Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önértékelésen alapuló akkreditációs jelentés 2007. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPSZAK MŰSZAKI INFORMATIKA TANSZÉK (MIT)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önértékelésen alapuló akkreditációs jelentés 2007. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPSZAK MŰSZAKI INFORMATIKA TANSZÉK (MIT)"— Előadás másolata:

1 Önértékelésen alapuló akkreditációs jelentés MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPSZAK MŰSZAKI INFORMATIKA TANSZÉK (MIT)

2 A MIT a felelős tanszéke az intézményünkben folyó - főiskolai szintű műszaki informatika, ill. a - BSc mérnök informatikus képzésnek, oktatja a tananyag 60%-át és koordinál. (Szakfelelős: Dr. Kovács György egyetemi tanár) Jelenlegi hallgatólétszám - nappali tagozat: 1002 hallgató (ebből 249 fő BSc képzésben) - távoktatásos tagozat: 161 hallgató (1994-ben indult) - levelező (BSc) tagozat: 50 hallgató (2006-ban indult)

3 Előzmények Szakindítás 1987-ben hagyományos képzési területekből (gépész, építő), automatizálás, számítástechnika tantárgymodulokból kinőve. A jelenlegi (utolsó) nappali, BSc tanterv a 10. elfogadott tanterv a szak 20 éves működtetése során. A korábbi tantervekkel, képzéssel kapcsolatos cikkek, publikációk [1…7] [ 1] Szakonyi L. – Armbruszt F.: A PMMF műszaki informatika oktatása. ”MicroCAD SYSTEM” Számítástechnikai Konferencia. Miskolc február [2] Szakonyi L.: A PMMF Műszaki Informatika Tanszékének fejlesztési koncepciói. ”Informatika a felsőoktatásban” Országos Konferencia. Debrecen október 1-3. [3] Szakonyi L.: Oktatási tapasztalatok és stratégiák a JPTE PMMFK Műszaki informatika szakán. ”Informatika a felsőoktatásban” Országos Konferencia. Debrecen augusztus [4] Szakonyi L. – Hegyi S. – Jancskárné A. I.: Az informatika (műszaki informatika) képzés távoktatási csomagjainak kidolgozása a JPTE Műszaki és Természettudományi Karain. ”Oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. Phare Program HU zárókonferenciája. Siófok június [5] L. Szakonyi – I. A. Jancskárné – M. Klincsik: The Elaboration of Open Learning the Department of Inforamtion Technology at PMFE of JPU. European Distance Education Network Conference. Bologna június [6] Szakonyi L.- Jancskárné A. I.: A műszaki informatika képzés oktatócsomagjainak kidolgozása a JPTE-PMMFK műszaki informatika szakán. Informatika a felsőoktatásban ’99. Debrecen augusztus [7] Szakonyi L.: A műszaki informatika képzés paradoxonai. International Symposium – Anniversary of Pollack Mihály College of Engineering, Pécs, Hungary május 31- június 1.

4 Jelenlegi szakirányok Főiskolai képzés: intelligens rendszerek, grafikus rendszerek, építési rendszerek BSc képzés (2006-ban indult) - rendszermérnök (felelős: Dr. Iványi Péter) - autonom rendszerek információtechnológiája (felelős: Dr. Szakonyi Lajos) Korábbi szakirányok A Műszaki Informatika Szakbizottság 1990-ben deklarált képzési formái: Klasszikus mérnök (üzemmérnök) képzés informatikai szakiránnyal (informatikai módszereket és lehetőségeket tartalmazó, összefoglaló tantárgymodulok); Mérnök - informatikus (üzemmérnök – informatikus) képzés klasszikus mérnöki szakiránnyal (hagyományos villamosmérnöki, gépipari, vegyipari automatizálási képzési modulok mellett informatikai rendszerek létrehozásához, továbbfejlesztéséhez szükséges szakmai törzsanyag, melynek 2/3-a informatika); Önálló informatikai szakképzés mérnök – informatikus kibocsátással (az információ szerzésének, továbbításának, és feldolgozásának általános kérdéseivel foglalkozó tudományág, önálló iparág kialakulása indokolja)

5 Az előbbieket szemléltető szakirány megnevezések Műszaki informatika szak (PMMF, PMMK) gépész ágazat ipari folyamatok és géprendszerek informatikája számítógépes automatizálás kibernetika, robotika automatizálás számítógépes rendszerüzemeltető grafikus rendszerek építőipari ágazat építési rendsz. informatikája építési rendszerek intelligens rendszerek autonom rendszerek információtechnológiája grafikus rendszerek rendszermérnök

6 A képesítési követelményben rögzített kompetenciák megszerzése

7

8

9

10

11

12

13

14

15 Szakirányú célok A rendszermérnök szakirány praktikus informatika alapismereteket nyújtó, a hallgatók gyakorlatba történő gyors beilleszkedését elősegítő képzés (szakemberek képzése, akik képesek informatikai szolgáltatásokat nyújtó kliens- szerver architektúrák létrehozására, konfigurálására, üzemeltetésére, optimalizálására). Az autonom rendszerek információtechnológiája szakirány megismerteti a hallgatókat - az intelligens autonom rendszerek irányítástechnikájával, a 3D látás és a virtu- ális valóság robotikai alkalmazásával, a valós idejű számítógép-vezérelt rend- szerek és hálózatok speciális informatikai problémáival; továbbá átfogó isme- reteket nyújt nagyméretű rendszerek információtechnológiájáról (folyamatmo- dellezés, optimalizálás, vezérlés, anyag- és energiaáram-hálózatok modelle- zése, számító-géppel segített tervezés, termelés, minőségellenőrzés és dön- tés) áttekintve a legfontosabb gyakorlati megvalósításokat. (Irányítási mellékmodul) - a különböző grafikus szemléletmódokkal, a különböző 3D-s megjelenítési és tervezési eljárásokkal (felület- és testmodellezés, animáció), illetve különböző CAD rendszerekkel, továbbá konkrét szakmai ismereteket nyújt a térinformatika területén. (Tervezési mellékmodul)

16 Az általános és a szakirányokban rögzített képzési célok összhangban vannak a munkaerőpiacra történő gyakorlati felkészítés kiemelt, alábbi elvárásaival: - Programozás objektumorientált és vizuális programozási környezetben. - Szoftverfejlesztési metodikák ismerete és alkalmazása, fejlesztési eszközök használata. - Korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítése, konfigurálása, hangolása, hibabehatárolása, hibaelhárítása, üzemeltetése. - Adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása egy korszerű adatbáziskezelő rendszerben. - A képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások ismerete, a tervezési, fejlesztési, telepítési és üzemeltetési mérnöki tevékenységhez szükséges alapvető készségek elsajátítása. - Számítógépes és távközlő hálózatok telepítése, konfigurálása, hangolása, hibabehatárolása, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése. - Kliens-szerver rendszerek programozása. Adatbázisok WEB-en keresztül való használatának programozása. - Vállalati információs rendszerek folyamat alapú funkcionális tervezése és készítése valamely "enterprise modeller" típusú eszköz segítségével. - Információs rendszerek modellezése, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata.

17 A műszaki informatika kiemelt kutatási irányainak követése E kutatási irányok: - Komplexitás-kezelés (az alkalmazások számának és sokfélesé- gének növekedése, a fokozódó követelmények és piaci elvárások minél magasabb szintű elemekből, készen kapható komponensekből való épít- kezést igényelnek. E kérdések matematikai jellegű, formális modellezést és analízist, teljesítmény- és megbízhatósági vizsgálatokat követelnek). - Mesterséges intelligencia alkalmazások (az érzékelés, a feladatmegoldás és cselekvéstervezés, a tudásreprezentáció és következ- tetés (bizonytalan tudás kezelése, fuzzy logika, esetalapú következtetés), az elosztott intelligencia, multi-ágens rendszerek problémakörei). - Ember-gép kapcsolati algoritmusok (hang- és képfelimerés, a számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a számítógépes látás robotikai, orvosi informatikai és orvos-biológiai, térinformatikai és biztonságtechnikai alkalmazásai).

18 Felzárkózás e kutatási irányokhoz az „Autonom rendszerek információtechnológiája” szakiránynál: - nagy rendszerek specifikálásával, komplexitáskezelésével kapcsolatos ismeretek (identifikáció, modellezés, szimuláció, optimalizálás); - mesterséges intelligencia alkalmazások (érzékelés megismerése, neurális hálók, fuzzy logikák, objektumorientált programozás); - ember-gép kapcsolati algoritmusok (számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a gépi látás robotikai, térinformatikai, stb. alkalmazásai) beépítése egyes tantárgyi programokba, ill. ezirányú K+F tevékenység. A tervezett MSc képzésben - a matematika és számítástudomány speciális fejezetei (információ- és kódelmélet, matematikai logika, formális nyelvek, tömegkiszolgálás, jelek és rendszerek), - a gazdasági és humán ismeretek speciális fejezetei (üzleti kommunikáció, gazdasági optimalizációs módszerek, EU ismeretek stb.), - a szakmai törzsanyag újabb témakörei (deklaratív programozás, formális módszerek, adatbázis-tervezés, mesterséges intelligencia, információs rendszerek fejlesztése) mellett elsősorban kutatás-fejlesztési mérnöki készségek szerzését biztosító ismeretek oktatása.

19 Indítandó MSc szakirányok: - intelligens rendszerek (tervezett tantárgyak: kooperatív rendszerek, autonom robotizált rendszerek, valósidejű rendszerek és hálózatok, számítógépes látórendszerek, integrált intelligens rendszerek) - grafikus rendszerek (tervezett tantárgyak: számítógépes grafika és képfeldolgozás, multimédia, felület- és testmodellezés, grafikus tervezési ismeretek, térinformatika). Az MSc képzés feltételeinek megteremtése - oktatott ismeretek gyakorlati, regionális hasznosulása (összhang, kölcsön- hatás a régió gazdaságának fejlesztési irányai és a régióban működő in- tézmények (szak) oktatási-kutatási irányai között, közös pályázatok, part- nerkapcsolat, szakemberutánpótlás); - igazodás kiemelt kutatási irányokhoz; - alkalmazott informatikai laborokban szakspecifikus technikák és technológiák létrehozása.

20 Közös pályázatok az elmúlt 5 évben 120 mFt tanszéki támogatás összeggel: - Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése. (PHARE HU9705- H12 sz. p.) - Objektum-kutatáson alapuló térinformatikai modell kialakítása. (OM IKTA /2000. sz. p. Megvalósult: A távoktatásos képzés oktatási dokumentumai, tantárgyi programok, távoktatási programcsomagok, multimédia fejlesztésére alkalmas eszközök.) - Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása. (ERFP-DD2001- HU-S-01 sz. PHARE „Tükörprogram” p.) - Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése. (ERFP- DD2002-HU-S-01 sz., illetve ERFP-DD2002-HU-B-01 sz. PHARE „Tükörprogram” p.) - Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői és döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energiaelosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP /3.0 sz. p.)

21 Konzorciumi partnerek Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft., KONTAKT Villamosipari Kft., FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete Pécs, Pannon Hőerőmű Rt., BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Déldunántúli Gázszolgáltató Rt., MOL Rt. FLÜ Logisztika, Elcoteq Magyarország, MiniComp Kft., HC Automatizálási Kft., Baranya megyei Rendőr-főkapitányság. Társkarok, társintézmények PTE BTK, PTE TTK, PTE KTK, Kaposvári Egyetem, Fachhochschule Würzburg- Schweinfurt-Aschaffenburg, BME Építőmérnöki Kar Általános Geodézia Tanszéke, Nyugat-Magyarországi Egyetem Általános Geodéziai Tanszéke stb. Az oktatásfejlesztési projektek a regionális partnerekkel (végzett hallgatóink potenciális munkáltatóival) együttműködve, képzésünkkel kapcsolatos véleményüket meghallgatva és hasznosítva zárultak: - az elnyert pályázatok támogatásából vált lehetővé ezen eszközigényes képzés bevezetése és művelése; - hallgatóink döntő többsége továbbra is a gyakorlatiasabb képzést hiányolja. Elsődleges feladatunk: - tudományos fokozat szerzésére irányuló törekvéseinek támogatása, - a regionális kapcsolatok kibővítése és működtetése, a ténylegesen közös kutató- fejlesztő tevékenység megvalósítása.

22 E projektek eredményei: - kihelyezett szakmai gyakorlatok (nyári kötelező szakmai gyakorlat) szakdolgozat készítéssel kapcsolatos tevékenységek, speciális szakmai kurzusok biztosítása; - közös kutatási-fejlesztési tevékenységek megszervezése; az oktatási intézménynél és a regionális termelő (szolgáltató, tervező, kivitelező stb.) cégeknél rendelkezésre álló infrastrukturális és humán erőforrások koordinált kihasználása; - a műszaki informatika kiemelt kutatási irányainak (nagyméretű rendszerek komplexitáskezelése, mesterséges intelligencia alkalmazások, ember-gép kapcsolati algoritmusok) követéséhez, egyes részterületek műveléséhez alkalmas oktatói és hallgatói laborok létrehozása.

23 Oktatók megfelelése a szakmai elvárásoknak és a MAB követelményeinek: A MAB 2004/10/VI/9. sz. határozat felhívása hiánypótlásra: Összességében kevés minősített, az informatika területén tudományos- publikációs tevékenységet folytató oktató vesz részt a képzésben szeptember 3-i állapot 10 db alapozó, 17 db szakmai törzstantárgy felelőseként megneveztünk - 14 teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatót (9 fő minősített, 4 fő dr. univ. fokozattal rendelkező, 1 fő fokozat nélküli), - 1 fő minősített, részmunkaidőben foglalkoztatott vezető oktatót és - 2 fő megbízási szerződéssel foglalkoztatott, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársat. A tudományos fokozattal rendelkező törzstantárgyfelelősök tényleges aránya (a Differenciált szakmai ismeretek kötelező tantárgyai nem minősülnek törzs- tantárgynak): 10 fő minősített/17 fő összes = 58,82 % > 50 %.

24 A Differenciált szakmai ismeretek kötelező tantárgyait is törzstantárgynak tekintve a két tervezett szakirány figyelembevételével: 10 fő minősített/21 fő összes = 47,62 % < 50%. Az utóbbi esetben a MAB elvárás nem teljesült. Jelenlegi állapot (lásd melléklet) A műszaki informatika képzésben az óraterhelés mintegy %-át a MIT, %-át a SZT, a fennmaradó %-ot 10 beoktató tanszék látja el. A megnevezett 2 tanszéket a nagy óraterhelés (17-18 óra/hét, fő), s az igen nagy hallgató/oktató arány (~ 0,75*( ) nappali és egyéb hallgató/23 fő főállású oktató) jellemzi. A MIT-hez tartozik 19 főállású oktató, közülük 18 teljes munkaidőben foglalkoz- tatott (5 fő tudományos fokozattal, 1 fő dr. univ., 10 fő PhD-hallgató). Az SZT 5 főállású oktatójából 2 fő minősített, 1 fő dr. univ., 1 fő PhD-hallgató. A MAT 9 fő- állású oktatójából 4 fő minősített, 1 fő PhD-hallgató. Támogatók az AUT, a VHT, a MMT és a PEDT minősítéssel rendelkező kollégái.

25 db alapozó, db szakmai törzstantárgy felelőseként - 14 fő tudományos fokozattal (ebből 3 fő részmunkaidőben foglalkoztatott), - 7 fő dr. univ., - 5 fő fokozattal nem rendelkező (ebből 3 fő PhD hallgató) (a kötelezően választható alapozó tantárgyakat és a Differenciált szakmai ismeretek valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyait is tekintetbe véve). A műszaki informatika képzés megerősítésére tett intézkedések (minősített oktatók felvétele, egyes oktatók kari átcso- portosítása) sikeresnek bizonyultak. A tudományos fokozattal rendelkező törzstantárgyfelelősök tényleges aránya jelenleg: 14 minősített/26 fő összes = 53,85 % > 50%

26 „Mérnök informatikus” alapképzési szak (BSc) tantárgyfelelősei

27

28

29 A tanszéken (szakon) folyó pályázati, kutatási és innovációs tevékenységek A MAB 2004/10/VI/9. sz. határozat felhívása hiánypótlásra: A karon ma még nem folyik a szakhoz kapcsolódó, elismert kutatómunka Kulcsszavak: Műszerezési technológia (T 110), Fizikai műszerek (P180), Képfeldolgozás (T 111), Rendszertechnika, számítógép-technika (T120), Jelfeldolgozás (T 121), Számítógépes tudományok (P170), Automatizáció, robottechnika, ellenörzéstechnika (T 125), Energetikai kutatások (T 140), Telekommunikáció (T 180), Informatika, rendszerelmélet (P 175) Kutatási terület: nagyméretű rendszerek komplexitás-kezelése (anyag- energiaáram hálózatok identifikálása, matematikai modellezése, szimulációja, optimalizálása, irányítása); mesterséges intelligencia alkalmazások (érzékelés, fuzzy logikák, objektumorientált programozás); ember-gép kapcsolati algoritmusok (számítógépes képfeldolgozás, gépi látás robotikai, térinformatikai stb. alkalmazásai Emberi erőforrás: egyetemi oktató a műszaki informatika különböző alkalmazási területein, 3-4 fős segédszemélyzet Speciális eszközök: mérésadatgyűjtő, folyamatirányító berendezések, termokamera, speciális ipari érzékelők

30 Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői és döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energiaelosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP /3.0 sz. p. ) A kutatásunk bázisrendszeréül szolgáló városi vízgőzhálózat 3 fő ága (Keleti, Nyugati, Déli Gőzvezeték) jelenleg mintegy 20 fogyasztó energiaellátását biztosítja éves szinten ~130 ezer tonna vízgőz elosztásával, ~550 mFt energiaköltség kiszámlázásával. A mintegy 13 km hosszúságú, névleges átmérőjét tekintve DN 450-től DN 50-ig változó vízgőzhálózat Pécs város jelentős részére terjed ki, s a jelenleginél jóval nagyobb vízgőzigény ellátására alkalmas, mely energia a Pécsi Hőerőműnél (Pannon Power Rt.) rendelkezésre áll. A projekt fő célja a konzorciumi partner által működtetett energiaáram hálózatra (városi vízgőzhálózat) telepítendő számítógépes monitoring és irányítási rendszer létrehozásának elősegítése, mely megteremti a lehetőségét:

31 - az energia fogyasztói igényekhez igazodó, folyamatosan kontrollálható és módosítható elosztásának; - az energiaelosztás szabályozása révén az időszakosan jelentkező „többlet- energia” célirányos hasznosításának, a gerinchálózaton és a fogyasztónál jelentkező energiaveszteségek csökkentésének; - az elszámolás alapját jelentő ellenőrzött és dokumentált energiaáram mérések, ezek igények szerinti feldolgozása és kiértékelése által az energiát előállító, szolgáltató és felhasználó közötti szerződésteljesítések ellenőrzésének; - az előbbi szerződő felek közötti megállapodásoknál az optimális energiaelosz- tást és felhasználást jelentő üzemeltetési stratégia kidolgozásának. A projekt betervezett, elvégzendő tevékenységei - a kísérleti identifikáció elvégzését, az energiaelosztás ellenőrzését biztosító monitoring rendszer; - az anyag- és energiaáram hálózat modelljeként, változó „forrásokkal”, ellenállásokkal, fogyasztóhelyekkel működtethető szimulációs rendszer; - a változó topológiák, üzemállapotok követésére alkalmas üzemviteli program- csomag; - az előbbi matematikai modellekhez illesztett irányítási stratégia, szakértői és döntéstámogató rendszer létrehozását célozzák meg.

32 A városi vízgőzhálózat műszerezési vázlata

33 Az infokommunikációs rendszer vázlata

34 Terepi mérőhely elrendezése és logikai vázlata

35 A pályázattal közvetlenül (közvetve) kapcsolódó publikációk

36

37

38

39

40 Az identifikációs mérések feldolgozásával, s a különböző üzemállapotok kiértékelésével nyert, becsült energiaveszteségeket jól közelítik a matematikai modell szimulációjával számított energiaveszteség-értékek. Tehát az induktív és a deduktív modellezési módszer együttes alkalmazása vezetett eredményre. A modellszimulációval, a tömeg- és energia- mérleg alapján számított vízgőz-nedvességtartalom igazolására folyamatközbeni mérése- ket, további kísérleteket tervezünk akusztikus, ill. dinamikus nyomás mérésén alapuló érzé- kelőket beépítve és beüzemelve a működő technológián. Ezeket az érzékelőket (távadókat) ismert vízgőzparaméterekkel, változtatható és ellenőrizhető nedvességtartalommal jellemez- hető áramló közegben szeretnénk kipróbálni, s amennyiben működtetésük, kalibrálásuk eredményes – a tervezett irányítási rendszerben hasznosítani.

41 A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális ellátottság Az elmúlt 19 évben nominál értékben a MIT leosztott működési (költségvetési) támogatása ~ 28 mFt (7,39 %), beruházási támogatása ~ 65 mFt (17,15 %), távoktatásos képzésünk tanszéki bevételének szakunknál hasznosítható 50 %- a ~ 116 mFt (30,6 %), a tanszékünk által elnyert pályázati támogatás ~ 170 mFt (44,86 %) összegzett érték volt. A távoktatásos képzés becsült összbevételének (232 mFt) elvonásai (~ 96 mFt) és a kari költségvetési, illetve a visszaforgatott támogatások (~ 93 mFt) összevetése tanszékünk esetében 81 %-os saját hozzájárulást jelentett. Alkalmazott informatika laborjainkban szakspecifikus, a MAB által elvárt infor- matika alkalmazási területeknek megfelelő technikákat és technológiákat kellett létrehoznunk. Meglévő információtechnológiai rendszereink (robotika, mecha- tronika, kép- és hangfeldolgozás, mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás, automatika, folyamatirányítás, multimédia, stb.) száma – a kialakult tömegképzésre való te- kintettel – csekély, a hozzáférhetőség a nagy nappali csoportlétszámok miatt korlátozott. E laborok mintegy 20 tantárgy gyakorlatait szolgálják ki, s nélkülöz- hetetlenek a TDK- és szakdolgozati munkák praktikumát jelentő feladatoknál, a tanszék K+F tevékenységei során, s fokozott mértékben fejlesztendők a szak- dolgozati munka iránt támasztott növekvő mennyiségi és minőségi követelmé- nyek biztosításához.

42 Alkalmazott informatika labor-igények A 7 db alkalmazott informatika labor közül kettő alkalmas 30 fő fogadására (igény a gyakorlatelőkészítés, a szakspecifikus technológia és technika, a számítógépes háttér biztosítása egy laboratóriumon belül). A hatékonyabb és gazdaságosabb oktatás, a prognosztizálható hallgatói létszámok szintentar- tása, a laborok többcélú felhasználhatósága nagyobb alapterületű (80-90 m2) laborok kialakítását indokolja. A jelenlegi alkalmazott informatika laborterület (~410 m2) 1,2 szeresét (500 m2), 5 x 100 m2 alapterületű laborkomplexum (informatikai rendszerrel felszerelt technológiai és technikai bázis; laboronként 30 fő hallgatói munkaasztaloknál történő elhelyezése, PC biztosítása) létrehozása jelenti. Hallgatói számítógépes labor-igények A jelenlegi tanszéki kezelésű számítógépes laborok 4 db 30 gépes labor kapa- citásával egyenértékűek, közel 2 műszakban üzemelnek 1 tanszéki rendszer- gazdával, s ki kell, hogy szolgálják a létrehozásukban alapvetően érdekelt táv- oktatásos hallgatókat is. A nappali hallgató létszám szintentartása, illetve az MSc képzés bevezetése újabb 30 gépes labor létrehozását indokolja a jelenlegi laborok korszerűsítése, kapacitásának biztosítása mellett

43 Kutató-fejlesztő laborok létrehozásának igénye A BSc-képzés beindulása, s különösen az MSc-képzésre való felkészülés – a MAB elvárásaihoz, kritikai észrevételeihez igazodva – a kutató-fejlesztő munka megerősítését teszi szükségessé. E tevékenység többnyire nem művelhető zsúfolt hallgatói számítógépes laborokban. A műszaki informatika kiemelt kuta- tási irányaihoz kapcsolódva kell biztosítanunk a K+F munka végzésére, a dok- tori iskola létrehozására és működtetésére alkalmas laboratóriumokat, melyek területigénye: 4 x 40 m2 = ~ 160 m2.

44 A kurzusok oktatásának eredményessége A BSc képzés bevezetését megelőző 5 oktatási évben a műszaki informatika szakos államilag finanszírozott képzés országos beiskolázási összkeretszámá- nak a 10-11%-át, ill. a %-át tette ki (az országos teljes, ill. a főiskolai mű- szaki informatika szakos keretszámra vonatkoztatva) a PTE-PMMK 300 fős vállalása. Az elmúlt időszakban karunkon a főiskolai szintű műszaki informati- kai szak nappali tagozatára 1. helyen jelentkezettek száma a legmagasabb volt, a főiskolai szakokra jelentkezők 35 %-át tette ki, s a Kar hallgatói összlét- számának mintegy 30%-a (~900 fő nappali, ~200 fő távoktatásos hallgató) a műszaki informatika szak hallgatója volt. A hallgatói eredmények a képzési idő során javuló tendenciát mutatnak. Ha te- kintettel vagyunk arra, hogy hallgatóink intézményünkben átlagosan 4 és fél évet töltenek, akkor a záróvizsgák eredményeiben mutatkozó tendenciák jól korrelálnak ugyanazon hallgatócsoport felvételi ponthatárának alakulásával. A műszaki informatika szakra jellemző igen magas, tömegképzésre utaló hall- gató/oktató arány, a hallgatói létszám ötszöröződése (az 1987-es szakindítás óta), a korszerű technikák szinten tartásához nélkülözhetetlen önfenntartó kie- gészítő tevékenységek folytatása (új források biztosítása), valamint a működő

45 gazdaság szakemberelszívó hatása nem ösztönözte a minőségi célok elérését, az igényes oktató és kutató-fejlesztő munka művelését. Az előbbiek indokolják annak szükségességét – a jelenlegi főiskolai és BSc szakon oktatók továbbfejlődése ér- dekében, valamint a tehetségesebb tervező munkára is alkalmas hallgatók képzé- sének biztosítása céljából -, hogy beinduljon egy igényesebb, a kutató-fejlesztő te- vékenységgel együtt művelendő MSc színtű mérnök-informatikus képzés is.

46 A szak hallgatói létszám alakulása A tantárgyakat újra felvevőkkel, újrakezdőkkel is számolva a hallgatók évfolyamonkénti lemorzsolódása: A végzettek és a kezdők aránya (a számok a mérnök-tanárként is végzetteket tartal- mazzák), e minőségi jellemző évenkénti alakulása ugyancsak jól követi a felvételi ponthatárok alakulását, mely minősíti hallgatóink többségének képességeit és tanul- mányi teljesítményeit.

47

48 A műszaki informatika szak a korábbiakban intézményünkben a legjobb hallgatói minőséget jelentette. A nagylétszámú évfolyamok beindításával e szint minden igyekezetünk (minősített oktatók felvétele és foglalkoztatása; az oktatók PhD fokozat megszerzésére irányuló törekvései; nagyszámú fakultációs tárgy meghirdetése; új, nyomtatott formában megjelenített, tanulásirányító programokkal, példatárral kibővített, multimédiás kivitelben készült nagyszámú jegyzet megírása, ill. átdolgozása, Internet alapú oktatási keretrendszerbe konvertálása a nappali és a távoktatásos képzés hallgatói számára stb.) ellenére csökkenő tendenciát mutatott. A BSc-, illetve az MSc szintű mérnök-informatikus képzés beindítása (a korábbi 300 fős főiskolai beiskolázási létszámot ténylegesen 270-re redukálva, 45 fő MSc képzésbe belépővel kalkulálva) a következő létszámnövekedést (oktatói terhelésnövekedést, laborkapacitás növekedést) prognosztizálja: A várható hallgatói létszám a 7 szemeszteres BSc-képzés és a 4 szemeszteres BSc- képzés felfutásával a jelenleginél mintegy 15%-kal nagyobb lenne, ha a főiskolai képzésben nem 6, hanem 9 szemeszter jellemezte volna a hallgatók átlagos tanulmányi idejét. Vélhetően a BSc-képzés beindulásával, az MSc-kép-zés lehetőségével a képzésünkre jelentkezők szakmai színvonala, felkészülési szándéka is javulna, s így a jelenlegi lemorzsolódási arány is csökkenne.

49 A szak hallgatóinak TDK tevékenységei A főiskolai szintű műszaki informatika szakunkon rendszeres TDK-munkát vé- gez évente hallgató, ez töredéke a teljes hallgatóságnak. A hallgatók évente 7-8 témában írnak TDK dolgozatot és tartanak előadást a házi Tudo- mányos Diákköri Konferencián a Műszaki Informatika és a Számítástechnika szekcióban. Ezek közül minden évben több dolgozat az OTDK-n is megméret- tetésre kerül. A TDK- és szakdolgozati témákat eddig és a továbbiakban is elsősorban a differenciált szakmai anyaghoz, valamely informatikai alkalmazási területhez kapcsolódóan, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz igazodva, a meglévő infrastruktúra figyelembevételével kell(ett) biztosítanunk. Szakunk esetében az Intelligens rendszerek és a Grafikus rendszerek szakirány tantár- gyaihoz kapcsolódóan tudunk az eddigieknél időigényesebb, elmélyültebb munkavégzést megkövetelő témákat kiírni és konzultálni az elkövetkezendő időszakban.

50 Tanszéki számítógépes laborjaink hallgatói hasznosítása az órarendi foglalkozá- sokra le nem kötött időintervallumokban ugyancsak laborfelügyeletet biztosító hallgatókkal valósult meg. A kollégiumban sikeresen tevékenykedett - a tudomá- nyos diákköri tevékenységgel összehangoltan – a több szak hallgatóinak részvé- telével működő, egyéni kutatási feladatokat kidolgozó, különböző szakmai ren- dezvényeket, kiállításokat szervező Szakkollégium. A szak hallgatóinak előrehaladásának és teljesítményének figye- lemmel kísérése A műszaki informatika szakma interdiszciplináris jellege, mind inkább elágazódó alkalmazási területei növekvő elsajátítandó ismeretanyagot jelentenek a hallga- tóság számára. Az ismeretek befogadása, azok gyakorlati hasznosítása csak akkor lehet hatékony, ha hallgatóink biztos műszaki-természettudományos ala- pokkal, ill. ezen alapismeretek gyors befogadására való képességgel, készség- gel is rendelkeznek az informatika iránti vonzalmuk mellett. Az utóbbi évek hall- gatóinak döntő többségét e tulajdonságok egyre kevésbé jellemzik, s ha közép- iskolai ismeretek elsajátíttatására is időt kell fordítanunk a műszaki-természettu- dományos alapismereti tantárgyak keretében, kevesebb idő marad a legújabb, ill. csak az alapok ismeretében hatékonyan elsajátítható tanulmányterületek tárgyalására.

51 A három éves főiskolai képzésben a finanszírozás reálértékének csökkenése, ezt követően a gyakorlati képzésnek – a működtethető technikákhoz és techno- lógiákhoz viszonyított nagy hallgatói létszám okozta – óraszámcsökkentése ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a közepes vagy gyengébb képességű, ill. hiányos, felszínes középiskolai matematika, fizika tudással, műszaki előkép- zettséggel rendelkező hallgatók kezdeti tanulmányi teljesítményeit. 300 fős I. éves, ill. 200 fős II. éves évfolyamoknál a tantárgyak között megoszlik a siker- telenség, szinte valamennyi tantárgy problémát jelenthet, nincsenek kitüntetett szelektáló tantárgyak. Erősen lecsökkent a kiváló tanulmányi eredményeket elérő hallgatók száma.


Letölteni ppt "Önértékelésen alapuló akkreditációs jelentés 2007. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPSZAK MŰSZAKI INFORMATIKA TANSZÉK (MIT)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések