Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 2013. október 25. Dr. Marosvölgyi Emese Dr. Burai Mihály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 2013. október 25. Dr. Marosvölgyi Emese Dr. Burai Mihály."— Előadás másolata:

1 Békés Megyei Államigazgatási Kollégium október 25. Dr. Marosvölgyi Emese Dr. Burai Mihály

2 I. BEVEZETŐ GONDOLATOK A járási hivatalok létrehozásának célja: egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát, csökkentett idő- és költségráfordítással járó, nemzeti hagyományok szerinti, szakszerű, kényelmesen igénybe vehető és az esélyegyenlőség szempontjaira is tekintettel lévő alsó-középszintű igazgatási tér kialakítása. A Törzshivatal feladatköre és szervezeti felépítése. A szervezeti változás előnyei. Kormányablak a járási hivatalok szervezetében. Az előadás címében szereplő gyakorlati tapasztalatok összegzése az alábbi pontok mentén strukturálódott: 1. a járási hivatal kialakulásának előzményei, azaz a járási hivatal fejlődésének rövid vázlata; 2. eljárási mechanizmusok lefektetése; 3. a feladat és hatáskör gyakorlása a járási hivatal kirendeltségén keresztül; 4. ügyféli vélemények vizsgálata.

3 II. 1. A járási hivatal kialakulásának előzményei, azaz a járási hivatal fejlődésének rövid vázlata 1990 után a közigazgatási rendszer helyi működésében és működtetésében a települési önkormányzat jegyzőjének jutott az egyik kiemelt szerep. A jegyző által ellátott államigazgatási feladatok egy része azonban mára már nem volt megoldható szakszerűen. A közszolgáltatási rendszer esélyegyenlőségi problémákat vetett fel, igazságtalanságokat hordozott, településenként illetve térségenként nagyon eltérő minőségű volt ennek következtében a szolgáltatás. E problémák feltárása, felismerése, elemzése feladat-átrendezést követelt. A járási hivatalok létrejöttével a határozatok és végzések egyszerűsítésre kerültek, a döntések az ügyfelek számára közérthetőbbé váltak, szerkezeti és tartalmi felépítésük, nyelvezetük egységes képet kapott.

4 II. 2. Eljárási mechanizmusok lefektetése A tömeges ügyiratforgalmú ügyek sorában első helyen a szociális ágazat ügyei szerepelnek. A pénzbeli (ápolási díj) és természetbeni (közgyógyellátás) ellátások rendszerében különös súllyal merül fel az egyes, más közigazgatási szervek által kezelt nyilvántartási rendszerek alkalmazhatósága abban a megközelítésben, hogy egy-egy ilyen rendszer sok esetben az ún. naprakész adattartalmat nem tükrözi. Az egyes közigazgatási szervek által kezelt nyilvántartások nem mindegyike biztosított a szociális hatósági ügyintézési területen. A szociális ügyek rendkívül nagy száma megfelelő humánerőforrás meglétét is kell, hogy feltételezze amellett, hogy a szakmai felkészültség, az empátia, a szociális érzékenység mind-mind hangsúlyos elvárások.

5 II. 3. A járási hivatal kirendeltségének szerepe a feladat- és hatáskör gyakorlása során A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja. A járási hivatal – akár a kirendeltségek kiépítése, akár pedig a települési ügysegédi rendszer megvalósítása által – megfelelő infrastrukturális helyszínnel szolgálja a lakosság széleskörű hatósági ügyintézésének színvonalát. A települési ügysegédi rendszer azonban nem egy statikus, hanem egy állandóan változó rendszer, amelynek működését - a költséghatékonyságot és az emberi erőforrás tényezőket is figyelembe véve - az ügyfelek igényeihez igazítva időről-időre szükséges bizonyos mértékben átalakítani.

6 II. 4. Ügyfelek véleményeinek vizsgálata A járási hivatal megjelenésével kardinális kérdésként merült fel, hogy megalapozott volt-e a járások földrajzi területi lehatárolása hatósági szempontból, azaz az átalakítás növelte-e a lakosság adminisztratív költségeit. Mivel az állampolgár személyesen itt találkozik az állammal, a járások működése az államműködés egészének lakossági megítélésére is lényegesen hat. Az elmúlt évek az ügyfeleket eleve szocializálták a lakóhelytől való távolabbi hatósági ügyintézés szükségességére és indokoltságára. A kisebb településeken az egyes államigazgatási ügyek előfordulásának gyakorisága miatt előfordulhatott a szakmai bizonytalanság. Mindezt a járási hivatal egyértelműen kiigazította. Ez pedig az ügyfelek hatósági kiszolgálásában olyan színvonalat eredményezett, amely az állam pozitív megítélése szempontjából különös hangsúlyt nyert.

7 III. ZÁRÓ GONDOLATOK A járási hivatalok képessé váltak az érintett településeik állampolgárait olyan gyors, hatékony hatósági eljárással szolgálni, amely az adminisztráció szintjén nem jelenített meg többletköltséget. Nem beszélhetünk az ügyfelek felesleges és szükségtelen, ebből adódóan költségekkel együtt járó utaztatásáról, hiszen mind a kirendeltségeink, mind pedig a települési ügysegédeink jelenléte kellő garancia a település szintű ügyintézés biztosítására. Természetesen a járási hivatal még nem jutott el a befejezettség állapotába, hiszen vannak még olyan államigazgatási feladatok más hatásköri szereplők kezében, amelyek indokolják azok átvételét. A teljes államigazgatási feladat és hatáskör integráció képes lesz – a helyi szükségletek és a hatékonysági megfontolások figyelembe vételével – a járási hivatalok létrehozásának célját megkérdőjelezhetetlenné tenni.

8


Letölteni ppt "Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 2013. október 25. Dr. Marosvölgyi Emese Dr. Burai Mihály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések