Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociológia. Szociológia és társadalom Szociológia:  a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, mely segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociológia. Szociológia és társadalom Szociológia:  a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, mely segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük."— Előadás másolata:

1 Szociológia

2 Szociológia és társadalom Szociológia:  a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, mely segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében Társadalom:  különböző közvetítő formák (család, iskola, munkahelyi közösség) révén megvalósuló, egyének közti kapcsolat és viszonyrendszer  az egyének társadalmi elvárásokat, hatásokat, igényeket közvetítő közösségek által tagolódnak be a társadalomba  egyén és a társadalom viszonya: oda-vissza ható kölcsönös kapcsolat Társadalom- típusok: tradicionális (premodern)  vadászó, gyűjtögető, agrár modern  gazdasági alapja: ipari termelés, szolgáltatói tevékenységek,  mezőgazdasági tevékenységen kevesebb hangsúly  városias  egyének között jelentős társadalmi különbségek

3 Társadalom Szubkultúra  társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra pl. ifjúsági multikulturális társadalmak Szocializáció  társas lénnyé válás, mely során az egyén megtanulja a közösség normáit, értékeit  színterei: család, formális intézmények, kortárs csoportok, stb.  viselkedési minták, jogok, kötelezettségek elsajátítása Státusz  társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció pl. anya, testvér, tanár, stb.  szerepelvárások, szerepkonfliktusok 3

4 A szociológiai kutatás célja Funkciója: korrekt adatgyűjtés és elemzés biztosítása tényekre alapozott elmélet megalkotása Szociológia lényege: a társadalmi valóság megfigyelése, társadalmi jelenségek közötti összefüggések felismerése és feltárása 4

5 Kutatási módszerek 1.)Problémamegfogalmazó vagy felderítő vizsgálat  információk további kutatások megtervezéséhez 2.)Leíró vizsgálat  jelenségek jellemzőit tárja fel 3.)Magyarázó vizsgálat  egyes jelenségek változóinak és a változókban fellelhető különbségek okainak feltárása 5

6 Vizsgálati lépcsők Vizsgálati lépcsők 1.) Témaválasztás  a szociológiai probléma megfogalmazása 2.) Hipotézisállítás  elv, ami magyarázatot kínál bizonyos jelenségekre  segítségével történik az adatgyűjtés,adatok csoportosítása 3.) Operacionalizálás  a módszerek megválasztása: a hipotézis mérhető formában történő megfogalmazása  a téma elfogadható mutatóinak kidolgozása (pl. deviancia mutatója a fegyelemsértések típusa, gyakorisága) 6

7 Vizsgálati lépcsők Vizsgálati lépcsők 4.) A minta kiválasztása  mintavétel  vizsgálati alanyok, csoportok kiválasztása  objektívan választott  a csoportra nézve reprezentatív/ az alaphalmaz minden elemének egyenlő az esélye a bekerülésre/  lépcsőzetes  véletlenszerű  reprezentatív 7

8 Vizsgálati lépcsők 5.) Adatgyűjtési módszerek  személyesen  kérdezőbiztosokkal Számítógépes adatbázisban elemzett kódolható válaszok!  statisztikai adatok másodelemzése  dokumentumok elemzése (jelentések, sajtóközlönyök)  megfigyelés (külső v. résztvevő)  esettanulmány  kísérlet  mélyinterjú  kérdőíves adatfelvétel Majd:  kódutasítás elkészítése  kódolás  kódolás ellenőrzése  adatfeldolgozás  elemzés  kutatási beszámoló 8

9 Vizsgálati lépcsők Vizsgálati lépcsők 6.) Adatok feldolgozása  qualitatív  quantitatív 7.) Elemzés hipotézisünk beigazolódott-e? 9

10 A társadalom szerkezete A társadalom szerkezete Társadalmi viszony egyének együttes cselekvései  állandó viszonyok  egyes személyek társadalmakon belüli pozíciója Társadalmi pozíciók: általános  mindenkire jellemző (pl. nem, kor) konkrét  bizonyos időben, bizonyos személyre jellemzők (pl. iskolázottság, foglalkozás, jövedelem) Társadalmi pozíciók  meghatározott szerepek 10

11 A társadalom szerkezete A társadalom szerkezete Társadalmi struktúra: társadalomban élő egyének, csoportok nagyobb egységbe való rendeződése többféle szempont szerint, pl.: azonos, eltérő, ellentétes érdekek munkamegosztásban elfoglalt hely, stb. A társadalmi struktúra vizsgálata  a társadalom működésének jelentősebb törvényszerűségei Társadalom egésze felől = makro struktúra felöli megközelítés  osztály, réteg Az egészen belüli kisebb egységek vizsgálata= mikrostruktúra felöli megközelítés  csoport, kiscsoport 11

12 A társadalom makrostruktúrája- osztály Osztály =a termelési eszközökhöz való viszony Ez alapján: tulajdonosi osztály  termelési eszközök birtokosai önállók  rendelkeznek megfelelő termelési eszközzel saját maguk foglalkoztatásához munkás osztály  termelési eszközt nem birtoklók 12

13 A társadalom makrostruktúrája- réteg Réteg= a társadalomban elfoglalt hely, élethelyzet, értékrend alapján egymáshoz közelálló egyének együttese  rétegképző szempontok (pl): nem életkor családi helyzet iskolai végzettség foglalkozás jövedelemnagyság lakóhely

14 A társadalom mikrostruktúrája Csoport: egyének együttese, kiket bizonyos közös tulajdonságok jellemeznek, kötnek össze. Pl: fiatal felnőttek, gyermektelenek, szegénységben élők A csoport olyan egyének társulása, akik  önmagukat csoporttagnak tekintik  a csoport többi tagja is elfogadja őket tagként  csoport tagjai közös célja van  a cél eléréséhez a tagok összehangoltan dolgoznak Társadalmi csoportok: hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező, nagyobb létszámú együttes  politikai, gazdasági, társadalmi csoportok helyzetének módosulása  társadalmi struktúrák változása 14

15 A csoport Közösség Tagok érzelmi bevonódása jellemzi Tagok érintkeznek egymással  összetartás  konformitás  kontroll Társaság formálisabbak és személytelenebbek

16 A csoport Tulajdonságai tehát: Öndefiniálás (önmagukat csoporttagnak tekintik) Mások általi definiálás (a csoport többi tagja is elfogadja őket tagként ) Közvetlen interakció (nem feltétlenül – pl. internet) Összetartás (pl.katonák a fronton) (próbatétel = kohéziónövelő; árnyoldal: elvész az egyéniség) Normatív elvárások (pl. „pártérdek”) Kölcsönös függőség Közös célok, amelyek megvalósításához a tagok közötti együttműködés koordinálására van szükség A csoportokra jellemző  összetétel (kor, nem stb.)  szerkezet (csoportot összetartó szerepek és szabályok)  belső folyamatok rendszere

17 A csoport Csoporttípusok: 1.) Formális A társadalmi rendszer meghatározott társadalmi szükséglet kielégítése érdekében intézményesen létrehozott, szervezett egysége.  nagysága behatárolt, tagjai ismertek Pl. egy kórházi osztály ápolói 2.)Informális A tagok közös érdekek, értékeik alapján, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz  intézményes mechanizmusok működését nem szabályozzák Pl. baráti kör Vonatkoztatási (vagy referencia-) csoportok: Keretet jelent az egyén számára önmaga és mások megítéléséhez Pl. egy maffiacsoport Centralizált csoportok  leghatékonyabbak, Nyitottabb csoportok  csoporttagok számára kielégítőbbek (Pl.: műtéti team– anonim alkoholisták csoportja)

18 A család A család fogalma: emberek együtt élő kiscsoportja, melyet  házassági vagy  vérségi kapcsolat köt össze = a tagok között leszármazási kapcsolat van társadalmi intézmény  a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése Család változatos formában minden emberi formában létezett. 18

19 A család Statisztikai megközelítés  családmag, vagy nukleáris család = szülők + gyermekeik Nukleáris családtípusok:  házaspár  házaspár gyerekkel  egy szülő gyerekkel Háztartás  együtt lakó, megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja  általában, de nem szükségszerűen rokonok Rokonság  vérségi és házassági kapcsolatban álló, különböző szintű kapcsolatokkal bíró egyének együttese 19

20 A család A család A háztartások történeti változásai Európában gyűjtögető társadalmak  nukleáris családtípus agrártársadalmak  többcsaládos kapcsolat ipari társadalmak  ismét nukleáris családtípus Gyermekek a családban magas halandóság okozta lelki megrázkódtatás elleni védekezés  a XVIII. sz.-ig nincs bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek közt Felnőttek és idős szüleik kapcsolata hamar „kirepülő” fiatalok  önálló nukleáris családok  szülők és gyermekek kapcsolata meggyengülhet  az idősek ápolásának megoldatlansága Egyes vélemények : a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye --- sok ellenző 20

21 A család A család A család funkciói : termelés fogyasztás reprodukció szocializáció felnőttek pszichés védelme Történelem folyamán társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások  a család funkcióvesztése pl. iskolák :felnőttkorra való felkészítés funkciójának átvétele Modern társadalmak gazdasági funkcióról a hangsúly az érzelmi funkcióra helyeződött Gyerekszerep történeti változása Pl. Taigetosz-hegység sziklájára való kitétel ma már elképzelhetetlen gyerekhalandóság csökkenése miatt érzelmi kötődés nőtt 21

22 Szegénység Szegénység fogalma összekapcsolódik a szégyen fogalmával alacsony jövedelem  hagyományos hátrányos helyzet Abszolút szegénység  egyén vagy család helyzete a létminimum alatt egészséges élet biztosításához szükséges alapvető szükségletek kielégítése hiányt szenved  korfüggő Relatív szegénység  egyén vagy család helyzete az adott társadalom átlagos viszonyaitól elmarad Pl. jövedelem, lakásviszony tekintetében 22

23 Szegénység Szegénység okai  Objektív és szubjektív okok  biológiai  szegénység mint öröklődő jelenség  fennálló társadalmi-gazdasági rendszer  műveltség  iskolai végzettség  szubkultúra  a szegénység kultúrája  kitörést hátráltatja, de körülményeket segít elviselni  rossz testi, lelki egészségi állapot  életciklusbeli sajátságok  pl: gyermek érkezése a családba  egyén saját felelőssége rossz életkörülményeiért 23

24 Szegénység Szegénységi küszöb  az a határ, ami alatt valakit egy adott társadalmon belül szegénynek ítélünk meg Szegénységi csoportok  kisnyugdíjas, beteg, rokkant, cigány, sokgyermekes, stb. A szegénység mértéke relatív  társadalmi átlaghoz viszonyított létminimum alatt élők száma: kb. 3 millió minimális norma alatti lakáskörülmények között élők: kb. 395 ezer nem lakásban élők: kb. 260 ezer hajléktalanok: ezer

25 Társadalmi mobilitás Meghatározás: az egyén, vagy család társadalmi helyzete megváltozik = egyik társadalmi csoportból átkerülhet egy másikba pl. beosztottból vezető, falusiból városi  nemzedékek közötti mobilitás =nemzedékek társadalmi helyzetváltozása Pl. paraszt szülők értelmiségi gyermekei  nemzedéken belüli mobilitás Pl. az egyén karrierje: alacsony iskolai végzettségű  vezető beosztásban levő igazgató Különböző formában és arányban minden társadalomban jelen van a társadalmi egyenlőtlenség. 25

26 Társadalmi egyenlőtlenségek Megnyilvánulhat területi települési etnikai oktatási foglalkoztatási jövedelmi egyenlőtlenségként. 26

27 Társadalmi egyenlőtlenségek Területi egyenlőtlenségek Magyarország:  térszerkezete sugaras  centrum-periféria, fölé- alárendeltség jellemzi (község -nagyváros ellentét, nyugat-kelet ellentét)  szegregáció: különböző képzettségű, foglalkozású, jövedelmű társadalmi csoportok területi elkülönülése villanegyed- munkás, tisztviselő negyed - cigánysor  gettósodás: faji-etnikai alapú megkülönböztetés, elkülönülés  falu= hátrányosabb helyzet (elöregedés, munkanélküliség,szolgáltatások hiánya stb.)

28 Társadalmi egyenlőtlenségek Etnikai egyenlőtlenségek: a legnagyobb etnikum: cigányság vagyoni, települési, oktatási, foglalkoztatási jövedelmi egyenlőtlenségekkel ez az etnikumi egyenlőtlenség szorosan összekapcsolódik 28

29 Társadalmi egyenlőtlenségek Oktatási egyenlőtlenségek: Oktatás = alap és szakismeretek átadása Jellemzői:  jogok,kötelezettségek,hierarchia, jutalmazás-büntetés Iskola  esélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül DE! Nem eltünteti, inkább konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket családban elsajátított kulturális tőke befolyásolja iskolai előmenetelt  pl. induló hátrányokat felerősíti megfelelő iskolai végzettség hiánya, ennek szerepe

30 Társadalmi egyenlőtlenségek Foglalkoztatási egyenlőtlenségek: Iskolai végzettség  foglalkozási életpályát iskolai végzettségek különbözősége  eltérő, egyenlőtlen munkaerőpiaci pozíciók Társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely: gazdaságilag aktív, foglalkoztatott gazdaságilag inaktív vagy eltartott munkanélküli Munkanélküliség főként a pályakezdő fiatalokat, év felettieket, szakképzetleneket, községben lakókat, cigányokat érinti. 30

31 Társadalmi egyenlőtlenségek Jövedelmi egyenlőtlenségek: Iskolai végzettség  foglalkoztatási  jövedelmi egyenlőtlenségek rendszerváltás óta kisebb-nagyobb stagnálással folyamatosan nő 31


Letölteni ppt "Szociológia. Szociológia és társadalom Szociológia:  a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, mely segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük."

Hasonló előadás


Google Hirdetések