Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatika és társadalom

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatika és társadalom"— Előadás másolata:

1 Informatika és társadalom
„Az információ korának igazi forradalma nem a hardware-ek, hanem az emberi szellem forradalma lesz. Általa felülmúlhatjuk emberi mivoltukat.” /Frank Herbert/ Informatika és társadalom

2 Informatika „születése”
Informatika és társadalom

3 Társadalmi-gazdasági környezet
II. vh. technikai kérdések. Jóléti állam válsága. Gazdasági recesszió. Női emancipáció kérdései. Diáklázadások. Szocialista blokk. Olajárrobbanás, fenntartható fejlődés. Informatika és társadalom

4 Technikai fejlődéstörténet
: Elektroncső : ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ 12 óra működés hibamentesen. 1948: Tranzisztor /1956 Nobel díj/ 1958: Nyomtatott áramkörök (miniatürizálás) 1962: Integrált áramkörök (chip), Moore „törvény” 1971: Mikroprocesszorok személyi számítógép és más alkalmazási lehetőségek 198o: szoftverek, mesterséges intelligencia, nagy bonyolultságú IC-k . Informatika és társadalom

5 Informatika és társadalom
A technikai fejlesztés iránya: olyan eszközök és berendezések létrehozása, amelyek közel állnak az emberi tevékenységhez, érzékelésmódhoz és gondolkodáshoz. Következtetések miniatürizálódás sebességnövekedés, árcsökkenés differenciálódás funkciónövekedés Társadalmi – gazdasági megszületésének körülményei. Egyrészt ígéret az emberiség számára az életminőség javítására, ugyanakkor kíméletlen verseny, alkalmazása versenyelőny megszerzésének.Lényeg az összekapcsolhatóság, mint kommunikáció. Eddig is volt, de lassú. Az időtényező fontos. Informatika és társadalom

6 Számítógépek és távközlés
Távközlés: az elektronikus eszközökkel való információátvitel Kb. 150 év fejlődés. Fejlődését, fejleszthetőségét nemzetközi előírások, kormányszintű döntések befolyásolják. Jellemzője a magas fokú szabványosítás. Telematika A számítástudomány és a hírközlés összefonódása. Az információs gazdaság legjelentősebb ágazata, a fejlődés aktív és önálló tényezője. Jellemzője: száloptikai alkalmazása, egyidejűleg nagy mennyiségű hang, adat és kép továbbítása. Média Tömegtájékoztatási rendszerek. Informatika és társadalom

7 Tudósok az informatika világából
Kármán Tódor: a rakétatechnika megteremtője Neumann János: programok tárolása Shockley-Bardeen-Brattain: tranzisztor Jack S. Kilby: integrált áramkörök (IC) Claude E. Shannon: inf. tömörítés, átvitel, tárolás, védelem, feldolg. törvényeit foglalja egységbe. Norbert Wiener: visszacsatolás /szabályozás és vezérlés/ elméletének alk. Kibernetikus és az emberi közösségek kapcsolata. John W. Tukey: bit: igen/nem, ill. Az 1/0 kettős döntés Zhores I.Alferov-Herbert Croemer: Nobel díj: Félvezetők tökéletesítése és inf. továbbításának gyorsasága Informatika és társadalom

8 Informatika és társadalom
Informatika: az információ rendszeres és automatikus – elsősorban a számítógépek segítségével történő – feldolgozásával és továbbításával foglalkozó tudomány. Más tudományágak (matematika, logika, elektronika, elektrotechnika) részterületeiből alakult ki, amelyeket az alaptudományok közé soroltak. Területei: elméleti informatika gyakorlati informatika műszaki informatika alkalmazott informatika Informatika és társadalom

9 Informatika és társadalom
Adatok, tények: rögzített elemi ismeret, a megismerést szolgálja. Alkalmas a továbbításra, értelmezésre és/vagy feldolgozásra, emberek vagy automatikus eszközök által. Az adatok akkor válnak információvá, amikor kapcso-lat létesül a különböző adatok között. Az információ alapja az adatok és tények. Amikről gondolkodunk, amelyeket érzékelünk és saját magunk számára következtetéseket vonunk le. Hozzátartozi, hogy a valóságból mindenki mást érzékel, mást lát meg. Tehát másról és másképen gondolkodik. Ez a tartalmi oldal. Adatok tárolására alkalmasak ezek a gépek, arra találták ki. Informatika és társadalom

10 Informatika és társadalom
Az információ társadalom tudományi értelmezése: Adatok, tények olyan rendezett összeállítása, amelyeket az emberek következtetés vagy más szellemi tevékenység által hoznak létre. Értelmezett adat Informatika és társadalom

11 Informatika és társadalom
Az információ jellemzői: az információk emberhez kötődnek. Csak az emberi percepció (felfogás, érzékelés, befogadás) útján keletkeznek. (Racionalitás és korlátozott racionalitás) Szubjektív alapú. Az információk terjeszthetők. A szabad áramlás megnövelheti az információ értékét. Az információk az új technológiák alkalmazásával könnyen és gyorsan szállíthatók. Az információk sűríthetők. Áramlásuk megfékezhető, irányítható, ellenőrizhető. Az információk helyettesíthető jellegűek (szubsztinensek), azaz más erőforrásokat helyettesíthetnek, pl. nyersanyag, munkaerő. Az információk megoszthatóak. Továbbadással nem szűnnek meg. Ezáltal megváltozik a munka tartalma „intelligens termelőmunka” tudomány-köziség, a tudomány működésmódjára való érzékenység. Informatika és társadalom

12 Informatika és társadalom
Tudás (kompetencia) A szerzett( tanult, tapasztalt) ismeretek összessége , rendszere. Befogadás, megértés és felhasználás képessége egyszerre. Informatika és társadalom

13 Az adat, információ, a tudás társadalmi szerepe
Erőforrás (emberi, immateriális érték) Áru Cél: a tudáskultúra szélesítése. ( társ. értékrend) Az együttes képességek működtetése. Informatika és társadalom

14 Informatika és társadalom
Az informatika eszközeivel tárolt és továbbított adatok, információk rendszerezhetőek visszakereshetőek hozzáférhetőek újrafelhasználhatóak új módon összekapcsolhatóak gyorsan, tértől-időtől függetlenül. Pl. a számítógépekbe is információkat, azaz különböző tudásokat építek be. Informatika és társadalom

15 Az információ, a tudás felhasználásának előnye a gazdaságban
megalapozott, körültekintő döntések. Rövidebb reakcióidő. Növekvő profit. Védelem a konkurenciával szemben. Növekvő termelékenység, csökkenő költségek. Növekvő piaci részesedés. Informatika és társadalom

16 Globális információs közmű:
Nyilvános információs infrastruktúra, amely számítógépeket, adatbankokat és kommunikációs hálózatokat foglal magába. Bárki, bárhol, bármikor képes legyen az általa igényelt bármilyen információhoz könnyen, gyorsan és olcsón hozzájutni. Informatika és társadalom

17 Kibertér (cyberspace) értelmezése
Az információs és kommunikációs világban megnyilvánuló térfogalom. Tértípusai és alakzatai társadalmi eredetűek, mesterségesek. „Gondolatvilágunkban létező közös földrajz.” (M. Benedikckt) Hely nélküli tér, a mozgások pillanatnyiak, a távolságnak nincs értelme. Az áramlások a jellemzői. (Castells) Hálózatok világaA kibertér (cyberspace) a görög kyber (hajózni, navigálni) szóból ered, és valójában hajózásra alkalmas teret jelent. A kibertér W. Gibson találmánya, aki a Neuromancer (1984) című regényében így nevezi a hálózatba kapcsolt számítógép-terminálokról közvetlenül elérhető digitális, navigálható teret (a mű 1992-ben Neurománc címen magyarul is megjelent). A kibertér Gibson felfogásában egy olyan mátrix, amely színes, elektronikus, karteziánus adattájkép (dataspace), ahol vagy inkább amelyben az egyének és a cégek interaktív kapcsolatba lépnek az információval, sőt, kereskednek vele. Informatika és társadalom

18 Informatika és társadalom
Kibertér Tranzakciók, kapcsolatok, gondolatok halmaza. A szimbolikus javak előállításának, cseréjének és értelmezésének a tere. Globális, dinamikus rendszer. Informatika és társadalom

19 Kibertér létrehozói és alakítói
Önkéntesek alakították, a használók konszenzusán alapul. Az emberek és szervezetek virtuális jelenléte tartja fent, növeli és gazdagítja azt. Informatika és társadalom

20 Informatika és társadalom
Kibertér kultúrája A felhasználók kultúráját, értékét jeleníti meg. Általuk teremtett és egymás között használt beszédmód a jellemző. Informatika és társadalom

21 Informatika és társadalom
Működési jellemzői Nyitottság. Központnélküliség. Helynélküliség. Szabad identitás. Hierarchia, az előjogok és tekintélyek elutasítása. Informatika és társadalom

22 A kibertérben élő egyén
Számítógépes személyiség. Az egyén sokféle személyiséget ölthet. A személyazonosságot a szavak és tettek határozzák meg, nem maga a test és annak térbeli helye. Informatika és társadalom

23 Informatika és társadalom
Következménye lehet: A „labilis én” kialakulása. Önmegvalósítás. Az egyén gondolkodása, hite, érdeklődési köre alapján új közösségeket és új társadalmi struktúrákat alakíthat ki. Informatika és társadalom

24 Társadalom és kibertér
Kultúrák közötti kölcsönhatások intenzívvé válnak. Multikultúra. Megindul a szervezetek világméretű szerkezeti átalakítása, a térbeli mozgások felerősödnek. Informatika és társadalom

25 Társadalom és kibertér
Elősegíti a globális kultúra terjesztését, ezzel gyengíti a helyi szokásokat. Megkönnyíti a szervezetek világméretű szerkezeti átalakítását, segíti a térbeli mozgást. Alternatív teret kínálnak a határozatlan körvonalú és testetlen „én” számára, amelyek a közös érdeklődés alapján szerveződne. Az egyén informálódási, beleszólási, ellenőrzési lehetőségének növekedése. Az egyén totális ellenőrzésének lehetősége. Informatika és társadalom

26 Informatika és társadalom
Hatalom és kibertér Átalakítja a hatalom gyakorlásmódját. E- demokrácia, e-kormányzás. Közvetlen hatalomgyakorlás lehetősége. Változik a politika tartalma. Biopolitika. A mozgósítás térre jellemző formái háttérbe szorulnak. Politikai marketing. Informatika és társadalom

27 Informatika és társadalom
Gazdaság és kibertér Távmunka és távszolgáltatások (hátsó irodák, távmunka, teleház, teleport) Soft city (puha városi társadalom) jellemzője: számítógépes hálózatok memóriakapacitás képernyőtér Informatika és társadalom

28 Társadalmi egyenlőség kérdése
A kibertér lehet-e az egyenlőségek színtere? - hozzáférés tekintetében. - nyelvhasználatában. - műszaki fejlesztés, tartalom és szokások tekintetében. Informatika és társadalom

29 Informatika és társadalom
Homo informaticus Jellemzője gyors információ-feldolgozó képesség, minőségromlás nélkül. növekvő szűrési képesség. gondolkodásában racionális és irracionális elemek továbbra is keverednek. Élőhelye a világháló információs otthonok / , home page/ Éltetője a magasan fejlett percepciós sémáinak kielégítése Informatika és társadalom

30 Információs környezet által igényelt alapkészségek
Olyan készségek egyre tökéletesebb elsajátítása, amelyek még nagyobb teljesítményképességű készségek birtoklásához vezetnek /Jerome. S. Bruner/ Készségek: döntések és tendenciák következményeinek előre látása. jövő alternatív modelljeinek elgondolása. holisztikus gondolkodás, rendszerszemlélet. inf. kiválasztásának, megszerzésének, szűrésének készsége. többértelműség és ellentmondások tolerálása. különféle közegek /média/ útján történő kommunikálás, valamely médiumban pl. szöveg/ megjelenő közlés „lefordítása” egy másikra /pl. film/ Informatika és társadalom

31 Az információs korszak „írásbelisége”
Három „r” /reading, writing, arithmetic/ vizuális formanyelv kezelése információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartás megszerzett információk helyes és célirányos rutinszerű feldolgozása Kérdés Mi módon képes a társadalom értékváltásra. Az oktatás milyen keretben közvetítse a felismert szükségleteket jelentő alapkészségeket. Informatika és társadalom

32 Az információs társadalom forgatókönyve
 a kapitalizmust felváltó minőség első állomása a hierarchizált társadalmak tagadásának kezdete. a poszt humán világállapot előfutára. a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazkodási alakváltozata. (Z. Karvalics L.) Informatika és társadalom

33 Informatika és társadalom
Mi a különbség az információs- és a tudástársadalom között? (Farkas J.) Információs társadalom technológia központú technológiai innováció ipari-pénzipari és információs gazdaság főként globális terjedés technológiaipar korlátozottan informált társa-dalom információkat is központosító hatalomalapú társadalom Tudástársadalom tudásközpontú társ-i innováció is tudásalapú gazdaság egyenrangú regionális terjedés társadalom „ipar” intelligens civil társadalom tudásalapú, fejlesztő, kreatív állam Informatika és társadalom

34 Informatika és társadalom
Információs társadalom Info-kommunikációs háló-zat építés elsősorban kontinentális stratégia „csak” a (fizikai) hozzáférés lehetősége szabályozatlan és keve-sekhez eljutó Internet információgazdag elitréteg változatlan demokrácia modellje Tudástársadalom tartalomszolgáltatás egyenrangú globális nemzeti és regionális stratégia tudatos hozzájutás és szemé-lyes „tartalomszolgáltatás” részben nem hagyományosan szabályozott, a többség által használt Internet információgazdag középréte-gek is új típusú demokrácia modell Informatika és társadalom

35 Társadalomtípus Világkép Közösségi képlet (tagok száma)
Halász-vadász-gyűjtögető Statikus Horda (25-50) Nagycsaládosok csoportja (50-150) Földműves Dinamikus Falusi közösség ( ) Városi/városszövetségi ( millió) Ipari Energiacentrikus Nemzeti ( -60 millió) Nemzeti/regionális (8 millió-2 milliárd) Információs Információcentrikus Nemzeti/multiregionális (800 millió-4 milliárd) Globális (???) Informatika és társadalom

36 Globalizáció az informatika korában
Informatika és társadalom

37 Informatika és társadalom
Globalizáció/Mondializáció Glóbusz (földgolyó)/Mundus(világ) A világ birtokbavétele, felosztása és összekapcsolása Különféle akadályok és korlátok lebontásának folyamata. Egységesítő, homogenizáló folyamat, amelyben integrációs és dezintegrációs folyamatok egyaránt zajlanak. „egység” és „különféleség” Informatika és társadalom

38 Informatika és társadalom
Korunk jellemzője Információs Globális Hálózati kölcsönös függőségi viszonyok. Öngerjesztő folyamat Informatika és társadalom

39 Informatika és társadalom
Középpontban IT közvetlen termelő erő Termelékenység és nyereségesség Versengés Állandó mozgás Informatika és társadalom

40 A globalizáció kiterjed
Jelenségekre, eljárásokra, folyamatokra, árukra. Az emberi gondolkodás és cselekvés egészére. Tárgya folyamatosan változik, de vannak konstans elemei is. Informatika és társadalom

41 A globalizáció érintettjei
A világ egésze. Sokszereplős és soktényezős folyamat. Jellemzője: az aszimmetria bizonytalanság Informatika és társadalom

42 A globalizáció jellemzője
Változó időtartamú. Változó ritmusú áramlások, mozgások, cserekapcsolatok megjelenése. Konfliktus és együttműködés. Informatika és társadalom

43 Globalizáció történetisége
Nem új keletű folyamat. Nagy birodalmak kora. Egymással versengő világvallások. Földrajzi felfedezések gyarmatosítás(kereskedelem). Ipari forradalmak, a világ újrafelosztása. Nemzetállami törekvések. Informatika és társadalom

44 Napjaink globalizációja
Törvényszerű folyamat Újrealitás, új minőség Jellemtője: Valós idő vagy az általa választott időben képes önálló egységként működni. Robbanásszerű fejlődés. Informatika és társadalom

45 A globalizáció előfeltétele
Liberalizáció Privatizáció Mindenre kiterjedő szabad verseny Informatika és társadalom

46 Informatika és társadalom
A globalizáció indoka A modernitásba, a haladásba vetett vetett hit. A termelékenység és nyereség. Modernitás: az emberi megismerésbe, a tudományos felfedezések alkalmazásába és elterjesztésébe való hit. A világ „varázstalanítása” /Max Weber/ Informatika és társadalom

47 Informatika és társadalom
A világ végessége Glóbusz adottságainak, lényegének megismerése. Szabad terek és térségek kisajátítása. Glóbuszt átfogó hálózatok kiépítése. Informatika és társadalom

48 A globalizáció hatására való reagálások
Elősegítik az érvényesülését. Adaptálódnak hozzá. Tiltakoznak ellene. Informatika és társadalom

49 Informatika és gazdaság
Informatika és társadalom

50 A gazdaság felhajtóereje
Az információ. 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját. 2.  A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik. 3. Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja a hagyományos árukét, az energiáét és a szolgáltatásét. Szinergia érvényesülése. Informatika és társadalom

51 Az információ-anyag-energia modellezése
Az elmúlt 100 évben az egy termékre jutó érték változása Információ aránya 10% 40% 60% Nyersanyagtartalom 40% 30% 20% Energiatartalom 50% 30% 20% 100% % % hagyományos elektronikus taxióra 11,7 óra 3,7 óra óra 1000 alk . 5 alk. Informatika és társadalom

52 Jelenlegi legfontosabb gazdasági változások.
Az információtechnológia a hatékonyság és a versenyképesség kulcsa. Legdinamikusabban növekvő ágazat. Informatikai óriásvállalatok /méret, tőkeerő, forgalom, foglalkoztatottak száma/ alapján. A vállalatok számára a kommunikációs csatornák és az azokon elérhető információk egyre inkább közmű természetűek /outsourcing /. A gazdasági élet globális és digitális infrastruktúrája maga után vonja a tranzakciók új minőségét és gyors tempóját. Informatika és társadalom

53 Informatika és társadalom
Információs iparágak Magán üzemeltetésû Kutatók, tervezõk, független irók, közvéleménykutatók Nyomdai, kiadói Nyomtatás, klisékészítés, könvvkötészet, kiadás, fénymásolás Hirszolgáltatók, hirdetések Ujságok, hírügynökségek, folyóiratok, hírdetés, közönségszolgálat Információfeldolgozó és szolgáltató Számítógépközpontok, adatbankok, szoftverházak, idõosztásos szolgáltatások Információs gépipar Nyomdagépek, számítógépek, terminálberendezések, másológépek Informatika és társadalom

54 Az informatikai társadalom jelszava
"Juss hozzá, használd egy kicsit, dobd el és tanuld újra az információs eszközeidet és szokásaidat is" Informatika és társadalom

55 A rugalmas specializáció definíciója:
megrendelésre - és/vagy piaci igény pontos ismeretében - készített felhasználóbarát termékek előállítása rugalmas technológiák és általános rendeltetésű gépek felhasználásával önálló, de hálózatokba integrált termelési egységek (vállalkozások) együttműködése révén. Informatika és társadalom

56 Számitégép vezérelt rugalmas technológiák
Számitógép vezérelt integrált termelési rendszer (CIM, CAM, CAP) sajátossága: hagyományos vezetési funkciók átvétele irányító, szabályozó, felügyelő, ellenőrző feladatok a feladatok korrigálásával, a folyamatok szimulálásával, különféle elszámolásokkal kapcsolatos feladatok az információellátással és szervezéssel összefüggő feladatok CÍM: szim számitógéppel integrált gyártás CAM: kem számitógéppel segitett gyártás CAP: kep számitógéppel segített tervezés Informatika és társadalom

57 A rugalmas specializáció stratégiája akkor valósul meg ha,
a cégek olyan gyártási rendszert alakítanak ki, amellyel rövid időn belül képesek egyik termeléséről egy másikéra átállni. folyamatosan képesek új termékeket kínálni a differenciált piacokon. olyan szervezetet hoznak létre, amelyben gördülékenyen össze tudják hangolni az állandóan változó termékek tervezését, gyártási folyamatait, piaci értékesítését. ösztönzik az alkalmazottak vállalkozó szellemének kibontakozását. (Haskins – Petit, 1988) Informatika és társadalom

58 A menedzsmenttudományokban megkülön-böztetett rugalmassági elemek:
a sorozatrugalmasság, a szállítás rugalmasság, a munkaerő rugalmasság, a gépek rugalmassága, a folyamtok/technológiák rugalmassága, a nyersanyag rugalmassága, a térbeli elrendezés rugalmassága, az expanzió rugalmassága, a pénzügyi források rugalmassága, a tervezés és ellenőrzés rugalmassága. Informatika és társadalom

59 Informatika és társadalom
A tömegtermelés és a tömeges testreszabás jellemzői (Szabó Katalin, 1996) Megnevezés Tömegtermelés Tömeges testre szabás Súlypont Mérethatékonyság stabilitás és ellenőrzés révén Változatosság és costumization rugalmassággal és gyors reakciókkal Cél Javak és szolgáltatások termelése, fejlesztése, marketingje elég alacsony áron ahhoz, hogy majdnem mindenki elérhesse őket Javak és szolgáltatások termelése, fejlesztése, marketingje elég változatban ahhoz, hogy majdnem mindenki megtalálja azt, amire vágyott Kulcsjellemzők Stabil kereslet, nagy homogén piac, alacsony költség, állandó minőségű standardizált termék és szolgáltatás, hosszú termékciklus Fragmentált kereslet, heterogén piaci rések, alacsony költség, magas minőség testre szabott termék és szolgáltatás, rövid termékciklus Termék Standardizált termékek raktárra alapozva Standardizált modulok együttese a fogyasztók szükségletére alapozva Struktúra Mechanikus, bürokratikus, hierarchikus Organikus, rugalmas és kevéssé hierarchizált Informatika és társadalom

60 Informatika és társadalom
Toyotizmus Olyan vertikálisan dezintegrált nagyvállalati rendszert jelent amelynek egyes szintjeit pl. vezércéget és beszállítóit, vagy a munkaszervezet különböző részeit információs hierarchia tartja össze. (Szabó 1996) alapja: a változékonysági hozadék Informatika és társadalom

61 Vállalatszervezési és vezetési elképzelések
Keresletvezérelt termelés (just in time) gyors átfutási idő alacsony készletek minőségbiztosítás team munka (multifunkcionális teamek) eredménytől függő fizetés A módszer eredményességének titka: Taiichi Ohno - toyotizmus atyja: tudjuk hogy a toyotista rendszer jól működik, de nem tudjuk miért működik jól. / valószinű szinergia A toyotizmus a legérettebb változata a specializációnak. Informatika és társadalom

62 Munka és munkanélküliség az informatika korában
Informatika és társadalom

63 Munkanélküliség típusai
Tradícionális Struktúrális Surlódásos Új jelenségek: Gazdasági növekedés mellett bekövetkező munkanélküliség A növekedést különböző foglalkoztatási ráta kísérheti Informatika és társadalom

64 Munkanélküliség az OECD országokban (az aktív népesség százalékában)
Informatika és társadalom

65 Informatika és társadalom
Munka és pihenés Informatika és társadalom

66 A teljes foglalkoztatottság fogalmi megváltozása
Nem jelenti a munkahely biztonságát Foglalkozásváltás, lakhelyváltozás Nem jelent teljes munkaidős foglalkoztatottságot Nem jelenti hogy alkalmazottként, képzettségének megfelelően helyezkedhet el Informatika és társadalom

67 Eszközök a munkanélküliség ellen
Munkaidő csökkentése Munkaerő kínálatának csökkentése Munkanélküliek anyagi támogatásának csökkentése Bérnövekedés fékezése Informatika és társadalom

68 Telemunkára alkalmas „rutin” jellegű tevékenységek
leíró és fordító munka felvilágosítás, tanácsadás (nyilván egyszerűbb kérdésekkel kapcsolatban - E. F.) előadói, adminisztratív munka megrendelések bonyolítása küldeményekkel kapcsolatos adminisztráció, csomagküldő kereskedelem bonyolítása ügyfélszolgálat Informatika és társadalom

69 Telemunkára alkalmas „kvalifikált” tevékenységek
tervezés szakértői tevékenység szoftverkészítés mérnöki tevékenység (nyilván csak egyes fajtái - E: F.) programozás statisztikusi munka Informatika és társadalom

70 Egyének érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban
rövidebb út a munkahelyre a lehető legkisebb anyagi ráfordítás kedvezőbb munkafeltételek kellemesebb társadalmi környezet Informatika és társadalom

71 Vállalatok érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban
üzemi racionalizáció költségmegtakarítás, pl. kedvezőbb telekárak által költségek áthárítása (csökkentése) pl. az ingázási költségek „internalizálásával" (alacsonyabb bérekkel vagy mindenfajta kedvezmény felszámolásával, beleértve az üzemben szokásos jutányos ebédjegy megszűntetését is). Informatika és társadalom

72 Szolgáltató cégek érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban
biztosított nyereség kedvezőbb telephely biztosított kereslet optimális üzemnagyság Informatika és társadalom

73 Informatika és társadalom
Közszolgálat, közületi cégek érdekei a telemunkacentrumokkal kapcsolatban Gazdaságpolitikai/regionális politikai vonatkozásban munkahelyek teremtése és fenntartása diszparitások megszűntetése, az életszínvonal növelése Szociálpolitikai vonatkozásban a szociális gondozás javítása az életminőség javítása a lakások vonzerejének növelése Informatika és társadalom

74 Az otthoni telemunkát technikailag elősegítő/gátló tényezők
a technológia növekvő teljesítménye és integrációja a soft- és hardwerek személyessé tétele a kőz- és magánhálózatok növekvő kompatibilitása közhálózatok növekvő kapacitása Gátló: a telefoninfrastruktúra centrumorientált kiépítése időbeli eltolódás a hálózat kiépítésénél a perifériák kárára Informatika és társadalom

75 Az otthoni telemunkát szervezetileg elősegítő tényezők
rutintevékenység megfogalmazható kommunikációval kreatív tevékenység magas részesedése a munkából az eredmények objektivizálhatósága (az eredmény ellenőrizhetősége) az információk csekély érzékenysége a biztonság (titkosság) szempontjából a munkaszervezet időbeli rugalmassága lehetőség és kívánság szerint Informatika és társadalom

76 Az otthoni telemunkát szervezetileg gátló tényezők
a face-to-face kontaktusok és team-munka iránti nagy igény a magatartásellenőrzés elsőbbsége az eredményellenőrzéssel szemben adatvédelmi problémák az üzem és a munkatársak közötti messzemenő bizalom szükségessége az otthoni munka tisztázatlan jogi helyzete a betegség idejére való jövedelem-kiegyenlítés és a know-how transzfer problémája Informatika és társadalom

77 Az otthoni telemunkát társadalmilag elősegítő/gátló tényezők
az információs technika erős diffúziója a magánszférában' előnyök meghatározott csoportok részére (a különböző életterek integrációja) Gátló: az elszigetelődés és elmagányosodás veszélye az érintett csoportok ellenállása Informatika és társadalom

78 Az otthoni telemunkát gazdaságilag elősegítő tényezők
üzemi költség (energia terület) megtakarítás magán költség (pl. közlekedés) megtakarítás a munkaerőpiacok feltárása, munkaerőtartalékok mozgósítása az információátvitel csökkenő költségei a technika teljes kihasználásának csökkenő kényszere Informatika és társadalom

79 Az otthoni telemunkát gazdaságilag gátló tényezők
kezdetben előforduló termelékenység csökkenés az irodaépületekbe fektetett tőke értékének fenntartása Informatika és társadalom

80 Az otthoni telemunkát területileg elősegítő/gátló tényezők
szűk keresztmetszet a közlekedés terén a megfelelő infrastrukturális ellátottságú lakóterület magas vonzereje Gátló: növekvő követelmények a lakásokkal szemben Informatika és társadalom

81 Távoktatás - Távtanulás
Informatika és társadalom

82 Informatika és társadalom
Távoktatás/távtanulás Az oktatásnak önképzésre építő felnőttképzéshez kapcsolódás interaktív útja Interaktivitás Dialóguson alapuló önálló tanulásmód, mesterséges környezetben Informatika és társadalom

83 Informatika és társadalom
Előnyei Egyedi igények és elsajátítási módok Auditívabb és vizuálisabb percepciós képességek együttes alkalmazása Hátrányai Hallgató és tanár személyes kapcsolatának hiánya Hallgatói közösségek hiánya Valós környezet hiánya (laboratóiumok, kísérleti eszközök hiánya) Informatika és társadalom

84 Informatika és társadalom
Távoktatás célrendszere Változó, az életpálya során előre nem látható módon alakuló szerepekre felkészítés Esélyegyenlőség biztosítása, képességek és változó lehetőségek szerint Kreatív megújítás képességre való nevelés Informatika és társadalom

85 Informatika és társadalom
Kreativitás Olyan képességek és készségek kialakítása, hogy olyan, eddig sosem látott problémákat is képesek legyünk megoldani. Olyan produktumokat is képesek legyünk létrehozni, amelyekhez hasonlóval korábban sosem találkoztunk Informatika és társadalom

86 Informatika és társadalom
A kreatív ember jellemzője Folyékonyság(fluency), azaz ötletgazdagság Hajlékonyság, rugalmasság(flexibility), azaz lényegesen különböző ötletek Erdetiség(originality), olyan újszerű ötletek, amelyek csak kevés embernek jutnak eszébe Szokatlan összefüggések meglátása. Megszokott dolgok új nézőpontból való megfigyelése. Intuíció és empátia. Informatika és társadalom

87 Informatika és társadalom
Adatvédelem Informatika és társadalom

88 Informatika és társadalom
Információs jogok: nyilvánosság és titkosság új felfogásban A probléma: A személyes és magánszféra/ privacy/ információs határa Az egyén társadalmi részvételét / demokrácia/ elősegítő információk közzététele, közszféra Informatika és társadalom

89 Informatika és társadalom
Privacy Az egyének, csoportok intézmények azon igénye, hogy maguk dönthessék el, hogy a róluk szóló információk mikor, hogyan és milyen mértékben jussanak mások tudomására. Informatika és társadalom

90 Informatika és társadalom
Adatvédelem Az érintett személy jogi védelmét jelenti, azaz információs önrendelkezés. Minden személyes adat alapvetően titkos. Személyes adat: Bármely információ, amely alapján az egyén azonosítható. Köteles vagyok nyilatkozni: név, születési adatok, lakcím, stb. Informatika és társadalom

91 Informatika és társadalom
Különleges adat faji, nemzetiségi politikai vélemény, pártállás vallás egészség káros szenvedély szexuális kérdések büntetett előélet Informatika és társadalom

92 Informatika és társadalom
Adatok minősége csak tisztességesen és törvényesen lehet megszerezni meghatározott és törvényes célra lehet felhasználni pontosnak és időszerűnek kell lenni az adatok azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig lehet megőrizni Informatika és társadalom

93 Informatika és társadalom
Közérdekű adat Minden ami nem személye az közérdekű, ezért nyilvános. Elektronikus közmű kiépítése. Titkos adatok állambiztonság kutathatóság Informatika és társadalom

94 Informatika és társadalom
Adatbiztonság Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. Adatbiztonság adatvédelem nélkül is lehetséges. Informatika és társadalom

95 Az informatizálás negatív hatásai
a társadalom információs átvilágítása jelentősen megerősödött a hierarchia magasabb fokain álló csoportok és egyének ellenőrző képessége hatékonyabbá vált az alsóbb fokok képviselői felett az információs hatalom koncentrálódott a kormányszervek és a vezető üzleti és politikai körök kezében az állampolgár információs szempontból gyengébb fél, információs pozíciói romlottak Informatika és társadalom

96 Informatika és társadalom
A polgár válaszai beletörődő válasz gépromboló válasz kivonuló válasz garanciákat követelő Informatika és társadalom

97 Informatika és társadalom
Informatika és szerzői jogvédelem Informatika és társadalom

98 Informatika és társadalom
Freeware: Szabadon letölthető, használható program. Tilos üzleti céllal alkalmazni, az alkotók nevét és a program freeware jellegét mindig fel kell tüntetni. Shareware: szabadon letölthető, használható program, de időbeli vagy mennyiségi korlátokat tartalmaz, esetleg egy nagyobb program DEMO-változata. Bizonyos anyagi feltételek teljesítése esetén jogszerűen kibővített formában is használható. Tilos üzleti céllal alkalmazni, az alkotók nevét és a program shareware jellegét mindig fel kell tüntetni. Informatika és társadalom

99 1999. LXXVI. törvény a szerzői jogról
Személyhez fűződő jog - névviselés joga - nyilvánosságra hozatal joga - a mű sértetlenség joga Vagyoni jog - a szerző anyagi ellenszolgáltatásra jogosult a műve felhasználásáért - a felhasználást írásba foglalt szerződéssel kell szabályozni - a szerzői jog örökölhető; a szerző halálától számított 70 évig érvényes. Informatika és társadalom

100 Az új törvény számítástechnikai sajátosságai
- az ötlet, algoritmus nem védett - a nyilvánossághoz való közvetítésbe a világhálós terjesztés is beletartozik - programok visszafejtése – csak a csatlakozó felület kialakításához - saját jogszerűen beszerzett programról készíthető biztonsági másolat - felhasználási szerződések csak írásban érvényesek, kivéve a kereskedelmi forgalombahozatalt - multimédiás alkalmazások sajátosságai – közös jogkezelés - a műszaki és digitális zárak feltörése is tiltott! Módosítása (2001. LXXVII.) kiterjesztette a védelmet az adatbázisokra is. Informatika és társadalom

101 Informatika és társadalom
Jogsértési szankciók Szerzői jog megsértése: BTK. 329/A. §. „1. Aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 2. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt (2-50M Ft) okozva, üzletszerűen követik el. 3. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt (50-500M Ft) okozva követik el. 4. A büntetés kettő-nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt (>500M Ft) okozva követik el.” Informatika és társadalom

102 Informatika és társadalom
A BTK legújabb módosítása szerint Április 1-től (és ez nem vicc!) bűncselekmény az is, ha valaki jogtalanul behatol idegen számítógépbe, ott az adatokat módosítja, pl. átírja a honlapot, ha vírussal fertőz programokat és gépeket, ha jogosulatlanul elolvas idegen -eket, kifürkészi mások internetezési szokásait. Eddig az ilyen jellegű cselekmény akkor volt szankcionálható, ha azzal bizonyítható kár keletkezett. Informatika és társadalom

103 Informatika és társadalom
Számítógépes csalás BTK. 300/C. §. „ Számítógépes csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja.” Informatika és társadalom

104 A szerzői jog érvényesülése a számítástechnikában
  Kalózkodás okai - a COCOM máig élő hatása - anyagi megfontolások - tiltott gyümölcs - ismerethiány "jogtisztasági" mutató Kb % (BSA akciók) Informatika és társadalom

105 A jogtalan használat megszüntetésének lehetőségei
- amnesztia-akciók hirdetése a szürke-fekete termékek legalizálására - kínálati piac - megnőtt a szoftverimporttal foglalkozó cégek száma - jogi befolyásolás - a mentalitás a szoftvermásolás jogtalanságának tudatosítása, ismeretterjesztés (újságcikkek, konferenciák, tömegkommunikáció). - szoftver- és hardverkulcsok. Informatika és társadalom

106 MICROSOFT – Magyar felsőoktatás CAMPUS - licenc
A jogtiszta szoftver használatát vonzóvá tévő piaci megoldások: -felhasználó-barát dokumentáció -minőségi tanúsítvány a programról és a dokumentációról -ingyenes (kedvezményes) oktatás, betanítás -állandóan elérhető szaktanácsadói szolgálat -users-group-ok szervezése -megfizethető árszint Informatika és társadalom

107 Informatika és társadalom
- félkész programok felhasználói igény szerinti befejezése, adaptálása - regisztrált felhasználóknak kedvezményes upgrade - garancia: - dobozolt szoftvernél a hibás példány kicserélésével - a tépő címkés tájékoztató "break and seal agree- ment"-ben közölt feltételeknek megfelelően - vírusmentesség - egyedi megrendelésre készített szoftvernél a szerződésben szabályozott módon és időtartamig. Informatika és társadalom

108 Informatika és társadalom
OEP – Original Equipment Manufacturer típusú értékesítésnél a hardver gyártója köti a licenc-szerződést a jogtulajdonossal, a szoftvert az új gépre telepítve, azzal együtt értékesíti. Ez jelentős árengedménnyel jár (20-30 %). A jogtiszta szoftver kísérői: eredeti telepítő floppy/CD, kézikönyv regisztrációs kártya eredeti doboz licencia szerződés számla átadás-átvételi jegyzőkönyv. Ezeket a dokumentumokat mint a magánemberek, mint a cégek öt évig kötelesek őrizni (az általános elévülési idő tartamáig). Informatika és társadalom

109 Informatika és társadalom
Felhasználói szerződések A jogtiszta szoftver vagyoni jogátadását fejlesztési, felhasználói, forgalmazási szerződésekkel kell kísérni. A szoftver felhasználása a szerző, jogtulajdonos engedélyéhez kötődik. Személyhez fűződő jog - érvényesen lemondani róla nem lehet. Vagyoni jog - felhasználási szerződések: fejlesztési felhasználási forgalmazási jog átadására.  Informatika és társadalom

110 Informatika és társadalom
A felhasználói szerződések elemei - egyéni, eredeti jelleg deklarálása - harmadik személy joga nem áll fenn (jogszavatosság) - szerződés tárgyának egyértelmű kijelölése (továbbfejlesztett verzió x.1) - szerzőtárs-arányok, ha nincs megjelölve, egyenlő arányban - külön gyakorolható szerzői jogok meghatározása. Informatika és társadalom

111 Informatika és társadalom
Át kell adni - termékpéldány (forráskódot is?) - termékpéldánynál - regisztrációs kártya.   - felhasználási jogot back-up copy (csak biztonsági példány). Átadási határidő. Átadás-átvételi, próbaüzemelési jegyzőkönyv Felhasználási jogosultság: saját, üzemen belüli továbbadható (szerző hozzájárulásával/anélkül) royalty Informatika és társadalom

112 Informatika és társadalom
forgalmazható: kizárólagosan párhuzamosan területi, időbeli korlátozások anyagi vonzatok (egy összeg vagy a forgalom szerint bruttó/nettó ár disztribútor (egy országon belüli kizárólagos forgalmazó) dealer, viszonteladó Programkövetés, továbbfejlesztett változatok  Mellékkötelezettségek (pl. titoktartás), együttműködés  Garanciális, szavatossági kötelezettségek: (általában 12 hónap) az okozott kár, kárfelelősség kizárása nem jogszerű. Informatika és társadalom

113 Informatika és társadalom
A szoftver-felhasználók adózási, számviteli kérdései Szoftver gazdálkodási útmutató szigorú leltár rendszergazda munkatársak etikai nyilatkozata – felelősség konkretizálása - BTK! licencek szerinti használat. Internetről letöltött szoftver esetleges vám számlázás jogviszonyok tisztázása – éppúgy számviteli elem, mint a hazai kereskedelmi forgalomban vásárolt szellemi termék. Informatika és társadalom

114 Informatika és társadalom
Elektronikus aláírások 2001. XXXV. Törvény - olyan elektronikus formában tárolt adat, amely hozzá van kapcsolva más elektronikus adathoz, s így egy azonosítási eljárást alkot. - minősített aláírás: megfelel a biztonsági követelményeknek. Informatika és társadalom

115 Informatika és társadalom
Modellek Informatika és társadalom

116 ÚJ TECHNIKAI- TECHNOLŰGIA LEHETŐSÉGEK
1. táblázat Az információs társadalom modellje ÚJ TECHNIKAI- TECHNOLŰGIA LEHETŐSÉGEK Automatizálás, mikroelektronika, információs technológia általánossá válása   FOGYASZTÁS, ÉLETMÓD Növekvő igény az információs javakra és szolgáltatásokra, növekvő szabadidő, az elektronikus kultúra elterjedése, a személyes szabadság kiteljesedése POLITIKAI HATALOM Váltás az ipari és tradicionális elitről a műszaki és a közszolgáltatási szakértőkre: a hatalom decentralizációja, a közvetlen demokrácia elterjedése ÁLLAM Növekvő igény a szakképzés, az át- és továbbképzés, a K+F stb. támogatására, a jóléti kiadásokra és irányításra OKTATÁS Az új technika és technológia széles körű alkalmazásának megtanítása, az információs technika elterjesztése az oktatásban GAZDASÁG Az információs szektor a növekedés fő forrása, növekvő termelői igények a speciális információs szolgáltatások iránt FOGLALKOZÁS Váltás a fizikai és hivatali munkáról a többféle képzettségű, flexibilis és folyamatos képzést igénylő információs munkákra Informatika és társadalom

117 TECHNIKAI, TECHNOLÓGIA LEHETŐSÉGEK
2. táblázat A duálisan informalizált társadalom modellje TECHNIKAI, TECHNOLÓGIA LEHETŐSÉGEK A termelés további racionalizálása és ellenőrzése az információs technológiákkal, az információs technológián alapuló menedzsment kialakulása   FOGLALKOZTATÁS Polarizáció a magas képzettségűek és keresetűek javára, végleges kiszorulás a formális gazdaságból és az informális gazdaságba való menekülés, tartós munkanélküliség FOGYASZTÁS, ÉLETMÓD Információs bázisú eszközök, szolgáltatások és infrastruktúra elterjedése, a szabadidő megnövekedése, az elektronikus szórakoztató ipar térnyerése és a valódi kultúra elit kultúrává válása TÁRSADALMI ELLENŐRZÉS A biztonság, a felügyelet és a megbékítés technológiájának és infrastruktúrájának fejlődése POLITIKAI HATALOM Hatalmi dualizmus az újgazdagok és a szegények, továbbá a térségek között ÁLLAM Csökkenő hangsúly a kollektív szolgáltatásokon, a jóléti stratégiákon és az egyenlőségen, növekvő erőfeszítések a növekedésre és a konfliktuskezelésre GAZDASÁG Növekvő kibocsátás, de jelentős egyenlőtlenség a társadalmi csoportok és a régiók között, luxus jólét és létbizonytalanság, elidegenedés OKTATÁS Korszerű , magas tudást nyújtó elitképzés, a munkaerőpiactól elszakadó korszerűtlen tömegoktatás Informatika és társadalom

118 TECHNKAI, TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK ÁLLAMI-KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS
3. táblázat A plurálisan informalizált társadalom modellje TECHNKAI, TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK Az önkifejezés, a kreativitás, az autonómia szolgálatába állított mikroelektronika és információs technológia   FOGLALKOZTATÁS Sokoldalú képzettség és flexibilis munkák, a formális gazdaságban töltött idő csökkenése, növekvő idő az informális munkára és az át- és tovább-képzésre, váltógazdálkodás a formális és az informális gazdaság között FOGYASZTÁS, ÉLETMÓD Növekvő kereslet a személyre szabott, intelligens javak és szolgáltatások iránt, ezek a javak és szolgáltatások informális gazdasággal is helyettesíthetőek lehetnek, változatos életmód minták elterjedése, kreatív és közösségi célú szabadidős tevékenységek elterjedése FORMÁLIS GAZDASÁG Kis sorozatú, személyre szabott termelés és szolgáltatásnyújtás, növekvő minőség és flexibilitás INFORMÁLIS GAZDASÁG Autonóm termelés, egyéni és kisközösségi önellá-tás korszerű eszközök és szolgáltatások felhasználásával ÁLLAMI-KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS A hétköznapi tevékenységek kevésbé szabályozottá válása, a bürokratikus jóléti szolgáltatások helyettesítése önkéntes munkával, közösségi szervezetekkel Informatika és társadalom

119 A TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDSZERÉNEK MEGVÁLTOZÁSA
4. táblázat Az igazságos verseny társadalmának modellje A TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDSZERÉNEK MEGVÁLTOZÁSA Az élet és a természet tisztelete, a posztmateriális értékek elsődlegessége, az emberi jogok széles körű elismerése, az ember erkölcsi gazdagodásának fontossága   TÁRSADALOM (állam, közösségek, egyének) természetet, technikát, gazdaságot és emberi kapcsolatrend-szereket szabályozó szerepének erősödése, az igazságos verseny szabályainak kialakítása és betartása OKTATÁS Folyamatos értékvezérelt ismeretközvetítés és nevelés TERMÉSZETI KÖRNYEZET Minőségének javítása, a természeti értékek megőrzése TECHNIKA, TECHNOLÓGIA Környezetkímélő és embercentrikus fejlesztése GAZDASÁG Stabil és társadalmi értékrendszerhez alkalmazkodó fejlődés, minőségi növekedés ÉLETMÓD, ÉLETMINŐSÉG Az új társadalmi értékrendszer kiteljesedése a mindennapi életben, a posztmateriális értékek elsődlegessé válása Informatika és társadalom

120 A TERMÉSZET ÉS A GAZDASÁG KOEVOLÚCIÓS FEJLŐDÉSE, FEJLESZTÉSE
5. táblázat A fenntartható társadalom modellje A TERMÉSZET ÉS A GAZDASÁG KOEVOLÚCIÓS FEJLŐDÉSE, FEJLESZTÉSE Az egymáshoz alkalmazkodó kölcsönhatás-rendszer lehetséges állapotainak kialakítása   TERMÉSZETI KÖRNYEZET Ökológiailag fenntarthatóvá válása TECHNIKA, TECHNOLÓGIA Anyag- és energiaigényesség csökkentése, hulladékminimalizálás, konverzálás, visszaforgatás GAZDASÁG Környezetileg fenntartható és alapszükségletekre termelő, környezetgazdálkodás főként gazdasági ösztönzőkön keresztül NÉPESEDÉS A népesedési folyamat szabályozása, stabil népességszám ANYAGI FOGYASZTÁS Pazarlás csökkentése, alapszükségletek kielégítése TÁRSADALMI ÉRTÉKRENDSZER, ÉLETMÓD Környezetbaráttá és egyenlőségközpontúvá válása OKTATÁS A koevolúciós fejlődés megismertetése és értékeinek neveléssel való elterjesztése Kulturális kreatívitás kiépítése-László Ervin megfogalmazása. Lényege újfajta gondolkodási és cselekvési rendszer. A kialakuló új kulturális paradigmát elő kell segíteni. Fel kell adni a rövid távon való gondolkodásmódot.Rendszerszemlélet, minden körbe megy. Beszennyeztük a bolygót, így magunkat is. Kérdés, hogy a tudat fel tudja e venni a technikai fejlődést? Usa lakosság 24% már más értékrend.Üzletembereknek rá kéne jönni arra, hogy ez az új piac használható. Ha képes vagyok változni, akkor tudok változtatni a világon.a”jövő problémái a jelen logikával nem oldhatók meg” Eisteinkijent. Új tudomány kell. Informatika és társadalom

121     ÚJ SZÜKSÉGLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIALAKULÁSA
6. táblázat Az interaktív szükségletek társadalmának modellje ÚJ SZÜKSÉGLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIALAKULÁSA AZ EMBERI INTERAKCIÓK TERÜLETÉN Önfejlődés, az egyén és a társadalom koevolúciója, egyidejű lokalitás és globalitás   HOLISZTIKUS VILÁGNÉZET A világ kölcsönös összekapcsoltságának és függőségének felismerése, pluralizmusra, harmóniára törekvés OKTATÁS-NEVELÉS, SZAKKÉPZÉS Problémákat, alternatív megoldásokat feltáró tudás és képességek, társadalmi diskurzushoz szükséges képességek és tudások   INTERAKTÍV ANYAGI ÉS TÁRSADALMI TECHNOLÓGIÁK Organikus, erőforrás-kiegyensúlyozó, természetbe integrált önfejlődő anyagi folyamatok, pluralizmus, kooperáció, interaktivitás Informatika és társadalom

122 Informatika és társadalom
Európa állampolgárai és fogyasztói: Egy gondoskodóbb európai társadalom jóval magasabb életminőséggel és a szolgáltatások , ill. a szórakozás szélesebb választékával. Kreatív alkotók: Kreatívitásuk érvényre juttatásának új módjai, mivel az információs társadalom új termékeket és szolgáltatásokat hoz létre. Informatika és társadalom

123 Informatika és társadalom
Stratégiák Informatika és társadalom

124 Informatika és társadalom
Mire számíthatunk …? Európa régiói: Új lehetőségek kultúrális hagyományaik és identitásuk kifejezésére és az Unió földrajzi határain találhatók számára távolság és távoliság minimumra csökkentése. Kormányok hivatalok: Az állampolgárhoz közelebb álló és alacsonyabb költségekkel járó, hatékonyabb, áttekinthetőbb és jobban reagáló közszolgálatok. Informatika és társadalom

125 Informatika és társadalom
Európai kis- és közepes vállalkozások: Hatékonyabb irányítás és szervezeti felépítés: hozzáférés az oktatási és egyéb szolgáltatásokhoz: adatszolgáltatási kapcsolatok a fogyasztókkal és szállítókkal, ezek eredménye: nagyobb versenyképesség. Európa távközlési üzemeltetői: Új, fokozott - hozzáadatott értékű - szolgáltatások, szélesebb választékát biztosító kapacitás. Berendezések és szoftverek szállítói, számítógépek és fogyasztói elektronika: Új és erőteljesen növekvő hazai és külföldi piac a fenti termékekre. Informatika és társadalom

126 Az „Elérhető Amerika” az alábbi részprogramokból áll:
Elektronikus kormányzás: a lakossághoz igazított szolgáltatás A 01: Jobb hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz A 02: Országos integrált elektronikus járandóság-átutalási rendszer bevezetése A 03: Az összes szövetségi kifizetés elektronikus átutalással történő lebonyolítása 1999-re A 04: Környezeti adatok Informatika és társadalom

127 Informatika és társadalom
A 05: A gazdasági életet szolgáló elektronikus környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi támogatási rendszer kiépítése A 06: Kormányhivatalok közti biztonságos, vezeték nélküli nyílt hálózat létrehozatala A 07: Információtechnológia a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban A08: Egyszerűsített adólevonás-igazolási rendszer a munkaadóknak A 09: Gyorsabb külkereskedelem jobb adatokkal A 10 Elektronikus exporttámogatási központok Informatika és társadalom

128 Informatika és társadalom
A 11: Elektronikus kereskedelem az állam gazdasági tevékenységben A 12: A kormányhivatalok közös információs szervezetének bővítése A 13: A információtechnológiai tapasztalatok világméretű megosztásának javítása Informatika és társadalom

129 Informatika és társadalom
Támogatási mechanizmusok: az elektronikus kormányzás eszközei A 14: Garancia a biztonságra és a személyiségi jogok védelmére A 15: Integrált közszolgáltatási információs infrastruktúra A 16: Az információtechnológiai beszerzések javítása A 17: A közalkalmazottak teljesítőképességének növelése A 18: Az információtechnológia elsajátításának támogatása Informatika és társadalom

130 USA Nemzeti Információs Program www.gits.fed.gov.htm/acces
Cél a gazdasági versenyképesség fokozása gazdasági szabályozás reformja magánbefektetések ösztönzése az informatika általános iparfejlesztési hatásainak kihasználása Informatika és társadalom

131 Informatika és társadalom
Politikai program Kormányzati információkhoz való hozzáférés bővítése Általános elérhető szolgáltatások létrehozása Nagyteljesítményű információs infrastruktúra - hálózat kiépítése Globális informatikai infrastruktúra kiépítése /exportpiac/ Informatika és társadalom

132 Informatika és társadalom
Néhány honlap, ahol tanulmányozhatók az információs társadalom aktuális kérdései - témakörönként: EU csatlakozás: magyar informatikai charta: eEurope: trendkutatások: információs korszak: kormányzati informatika: Informatika és társadalom


Letölteni ppt "Informatika és társadalom"

Hasonló előadás


Google Hirdetések