Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PALEOKLIMATOLÓGIA. Paleoklimatológia Tárgya Tárgya Az éghajlatot befolyásoló tényezők Az éghajlatot befolyásoló tényezők Kutatási módszerek Kutatási módszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PALEOKLIMATOLÓGIA. Paleoklimatológia Tárgya Tárgya Az éghajlatot befolyásoló tényezők Az éghajlatot befolyásoló tényezők Kutatási módszerek Kutatási módszerek."— Előadás másolata:

1 PALEOKLIMATOLÓGIA

2 Paleoklimatológia Tárgya Tárgya Az éghajlatot befolyásoló tényezők Az éghajlatot befolyásoló tényezők Kutatási módszerek Kutatási módszerek Éghajlatváltozások okai Csillagászati, fizikai, geológiai hipotézisek Csillagászati, fizikai, geológiai hipotézisek Éghajlatváltozások a múltban Földtörténeti korok éghajlata Földtörténeti korok éghajlata Jégkorszakok Jégkorszakok Éghajlat – antropogén hatások Ember – történelmi égh. vált. Ember – történelmi égh. vált. Emberi tevékenység hatása Emberi tevékenység hatása jövőkép jövőkép Grinnell gleccser, Gleccser Nemzeti Park, USA, 1911 és 2000

3 Paleoklimatológia Feladata: A földtörténeti korok éghajlati viszonyainak rekonstruálása, elemzése Feladata: A földtörténeti korok éghajlati viszonyainak rekonstruálása, elemzése Segédtudományok: Segédtudományok: –Csillagászat –Meteorológia –Fizika –Geológia –Őslénytan –Geomorfológia ~ 500 millió év!!! (A Föld kora ~ 4600 millió év)

4 Paleoklimatológia Vizsgálati módszerek: Műszeres meteorológiai mérésekkel /1537: Galilei, hőmérő; 1643: Torricelli, légnyomásmérő/ Műszeres meteorológiai mérésekkel /1537: Galilei, hőmérő; 1643: Torricelli, légnyomásmérő/ –A leghosszabb hőm.-i idősor 1659-től Angliára –Első állomáshálózat Európában: Societas Meteorologica Palatina (1780) Történelmi dokumentumok: Történelmi dokumentumok: –Évkönyvek, krónikák, közigazgatási és kormányzati feljegyzések, magánbirtokok adatai, hajózási és kereskedelmi feljegyzések (a klímára köv.); ősi barlangrajzok, festmények, műalkotások (a térség flórájára ás faunájára köv.) Fizikai módszerek Fizikai módszerek Geológiai, geomorfológiai és őslénytani módszerek Geológiai, geomorfológiai és őslénytani módszerek

5 Fizikai módszerek Radiokarbon-eljárás (kor) Radiokarbon-eljárás (kor) Oxigén-izotóp módszer (hőmérséklet) Oxigén-izotóp módszer (hőmérséklet) További radiometrikus: K, Ar, U, stb. További radiometrikus: K, Ar, U, stb. Lumineszens kormeghatározás (pl. kvarc) Lumineszens kormeghatározás (pl. kvarc) Mágneses (A Föld polaritásának megváltozása alapján) Mágneses (A Föld polaritásának megváltozása alapján) Egyéb Egyéb

6 Radiokarbon-kormeghatározás = Szénizotópos kormeghatározás: a szerves anyagot tartalmazó, évesnél fiatalabb geológiai és régészeti leletek korának meghatározására alkalmas módszer. Alapja az, hogy a légkörben lévő 14 C-izotóp 5730 év felezési idővel bomlik. Az élő szervezetekben a 12 C és a 14 C aránya állandó. Az elpusztult szervezetekben a 14 C részaránya csökken, s így a 12 C-é nő. A két izotóp arányának radiometrikus kormeghatározása adja a vizsgált anyag abszolút korát.

7 Radiokarbon-kormeghatározás A nyers radiokarbon méréseket gyakran a „bp” (before present) referenciával adják meg. Jelentése: az 1950 előtti radiokarbon évek számát adja meg. Alapja az 1950-ben mért légköri 14 C névleges értéke. A vizsgálat határa kb év, ugyanis efelett a 14 C értéke a mintában annyira kicsi, hogy nem lehet megkülönböztetni a háttérsugárzástól. „cal bp”: kalibrált bp, ugyanis a 14 C értéke nem állandó a légkörben sem (kozmikus sugárzás, óceáni rezervoárok, légköri nukleáris kísérletek, fosszilis tüzelőanyagok)

8 Oxigén-izotóp módszer A kőzetekben, jégfuratokban a 18 O/ 16 O izotóp-arányt határozzák meg és ebből következtetnek a hőm.-re, ugyanis ez az arány a hőmérséklet függvénye. Nagyon pontos módszer: 1 °C pontosság

9 Fizikai módszerek Radiokarbon-eljárás (kor) Radiokarbon-eljárás (kor) Oxigén-izotóp módszer (hőmérséklet) Oxigén-izotóp módszer (hőmérséklet) További radiometrikus: K, Ar, U További radiometrikus: K, Ar, U - Tavak, folyók üledékanalízise - Óceánfenék üledékanalízise - Gleccserek, sarki jégpáncélok furatmintái - Fosszíliák izotópanalízise - Korallzátonyok kémiai- és izotópanalízise - Speleotemek kémiai- és izotópanalízise

10 Édesvízi tavak, folyók medréből vett üledékek analízise Mintavevő

11 JOIDES Resolution ( méter) HMS Challenger, 1872

12 Óceáni üledékek analízise Elsősorban a kontinentális jégtakaró mennyiségét adja vissza  Heinrich-események Az utolsó eljegesedés tengeri üledékeiben talált 6 különleges réteg, mely a jégtakarókból származó jégarmada úszásával kapcsolatos.  MIS időszakok (Marine Isotope Stages)

13 Nagy mennyiségű kontinentális víz kerül az Atlanti-óceánba Heinrich események

14 Jégfurat-analízis Pár száz métertől ~3 km-ig mély furatok…

15 Jégfurat-analízis ~ 3 km mély furatok: (I. fele: ~ év, II. fele: ~ év) Grönland - GRIP = Egyesült Európai Grönlandi Jégfurat Projekt (Greenland Icecore Project) - GISP2 = Amerikai Jégfurat Projekt (Greenland Ice Sheet Project) - NGRIP = North Greenland Ice core ProjectAntarktisz: - EPICA = European Project for Ice Coring in Antactica (Dome C) - VOSTOK, Dome F, stb.

16 Jégfurat-analízis

17 Jégfurat minták analízise -- ANTARKTISZ

18 Jégfurat-analízis (Dome C, Antarktisz)

19 Vostoki furat (1999): ~ 440 e év Dome C (2005): ~ 650 e év Jégfurat-analízis (Dome C, Antarktisz)

20

21 Jégfurat-analízis

22 Következtetések: - lokális (pl. hófelhalmozódás, ebből: csapadék, T) - regionális (pl. szél szállította tengeri só) - globális (pl. jégbezárt gázok (pl. CO 2, CH 4, stb.)) Jégbezárt gázok: Akkori atmoszféra!!! ~ 300 évig van légcsere Ha CO 2 v. CH 4 nő  T nő

23 Óceáni üledékből vett fosszíliák izotópanalízise Mikroszkópikus méretű kagylók, csigák, ún. „FORAMINIFERÁK” elemzése Előfordulási arányuk alapján  tengervíz hőmérséklete 18 O és 16 O izotóparányok számítása

24 Korallzátony analízis

25 Új- Guinea Houn-félsziget 130 ezer éves korallok Izotopikus és vegyi elemzése  14 különböző korszak elkülönítése Izotopikus és vegyi elemzése  14 különböző korszak elkülönítése Eredmények: az El Niño jelenleg a legerősebb A jégkorszak idején 50%-kal gyengébb volt

26 Speleotemek analízise (karbonát alapú barlangi üledékes kőzetek, pl. sztalaktit, sztalagmit) CaCO 3 16 O 12C12C 18O18O 13C13C

27 Geológiai, geomorfológiai és őslénytani módszerek és megfigyelések (1) Közvetett források, ún. proxi adatok segítségével, melyek a klímát indirekt módon detektálják. (Hosszabb időtávra használhatók, de kevésbé pontosak) Felmerülő problémák lehetnek: Idősorok összevetése több forrás esetén Idősorok összevetése több forrás esetén Reakcióidő figyelembevétele (pl. megkövülés ideje) Reakcióidő figyelembevétele (pl. megkövülés ideje) Meteorológiai interpretáció, vagyis az értelmezés Meteorológiai interpretáció, vagyis az értelmezés

28 Geológiai, geomorfológiai és őslénytani módszerek és megfigyelések (2) Növényi és állati maradványok alapján Növényi és állati maradványok alapján Virágporok analitikai vizsgálata (Pollenanalízis) (klíma) Virágporok analitikai vizsgálata (Pollenanalízis) (klíma) / pl. szárazabb klíma esetén a tölgy mennyisége nő / Fák évgyűrűi alapján (Dendroklimatológia) Fák évgyűrűi alapján (Dendroklimatológia) Kőzetek elszíneződése alapján (klíma) / pl. vörös szín (vas-oxid)  melegebb éghajlat Kőzetek elszíneződése alapján (klíma) / pl. vörös szín (vas-oxid)  melegebb éghajlat barna (vas-hidroxid)  nedves-mérs. éghajlat / Kőzetek, üledékek mésztartalma alapján (tengervíz hőm.) Kőzetek, üledékek mésztartalma alapján (tengervíz hőm.) Kőszén-, kőolaj- és földgáztelepek (klíma) Kőszén-, kőolaj- és földgáztelepek (klíma) / meleg/mérs. és csapadékos éghajlatra utalnak /

29 Kínai löszpadok rétegelemzése Sötét rétegek: volt vegetáció Meleg, nedves klíma Világos rétegek: nincs vegetáció, hideg, száraz klíma

30

31 Geológiai, geomorfológiai és őslénytani módszerek és megfigyelések (3) Sókőzetek alapján Sókőzetek alapján / kősó és gipszrétegek, melyek beltavak, elzáródott tengerrészek kiszáradásával keletkeznek  szárazabb égh. / Gleccserek felszínalakító munkájának nyomai alapján Gleccserek felszínalakító munkájának nyomai alapján / U  V alakú völgyek / Gleccsertavak alján lerakódott hordalékrétegek alapján / vastagság, szemcseösszetétel és színeződés alapján  az egymást követő nyarak és telek hőm. és csap. viszonyai / Gleccsertavak alján lerakódott hordalékrétegek alapján / vastagság, szemcseösszetétel és színeződés alapján  az egymást követő nyarak és telek hőm. és csap. viszonyai / Gleccserek mozgása, hóhatár változása Gleccserek mozgása, hóhatár változása

32 Nunavut gleccser, Baffin sziget, Kanada

33 Gleccserek Hó- és jéglerakódással összegyűlt jégfolyam Hó- és jéglerakódással összegyűlt jégfolyam Összenyomódás, részleges olvadás, újra kristályosodási folyamatok Összenyomódás, részleges olvadás, újra kristályosodási folyamatok Évi előrehaladása néhány m Évi előrehaladása néhány m Kialakulás feltétele: a télen lehullott hó nem tud teljesen elolvadni minden évben (földrajzi szélesség, magasság) Kialakulás feltétele: a télen lehullott hó nem tud teljesen elolvadni minden évben (földrajzi szélesség, magasság) Több tízezer, több százezer évre visszamenőleg adhat információkat Több tízezer, több százezer évre visszamenőleg adhat információkat

34 Az északi hemiszféra évvel ezelőtti és jelenlegi tengeri jég, kontinentális hó és jég, illetve gleccser-borítottsága Jelenleg a Földön 15,8 millió négyzetkilométert borít hó/jég/gleccser. Ez a teljes kontinentális felszín 10 %-a (kb. Dél-Amerika területe).

35 18000 ezer évvel ezelőtt (az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában) Hó- és jég borította a mai: Németországot, Lengyelországot, Brit szigeteket, Skandináv félszigetet, Kanadát, az USA egy hányadát (pl. New Yorkot) A Föld teljes kontinentális felszínének 32 %-át!!!!!! a a a a a

36 A déli hemiszféra évvel ezelőtti és jelenlegi tengeri jég, kontinentális hó és jég, illetve gleccser-borítottsága Alig van különbség a jelenlegi, s a ezer évvel ezelőtti hó/jég/gleccser borítottság között!!!!!

37 Elmélete: valaha az északi hemiszféra jelentős hányadát jég borította Megfigyelései: Bizonyíték: Magányos nagy kövek (bedrock) ELŐSZÖR: 1837-ben Louis Agassiz - Skócia - Anglia - Skandináv félsziget - Svájc - Olaszország - Franciaország - Észak-Amerika

38 Nunavut, Baffin sziget, Kanada

39 Bedrock Óriás kövek Óriás kövek Egymástól néhány km távolságra Egymástól néhány km távolságra Általában sima völgyek legalján Általában sima völgyek legalján Valaminek oda kellett szállítani, emelni őket Valaminek oda kellett szállítani, emelni őket Louiz Agassiz szerint: Louiz Agassiz szerint: A. gleccserfolyamok szállították A. gleccserfolyamok szállították B. a földköpeny megemelkedése B. a földköpeny megemelkedése (erről bebizonyosodott, hogy nem lehetséges) (erről bebizonyosodott, hogy nem lehetséges)

40

41 Louis Agassiz második bizonyítéka, evidenciája: az U alakú letarolt völgyek A folyók vágta völgyek V alakúak A gleccserek vágta völgyek U alakúak

42 Baffin hegység fjordjai, Kanada – U völgyek

43 Louis Agassiz harmadik bizonyítéka, evidenciája: sziklákon talált párhuzamos rajzolatok (az U alakú letarolt völgyek, s az óriás kövek környékén) Ezeket csak a mozgó gleccserek „rajzolhatták” az általuk szállított kövek által

44 Baffin hegység, Kanada – sziklakarcolatok

45 James Croll (1896) Elfogadta Louis Agassiz bizonyítékait Ő az okokat kereste (A Nap sugárzása változik, vagy belső okok???) Elsődlegesen csillagászati okokra gondolt (Vulkán-teória, hibás) Jövő éghajlata???!

46 Tengeri üledékekből: T, időjárási minta Tengeri üledékekből: T, időjárási minta Jégfuratokból: T, múltbeli légkör Jégfuratokból: T, múltbeli légkör Korallokból: jégtakaró Korallokból: jégtakaró Fák évgyűrűiből: aszályok, csapadék Fák évgyűrűiből: aszályok, csapadék  Óriási kirakójáték

47 Az éghajlatváltozások okai Az éghajlati ingadozásokat magyarázó elméletek: / az eljegesedésre keresik az okot/ Csillagászati hipotézisek Csillagászati hipotézisek Fizikai hipotézisek Fizikai hipotézisek Geológiai hipotézisek Geológiai hipotézisek

48 Csillagászati hipotézisek A napsugárzás váltakozó intenzitása: A napsugárzás váltakozó intenzitása: A Nap sugárzásának intenzitása millió éves ritmus szerint változik, 1%-os vált.  0,72°C-os globális  T A Naprendszer időnként interstelláris porfelhőn halad át: A Naprendszer időnként interstelláris porfelhőn halad át: lecsökkenti a Földre jutó napsugárzás mennyiségét Milankovich – Bacsák elmélet: Milankovich – Bacsák elmélet: A Föld pályaelemeinek periodikus változásai okozzák az éghajlatváltozásokat: - excentricitás (~95e) - tengelyelhajlás (~41e) - szögsebességváltozás (~21e) - perihelion-eltolódás (~22e) - évszakok váltakozása

49 b ×× e a Lineáris exc.:  = e / a  = e / a = 0,0167 = 0,0167 Az orbitális pálya excentricitása (~95e év) Az orbitális pálya excentricitása (~ 95e év)

50 Tengelyelhajlás (~41e év) Tengelyelhajlás (~ 41e év) A változás értéke: °/év

51 A tengely körüli forgás változása (precesszió) (~21e év), A tengely körüli forgás változása (precesszió) (~ 21e év), és a perihelion-eltolódás (~22e év) és a perihelion-eltolódás (~ 22e év) Ez megegyezik a szögsebesség változásával, hiszen  = v / r

52 Az évszakok változása

53 Milutin Milankovich (1943) Elfogadta Louis Agassiz és James Croll eredményeit Továbbfejleszti, pontosítja évre visszamenőleg kiszámolta a sugárzási bevételt a Föld pályaelemeinek megfelelően

54 A SZUPERPONÁLT ORBITÁLIS PERIÓDUSOK OKOZTA SUGÁRZÁSVÁLTOZÁSOK A nyári besugárzás görbéje az északi félteke 65 o szélességen. (tengelyelhajlás, az excentricitás, s a szögsebesség változásainak hatásai)

55 Csillagászati hipotézisek Milankovich – Bacsák elmélet: Klímamodellek szerint elfogadható, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a CO 2 alacsonyabb hőm.-en jobban elnyelődik. Az eljegesedés kedvező feltételei akkor alakulnak ki, ha: - maximális a földpálya lapultság, - minimális tengelyelhajlás, - és a naptávol nyáron következik be  A sarkvidékeken erősödik a lehűlés, csökken a nyári besugárzás,  fokozatos hó- és jégfelhalmozódás A jégkorszaknak „kedvez”, ha a téli besugárzás > nyári besug. A pályaelemek mindig változtak!!!

56 Imbrie (1984) Újabb becslések az orbitális paraméterek ciklikus változásaira ~ év 1. Excentricitás 2. Szögseb. vált. 3. Tengelyelhajlás 4. Szuperponált hatások

57 Fizikai hipotézisek Simpson-elmélet: Simpson-elmélet: Ha nő a Földre jutó sug. mennyisége  emelkedik a hőm.  a hőm. növekedés mértéke arányos az átlaghőm.-tel  a trópusi övezeteben nagyobb, a sarkokon kisebb mértékű a melegedés  felerősödik a mérs. övi cirk.  megélénkül a ciklontev.  megnő a felhőzet és több lesz a csapadék. A klímamodellek szerint nem fogadható el! A légköri CO 2 koncentrációjának változásai A légköri CO 2 koncentrációjának változásai CO 2 mint üvegházgáz A légkörbe kerülő vulkáni hamu mennyiségének változásai A légkörbe kerülő vulkáni hamu mennyiségének változásai

58 Fizikai hipotézisek Vulkáni tevékenység A kitörések erősségének mérőszáma: DVI (Dust Veil Index) A kitörések erősségének mérőszáma: DVI (Dust Veil Index) Kalibrálására: Krakatau 1883 = 1000 DVI Kalibrálására: Krakatau 1883 = 1000 DVI Egy kitörés hatását 4 évre becsülik (  függő) Egy kitörés hatását 4 évre becsülik (  függő) Egy vulkánkitörés sugárzási deficitet okoz, mely % is lehet. Egy vulkánkitörés sugárzási deficitet okoz, mely % is lehet. A DVI problémája, hogy a részecskéket nem különbözteti meg  új index: VEI (Volcanic Explosity Index) A DVI problémája, hogy a részecskéket nem különbözteti meg  új index: VEI (Volcanic Explosity Index)

59 Geológiai hipotézisek Wegener-elmélet (kontinensvándorlás): Wegener-elmélet (kontinensvándorlás): az okot nem, csak a helyet adja meg Tektonikai folyamatok, mint hegységképződési folyamatok: Tektonikai folyamatok, mint hegységképződési folyamatok: - Nagy földtömegek emelkednek ki és válnak hóval borítottá  hűtő hatás - A szárazföld-tenger eloszlással változik a Föld kisugárzása. Jégkorszak, ha a sarkokon szárazföld van. Jégkorszak, ha a sarkokon szárazföld van. (Az Antraktiszon már 20 millió évvel ezelőtt elkezdődött az eljegesedés) (Az Antraktiszon már 20 millió évvel ezelőtt elkezdődött az eljegesedés)

60 A rekonstruált múltbeli éghajlat

61

62 A holocén időszak éghajlat-változásai Földünk jelenleg annak a jégkorszaknak az egyik interglaciális időszakában van, amely már legalább 2 millió évvel ezelőtt elkezdődött. Földünk jelenleg annak a jégkorszaknak az egyik interglaciális időszakában van, amely már legalább 2 millió évvel ezelőtt elkezdődött. Jégkorszak: állandó eljegesedés a tengerszinten, a csapadék hó formájában. Glaciális (erős, azaz sarki jégmezők és magashegyi gleccserek ott, ahol interglaciálisban nem), interglaciális (szerényebb) Jégkorszak: állandó eljegesedés a tengerszinten, a csapadék hó formájában. Glaciális (erős, azaz sarki jégmezők és magashegyi gleccserek ott, ahol interglaciálisban nem), interglaciális (szerényebb) A holocén a negyedidőszak 2. szakasza, amely napjainkig tart. (A negyedidőszak 1. szakaszában, a pleisztocénben 4 nagy eljegesedés volt a Földön (Günz-, Mindel-, Riss-, Würm-korszak) A holocén a negyedidőszak 2. szakasza, amely napjainkig tart. (A negyedidőszak 1. szakaszában, a pleisztocénben 4 nagy eljegesedés volt a Földön (Günz-, Mindel-, Riss-, Würm-korszak)  az utolsó eljegesedés végétől számítjuk a holocént (  ezer év)  pl. Balti  tenger kialakulása gleccserek helyén.)  az utolsó eljegesedés végétől számítjuk a holocént (  ezer év)  pl. Balti  tenger kialakulása gleccserek helyén.)

63 A holocén időszak éghajlat-változásai

64 A holocénben az éghajlat nem különbözött lényegesen a maitól. Kisebb ingadozások: a XII. sz. és XV. sz. eleje: a XX. sz. közepéhez hasonlóan meleg éghajlat a XII. sz. és XV. sz. eleje: a XX. sz. közepéhez hasonlóan meleg éghajlat 1500  1850: Kisjégkorszak  pl. Alaszka eljegesedése 1500  1850: Kisjégkorszak  pl. Alaszka eljegesedése XIX. sz. óta felmelegedés, XX. végén a legintenzívebb XIX. sz. óta felmelegedés, XX. végén a legintenzívebb 1910  1945: hőm. emelkedés (főleg az É  i féltekén és a poláris területeken volt jelentős  oka: naptevékenység, vulkanizmus), majd csökkenés 1910  1945: hőm. emelkedés (főleg az É  i féltekén és a poláris területeken volt jelentős  oka: naptevékenység, vulkanizmus), majd csökkenés 1976  2000: hőm. emelkedés (oka: emberi tevékenység) 1976  2000: hőm. emelkedés (oka: emberi tevékenység) A holocén időszak éghajlat-változásai

65

66

67 A Negyedidőszak A negyedidőszak kezdete az első „jelentős” lehűlés. De mi is az a jelentős??? Megegyezés kérdése… Olaszországi feltárás: 1,8 millió év / 1950: év /

68 Negyedidőszak utolsó évének idősorai hasonlóságot mutatnak: 1. Csillagászati hatások szuperponáltja 2. Tengeri fosszíliák izotópelemzése (O 18 ) 3. Kínai löszpadok rétegelemzése 4. Antarktiszi jégfuratminták elemzése(O 18 )

69 Eredmények GRIP: / Dansgaard et al., 1993, Nature / 3028,8 méteres furat: Egy 8,21 ezer évvel ezelőtti  18 O minimumtól eltekintve az eredmények egy figyelemreméltó stabil éghajlatról tanúskodnak az elmúlt 10 ezer évben. Egy 8,21 ezer évvel ezelőtti  18 O minimumtól eltekintve az eredmények egy figyelemreméltó stabil éghajlatról tanúskodnak az elmúlt 10 ezer évben. A furat maradék részeiben viszont nagy és hirtelen  18 O ugrásokat találtak. A Holocéntől eltekintve az Észak-Atlanti térség klímáját viszonylag nagy instabilitás uralta az elmúlt 230 ezer évben. A Holocéntől eltekintve az Észak-Atlanti térség klímáját viszonylag nagy instabilitás uralta az elmúlt 230 ezer évben. Ez éles ellentétben áll a Holocén extrém stabilitásával és azt sejteti, hogy ez a stabilitás inkább kivétel, mint szabály. Ez vonatkozik az elmúlt nagy eljegesedési korszakokra is, vagyis kérdéses, hogy a jelenkor éghajlata stabil marad-e a növekvő légköri szennyeződések ellenére is.

70 Eredmények GISP2: / Alley et al., 1994, Nature / 2250 méteres furat: Az utolsó nagy eljegesedés végén bekövetkező melegedés számos hirtelen vissza-fordulattal jellemezhető, melyek közül a legismertebb az ún. Younger Dryas esemény. Az utolsó nagy eljegesedés végén bekövetkező melegedés számos hirtelen vissza-fordulattal jellemezhető, melyek közül a legismertebb az ún. Younger Dryas esemény. Oxigén-izotóp vizsgálatok alapján ez periódus nagyon hirtelen (kb. 50 év) ért véget, míg porkoncentráció vizsgálatok egy még gyorsabb változásról (≤20 év) tanúskodnak. A Younger Dryas esemény vége: kb. 11,5±0,2 ezer év BP a késő glaciális éghajlat-oszcilláció kapcsolatban van az óceáni termohalin cirkulációval az óceáni mélyvíz felemelkedésén és a felszíni meleg áramlatokon keresztül a késő glaciális éghajlat-oszcilláció kapcsolatban van az óceáni termohalin cirkulációval az óceáni mélyvíz felemelkedésén és a felszíni meleg áramlatokon keresztül  Milankovich lassú átmenetű periodicitás

71 Fiatal Dryes időszak ezer évvel ezelőtt = jelentős melegedés Fiatal Dryes időszak ezer évvel ezelőtt = jelentős melegedés

72 Jégtömörödés mértéke /Vostok-i furatmintában/

73 Eredmények /Vostok/ Az Antarktisz felmelegszik amikor Grönland lehűl, és lehűl, amikor Grönland melegedni kezd Blunier et al., Nature, 1998 A CH 4 -on alapuló É-D korreláció Blunier et Brook, Science, 2001 Rahmstorf, Nature, 2002

74 Eredmények /Vostok/ Vostok:

75 Eredmények Dome C: / Siegenthaler et al., 2005, Science / az elmúlt év erős éves periodicitást mutat (óceáni analízisek alapján is), oka nem teljesen tiszta az elmúlt év erős éves periodicitást mutat (óceáni analízisek alapján is), oka nem teljesen tiszta A jelenlegi légkör különleges: az elmúlt évben nem volt magasabb sem CO 2 sem a CH 4 értéke, mint az Ipari forradalom előtt A jelenlegi légkör különleges: az elmúlt évben nem volt magasabb sem CO 2 sem a CH 4 értéke, mint az Ipari forradalom előtt A CO 2 és a CH 4 erős kapcsolatban egymással és a T-tel A CO 2 és a CH 4 erős kapcsolatban egymással és a T-tel A jelen interglaciálishoz hasonló volt a MIS13 és MIS15 A jelen interglaciálishoz hasonló volt a MIS13 és MIS15

76 Eredmények

77 Spekulatív múlt- jövő összehasonlítási séma a globális melegedésre (Crowlley, 1989)

78 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "PALEOKLIMATOLÓGIA. Paleoklimatológia Tárgya Tárgya Az éghajlatot befolyásoló tényezők Az éghajlatot befolyásoló tényezők Kutatási módszerek Kutatási módszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések