Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,"— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ

2 2 A múlt órán: Áruszállítás és logisztika 4 Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp (ill. a kurzus honlapján) 4 A központi fekvés mítosza 4 A tranzit mítosza 4 A megállított áru mítosza 4 A magunkhoz ragadható folyosó mítosza 4 Intermodalitás – egy szlogen mítosza 4 A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza 4 A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza

3 3 City-logisztika: a probléma egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás EGYÉNITÖMEGESINTELLIGENS ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás egyedi igényeknek megfelelő szerve- zett áruszállítás (HF ) SZEMÉLY egyéni közlekedés tömeg- közlekedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés

4 4

5 5 A logisztikai szemlélet csapdája Intermodális központ, áruelosztó stb. Érvényesítendők-e ugyanezek az elvek a személyforgalomban?

6 6 4 BKRFT 2001 S-Bahn BKRFT A közgyűlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas előkészületekkel, széleskörű konzultációkkal. 4 A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme volt a 4-es metró, és az összes utasáramlási elvet ez a szempont határozta meg. 4 A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolta az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztető nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) 4 „Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése” Gyakorlatilag a metró vonalakra történő ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. 4 Az utas számára nem az a kedvező, ha egy „mindent tudó” óriási csomóponton választhat 22 továbbvezető irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, de egyszerű átszállással megoldható utazás. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve

7 7 4 Ács Balázs - István György: Átjárhatóság és intermodalitás a 4-es metró tervének tükrében 4 „az átjárhatóság az átszállások számának csökkentésére való törekvést jelenti, az intermodalitás pedig az átszállások kényelmetlenségének csökkentését.” 4 Rámutatnak, hogy a BKRFT intermodális csomópontokon elsősorban az egyéni közlekedésről a metróra való átszállást (funkciójában P + R parkolókat) propagál, és háttérbe szorul a kollektív közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás kifejlesztése, a különböző eszközök átjárhatósága (interoperabilitás) pedig igazán fel sem merül. 4 Itt a logisztikai elvek követése a közösségi közlekedésben kifejezetten hibás irányt alapoz meg. 4 S-Bahn koncepció. A 11 elővárosi vasútvonal bekapcsolása a főváros belső közlekedésébe, átjárhatóság földrajzi értelemben. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve

8 8 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

9 9 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

10 10 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

11 11 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

12 12 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december

13 13 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve Távlati koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. FKT URB konzorcium december

14 14 4 A probléma: szervezetten megoldani a diszperz városi szállításokat 4 Uniós city-logisztika tanulmányok városkörnyéki áruelosztó központok majd az intermodális teherforgalmi központok (parkok, fuvar-falvak) kialakítását javasolják 4 A valóságban ritkán vált be a séma: nincsenek típus-megoldások: a tapasztalatokból lehet (kell) tanulni, de minden város egyedi megoldásokat igényel. 4 Teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv 2007 ( 1/6 akció a városi teherforgalom ); ill. A városi mobilitás új kultúrája felé 2007 ( integrációk ) 4 Budapest 2001-es közlekedési rendszerfejlesztésének terve átvette az elosztó központok elvét, és a közösségi közlekedésben hasonló intermodális csomópontokra (kényszerátszállást jelentő végállomásokra) alapozta a struktúráját. Fordulat: S-Bahn 4 Budapest közlekedési rendszerének évi fejlesztési terve, bár tartalmazza a S-Bahn koncepciót, az új logisztikai elvet nem tette struktúrája alapjává. „Teherforgalmi stratégia” elv- és távlathiányos A city-logisztikáról – Összefoglaló

15 Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ

16 16 » „előbb az 56-oson, aztán a 63-ason, aztán honnan-tudnám-hová a mit-tudom-én-hányason” » Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [részlet]

17 17 4 TÖMEGKÖZLEKEDÉS ? 4 Eddig: a korábbi prioritások visszafordításáról és a tömegközlekedés előnyben részesítéséről volt szó 4 „A tömegközlekedés jó - az egyéni közlekedés rossz ?” 4 Minél tömegesebb annál jobb ? 4 Tömegfogyasztás, tömegkultúra, tömegtermék - tömegközlekedés 4 Kollektív? Közösségi? Közforgalmú? 4 Az általános elveket a közforgalmú közlekedésre is alkalmazni kell: elkerülni a túlzott centralizációt, a kényszerkapcsolatokat, a sebezhető hierarchiát; - többszintes rendszer: (gyors-, hagyományos, hívható)

18 18 Az első omnibusz Párizsban 1820-ban jelent meg.

19 19 A Shillibeer-féle első omnibusz Londonban 1829-ben.

20 20 Lóvasút Londonban 1870 körül.

21 21 4 ESZKÖZ-TÖRTÉNET 4 Omnibusz 1820 Párizs (1829 London) 1832 Buda 4 Lóvasút 1832 N.Y. (1861 London) 1866 Pest 4 Villamos 1888 Richmond (1901 London) 1887 Pest 4 Földalatti 1863 London (1905-ig gőz) 1896 Budapest 4 Trolibusz 1911 Bradford (1931 London*) 1933 Budapest (* 1901 kísérlet) 4 Autóbusz 1897*London 1835-ig nincs megálló1921 Budapest + (*villamos üzemű, 1898 benzin) ( is)

22 22 Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán.

23 23 Tujázás az első világháború idején.

24 24 » „A peronján álltak százan, S én, miként ha volna lázam, Elvonultan, elvadultan Magamat közéjük fúrtam.” Gábor Andor: A villamos [részlet] „Ha az ember a kora reggeli órákban vagy a déli órákban nagyobb forgalmú utcákon jár, méhrajhoz hasonló embertömegeket lát szállani, és csak ha közelebb ér, akkor látja azt, hogy az egy villamos.” Pálffy József interpellációja a főváros törvényhatósági bizottságának október 7-i ülésén. [ In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től ig. BKV 1987.]

25 25

26 26 4 VÁLLALAT -TÖRTÉNET – 1923 Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BVVT) és Budapesti Városi Vasút (BVV) Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BESZKÁRT) sínek középre, 1941-től jobbra hajts Fővárosi Villamosvasút (FVV) és Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) 1966 csak vonaljegy, kalauz nélkül Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Metro

27 27 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

28 28 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

29 29 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

30 30 Menetdíj megállapítása Távolság Forint Menetdíj Költség

31 31 Kisszakasz: megközelítően a távolsággal arányos menetdíj Távolság Forint Menetdíj Költség

32 32

33 33 4 KISSZAKASZ 4 A jogos sikert követően a „kisszakaszos gondolkodás” sajnálatos módon átterjed a hálózattervezésre is, az alábbi elvek meghirdetésével: 4 „1. Minden útvonalon lehetőleg egy, mindenesetre [ ] kevés számú viszonylat közlekedjék A viszonylatok útvonala a helyes kocsiadagolás és [ ] egyenletes forgalom biztosítása érdekében lehetőleg rövid legyen Ahol egy viszonylat végállomással bír, vagyis visszafordul, ott valamennyi, vele közös útvonalon haladó viszonylat is megforduljon.” 4 Forrás: Patz Sándor BSZKRT forgalmi igazgató „Menetrendi javaslat”-a 1934 évre. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től 1985-ig. BKV 1987]

34 34 A villamosvágányok kialakítása a Nyugatinál a Nagykörút forgalmának folyamatossá tétele után (1941) Forrás:

35 35 „A Nemzeti táján Jobbra-balra járja Összevissza járja Mind a maga útját A rengeteg ember A rengeteg árva” » Szép Ernő: A rendőr [részlet] Az.EMKÉnél a második világhábozú után

36 36 4 UTASTÁJÉKOZTATÁS

37 37

38 38

39 39

40 40

41 41

42 42

43 43

44 44

45 45

46 46 4 METRO től építés, majd leállás. 4 „Felszín mentesítése a tömegközlekedéstől” A hálózat szétszabdalása, „Ráhordó járatok”.

47 47

48 48

49 49

50 50 4 ÁLLATORVOSI LOVAK 4 Örs vezér tér 4 Baross tér 4 Moszkva tér 4 Közös probléma: Az üzemi szempontok dominanciája, az utas érdekeinek háttérbe szorítása.

51 51 4 Baross tér

52 52 „Moszkva tér” (=Széll Kálmán tér)

53 53 4 Moszkva tér

54 54 Moszkva tér

55 55 4 VÉGÁLLOMÁS 4 Nem általában a közforgalmú közlekedés, hanem a korszerű, minőségi közforgalmú közlekedés megteremtése a cél. 4 „Tömeges” helyett intelligens, az utasokat jól kiszolgáló, minőségi közforgalmú közlekedésre van szükség. 4 Ez nem olcsó, nem is az olcsóságával kell versenyeznie az autóval, hanem a szolgáltatás minőségével. 4 A fenntartható város lehetősége az ellehetetlenülő egyéni közlekedéssel szemben. 4 A város és a városkörnyék közös ellátása: közlekedési szövetség. Ez nem a közlekedési vállalatok megállapodása, hanem a megrendelők, a szolgáltatók és az utasok érdekképviseletén alapuló irányító szervezet.

56 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2012 április 24. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések