magyar Röntgenológia Társaság, és a Magyar Társaság példáját követően itt is elkezdték a legkiválóbb röntgenológus szakembereket a Dr. Alexander emlékéremmel kitüntetni.

15 Régiónk orvosai számára különös fontossággal bír, hogy az előadók az egyes orvosi szakmák legjobb szlovákiai, esetleg csehországi szakemberei voltak – szaktársaságok elnökei, a kiváló Pozsonyi, Kassai és Besztercebányai klinikák főorvosai, stb. Természetesen a mi orvosaink sem hiányozhattak az előadók közül, érthető okok miatt kisebb számban. Már az első évfolyamok folyamán rendezvényünk komoly tekintélyre tett szert.

16 A VII-ik évfolyam alkalmából már maga az egészségügyi miniszter tartott előadást, aki különben gyermekgyógyász, így az előadása is erről a szakról szólt. A rendezvény védnökségét ismételten az előadó miniszter, Késmárk polgármesterével közösen vállalták. Egy Késmárki származású kollégánknak köszönhetően (dr. Vitko a Transplantcentra IKEM Prága igazgatója) a XI-ik évfolyamtól (2003) kezdve a XIV-ik (2006) tartott a közös együttműködésünk a Prágai Klinikai és Kísérleti Orvostan Intézettel. Neki köszönhetően 4 évig látogattak bennünket a volt csehszlovák, jelenleg cseh, orvostudomány jeles személyiségei, mint. pl. Fabian professzor, aki az első sikeres csehszlovákiai szívátültetést végző munkacsoport vezető orvosa volt, vagy pl. Schuck professzor, a legismertebb csehszlovák nefrológus.

17 Az eddigi legutolsó Késmárki Orvosi Napunk – a XVI-ik évfolyam 2008-ban került megrendezésre és a sürgősségi orvostan problémáival foglalkozott. Sajnálatosan az utóbbi 2-3 évben Késmárkot nagyobb számban az orvosok elhagyják, köztük azok is, akik a rendezvényeket sikeresen szervezték – így az Késmárki Orvosi Napok kontinuitása megszakadt. Az Egylet továbbra is kifejti eddigi tevékenységét, a múlthoz hasonlóan szeptembertől júniusig, a nyári hónapokat (július-augusztus) kivéve és havonta különféle orvostani témájú tudományos értekezleteket rendez. A legutóbbi jelentősebb rendezvény, amelyből az Egyletünk kivette a részét az idei áprilisi Vese Világnap szervezése volt városunkban.

18 Orvosi rendezvényeink színvonalas voltát annak is köszönhetjük, hogy jó együttműködést tartunk fen a környékbeli Poprádi, Ólublói és Lőcsei kórházakkal, a Magas Tátrai egészségügyi munkahelyekkel valamint főleg a Kassai és más klinikákkal. Ennyit röviden a tárgyalt témáról.


Letölteni ppt "A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése +szemelvények a dr. Alexander Béla Orvosi Egylet életéből (Murgas I., Slovik P.) Késmárk, szabad."

Hasonló előadás


Google Hirdetések