Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Varga Bálint Bátor MF13M4 Testnevelés tárgyhoz kapcsolódóan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Varga Bálint Bátor MF13M4 Testnevelés tárgyhoz kapcsolódóan."— Előadás másolata:

1 Készítette: Varga Bálint Bátor MF13M4 Testnevelés tárgyhoz kapcsolódóan.

2 Az asztalitenisz (más néven pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté. A játék adogatással (szervával) indul (a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon, az ellenfélnek már "csak" át kell ütnie a másik térfélre a labdát, ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A pontot az a játékos éri el, aki utoljára tette át szabályos ütőfelülettel a labdát.

3 A pingpong hosszú múltra tekint vissza, egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században ismertek és játszottak egy, a mai asztaliteniszhez nagyon hasonló játékot. A sportág mai formájában a 19. században jelent meg Angliában, ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított. A huszadik század elejére a "pingpong" komoly népszerűséget ért el egész Európában, és ekkorra ismertté vált Ázsiában, elsősorban Koreában, Japánban és Kínában is. A sportág elterjedésével párhuzamosan erősödött meg az asztalitenisz versenysport jellege is. Egységesítették a szabályokat, bevezették a 21 pontig tartó szetteket, és az öt pontig tartó szervacserét. Ebben az időben alakultak meg az első sportklubok, és nemzeti szakszövetségek is.

4 Általában egy játszma 11 pontig tart (a régi versenyszabály szerint 21-ig), és kettő szervánként van szervacsere (a régi szabály szerint öt szervánként). A fogadónak végig kell látnia a szervát, nyitott tenyérből, az asztal felett, az asztal mögül kell feldobni a labdát. A már feldobott labda játékba kerül, tehát az is pontot veszít, aki nem találja el azt az ütővel. Az asztal felett labdát érintő játékos pontot veszít, ha azt nem szabályosan üti vissza az ellenfél térfelére. A hálót érintő szabályos adogatást meg kell ismételni, tetszőleges számban. Ha a játékos játék közben szabad kezével az asztalhoz ér, pontot veszít. Páros játszmában adogatásnál kell csak a fogadó térfelére ütni a labdát, „idegen” szerva vesztett pontot jelent. Párosban a játékosok felváltva adogatnak. Két pontos előny szükséges a nyertes játszmához, tehát 11:10 után (majd 12:11 után is) tovább kell játszani, ekkor a játékosok már váltva adogatnak. Minden játszma után a játékosok térfelet cserélnek. A mérkőzés nyertese az, aki három játszmát megnyer. Az utolsó, döntő játszmánál öt pont elérésekor (a régi szabály szerint tíz pontnál) a játékosok térfelet cserélnek.

5 Az asztal Az asztal felső lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2,74 m hosszú és 1,525 m széles, és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el. A játékfelületnek egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, 2 cm széles fehér szegéllyel. A játékfelületet a háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A páros játékhoz a térfeleket egy 3 mm széles, fehér színű középvonal két egyforma méretű térfélrészre osztja. 2,74 méter 1,525 méter 3 mm 2 cm

6 A hálókészlet a hálóból, a felfüggesztéséből és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve az asztalhoz rögzítő elemeit is. A hálót zsinórral kell felfüggeszteni, mindkét végén 15,25 cm magas oszlophoz erősítve. Az oszlopok külső határvonala 15,25 cm távolságra van az oldalvonaltól. A háló felső szélének, a háló teljes hosszában, 15,25 cm magasan kell lennie a játékfelület felett. A háló aljának a háló teljes hosszában a lehető legközelebb kell lennie a játékfelülethez, a háló végeinek pedig a lehető legszorosabban kell csatlakozniuk a hálótartó oszlopokhoz. 15,25 cm

7 A labda gömb alakú, 40 mm átmérőjű. A labda tömege 2,7 gramm. A labda anyaga celluloid, vagy hasonló műanyag, színe fehér vagy narancssárga, és matt. 40 mm

8 Az ütő tetszés szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának síknak és merevnek kell lennie. Az ütőlap vastagságának legalább 85 %- a természetes fa kell hogy legyen, az ütőlapon belüli ragasztóréteg megerősíthető valamilyen rostos anyaggal, mint például karbonszál, üvegszál vagy préselt papír. Az ütőlapnak az ütéshez használt oldalát vagy szokványos szemcsés gumival kell borítani szemcsével kifelé, vagy pedig szendvicsgumival szemcsével akár kifelé, akár befelé. Az ütőt borító anyagnak, vagy a borítatlanul hagyott ütőlapnak mattnak kell lennie, egyik oldala élénkpiros, a másik oldala fekete kell hogy legyen. A szemcsés gumiborítás egy olyan, nem szivacstartalmú természetes vagy műanyag gumi, amelynek egész felületét egyenletesen borítják a szemcsék. A szendvicsgumi borítás, egy szivacsgumi réteg, külső felületén szemcsés gumiborítással.

9 Adogatás: a pingpong játék megkezdése, jelentősége az újabb anyagok használatával megnőtt, mivel ezek fokozzák a labda pörgetését, így az ellenfél nehezebben tudja lekezelni azt. Ejtés: rövid, hálóhoz közel helyezett labda, melyet akkor érdemes alkalmazni, ha az ellenfél távolabb van az asztaltól. Kontra: az az eset, amikor a labdát megkontrázva, rögtön a lepattanás után visszaütik (félröptével). Nyesett labda: az asztalitenisz azon esete, amikor a labdát alulról megnyesve küldik vissza. Pörgetés: a labdát hátulról felfelé ütik meg, ezzel megpörgetve és meggyorsítva. A pörgetett ütés, amelyet nagyobb karsebességgel hajtanak végre, helyettesíti a lecsapást.

10


Letölteni ppt "Készítette: Varga Bálint Bátor MF13M4 Testnevelés tárgyhoz kapcsolódóan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések