Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr
Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr. Suha György főiskolai tanár

2 01 Szakirodalom:  Teszler B.I.: A külső fejlesztési alapok, mint az Európai Unió globális politikájának eszközei, Külügyi Szemle, II.évf./ sz. pp Suha Gy.: Nemzetközi fejlesztés, Polgári Szemle, 2011.április Paragi-Szent-Iványi-Vári: Nemzetközi fejlesztési segélyezés tankönyv, Tett Consult Kft, Bp A nemzetközi fejlesztési együttműködés a XXI. században, Magyar ENSZ Társaság-HUNIDA Kht, Budapest 2005

3 02 AKCS-EK (Afrikai, Karibi, Csendes-óceáni-Európai Közösség
együttműködés alapja: 1957-es Római Szerződés: szolidaritás kifejezése a gyarmatokkal és tengerentúli területekkel elkötelezettség jólétükhöz való hozzájárulásra Első társulások: Yaounde I. ( ), Yaounde II. ( ) egyezmények: frankofón Fekete-Afrika infrastrukturális fejlesztésének segítése az Európai Fejlesztési Alap (EDF) pénzügyi támogatásával

4 03 1973: GB csatlakozás az EGK-hoz:
Lome I ( ), Lome II ( ), Lome III ( ), és Lome IV ( ) konvenció: a kedvezményezett AKCS államok körének szélesítése nem kölcsönös kereskedelmi preferenciák nyújtása kiterjedt segély-programok

5 04 Cotonou-i Parternerségi Megállapodás:
15 EK és 77 AKCS állam (48 afrikai, 15 Karib-térségi, 14 csendes-óceáni) írta alá június 23-án 20 éves időtartam 2003. április 1. hatályba lépés jelenleg 79 AKCS tag

6 05 Lényege: Az EK segíti az AKCS: fenntartható gazdasági fejlődését
szegénységcsökkentő programjai végrehajtását regionális szerveződéseket jó kormányzást politikai stabilitást Keretbe foglalja: a kereskedelmi együttműködés és fejlesztési segélyezés kölcsönösen erősítő hatásait

7 06 A célkitűzések finanszírozása EDF:
közös költségvetésen kívül működik tagállamok külön hozzájárulásaiból tevődik össze 2007. december 31-ig a 9. EDF keretében történik a támogatás

8 07 Magyarország: Csatlakozási Okmány aláírva 2003. április
kihirdetve a évi XXX. törvénnyel részese a Megállapodásnak

9 08 10. EDF: 2006. Június 1-2., Port Moresby, AKCS-EK Miniszterek Tanácsa elfogadta a 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet Keretösszege millió euró ( millió euró AKCS országok, 286 millió euró tengerentúli területek, 430 millió euró járulékos költségek) Magyarország az EDF-be összesen eurót fog befizetni befizetések rendjét l: a Tanács minden év októberében teszi közzé

10 09 Felbontása: AKCS 21 966 millió euróból
millió nemzeti és regionális indikatív programok 2700 millió euró AKCS országok közötti és inter-regionális programok 1500 millió euró Beruházási Hitelkeret ezen túl EIB millió euró hitel saját forrásaiból amelyre a tagállamok vállalnak garanciát

11 10 Az EDF menedzselése: EDF Bizottság: tagjai a tagállamok
feladata a rendelkezésre álló források kezelése Döntés: minősített többséggel, legalább 13 tagállam egyező szavazatával tagállamok szavazatának száma a befizetett összeggel arányos (Magyarország hat szavazat) Beruházási Hitelkeret bizottság: EIB részvételével működik minősített többséggel, az EDF bizottsággal megegyező módon dönt

12 11 A 10. EDF programozása: Alapelvek:
ownership (részvétel és tulajdonosi szemlélet elve) harmonizáció és koordináció politikák közötti koherencia koncentráció elve szubszidiaritás

13 12 A megvalósítás lehetséges módozatai:
költségvetési támogatás (általános vagy szektorális) szektorális program támogatás projekt alapú támogatás hozzájárulás nemzetközi vagy regionális szervezetek tevékenységéhez 2006. február: a programozás kezdete 2006. ősze: országstartégiák (CSP) tervezete elkészül Michel biztos általi előzetes jóváhagyás 2007. február-április: EDF bizottság 2005. március-május: Bizottsági döntések 2007. április-június: Az országstratégiák aláírása

14 13 A 10. EDF forrásainak elosztási kritériumai:
nagyobb figyelem a szociális mutatókra, különös tekintettel a szegénységcsökkentésre standard, objektív és átlátható kritériumrendszer alkalmazása kétlépcsős megközelítés: kezdő, indikatív (programozási folyamat elején) végső indikatív összeg (végén) egy további ún. ösztönző összeg (incentive tranch)

15 14 Országtámogatási stratégia:
az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésének, képességeinek és kilátásainak elemzése, ideértve az egy főre jutó jövedelmet, a népesség nagyságát, a szociális mutatókat, valamint a kiszolgáltatottság értékelése az ország középtávú fejlesztési stratégiájának, prioritásainak és az előreláthatóan szükséges források részletes ismertetése az országban jelen lévő más donorok – ideértve az EU-tagállamok bilaterális együttműködését is – vonatkozó terveinek és programjainak körvonalazása

16 15 válaszadási stratégiák (response strategies), amelyek részletesen tartalmazzák az EU által nyújtandó konkrét hozzájárulást, amely a lehető legnagyobb mértékben komplementer kell legyen az adott ACP állam által önállóan, jelen lévő más donorok által finanszírozott programokkal a végrehajtásban alkalmazott legmegfelelőbb támogatási módok meghatározása

17 16 A források felosztása:
A szükségletek mérésének alapját képező szempontok: az egy főre jutó jövedelem a népesség száma a társadalmi mutatók az eladósodottság az exportjövedelmek

18 17 Teljesítmény: Az intézményi reformok végrehajtásában tett előrehaladás Az ország teljesítménye az erőforrások felhasználásában A folyamatban lévő programok végrehajtásának hatékonysága A szegénység enyhítése vagy csökkentése A fenntartható fejlődésre irányuló intézkedések alkalmazása A makroökonómiai és az ágazati politika teljesítménye

19 18 A boríték: makroökonómiai támogatásra
ágazati politikára és projektekre B boríték: sürgősségi segítségnyújtásra nemzetközi megállapodás szerinti adósságenyhítési kezdeményezésekhez való hozzájárulásra exportjövedelmek instabilitásából adódó káros hatások enyhítése érdekében nyújtott támogatásra

20 19